Ajax-loader

Gyárfás Miklós könyvei a rukkolán


Gyárfás Miklós - Szilveszter
A ​Volt egyszer egy színház igaz történet, melyet az író személyes emlékekből, átélt eseményekből formált meg, a "tündéri szatíra" eszközeivel, mély öniróniával és megindítóan bensőséges lírával. A mű egy fogolytáborban szerveződő színház regénye. Ennek a különös színháznak a színészei közt akadt vidéki ripacs, színpadon még nem szerepelt akadémista, hivatásos katonatiszt, suszter, építészmérnök. Mindenki ősi vágyát valósította meg, amit a kinti világban nem tehetett: sikert aratott "a világot jelentő deszkákon". A Szilveszter egy rákkutató orvos és egy fiatal színésznő szerelmét idézi fel. Jeszeni András, a jónevű orvostudós a saját kutatásairól tartja székfoglaló előadását az Akadémia Duna-parti termében, s miközben eredményeiről és hipotéziseiről beszámol, felnyílik előtte házasságának múltja, a fellobbanó szerelemmel, a kedves halált-hozó betegségének első jeleivel, a betegség felismerése után kötött házasság boldog és szorongásos napjaival, a színésznő hősies színpadi teljesítményeivel s végül is a feladott élet tragikumával. A Fiú-ban régi és a valóságban mindig újrateremtődő alaphelyzetet ír meg Gyárfás Miklós: az öregedő férfi (az ötvennyolc éves Frigyes Károly) és a nála sokkal fiatalabb nő (a harmincéves Kovács Mari) szerelmét. Frigyes Károly író, színpadi szerző és főiskolai tanár, Kovács Mari - a tanítványa - tehetséges színésznő. A történet Gyárfás iróniájának és életismeretének köszönhetően nem válik sablonossá, a régi alapképletből eleven, életszerű regény bontakozik ki. S az önvizsgálat, a megújulási vágy s a feljutás a művészi lehetőségek magasbb szintjére - olyan eredmények a férfi életében, melyek akkor is értelmessé teszik a szerelmet, ha az bizonyos pillanatokban már-már reménytelennek látszi

Gyárfás Miklós - A ​szigetkereső
Amikor ​befejeztem ezt az ironikus regényt, még egyszer átélve hajóséletemet, bizonyos voltam benne, hogy mindazt, ami lényeges volt kalandozásaim során, így hívebben mondtam el, mintha naplószerű pontossággal tettem volna. A valóság végtelen, mint a tenger, az utazás addig tart, amíg kíváncsiak vagyunk, milyen új kalandokra lelünk szigetről szigetre hajózva. Elég sokat utaztam a szónak köznapi értelmében is, autón, vonaton, hajón, repülőn, de az igazi - mondhatnám, történelmi - izgalommal azok az utazásaim jártak, amelyeket a játékos humor képsíkjában, képzeletem csónakján íróként és nem csupán magánember módján kalandoztam végig. Vitorlám, ha csendesebben is, de még mindig lobog a szélben. Úgy érzem, vár még egy sziget, ahol gyűlölet- és előítéletmentes életet találok, megnyugszom végre, és nem kívánok további kalandokat. Így lesz? Nem így lesz? Nem tudom. Állok a kormánykerék mellett, és utazom tovább. Aki egyszer útra kelt, nem fordulhat vissza.

Gyárfás Miklós - Papkisasszony
Gyárfás ​Miklós új, ironikusan realista regénye két részből áll. Az első rész (A füzet) Balog Imre kőműves feleségének följegyzéseit tartalmazza a családjáról és a társadalomról, a második világháború éveitől napjainkig. Erzsi, a papkisasszonyból lett munkásfeleség lelkivilágában Móricz Zsigmond "boldog emberéhez" hasonló vonásokat találunk. Humorérzékéből bátorság és makacs életszeretet fakad. Van benne valami elpusztíthatatlan konokság és rögeszmés igazságszeretet, amit nem könnyű elviselni kényelmet kedvelő embereknek. Az első részben Balogné szemével látjuk a világot és a világ változásait, a másodikban (Másokért élni) az íróéval Balognét. Az regény első felében Balogné férje halálának oka és körülményei után nyomoz (úgy érzi, még meg lehetett volna menteni), a másodikban az író veszi át a nyomozó szerepét, azt kutatva, volt - e értelme Balogné életének, s hagyott - e nyomot gyermekeiben és azokban, akiknek volt valamilyen közük Balog Imre kőműves életéhez és halálához.

