Ajax-loader

Huszti Péter könyvei a rukkolán


Huszti Péter - Srác ​a kakasülőn
Nosztalgikus ​és mulatságos, olykor megható emlékek váltogatják egymást Huszti Péter legújabb kötetének lapjain. Az immár több mint öt évtizede töretlen népszerűségnek örvendő színművész megkapó egyszerűséggel és őszinteséggel, irigylésre méltó derűvel és bölcsességgel mesél a szüleiről, gyermek- és ifjúkoráról, az általános iskolában, illetve az otthoni „szekrényszínházban” kezdődő, majd a főiskolai évek alatt hirtelen felívelő karrierjéről, illetve azokról a pályatársairól, akik első lépéseit egyengették-irányítgatták a világot jelentő deszkákon. Az anekdoták szereplőinek többsége a magyar színháztörténet ikonikus alakja, és bár felsorolásukra – helyhiány miatt – nem vállalkozunk, biztosítjuk az Olvasót, hogy Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának első kötetét lapozgatva a legnagyobb kedvenceivel fog találkozni.

Huszti Péter - Királyok ​az alagútban
"Agyonforgatott ​példányok, kigépelt szerepek hátoldalára jegyzetelgettem gondjaimat, örömeimet cigarettaszünetekben és az előadások utáni éjszakai csendben. Egy-egy váratlanul felizzó pillanat, reménytelennek látszó vajúdás után életre kelt jelenet örömét, botorkáló rendelkezőpróbák hangulatát, éjszakai beszélgetések foszlányait, elkeseredett viták tanulságait, arcokat, mozdulatokat, színeket, dallamokat, melyek mind-mind segítettek megrajzolni szerepem arcvonásait. Összerakosgatva a jegyzeteket magam is elcsodálkoztam, hogy mennyiféle-fajta - látszólag egymástól idegen - anyagból gyúródott: az álmodozó-hazudozó baklovas Peer Gynt, az elbűvölően veszélyes, fékevesztett Jago, a Mégis, kineket az élete? lenyűgözően heroikus Ken Harrisonja, a tépelődő-önpusztító Trepljov, a valóság felett suhanó Lajos király, a hajlíthatatlan, érckemény spanyol Ferdinánd, s a többiek, akiknek kölcsönbe kapott életét éltem, sorsát szenvedtem, vonásait viseltem. Ha észrevétlenül is, de nyomot hagytak bennem, s így óhatatlanul szerepeimben is, barátságok, találkozások, mesterek, társak, városok, utazások. Így került vallomásaim gyűjteményébe Illés Endre és Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc, Sütő András, Feleki Kamill portréja, és így őrzöm egy-két város, néhány felkavaró utazás emlékét, amelyektől egy kicsit másképp látom a világot, a színházat, s talán kissé másképp látom magamat is."

Huszti Péter - Aeneis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszti Péter - Férfikor ​hajnalán
A ​Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél. Huszti Péter történeteiben a színházi élet olyan legendás alakjaival találkozunk, mint Kiss Manyi, Psota Irén, Bessenyei Ferenc és Ádám Ottó (a sort még hosszasan folytathatnánk), és mindeközben megtudhatjuk azt is, hogy milyen forrásokból, tapasztalatokból és élményekből formálódik meg egy-egy szerep, hogyan válik a színész életének részévé, lényének egy darabjává az általa eljátszott figura, és hogyan lesz élethivatássá a nézőkből hol kacagást, hol döbbent némaságot kiváltó színházi játék.

Huszti Péter - ...sárból, ​napsugárból...
Miért ​ír a színész könyvet? Csak. Nemcsak... Huszti Péter nemcsak azért, mert mostanában szinte kötelező. És nem is mostanában írja, hanem mindig. Állandóan. Egyfolytában. Mert neki ez természetes. Mert ha megfogalmaz valamit, könnyebben talál magára a színpadon. Mert az a rögeszme űzi, hajtja, élteti, hogy a szerepben - mindig, minden szerepben - ott az ember, a "sárból, napsugárból" összegyúrt teremtmény, akihez a próbák folyamán, az előadások során el kell jutnia. Saját bőrét viszi a vásárra abban a reményben, hogy a partnere, a többiek is ezt teszik, különben az egészet megette a fene. Afféle mozaikos önéletrajzot, pályaképet kapunk. Elemző emlékezést. Villanásnyi anekdotákat sajnos többségükben már csak néhai legendás pályatársakról, nagy elődökről, akik "az életüket fabrikálták bele egy-egy figurába". Színpadi, öltözői és magánéleti sztorik kerülnek szóba, többek közt Kiss Manyi, Tolnay Klári, Mensáros László, Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc történetei. Szép gesztusok, viselt dolgok. Fontos előadások: Németh László Bodnárné-ja, a Peer Gynt, Az ember tragédiája, a Hamlet, az Othello, a Cyrano. A szerepre való felkészülés keserves folyamata. Ahogy egy-egy ismerős alak, például egy Huszti-féle Jago meg- vagy újjászületik. "Ha egy színész megtalálta a kulcsot egy szerephez, övé lett testestül-lelkestül, van reggele, éjszakája, jó napja, rossz napja, ezeket élni lehet, mint saját boldog-nyomorúságos életünket, akkor ezt a pillanatot észre kell venni, meg kell jegyezni, mert ez a színészet ritka, boldog ünnepei közé tartozik. Akkor mindent lehet! Kukorékolni, vonyítani, harákolni, bőgni, trombitálni, mert az már egy hús-vér ember. Hibáival, erényeivel. Az már olyan..."

Huszti Péter - Emlék-próba
Miért ​rakosgatom össze a homályba igyekvő arcokat, nyarakat, éveket? Miért jegyezgetem az iskolaudvart, a halászokat, a zegzugos folyosók titkait, barátok mosolyát, átbeszélgetett éjszakák mondatfoszlányait, a városokat, a hotelszobákat, csillogó szemeket, készülő szerepeket? Miért? Talán mert velem vannak! Ha nem akarnám is, viszem őket. És én akarom! Meg akarom őrizni, ahogy én láttam, ahogy én hittem, ahogy én szerettem!

Huszti Péter - Kik ​vagytok, hé!
„Othello, ​Jago, Kálvin János, Szervét Mihály. Abélard és Lear, Armado és Böffen Tóbi urak! Kik vagytok? Kik vagytok, akiknek szavait mondom, koronáját hordom vagy bilincsét vonszolom, akikhez lelkemet töröm, akiknek bűneit magamra veszem, akik miatt istenítenek és pokolra kívánnak?” A Kik vagytok, hé! gyűjteményes írásaiban többek között erre keresi a választ Huszti Péter. Többet, mást is kapunk. Egy emlékszőttest utazásairól; Peer Gynt jeges északi vidékétől a szovjet filmgyár hatalmas vaskapujáig, a kávéillatú Bécs forgatagától a színes riói őserdőig; mulatságos és torokszorító pillanatfelvételek készülő előadásokról, a mindig készülő színész szemével… Mert milyen nehéz is megragadni a pillanatot, amikor a szerep megelevenedik, amikor a leírt gondolatokból varázsütésre kimondott szó lesz, hogy aztán e szavak bűvköréből soha ne szabaduljon… És e mellé mindazt, amit hitről, barátságról, elhivatottságról, Shakespeare-ről, Ibsenről és Madáchról, volt diák barátokról és felejthetetlen játszótársakról, mentorokról és tanítványokról és a színház megfejthetetlen titkáról, a kulisszák és a rivalda közti álomvilágról gondol.

Kollekciók