Ajax-loader

Walter Nigg könyvei a rukkolán


Walter Nigg - A ​szentek visszatérnek
A ​szerző három követésre méltó szentet mutat be a kötetben: Türingiai (vagyis Árpádházi) Erzsébet, Sziléziai Hedvig és Flüe-i Miklós. A szerző teljes meggyőződéssel mondja: A szentek visszatérnek. Igaz, durva elhanyagolásuk miatt a templomban háttérbe szorultak, úgyhogy gyakran úgy látszik, mintha eltűntek volna belőle. Ez azonban csupán a külső látszat. A szenteket titokzatos kötelékek felbonthatatlanul fűzik egybe a kereszténységgel. Igaz ugyan, hogy jelenleg mintha kialudtak volna, nem, vagy csak ritkán beszélnek róluk. Ez az elnémulás azonban nem lesz maradandó, mert váratlanul ismét szólni fognak az emberekhez. Van visszatérés a szentek számára, s ez olyan hit, amelytől nem engedjük magunkat megfosztani. „Az egyháznak nincs szüksége reformátorokra, hanem szentekre”, írta Georges Bernanos.

Walter Nigg - Nagy szentek élete III.
1947-ben jelent meg a svájci lelkipásztor-ró nagy sikerű Nagy szentek élete című műve, melyet a Jel kiadó három kötetben adott közre a hazai olvasóközönség számára. Az utolsóban három szentről olvashatunk: ketten nemzetük történetében játszottak kiemelkedő szerepet, a harmadik pedig költeményeivel az európai irodalom jelentős alakjává vált. Szent Johanna (Jeanne d'Arc) nyitja meg a sort, aki a hősiességet élesztette és értelmezte újjá a kereszténységben. A francia történelem legnagyobb női hőse szerint Isten valami rendkívülit kíván az embertől, valami nagyot, a legnagyobbat. Ez vitte őt egyszerű parasztlányként a király udvarába, Orléans falai alá, és ez vezette el a roueni piactér máglyájáig, ahol nagysága legyőzöttségében mutatkozott meg. Flüei Szent Miklós élete utolsó húsz évét remeteként töltötte a Ranft-szurdokban. Magányát Istennel osztotta meg, vele beszélgetett, magánya Istennel való barátságából fakadó vallásos magány volt. Emellett szívügye volt a béke megőrzése, vallási alapú vágya a mennyből a földre szálló csodálatos isteni békére irányult. Keresztes Szent János misztikus költeményei olyan emberekhez szólnak, akik az életszentség útján akarnak járni, márpedig minden tudatosan keresztény életet élő embernek ez a feladata. A gonosz csábításával szemben a léleknek a lemondás útjára kell térni, ami aszkézist jelent, szenvedéssel jár, de elkerülhetetlen feltétele az életszentségnek. A kiadói előszóval és irodalomjegyzékkel ellátott kötetet a három kötetben szereplő szentek emléknapjainak listája zárja.

Walter Nigg - Morus ​Tamás, a lelkiismeret szentje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Nigg - Napba ​vetett pillantás
A ​teológus szerző irása középpontjába a zseniális festőnek eretnek, ám egyszersmind élethosszig istenkereső, személyiségét állítja.

Walter Nigg - Søren ​Kierkegaard
Hogyan ​ültethetjük át Kierkegaard tanításait az életünkbe? Hogy kerülhetünk bensőséges viszonyba e tanokkal? Mi módon találkozhatunk e gondolkodóval, s milyen úton-módon válhatunk fogékonnyá keresztényeknek szánt szavaira? Milyen változások következhetnek be gondolatai hatására az életünkben? Kierkegaard mely gondolatait érdemes leginkább átvennünk, s milyen tanulságokat vonhatunk le azokból?E mű a dán filozófus, író és teológus, Soren Kierkegaard (1813-1855) életútját és munkásságát mutatja be, a hagyományostól eltérő megközelítésben.

Walter Nigg - Flüe-i ​Miklós
Flüeli-Ranfban, ​egy sötét erdős-szakadékos völgyben élt 20 évig – az Eucharisztián kívül semmi más táplálékot magához nem véve – Svájc fő védőszentje, Flüe-i Miklós. Ahogy lemegyünk ebbe a völgybe, az egyik útkanyarban áll egy fakereszt, amelyet 56-os magyar emigránsok a mintegy 40 Km-re lévő Luzernből, gyalog hoztak a vállukon, végig imádkozva az utat, Klaus testvér közbenjárását kérve megnyomorított hazájuk számára. Isten természetfeletti világa látomások formájában is megjelent életében. Ezek a látomások késztették arra, hogy végül elhagyja otthonát, és remetei magányba vonuljon.

