Ajax-loader

Csizmadia Ervin könyvei a rukkolán


Csizmadia Ervin - A ​Medgyessy-talány
A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Csizmadia Ervin - "Elképzeltek ​maguknak egy miniszterelnököt"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csizmadia Ervin - Politikai ​változáselmélet
Már ​az ókori filozófusok is tudták, hogy pantha rei (minden folyik), hogy ugyanabba a folyóba kétszer nem léphetünk bele. Csizmadia Ervin kötetének akár ez a klasszikus mondás is lehetne a mottója. Az ismert politológus új könyvében pártok, kormányok és miniszterelnökök változás- és alkalmazkodóképességét elemzi. Az érdekli, hogy az egyik szereplő változásai hogyan hatnak a másikra, a politikai szereplők együttes változásai miképpen befolyásolják a társadalmi igényeket és elvárásokat, illetve a társadalom különféle csoportjaiban megfogalmazódó igények hogyan formálják át a politikusok szándékait. A szerző meggyőződése, hogy a politikában semmi sem állandó, de ettől a felismeréstől nem kell megijednünk, ellenkezőleg: tudomásul kell vennünk, és azt kell figyelnünk, hogy egy-egy változás hogyan gerjeszt újabbakat, és a változások együttesen hogyan alakítják át a demokrácia egész működését. A kötet írásaiból nem nehéz rájönni, hogy a szerző a demokráciát is folyamatosan változó politikai berendezkedésnek tekinti, amely mindig csak relatív végpontokra jut el, de sohasem zárul le; ha Fukuyama beszélt is a történelem végéről, a demokráciának bizonyosan nincs végpontja. A magyar demokrácia 17 évét a szerző újszerűen és gondolatébresztő fogalmi apparátus segítségével mutatja be.

Csizmadia Ervin - "Elképzeltek ​maguknak egy miniszterelnököt"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csizmadia Ervin - A ​magyar politikai fejlődés logikája
"A ​magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik - természetesen most is, vagy most csak igazán." Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk? Szinte mindig? Ebben a könyvben azt állítom, érdemes mindezen elgondolkodni, s megpróbálni normálisnak tekinteni a hazai politikát. A "normális" nem azt jelenti, hogy átlag fölötti, netán nagyszerű, és el kell olvadnunk tőle. Dehogyis. A normális csak annyit jelent, hogy nagyjából olyan, mint más országok fejlődése. Két bajunk van igazán: egyrészt keveset tudunk más országok fejlődéséről, másrészt alig valamit tudunk a magunk fejlődéséről. Így aztán összességében nem csoda, ha ezt az egészet hanyatlónak tekintjük. Érdemes azonban szépen, módszeresen, ha lehet, empatikusan újragondolnunk az egész magyar politikai fejlődés logikáját.

Csizmadia Ervin - Politikatudomány ​és politikai elemzés
Miképpen ​hat a politikatudományra a nyugati, de még inkább a hazai elemzői közösség? A politikai elemzők megjelenése Magyarországon - sok egyéb szakmai rézsiker mellett - azzal az alapvető eredménnyel is járhat, hogy a fiatalabb, a valóság új dimenzióira fogékony elemzők segítségével sikerül kilépni a hagyományok által kijelölt kötöttségek közül: meg lehet törni az "exkluzív" tudomány és "politika közeli publicisztika" dichotómiáját, illetve világosabban sikerülhet elhatárolni egymástól a különféle elemzői szerepeket. Ilyen elhatárolásokra ugyanis a tudomány (hiába törekedett rá) önmagában nem volt képes. A hagyományos tudomány szövetségesre talál, és ez segíthet a piactól eddig meglehetősen elzárkózó akadémiai tudománynak. Magyarországon tehát a politikai elemzés nem pusztán egy politikatudományon belüli szak, és nem is feltétlenül olyan szerteágazó elemzési szféra, mint Nyugat-Európában, hanem egy "stimuláló" irányzat is: előmozdíthatja a XIX. században kialakult hagyományok, tudományos vagy nem tudományos normák és közösségi viszonyok lassú megváltoztatását. Ez a kettős szerep külön is indokolja, miért foglalkozom e könyvben oly részletesen a politikai elemzéssel és a politikai elemzőkkel.

Csizmadia Ervin - Két ​liberalizmus Magyarországon
Szerintem ​megér egy misét, vajon Magyarországon egy liberalizmus van-e - mint azt általában vélni szokás avagy esetleg kettő, ne adj' isten, több. Nem szeretném persze elviccelni a kérdést. Nem állítom, hogy temérdek liberalizmus létezik, de azt nyomatékosan aláhúznám, hogy kettő bizonyosan. Köthetjük ezeket pártokhoz, de politikai filozófiai hagyományokhoz is. Most persze nyilván csóválja a fejét a kedves olvasó, és azt gondolja, itt valami nem stimmel. Elvégre a liberalizmusnak meghatározott kritériumai vannak, aki ezeknek megfelel, az liberális, aki nem, az nem tarthat igényt erre az elnevezésre. Azt hiszem, ez helytelen megközelítés. A liberalizmusnak Magyarországon nincs egységes tradíciója. Amikor 1989-ben meglódult nálunk a politikai élet és megalakultak a pártok, más és más hagyományokhoz horgonyozták le magukat. Azóta sok minden megváltozott persze. Míg 1989-ben egyik alternatíva sem rajzolódott ki egyértelműen, addig 1994-re már körvonalazódni látszott az a két irány, amely ma már nyilvánvalóan megkülönböztethető egymástó . A két liberalizmus különbsége elsősorban bölcseleti és politikaelméleti. A hazai elemzők e különbségek föltárásában eddig meglehetősen kevésre jutottak. Általában az az uralkodó álláspont, hogy az SZDSZ-t liberális, a Fideszt pedig egyre inkább konzervatív pártnak tekintik. Szerintem ez a megközelítés nem fedi a valóságot. A két párt alapértékei különböznek, de ettől még mindkettő besorolható a többágú liberális tradíció valamelyik irányzatába. Az egyiket társadalomelvű, a másikat kormány- (és nem állam-) elvű liberalizmusnak nevezném.

Csizmadia Ervin - A ​magyar demokratikus ellenzék
A ​három kötetes mű az 1968 és 1988 közötti Magyarország politikai eseményeivel, a demokratikus ellenzéknek nevezett értelmiségi csoport történetével foglalkozik, igen nagy alapossággal. Egy kötet monográfia, egy kötet dokumentumokat közöl, egy kötet interjúkat tartalmaz. Az interjúk azok számára is érdekesek lehetnek, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen a történelemmel. Megszólal: Márkus György, Kemény István, Kende Péter, Krassó György, Szabó Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Dalos György, Kenedi János, Iványi Gábor, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós, Nagy Jenő, Demszky Gábor, Magyar Bálint, Bokros Péter.

Csizmadia Ervin - Novák Zoltán - Szentpéteri Nagy Richard - Pétervári Zsolt - A ​körbezárt politika
A ​Méltányosság Politikaelemző Központ első évértékelő kötete a jelen Magyarországának legfontosabb politikai jelenségeiről, mindenekelőtt a 2006 szeptemberétől legalább 2008 márciusáig tartó „hosszú” 2007-es év politikailag releváns eseményeiről közöl tanulmányokat, amelyek az ország társadalmi, gazdasági, politikai és közjogi állapotainak értékelő bemutatásával és elemzésével kívánják szolgálni a politikatudományi szempontokra nyitott, értő Olvasó érdeklődését.

Kollekciók