Barabási Albert-László könyvei a rukkolán

Barabási Albert-László - Rejtett ​mintázatok
Barabási ​Albert-László kutatásainak köszönhetően a világ ma másképpen tekint a hálózatokra. Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, ami hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is. Barabási Albert-László - a BarabásiLab munkatársaival - kifejlesztette a komplexitás vizuális szókincsét, amit úttörő kutatásai ihlettek a fehérje-kölcsönhatásoktól kezdve az álhírek terjedéséig. A kétdimenziós vizualizációik és 3D adatszobrok lehetővé tették, hogy lássuk, miként működnek valójában az életünket irányító komplex rendszerek. A Rejtett mintázatok a BarabásiLab vizuális nyelvének evolúcióját dokumentálja. A kötet a BarabásiLab munkájának retrospektív kiállítása alkalmából jelenik meg, amely a budapesti Ludwig Múzeumban debütált, majd a németországi Karlsruhe Művészeti és Médiaközpontjába utazik. A gazdagon illusztrált összeállítás több tucat színes képet és ábrát tartalmaz, a művészet és a formatervezés világa vezető hangjainak kommentárjaival és kurátorok magyarázataival. A hálózati vizualizáció alakulásának és fejlődésének nyomon követésével - a BarabásiLab meghatározó projektjeinek bemutatásán keresztül - az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. Barabási kutatásaiban többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható. "Érteni végre az életünk összes vonatkozását meghatározó és alakító rejtett struktúrákat - a legtermészetesebbtől a legművibb konstrukciókig - ez mára ambíciójává, egyben szükségletévé vált minden tudatos állampolgárnak. Ebben a könyvben és a hozzá társuló kiállításon Barabási Albert-László a valóság rendszertermészetének feltárására szolgáló páratlan képességével új, fontos nyelvet mutat be a világnak, amelyet mindannyiunknak meg kell tanulnia, hogy jobb jövőt építhessünk az összes faj számára." PAOLA ANTONELLI, főkurátor, a Museum of Modern Arts Építészet és Design osztály főkurátora, valamint kutatási és fejlesztési igazgatója "Barabási Albert-László munkássága túllép a bevett gondolatrendszereken, ennyiben követi a szellemi hagyatékát a magyar művésznek és művészetteoretikusnak, Kepes Györgynek, aki kijelentette, hogy "túl kell lépnünk az új tudással szembeni félelmen." Barabási új típusú szövetséget köt a tudás legváltozatosabb formáival. Kutatásai egy nyüzsgő laboratóriumban folynak, és mindig azt keresik, hogy mit nem tudunk még. Azzal, ahogy különleges műveit behozza a múzeumok világába, egyúttal meg is sokszorozza a múzeumi világokat." HANS ULRICH OBRIST, a Serpentine Galleries művészeti igazgatója

Barabási Albert-László - A ​hálózatok tudománya
Zsálya, ​bor, csirkehús, vaj és liszt. A csirkés marsala összetevői. Azonban mégsem szakácskönyvet tart kezében az olvasó. A hozzávalók hálózata is mindennapjaink meghatározó része, akárcsak a Facebook vagy a terrorista szervezetek. Barabási Albert-László tíz referenciahálózaton keresztül mutatja be a hálózatok világát. Olyan hálózatokba nyerünk mélyebb bepillantást, mint például az internet, a mobiltelefon-hívások, a tudományos együttműködés vagy az emberi betegségek hálózata. A hiánypótló könyv elsősorban tankönyv, azonban mindenki számára élvezettel forgatható, aki kicsit is mélyebben érdeklődik a téma iránt. Barabási Albert-László világhírű hálózatkutatónak és fizikusnak, a CEU, a Northeastern Egyetem és a Harvard professzorának a legújabb könyve.

Barabási Albert-László - Dashun Wang - A ​tudomány tudománya
DASHUN ​WANG és BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ könyve egy új diszciplína, a tudomány tudományának eddig elért eredményeit, aktuális állapotát, valamint jövőbeli lehetőségeit mutatja be. A szerzők a tudósvilág elé tükröt tartva azokat a mechanizmusokat ismertetik, amelyek befolyásolják a tudományos fejlődés irányát és ütemét. A szerzőpáros úttörő kutatásaiból levont tanulságok valóságos térképet rajzolnak a tudományos élet szereplőinek a kutatói karrier tervezhetőségéről és a tudományos áttörés dinamikájáról. A rendelkezésükre álló big data adathalmazok elemzésével olyan kérdésekre sikerül válaszokat adni, mint hogy az életpálya mely szakaszában írják a tudósok a legjobb műveiket, melyek a szakmai siker és kudarc első jelei, vagy éppen miként fejleszthető a fiatal kutatók kreativitása és teljesítőképessége. A tudomány tudományában az adattudomány, a hálózattudomány és a mesterséges intelligencia segítségével a tudomány működését befolyásoló tényezők mérhetővé váltak - ezáltal pedig a jövő innovációi még hatékonyabbak és eredményesebbek lehetnek.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

Barabási Albert-László - Villanások
Vajon ​elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés? Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között? Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés? Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot egy hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – egy olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.

Barabási Albert-László - A ​képlet
MI ​VÉGEZTÜK EL A MUNKA OROSZLÁNRÉSZÉT, MÉGIS MÁS KAPTA A DICSÉRETET. REMEKÜL JÁTSZOTTUNK A MECCSEN, DE MINTHA EZT RAJTUNK KÍVÜL SENKI NEM VETTE VOLNA ÉSZRE. FANTASZTIKUS ÖTLETTEL ÁLLTUNK ELŐ A MUNKAHELYÜNKÖN, MÉGIS VALAKI MÁST LÉPTETTEK ELŐ. MIÉRT? Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre. A KÉPLET című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek. Barabási Albert-László 1967-ben született Erdélyben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát a Bostoni Egyetemen szerezte meg. A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. A legrangosabb tudományos folyóiratokban publikál. A Magyar Tudományos Akadémia és az Akademie Europeae külső tagja, az egyesült állomokbeli Northeastern Egyetemen működő Komplex Hálózati Kutatóközpont vezetője, a Harvard Egyetem és a Közép-európai Egyetem oktatója.