Ajax-loader

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij könyvei a rukkolán


Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Nagy ​várakozások kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Mezítlábas ​Odisszeuszok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Az ​aranygyapjú földjén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Hőstett
Pausztovszkij, ​a nagy szovjet író megkapóan szép három írását veszi itt kézbe az olvasó; a beteg kisfiú érdekében elcsendesedett városról, a katona apjának palackpostán üzenő pásztorgyerekről és a háborúból hazamentett orrszarvú bogárról. A szívet melengető történetek az embertelen háborúban is diadalmaskodó emberiesség példázatai.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Romantikusok
A ​világhírű orosz író fiatalkori regénye az első világháború előtti években kezdődik Szevasztopolban, ahol Makszimov, az ifjú írójelölt és fura barátai élik a maguk céltalan napjait. Különc, eleve kallódásra ítélt figurák, egyedül Makszimovról sejthető, hogy igazi tehetség lappang benne. Nem mindennapi lényére vall az is, hogy két rendkívüli nő szerelme kíséri, akik közt jómagának sem könnyű választani. Nagy romantikus érzelmek, hangulatok, szépségek, fájdalmak, nosztalgiák lírai megelevenítése a regény, amelyet a háború kegyetlen prózaisága zár le.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Messzi-bolyongás
Konsztantyin ​Georgijevics Pausztovszkij (1892-1968), a szovjet prózaírásnak immár klasszikus mestere egy rövid önéletrajzi vázlatában elmondja: alkotómunkájának, az írásnak egyik alapfeltétele az utazás. Első jelentős könyve, amellyel 1932-ben valósággal berobbant a szovjet irodalmi életbe, a _Kara-Bugaz_ egy Kaszpi-tenger melléki kalandos, nem is veszélytelen utazás gyümölcse. És jelképnek is szép, hogy önéletrajzi regényciklusának utolsó kötete a _Barangolások könyve_ címet viseli. Ahány út, annyi könyv – mondja Pausztovszkij. Utazásainak élményanyaga elsősorban regényeibe, novelláiba került be. Ezeken kívül sok olyan írása van – hosszabb-rövidebbek, amelyek lírai jegyzet, napló, feljegyzés, emlékezés formájában vallanak barangolásairól, bolyongásairól, úti kalandjairól. Pausztovszkij éles szemű megfigyelő, írhat hazája, a Szovjetunió különböző tájairól, írhat Lengyelországról, Bulgáriáról, Franciaországról, Olaszországról, Angliáról, Belgiumról – nem azt veszi észre (vagy nem csak azt), amit az útikönyvek felsorolnak. Elválaszthatatlan egységben látja a tájat és az embert, történetét, művészetét és új alkotásait meg a természet gazdagságát. Kötetünk, amely Konsztantyin Pausztovszkij útirajzainak írói terméséből ad bő válogatást, ismét legfőképpen azzal ragadja magával az olvasót, amellyel a magyar nyelven eddig is szép számban sorakozó Pausztovszkij-kötetek: az író bámulatos természetábrázolásával.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Az ​aranyrózsa
„Ezt ​a könyvet írni olyan, mint ismeretlen országban utazni, ahol lépten-nyomon új távlatok, új utak nyílnak meg előttünk. Nem tudjuk, hová vezetnek, de mindegyik sok váratlan örömöt ígér, új meg új anyagot nyújt az elmélkedésre. Ezért olyan csábító és amellett sürgető a vágy, hogy ha nem is teljesen, de mégis valamennyire, amúgy átabotában – amint mondani szokás – felvázoljuk ezeknek az utaknak a hálózatát” – írja Pausztovszkij ebben a művében, amely a „Vallomások az írói munkáról, emlékezések” alcímet viseli, és az élettel, az emberekkel, a kortársakkal, írói műhelygondjaival kapcsolatos őszinte, megkapó gondolatainak valóságos kincsestára. Valóban csodálatos „úthálózat” tárul fel az olvasó előtt Pausztovszkij tolla nyomán, amelyen ha elbarangol, gazdag élményekben lesz része.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Jegyzetek ​a cigarettásdobozon
„Az ​írói munka sokkal többet érdemel puszta magyarázgatásnál: meg kell benne találni és fel kell fedni az írás nehezen kifejezhető költészetét, rejtett pátoszát, szenvedélyét és erejét, eredetiségét, végül pedig azt a csodálatos tulajdonságát, hogy miközben másokat gazdagít, a legjobban önmagát az írót, az alkotót gazdagítja." Pausztovszkij kötete, - műfajtalan - iróportréi rengeteg fölbecsülhetetlen adattal és adalékkal szolgálnak: az irodalomtörténész, az esszéista kincsesbányára lelhet bennük.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - A ​haza füstje
Pausztovszkij ​a háború alatt írta ezt a regényét, de a szörbyű kataklizmában elveszett a kézirat. Véletlenül találtak rá, és csak nemrég jelenhetett meg a mű. A szovjet művészértelmiségről szól a könyv. Milyen emberekről? Egy furcsa, bogaras irodalomtörténész az egész országot beutazza, egy eltűnt Puski-portrét kutat. Festőművészek restaurálják a novgorodi kolostor primitív freskóit. Tehetséges színésznő magánéletének és művészetének problémái tárulnak fel. Így kezdődik Pausztovszkij nagyszerű regénye, és hőseinek békés életébe hirtelen betör a háború, minden rettenetével. Mi történik velük a megpróbáltatások közepette, hogyan alakul sorsuk - íróknak, színészeknek, tudosoknak, spanyol emigránsoknak és norvég menekülteknek -, erről szól ez a szép, tiszta lírától áthatott, nagy szuggesztivitással megírt regény.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Nyugtalan ​ifjúság