Gyárfás Miklós - Az ​oroszlánidomító
A ​regény főhőse Ewans kapitány, az oroszlánidomító. Gyárfás Miklós bemutatja a világot, embert, állatot egyaránt szerető artista izgalmas életútját - s magatartását és sorsát jelképessé lényegíti. A történet legfőbb motívumai: kalandok a gyermekkor tájain, később a háború utáni Európában, sikerek a cirkuszporondon, különböző szerelmek és örök barátság Dáviddal, az oroszlánnal. Az artistavilág, a cirkusz, a mutatványok, a nemzetközi hotelek szintén a regény jelképrendszerébe tartoznak, színterek a könnyed, humoros játékhoz s a könyv filozófiai mondanivalójához, mely röviden ennyi: ahhoz, hogy élni tudjunk, önmagunknál is jobban kell szeretnünk az életet. Amikor Dávid a történet utolsó szakaszában elkezdi idomítani Ewans kapitányt és visszaviteti magát sivatag szabadságába, Afrikába, az élet szép győzelmét hirdeti a regény.

Gyárfás Miklós - Tanuljunk ​könnyen és gyorsan drámát írni
A ​szerző ebben a könyvben tapasztalatai és elmélkedései summázatát foglalja össze a mesterségéről.

Gyárfás Miklós - A ​tettes mindig Oidipusz
Esszésorozat? ​Népszerű dramaturgia? Gyárfás Miklós könyvének műfaját nehéz lenne meghatározni. Nagylélegzetű elemző tanulmányok mellett villanásnyi feljegyzések, drámaelméleti és színháztörténeti előadások, dramaturgiai játékok következnek egymás után. Az író a gyakorló színpadi szerző szakmai érdeklődésével és kíváncsiságával fogja vallatóra a drámairodalom klasszikusait: mi az, ami Shakespeare, Szophoklész, Molière, Madách drámáiban máig ható, a mi számunkra is érvényes tanulság.

Gyárfás Miklós - Kisded ​játékaim
A ​Kisded játékaim, mint a cím is mutatja, játékos, ironikus írásokat tartalmaz, a legkorábbit gyermekkoromban írtam, a későbbiek közül néhányat a háború alatt, az írások túlnyomó többsége azonban a felszabadulás után került ki tollam alól. Ezekben az írásokban elég jól lehet követni az elmúlt két évtized néhány európai és hazai pillanatát. A gúny sohasem takarja el a valóságot, ellenkezően, a társadami összefüggésekre villan. E könyvszó szerint villanásokat tartalmaz, legföljebb a kisnovelláig merészkedik. Szeretem a pillanatokat, mert az emlékezés mélyén leghívebben a pillanatokat tudom kitapogatni. Ezek a pillanatok néha igazabbak, mint az évekké rendszerezett idő. Egyszóval e könyv játékot ígér. Csak annyira kell komolyan venni, mint a szerénységet, bölcsességet, őszinteséget és más erényeket. Vagy mint önmagunkat, akik olyankor vagyunk a legelviselhetőbbek, amikor önfeledten játszunk, és örülünk, ha megoszthatjuk valakivel a játék örömét.

Gyárfás Miklós - Johanna ​éjszakája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Miklós - A ​képmutatás szépségei
A ​kötet Gyárfás Miklós újabb novelláit tartalmazza. Az írások nagyobb részében a történelem elhivatott képmutatóit, igazmondóit vonultatja fel a szerző, hogy szembenézésre késztesse önmagát és olvasóit, számos novellája rejtett vallomás életéről, közvetlen környezetéről. Az író gazdag élettapasztalata és műveltsége mellé virtuóz írástechnika társul. Talán ez is a titka könyvei nagy népszerűségének, hiszen valamennyi műve bővelkedik logikai rejtvényekben, elgondolkodtató fordulatokban. Novelláiban rendszerint egy olyan meghatározó pillanatot választ az ábrázolt hős életéből, amelyben a szereplő idáig megtett újta éppúgy látható, mint sorsának további alakulása. Az események sűrítése, a megelevendő idő- és téregység zártsága miatt joggal állíthatjuk, hogy Gyárfás Miklós, a vérbeli drámaíró itt sem tagadja meg önmagát: az írások akár eredeti egyfelvonásosoknak is felfoghatók. A novellák fő erőssége a drámai alaphelyzet mellett a lendületes dialógusvezetés. És miközben e különös "papírszínházban" teremtett szereplőik helyett ezúttal a teremtő szerzők lépnek színre, az író valódi csapdát állít a gyanútlan nézőnek. Mert igaz ugyan, hogy a színen Euripidészt, Shakespeare-t vagy Talmát, a nagyszerű színészt láthatjuk, de amit elmondanak, az Gyárfás Miklós készülő drámaesztétikájának egy-egy fejezete, előtanulmánya. Ha tehát röviden meg kellene határozni a kötet jellegét, jobb híján azt mondhatnánk, hogy A képmutatás szépségei egyfelvonásos drámákba rejtett, novelláknak álcázott dramaturgiai példázatgyűjtemény. Vagy hitvallás?, számvetés? Mindenekelőtt: szellemes, szórakoztató olvasmány.

