Ajax-loader

Glatz Ferenc könyvei a rukkolán


Dohy János - Enyedi György - Glatz Ferenc - Hollán Zsuzsa - Magyar Nagylexikon XIII. - Mer-Nyk
Magyar Nagylexikon - egész életre szóló érték, egész életre szóló ajándék. Természetesen már a görögök is ..., az első enciklopédiát Platón tanítványa, Szpeuszipposz készítette (Kr.e. 408-399 k.). A 18. századtól folyamatosan jelennek meg az angol, francia, német ... enciklopédiák, lexikonok, az adott nemzet kultúrájához igazítva az enkükliosz paideiát, azaz a 'teljes körű műveltséget'. A Pallas Nagy Lexikona több mint száz éve jelent meg, a Révai Nagy Lexikona is a múlt század eleje. A Magyar Nagylexikon az új évezred lexikona. 17183 oldal. 19 kötet. 160000 szócikk. 19000 illusztráció. Általános közismereti lexikon, a tudományok tárháza A-tól Z-ig, 50 kilogramm papíron. Elegáns bordó, arannyal nyomott kötésben könyvespolca éke, a hétköznapok nélkülözhetetlen eszköze. A Magyar Nagylexikon hiteles forrás. Szócikkeit hazai szerzők írták a jelenben. * Bemutatja a Föld minden országát, térképekkel. * Több tízezer életrajzi szócikket közöl. * 2000 képzőművészeti alkotást mutat be. * A mikrobiológiától az ókortudományig minden tudományterületet feldolgoz. * Egy-egy probléma megértését fizikai, kémiai, matematikai képletekkel, műszaki ábrákkal segíti. * Közel 13000 szócikk szól a régi és a mai magyar közigazgatási határokon belül található településekről. * Neves tudósokról, művészekről, sportolókról közöl adatokat.

Dohy János - Enyedi György - Glatz Ferenc - Hollán Zsuzsa - Magyar Nagylexikon XVIII. - Unh-Z
Magyar Nagylexikon - egész életre szóló érték, egész életre szóló ajándék. Természetesen már a görögök is ..., az első enciklopédiát Platón tanítványa, Szpeuszipposz készítette (Kr.e. 408-399 k.). A 18. századtól folyamatosan jelennek meg az angol, francia, német ... enciklopédiák, lexikonok, az adott nemzet kultúrájához igazítva az enkükliosz paideiát, azaz a 'teljes körű műveltséget'. A Pallas Nagy Lexikona több mint száz éve jelent meg, a Révai Nagy Lexikona is a múlt század eleje. A Magyar Nagylexikon az új évezred lexikona. 17183 oldal. 19 kötet. 160000 szócikk. 19000 illusztráció. Általános közismereti lexikon, a tudományok tárháza A-tól Z-ig, 50 kilogramm papíron. Elegáns bordó, arannyal nyomott kötésben könyvespolca éke, a hétköznapok nélkülözhetetlen eszköze. A Magyar Nagylexikon hiteles forrás. Szócikkeit hazai szerzők írták a jelenben. * Bemutatja a Föld minden országát, térképekkel. * Több tízezer életrajzi szócikket közöl. * 2000 képzőművészeti alkotást mutat be. * A mikrobiológiától az ókortudományig minden tudományterületet feldolgoz. * Egy-egy probléma megértését fizikai, kémiai, matematikai képletekkel, műszaki ábrákkal segíti. * Közel 13000 szócikk szól a régi és a mai magyar közigazgatási határokon belül található településekről. * Neves tudósokról, művészekről, sportolókról közöl adatokat.