Walter Nigg - A ​misztika három csillaga
A ​misztikus jelző mára profanilázódott, s így inkább az érthetetlent jelenti, mint az Isten belső, fogalmak nélküli szeretetét. Ezért tesz nagy szolgálatot Walter Nigg könyve, mert megmutatja, hogy a keresztény misztika kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, sőt bizonyos értelemben logikus. Eckhart, Suso, Tauler elkötelezett misztikus. Jó dolog „mester” és „példa” híján lévő korunkban rájuk nyitni a szemünk. Olyan embereket ismerhetünk meg bennük, akik izgalmas, szenvedélyes életet éltek. Nem mások asztaláról leesett „istenmorzsákat” keresgéltek, hanem teljesen átadták magukat a nagy kalandnak, ami átformálta és mások, a mi táplálékunkká is tette őket. Keresztény misztikusok ők. Nem volt szükségük bármilyen „anyagra” ahhoz, hogy a látható világon túl tudjanak látni, s nem kellett állandóan új isteneket hajszolniuk, hogy spirituális tapasztalatuk legyen. S ami ma talán a legfontosabb, nem menekültek egy életen át a szenvedés és fájdalom elől, hogy boldogok legyenek, hanem Krisztus ismerete miatt vállalni tudtak mindent, ami az élettel és a szeretettel együtt járt. Mellesleg pedig gyönyörűen tudtak Istenről beszélni, Vele élni, úgy hogy talán mi is kedvet kapunk arra, hogy kiássuk a „szántóföldbe rejtett kincset”.

Walter Nigg - Az ​erős asszony
A ​könyv Ward Máriának, az angolkisasszonyok alapítójának küzdelmes élete. Ward Mária az ellenreformáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége: életében szeretett egyháza kemény próbának vetette alá, és még boldoggá sem avatta, mint annyi más alapítót. Az általa alapított szerzetesintézményt is csak halála után, 1703-ban hagyta jóvá az Egyház. (Magyarországra Pázmány Péter hívta meg az angolkisasszonyokat, még az alapító életében, 1627-ben.) A szerző számos mozzanatban mutat rá, mennyire alkalmas eszményképe lehet a mai keresztényeknek a ,,szent amazon'': Ward Mária. A nagymamák és édesanyák vallásnevelő szerepétől a nehézségek között is kitartó hithűségen keresztül a lelki élet manapság sok hiányzó mozzanatáig a szerző rövid kis eszmefuttatásokkal mindig utal arra, hogy nekünk keresztényeknek olyan kincsesbánya áll rendelkezésünkre, amelynek értékeit csak meg kell ismerni, és kovásza lehetünk a jelen és jövő világnak. (Forrás: http://www.ppek.hu/k349.htm)

Walter Nigg - Assisi ​Szent Ferenc és világa
Ha ​megkíséreljük, hogy Ferencet ma újonnan értelmezzük, akkor a Szentet realisztikus és misztikus módon együttesen kell szemlélnünk. Enélkül az együtt látás nélkül nagyon elhalványul a képe. E két ellentétes szemlélési mód összekötése feszültséget és életrekeltést rejt magában. A kemény realizmus és legendaszerű értelmezés polaritása alkotja meg annak az új, nem-tudományos szentéletrajzírásnak a lényegét, melyet szenvedélyesen keresünk, de még távolról sem találtunk meg. Umbria földje és a természetfeletti Ferencben összeolvad. Ennek tudatos együtt látása nélkül elvesz az eszményi, a megszentelendő vonás. Új ábécére van szükségünk ahhoz, hogy megértsük a Poverellót: olyan kutatásra, mely képekben fejezi ki magát, amint ebben a könyvben is megkíséreljük, és amelyik az időtlen jelképrendszert, amennyire csak lehetséges, fogható módon szemléli.

Walter Nigg - A ​szerzetesek titkai
A ​könyv az olvasót intim közelségbe viszi az újra éledő szerzetességhez. Elsősorban nem mint tudományos mű, hanem mint az evangéliumi üzenet továbbadója. Már a XIX. században kezdett a legkülönbözőbb helyeken ismét megerősödni a kolostorok iránti igény, mintha ébredezne téli álmából. Ugyanúgy, mint ahogy szent Pál a halottak föltámadásáról szóló fejtegetései végén így kiált a korintusiakhoz: „nézzétek, én most titkot mondok nektek”, manapság is belső szükségét érzi az ember ezzel a témával kapcsolatban, hogy ugyanilyen nyomatékkal, bár halkan mondja: nézzétek, a szerzetesség most azért húzódott vissza a föld mélyébe, hogy onnan egykor még föltámadjon! Valóban, a földbe való beásás mélyebb értelme az, hogy a közvetlenül előttünk álló újabb feltámadás idejére felkészüljön. A külső eseményekre beállott szem előtt rejtve marad ez a felszín mögött lejátszódó folyamat, amely pedig szellemi szemszögből szemlélve napjaink fontos eseményei közé tartozik.

Walter Nigg - Assisi ​Szent Ferenc
Matteo ​testvér egyszer így lépett Szent Ferenc elé: "Miért téged? Miért pont téged? Miért éppen téged?" Szent Ferenc először nem értette a különös kérdést: "Mit akarsz ezzel mondani?" Matteo testvér megismételte: "Azt szeretném megtudni, miért épp teutánad fut az egész világ, miért akar mindenki téged látni, rád hallgatni, neked engedelmeskedni?! Hiszen nem vagy Te se szép, se művelt, se nemes származású. Mi az benned, amiért mindenki utánad bolondul?" Ebből a legendás epizódból fogunk most kiindulni, mert a szerzetes barát által feltett kérdés Szent Ferenc titkát feszegeti: hogyhogy éppen az Assisiből jövő Ferenc a legnagyobb szent, akit a kereszténység valaha is adott a világnak? Mi az benne, amit még ma is annyira megfogja az embert, hogy egyszerűen nem tud szabadulni a hatása alól? Hogyan tekintsünk erre a különös emberre, és ami az út abban, amit mondott? Igen, "miért pont téged?"

Kollekciók