Gyárfás Miklós - Dekameron
A ​jelen éppúgy tele van torz és nevetséges pillanatokkal, mint az emberiség évezredes története. A pillanatokat megörökítő história lapjairól épp csak a felszínt, a mázt ( vagy a jótékony és feledtető port) kell levakarni, és máris elöttünk állnak a legendás hősök - csöppet sem legendás gyávaságukkal, kisszerűségükkel, tetteik árnyoldalaival. A kötet három nagyobb részre tagolódik. Az első rész Villámregény: száz megjegyzés egy kreatív vállakozás csődjéről. A második ciklusban történelmi humoreszkek kaptak helyet, amelyekben többek között az első emberpárral, filozófusokkal, pápákkal és császárokkal, hadvezérekkel és cselszövőkkel találkozunk. A harmadik részt fölösleges bővebben ismertetni, elég idézni a ciklus címét: Epizódok és szomoreszkek.

Gyárfás Miklós - Volt ​egyszer egy színház...
Az ​a színház, melynek történetét Gyárfás Miklós fölidézi, különös színház volt. Színészei közt akadt vidéki ripacs, színpadon még nem szerepelt akadémista, hivatásos katonatiszt, ligeti kardnyelő, suszter, építészmérnök, futballkapus. Mindenki ősi vágyát valósította meg, melyet a valódi világban nem tehetett: sikert aratott a "világot jelentő deszkákon". A bemutatott színház csak néhány hónapig - 1945. áprilisától 1945. augusztusáig - működött, sajátos viszonyok között, egy hadifogoly-lágerben. Igazi színházzá nőtt, zenekarral, díszletfestő műhellyel, hivatásosan működő színházakból ismert intrikákkal, pletykákkal, irigységgel, művészi célokkal, feltámadó és elbukó divatokkal. A Volt egyszer egy színház groteszk, mulatságos és szívszorító lírai regény, melyet az író személyes élményekből, átélt történetekből formált meg, izgalmasan és szellemesen, a "tündéri szatíra" eszközeivel és mély öniróniával. A történet azzal fejeződik be, hogy az író fehér, aranygombos német tengerésztiszti egyenruhákból készült jelmezében hazatér: a "fogság álmaiból" a valóságba cseppen, ahol álom és megvalósulás között hosszabb az út, mint a fogolytáborban.

Gyárfás Miklós - A ​szerep / Butaságom története / Volt egyszer egy színház
Gyárfás ​Miklós három korábban megjelent és nagy sikert aratott kisregényét gyűjtötte kötetbe. Mindhárom írás színházról szól, színházban játszódik. Színházban akkor is, ha Thália szolgái egy kisvárosi színkör falai közt lépnek fel, akkor is, ha a színészek épp saját családi drámájukat játsszák, és akkor is, ha ez a színház egy hadifogolytábor barakkja. Tors Gyula, A szerep főhőse tehetséges színésznek indul: karrierje egy kisvárosból ível fel, s hamarosan a főváros legnagyobbjai közé emelkedik. A csúcsra, nagy példaképe szintjére azonban mégsem jut fel, mert hiányzik belőle a kellő erő és tartás. Bizonyára sokan emlékeznek a butuska vagy nagyon is okos (?) színésznő feleség, Kabók Katalin belső monológjára. A Butaságom története hősnője kettős szerep eljátszására készül: egy színházi és egy családi drámában kell föllépnie, s csak az „örök női" bölcsesség segít, hogy egyikben se valljon kudarcot. A kötet utolsó darabja Gyárfás Miklós életművének egyik tartópillére, a Volt egyszer egy színház. ,,A varázsló leánya" című produkció színészei valamennyien műkedvelők, az előadáson mégis sikerül a nagy varázslat: feledtetni tudják önmagukkal és a közönséggel a hadifogság keserűségét, s a nagyoperett katartikus élmény mindannyiuk számára.