Dohy János - Enyedi György - Glatz Ferenc - Hollán Zsuzsa - Magyar Nagylexikon XIX. - Kiegészítő kötet A-Z
A Magyar Nagylexikon első kötete 1993 novemberében jelent meg, az utolsó, a tizennyolcadik 2004. május végén. Tizenegy év alatt sok változás történt a tudomány, a kultúra, a művészet, a gazdaság, a politika területén mind Magyarországon, mind külföldön. A közismereti Magyar Nagylexikon (A-Z) megjelentetése után a Kiadó szükségesnek látta, hogy frissítse a korábban megjelent adatokat, kiegészítő vagy új szócikkek formájában rögzítse az elmúlt évek eseményeit, eredményeit, a változásokat, és egy tizenkilencedik kötetben azokat közreadja. A Kiegészítő kötet mintegy 11 500 címszót tartalmaz. Nagyobb részük az alapkötetek valamelyikében található szócikk kiegészítése; ezeknél a címszó előtt * áll. Az életpályákat a fontos eseményekkel, művekkel kiegészítve folytattuk, szükség esetén az életrajzot lezártuk. *-os életrajzi szócikkben a születési évet csak a több azonos nevű és foglalkozású személy megkülönböztetésére ismételtük meg. Az első tizenhat kötetben megjelent országokról írottakhoz részletesebb kiegészítést adtunk. A *-os országcikkekben mindig megismételtük a fő adatokat közlő táblázatot, a rendelkezésünkre álló legújabb adatokkal. Az utolsó két - 2003 őszén, illetve 2004 tavaszán megjelent - kötetben szereplő országokhoz csak akkor adtunk kiegészítést, ha azóta fontos esemény történt az állam életében. Minden magyarországi település esetében közöltük a legutóbbi népszámlálás vonatkozó, hivatalos, végleges adatait és az új területfejlesztési-statisztikai besorolást (régió, kistérség). A 100 000 főnél népesebb európai, illetve a 200 000 főnél népesebb egyéb városok lakosságadatát frissítettük. Új, fontos információkkal egészítettük ki a más típusú - pl. intézményeket, pártokat, fogalmakat stb. bemutató szócikkeket is. *-os cikkben az alapkötet megjelenése előtt már ismert adatok akkor találhatók, ha azok tartalmilag lényeges kiegészítést jelentenek, vagy az eredeti közléskor hibásan szerepeltek. Az észlelt hibákat minden esetben javítottuk. Amikor köteten belüli kiegészítő cikkre utalunk, az utalónyíl után, a címszó elé *-ot teszünk, ha a kötetben szereplő új cikkre, akkor az utalónyíl után zárójelben feltüntetjük: 19. kötet. A kötetben új szócikként jelennek meg azok is, amelyek címszavára az alapkötetekből utalás történt, de a cikk a megfelelő helyen nem található. A Magyar Tudományos Akadémia Konzultatív Szerkesztőbizottságának közreműködésével az utolsó évtized fontos eseményeit, a tudomány, a múvelődés, a kultúra eredményeit új szócikként jelenítettük meg a kiegészítő kötetben. Némely tudományterületről (pl. genetika, informatika, űrkutatás) több szócikket közöltünk, illetve az egyetemes és a magyar kultúra, tudomány stb. területén maradandót alkotó kortársak közül is bővebben válogattunk. Teljesebbé tettük az UNESCO által a kulturális-történelmi és természeti világörökséghez sorolt épületek, városrészek, műemlék-együttesek, természeti értékek, élőhelyek bemutatását.Az MTA magyar és külföldi tagjairól, a Széchenyi-díjasokról, a megújított Kossuth-díjjal jutalmazottakról a rendelkezésünkre álló adatok birtokában bővítettük a megjelent szócikkek körét. Összefoglaló táblázatok közlésével segítjük egy-egy területen a teljesebb és egyszerűbb tájékozódást (pl. ásványok, olimpiai bajnokok, magyarországi múzeumok, a kulturális-történelmi és a természeti világörökség részei, az újabb állat- és növényrendszertan, a Föld országai, az országok zászlói, a világ pénzei). A kiegészítő kötetben az alapkötetekével megegyező ábécézési elveket követtük. A kötet használatának megkönnyítésére a rövidítésjegyzéket, a kiejtést segítő táblázatot, a szakjelzeteket (a tudományterületek rövidítéseit), a kémiai elemek vegyjeleit stb. a kötet végén közöljük.

Glatz Ferenc - Konzervatív ​reform
"Nekik ​kellett egy vesztes világháború, a történelmi államterület szétszakítása után újraberendezni az országot, megkísérelni az új államokhoz jutott régi nemzetszomszédokkal újfajta viszonyt kiépíteni és új beszédkultúrát kialakítani a sok száz éves elöregedett, megmerevedett társadalmi érintkezésrendszerben. Sok sikerrel és sok kudarccal. Sikerrel, mert beengedték végre a művelt parasztot és munkást a politikai életbe, s a nemzeti kultúrának európai politikai intézményrendszerét alapozták meg. Kudarccal, mert nem érezték: a szociális és vallási kasztosodás, a kiszorítás vezethet éppen az általuk megelőzni kívánt forradalmi mozgalmakhoz, és vezethet a megóvni kívánt emberi életek megsemmisítéséhez. Pedig magukat a konzervatív reform mestereinek képzelték. Tragikus csapat, ma már így látom, kudarcaik nemcsak közvetlen utódaikra, de ránk, az 1989-es rendszerváltás nemzedékére is kihatnak... Oldani és újrakötni a társadalmat összetartó hálót."