A ​szovjet irodalomnak talán Konsztantyin Pausztovszkij a leglíraibb hangú, legbensőségesebb hangulatú írója. Gazdag életműve, népszerű regényei, elbeszélései valóban magával ragadó líraisággal vallanak az író koráról s a szüntelenül változó életről - de a legszebb, legköltőibb művészi vallomás vitathatatlanul az életmű betetőzését jelentő memoárokban bontakozik ki előttünk. Pausztovszkij gyermekéveinek és ifjúkorának eseményei ötvöződnek regénnyé a visszaemlékezések lapjain: a századeleji Oroszország képe, a diákkor derűs és izgalmas epizódjai, az öntudatra ébredés, az első szerelem, a felnőtté válás élménye, az első világháború közvetlen közelből végigélt tragédiája vonul el az olvasó előtt egy nagy tehetségű író színes elbeszélése nyomán.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Fehér ​szivárvány
A ​nemrég elhunyt európai hírű író műveinek összefoglaló kiadását indítjuk el ezzel a kötettel, amelyben a novellista Pausztovszkij, a sokszor emlegetett és méltatott "kisműves" íróegyéniség sajátos írásait mutatjuk be. A gazdag kötet, amely szinte egy emberöltő, az író művészi fejlődésének krónikája, az 1924-ben írott Láz című novellával indul. Ez a történet, egy afrikai gumifa-ültetvényen lejátszódó lázadás vérbő leírása, híven tükrözi az író kezdeti, romantikus törekvéseit. Az 1966-ban megjelent Villa Borghese az emberek egymásra találását jelképezi: tiltakozás a világra törő gonoszság ellen, a szépség, a kultúra védelmében. A kötetben foglalt változatos témájú írások mindegyikét az író mély humanizmusa, formáló emberszeretete jellemzi, felejthetetlen szépséggel varázsolva elénk ugyanakkor a tájak, az évszakok, a természet ezernyi megkapó váltakozását.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Esős ​hajnal
A ​már életében klasszikusnak számító, kitűnő szovjet prózaíró, Pausztovszkij leghíresebb kisregényeiből és legszebb elbeszéléseiből ad átfogó válogatást ez a könyv. Pausztovszkij életműve szinte egy fél évszázad sajátságos művészi krónikája, írói munkássága 1912-ben a Vízen című pesszimista hangulatú elbeszéléssel indul, és az 1966-ban megjelent Villa Borghese-vel zárul. Ez az elbeszélése az emberek egymásra találását jelképezi; s egyben tiltakozás a világra törő gonoszság ellen, a szépség, a kultúra védelmében. Pausztovszkijt jellegzetes kisműves mesterként szokás emlegetni, s valóban rövid lélegzetű novelláiban találta meg igazi hangját, de kisregényei - a Kara-Bugaz, a Vadászembek csillagképe és A Mescsora-vidék - is az eredeti írói felfedezés erejével hatottak, s méltán kerültek a szovjet-orosz irodalom gyöngyszemei közé. Válogatásunk mindegyik darabját az író mély humanizmusa, igaz emberszeretete hatja át, megkapó szépséggel varázsolva elénk a tájak, az évszakok, a természet ezernyi változását.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - A ​pilóta naplója
Közhasználatú ​mai szóval kriminek nevezhetnénk. Krimi, Pausztovszkij módra. A most hetvenöt éves író lírai szépségű önéletrajzi sorozatát, a Nyugtalan ifjúságot, a Nagy várakozások korái és a Barangolások könyvei már ismeri a magyar közönség. A pilóta naplója az író korai regényei közé tartozik, ugyanaz a rendkívül rokonszenves, igazi humanista és XX. századi mélyen romantikus hang szólal meg a lapjain, mint az író minden művében. Különös nyomozás históriáját követhetjük végig egy szerencsétlenül járt pilóta értékes naplója után. Van a regényben gyilkosság, nem is egy, kikötő, tenger, idegen ügynök, utcalány, egyszóval minden, ami egy kalandregényben fontos, a cselekmény azonban nem légből kapott: a húszas évek derekán játszódik a Szovjetunióban.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Vallomások ​festőkről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Barangolások ​könyve
Az ​író önzetlenül és bőkezűen nyitja meg az olvasók előtt emlékeinek, élményeinek pazar kincsestárát, és megkapó közvetlenséggel beszéli el az elszállt évek eseményeit, idézi fel azoknak az elhunyt barátoknak, íróknak, művészeknek alakját, akik ma már csak alkotásaikban és az utódok szívében élnek. Pausztovszkij azon túlmenően, hogy felnőtt férfikorának eseményeit megeleveníti, hiteles, érdekes képet fest kortársairól: Babelről, Bagrickijról, Gajdarról, s egyben a kornak, az elmúlt évtizedeknek is őszinte, hűséges krónikása. Finom lírai hangja, mondanivalójának művészi közvetlensége, meséjének nyugodt áradása életrajzi regényének ezt a kötetét is maradandó élménnyé teszi valamennyiünk számára.

Kollekciók