Gyárfás Miklós - Madách ​színháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Miklós - A ​főorvosné
Gyárfás ​Miklós 1956 előtt játszódó regényének főszereplője egy könnyű sikerekre vágyó nő, aki a színpadot, a világot jelentő deszkákat otthagyva feleségül megy városa elegáns és jónevű főorvosához. Nagyvásárd "szép főorvosnéja" lesz belőle, akinek legfőbb vágya a hódítás és karrier. Városszerte szeretett és nagyra becsült férje, Lamprecht Géza azonban nem karrierista, nem akar egyetemi tanár lenni, nem néz és nem vágyódik fölfelé. Különben is a törvénysértések, az oktalan vádaskodások évei jönnek; a főorvos fél, nem vállal semmilyen közéleti szerepet. De Lamprecht Gézáné hódítási kísérletei is kudarcba fulladnak, hiába kacérkodik, hiába kelleti magát, valahogy mindig felsül. Nagyvásárd megkopott levéltárosa és "elnémult írója", a megkísértett miniszterhelyettes s a fiatal ideggyógyász egyaránt elhárítja testközeli kacérságát. Nem lesz belőle sem professzorfeleség, sem "hírességek" szeretője - 1956-ban azonban, amikor a férje öngyilkos lesz, mégiscsak megszerzi magának a mártírözvegy-szerepet.

Gyárfás Miklós - Eszményi ​majom
Az ​Eszményi majom társadalomrajzba ágyazza a színészet világát. Ebben a hivatásos komédiások tükörképei a hétköznapi komédiásoknak, akik a diktatórikus rendszer színpadán igyekeznek eleget tenni a hazugság követelményeinek. Nietzsche nevezi a színészeket eszményi majmoknak; s bár e kifejezés iróniája kissé sértő, alapjában véve igaz, ha az önmutogatást, a siker gátlástalan hajszolását fontos tényezőnek tartjuk a színpad csillagainak életében. A kisregény mellett néhány új novellát is talál a könyvben az olvasó, továbbá legtömörebb groteszk műfajom, a "szomorszek" friss darabjait.

Gyárfás Miklós - Színész-könyv
Megrögzíteni ​a legmúlékonyabb emberábrázolást, a minduntalan változó, új és új alakban megelevenedő s az alakítással egyszersmind kimúló művészi teljesítményt, a színjátszást - ez volt az író célja. Gobbi Hilda, Ajtay Andor, Ruttkay Éva, Tolnay Klári, Major Tamás s mai színművészetünk még számos jeles képviselőjét találja meg az olvasó Gyárfás Miklós könyvében. Mindegyiküket egy vagy több híres alakításában mutatja be a szerző. Nóra, Hamlet, Zilia, Karnyóné, III. Richard, s még több mint húsz különböző szerepben állnak előttünk korunk magyar színészei. Az utolsó esztendők nagy színész-halottainak, Bajor Gizinek, Rátkai Mártonnak, Somlay Artúrnak emlékét legszebb alakításaikban őrzi ez a könyv, és megtalálható a kötetben színművészetünk olyan alakjainak portréja is, mint Kabos Gyula és Csortos Gyula. A Színész-könyv olvasásakor egy-egy forró élményű előadás elevenedik meg azok számára, akik mint nézők nem kerülhettek a színészi munka, az emberteremtés "titkaihoz" oly közel, mint a bíráló, Gyárfás Miklós. Ezek az írások megőrizni kívánják az utókor számára napjaink Hamletjeit, Éváit, maradandóvá tenni azokat az alakításokat, amelyeket a színészekkel oly kegyetlenül bánó idő feledésbe sodorna.

Gyárfás Miklós - A ​főorvos özvegye
A ​regény folytatása és befejezése annak a cselekményívnek, amelyet Gyárfás Miklós legutóbb megjelent művében, A főorvosnéban kezdett el. A két írás szűken vett játéktere a nagyvásárdi kórház, tágabban a kisváros, és még szélesebb értelemben az ország harmincéves történelme. Egy asszony, a főorvos özvegye és lánya áll a történet középpontjában, kettejük izgalmas, szenvedélyes vetélkedése-rivalizálása alkotja a mostani regény gerincét. Az asszony egy sikeresen induló színházi karriert hagyott ott a férje kedvéért, hogy most egy sokkal nagyobb színpadon előbb a feleség, majd a mártírözvegy, végül a nagymama szerepét játssza el az értők előtt. A lánytól alapvetően idegen a szerepjátszás, mégis belecsúszik-belekényszerül ebbe a modern "világszínházba", amelynek sokszor nem is alakítója, hanem csak a marionettfigurája. "Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő..." - tudjuk négyszáz éve; ezt bizonyítja Gyárfás Miklós is majd minden művében. De vajon ki írja a színdarabot? - erre keres választ a regény.

Gyárfás Miklós - Legszentebb ​érzelgéseim
Friss, ​szellemes alapötletei vannak Gyárfás Miklósnak, s ezek az alapötletek újabb remek ötleteket szülnek, könnyed, biztos kézzel megágyazott szituációkban gyűrűznek tovább, újabb, mulatságos ötleteket teremtve. A dialógusok gyorsan, elevenen peregnek, csattanóról csattanóra. A szereplők fellépésük pillanatában határozott karakterek, hús-vér emberek, s ahogy az író útnak indítja őket sorsuk beteljesedése felé, feszültségekkel teli vígjátéki konfliktusok helyszíne lesz a színpad, s a nevetés izgalmas meglepetésektől lesz forró. Gyárfás Miklós kiváló ismerője a színháznak, mint művész és mint színházi szakember pontosan ismeri a vígjáték törvényeit és lehetőségeit. A _Legszentebb érzelgéseim_ három színdarabot tartalmaz. A _Kényszerleszállás_-nak már az alaphelyzete kitűnő vígjátéki lehetőség. A Jóisten egyik angyalát üzenettel küldi a kissé dogmatikus pápához, ám a repülő viharba kerül, és az angyal egy kommunista országban, Magyarországon ér földet, ahol beleszeret egy marxista professzorba,s a hol a professzornak is van mit feladnia dogmatizmusából. _A hosszú élet titka_ az örök fiatalságot biztosító őszinteség komédiája. A hazudni nem tudó Pikéti minden viszontagságban ifjú és boldog marad, ellenfelei viszont csúnyán, és idő előtt megöregszenek. A vígjátékot a chaplini csetlés-botlás, a tündéri irónia és az eleven párbeszédek teszik ellenállhatatlanul mulatságossá. A _Beatrix_ sikertelen életű, boldogtalan rajztanára egy mátrai üdülő érett szépségű gondnoknőjében véli felismerni ifjúsága feledhetetlen inspirátorát, a kivételes művészi teljesítményre ihlető modellt, az emlékezéskényszer és a gyógyíthatalan rajongás azonban külső és belső egyensúly helyett talányos és szívszorítóan komikus vígjátéki helyzetet teremt. A kötet minden színdarabját nagy sikerrel játsszák színházainkban.

Gyárfás Miklós - Kölyökvarázs
Az ​emberiség több ezer éve hiszi, hogy a világ, amelyben él, tökéletes, hiánytalan; az irodalom viszont ugyanennyi ideje új és új hiányokat fedez fel, s próbál a saját szerény eszközeivel pótolni. Gyárfás Miklós - akárcsak egész életművében - mostani kötetében is ilyen lyukakat, apró szépségflastrommal vagy egész Potemkin-falvakkal álcázott űröket pillant meg. Feltár, felmutat és kérdez. Kérdezi például hűvös tárgyilagossággal, humorral, játszi könnyedséggel, hogy vajon begyógyíthatók-e azok a sebek, amelyeket az értetlen, türelmetlen felnőttvilág ejt a gyermekek lelkén, helyre- hozhatók-e azok a károk, amelyeket az emberi butaság és önhittség évezredek óta elkövet, pótolható-e bármivel a gondolat, a szabadság, pótolhatók-e kényszerűségből eltékozolt évek, korszakok vagy akárcsak egyetlen ember élete. A kötetben többféle írást talál az olvasó. Van köztük napjainkban játszódó novella, kisregény, van antik környezetbe transzponált elbeszélés, és végül helyet kapott egy számvetés, amelyben az író kilép a maga teremtette világ kulisszái mögül, hogy saját sorsát fogja vallatóra. A sokféle hangszínt, műfajt mégis összeköti az őszinteség igénye, az egységes szemlélet és a könnyed hangvételen is áttörő súlyos mondanivaló.

Kollekciók