Glatz Ferenc - Magyar ​millennium Európában
Az ​Akadémia elnökének lenni - az Akadémia új szerepének kutatását jelentette számomra. Amely kutatómunka lényege: eddigi tanulmányaimat kiegészíteni tudóstársaim javaslataival, észrevételeivel. Amely kutatómunka jelentette: eljutni egy következtetésrendszerhez az ezredforduló Akadémiájának hely-, cél-, és szerepmeghatározásában. Ennek eredményeként fogalmazódott meg az Akadémia hármas funkciójáról vallott felfogás: az Akadémia tudományos műhely, az Akadémia a hazai kutatói társadalom érdekképviselője az Akadémia a nemzet tanácsadója. Ennek a kutatómunkának, útkeresésnek dokumentumai gyűltek össze: beszédek, előre elkészített feljegyzések, hosszabb-rövidebb tanulmányok. És folyt a kutatómunka,egészen tegnapig, hat éven át. Ugyanolyan szenvedéllyel és időm engedte alapossággal gyűjtöttem céduláimat, írtam, diktáltam elemzéseimet a mai tudománypolitikáról, intézethálózati finanszírozási kérdésekről, ökológiáról, nemzeti stratégiáról, ahogy készítettem céduláimat az előző három évtized levéltári, könyvtári kutatóírtjain, és szántottam a papírt következtetéseimről, töprengéseimről a csendes éjszakákon. És még valamit... - Íróember vagyok. Számomra az írás önellenőrzés. Nem ismeretek közlésére szolgál csupán. Sőt, elsősorban nem arra, hanem önkontrollra. Amikor rójuk a sorokat a papírra vagy ~ komputer billentyűzetén kopogjuk, pontosan, érthető fogalmakba kell önteni gondolatainkat. Akkor derül ki: megállják-e helyüket az állítások, amelyeket egy szóbeli előadásban oly könnyedén mondunk ki. Az igazi bátorság márpedig ehhez kell: szembenézni önmagunkkal, újraolvasni, amit gondoltunk, s ha kell, a kosárba dobni a papírt. Az írás tehát fogalomtisztázás, gondolatrendszerezés, önellenőrzés.

Glatz Ferenc - Történetíró ​és politika
A ​magyar polgári történetírás történetének tanulmányozásakor már az első kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai történetírás és a mindenkori politikai áramlatok között a kapcsolat igen erős. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy hogyan függ össze mindez a közgondolkodás erős történeti töltésével és a magyar polgári állammechanizmus olyan intézményeinek kiépülésével, amelyek a tudomány és a politika kapcsolódását biztosították. Az összefüggések megvilágítására Klebelsberg "kedvenc eszméjének", a "Fontes" nemzeti és nemzetiségtörténeti köteteinek, illetve a problématörténeti előzményeinek filológiai elemzése kínálta a lehetőséget. A vizsgált "tót" szerb és horvát kérdésnek és szerzőik - Steirer Lajos, Thim József és Miskolczy Gyula - munkásságának elemzése, majd a legnagyobb hatású polgári történetíró, Szekfű Gyula életpályája korai szakaszának műveken keresztül való konkrét vizsgálata vezetett el a történetírás, illetve a történetíró és politika kérdésének vizsgálatához.

Glatz Ferenc - Történetírás ​korszakváltásban
Napjaink ​tudományos fejlődése a történetírásra is forradalmasítóan hatott. Míg korábban elsősorban a gazdaság-, társadalom- és politikatörténet kutatása állt előtérben, napjainkban már a műszaki forradalom, a természet- és környezetvédelem is a históriai elemzés tárgya lett. Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója már korábbi műveiben is igen fogékony történésznek bizonyult a múlt elhanyagolt témakörei iránt. E kötete érdeklődésének sokoldalúságáról vall. Olvasunk programadó cikket a történeti muzeológiáról és biotörténelemről. Elmélyül az ismeretelmélet kérdéseiben. Felvázolja példaképeinek, Domanovzsky Sándornak, Szekfű Gyulának és Pamlényi Ervinnek arcképét. Elemzi a televízió és film forrásanyagként való felhasználását. Tanulmányait friss szemmel, az igazi tudós mindig önmagával is szembesülő, s a meghaladott eredményeket kiigazító, ugyanakkor olvasói nevelésére törekvő pedagógiai vénával írta. Glatz Ferenc írásai egy megújulásra következetesen törekvő elme vallomásai is.

Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc - Magyarországi ​pártprogramok, 1919-1944
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók