Ajax-loader

Keserü Katalin könyvei a rukkolán


Keserü Katalin - A moden poszt-jai
E tanulmánykötet célja az 1980-as évek művészetének, művészeti életének az eddigieknél árnyaltabb feltárása és dokumentálása volt.

Keserü Katalin - Felfedező ​utak
A ​magyar szecessziós épületdíszítmények világára és rajta keresztül a 19. század végi ornamentalizmusra korunk digitális fotótechnikája révén figyeltünk fel. Az ornamentalizmus a modern művészet egyik jelensége, izmusa átfogó, a műalkotást és a világot egységben látó szemléletet jelez, amely az épített (urbánus) környezet minőségét volt hivatott javítani. A díszítés e megközelítés szerint az épület elválaszthatatlan része, közvetlenül művészi gondolatot is hordozó stílusalkotó erő, amely végtelenül változatos és sokféle lehet. A természeti motívumok mellett a népművészetből merített és a geometrikus ornamenseket is érdemes megfigyelni működésük közben: különféle képletek szerint ismétlődnek, keverednek, vándorolnak egyik anyagról és épületről a másikra. Gyakran kerülnek összhangba funkcionális megoldásokkal; új vagy újraértékelt anyagokból készülnek (kerámia, üveg, stukkó, műkő, kovácsoltvas, vasbeton). Bennük találkozik a tervezői invenció és a kivitelezők gyakorlott keze munkája. A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv száznyolc épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására. Arra is bátorítja az Olvasót, hogy egy-egy séta alkalmával fedezze fel a bemutatott városokat, s figyelje, keresse a környező, kisebb települések árnyas mellékutcáiban rejtőzködő értékeit is.

Keserü Katalin - Variációk ​a pop artra
Keserü ​Katalin könyve az első kísérlet arra, hogy feltérképezzen egy stílusvonulatot az utolsó negyven év magyar művészetében. Választása a pop artra esett, egy olyan művészeti fejleményre, mely a kifejezés szűkebb, egzaktabb értelmében ugyan csupán néhány művész (Konkoly, Tót, Frey, Siskov, Lakner stb.) pályafutásának egy rövidebb, kb. 1966-1970 közötti szakaszára korlátozódott, előzményeit és utóéletét, leágazásait és odalhajtásait, hatását és részleges jelenlétét tekintve azonban bizonyos vonatkozásokban átfogja az egész, a 60-as évek elejétől napjainkig terjedő korszakot. Könyve elején a pop art különböző, a szakirodalomban használt definícióit szembesíti egymással, majd a fogalom egy szélesebb, a stiláris vonatkozásokon túlnyúló értelmezését használva megkísérli azt beágyazni a magyar művészet társadalmi-politikai kontextusába. A szürnaturalizmus és az Iparterv-kiállítások "popirányú" elemzésén túl Keserü könyve számba veszi a kor magyar viszonyaihoz adaptált pop art speciális ikonográfiai vonatkozásait is. A mű második részében a pop art utóéletéről, illetve a konceptualizmushoz, az individuális mitológiákhoz és a 70-es évek egyéb művészeti fejleményeihez való kapcsolódásáról van szó. Majd ennek a tágabb pop art-értelmezésnek megfelelően Keserü elemzi a Vajda Lajos Stúdió részben a neodadához köthető tevékenységét, a festészeti new wave ide köthető megnyilvánulásait. Könyve a korszak magyar művészete egyik legfontosabb vonulatának érzékeny, gondolatokban gazdag s nyilván további vitákra ingerlő összefoglalása.

Keserü Katalin - Toroczkai ​Wigand Ede
Toroczkai ​Wigand Ede munkásságának fénykorát székelyföldi munkái jelentik. Sokoldalú tehetség: bútortervezõ, belsõépítész, építészgrafikus, színes ablaktervezõ (pl. marosvásárhelyi Kultúrpalota). Kiindulópontja a belsõ világot megfogalmazó enteriõr. A helyi paraszti építészet ihlette, ebbõl kialakított egy puritán, modernistának ható formanyelvet, késõbb pedig historizáló elemekkel díszítette épületeit. Organikus szemlélete miatt a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik hazai alapítójának tartják.

Keserü Katalin - Orlai ​Petrics Soma 1822-1880
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keserü Katalin - Amrita ​Sher-Gil - Ernst Múzeum Budapest, 2001. szeptember 5 - október 3.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keserü Katalin - Fazekas Ágoston - Vitamin ​ABC
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - Keserü Katalin - A ​gödöllői művésztelep
A ​XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep - hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz - a művészetek szintézisére törekedett. A művészet minden ágát művelték Gödöllőn, a ház,az otthon megépítésétől a nagy falképeken át a mesekönyv-illusztrációkig. Élet és művészet, művészet és etika összefonódása jellemezte munkásságukat, melyet a szeretet, az egyszerűség és természetesség, a művészet által megnemesedett ember eszménye vezérelt. Hitték, hogy a művészet a szépség és az igazság hordozója, a művészetként átélt munka pedig az élet értelme. Ideáljuk a paraszt-kézműves életforma, legfőbb "tanítójuk" a népművészet volt. Tevékenységük egyik kiemelkedő része az a hatalmas gyűjtőmunka, amelynek során az ország különböző tájait járva lerajzolták a paraszti élet használati tárgyait, a viselet darabjait és díszítőmotívumait, megörökítették az élet mindennapjait és az ünnepek szokásait. Ezt a formakincset, motívum- és színvilágot használták fel saját művészetükben. Ennek alapján kísérelték meg, hogy a korszak nagy, egyetemes áramlataihoz hasonlóan kialakítsanak egy jellegzetes szimbólumrendszert és dekoratív stílust. Ez a törekvésük főleg az iparművészetben járt eredménnyel, melyben szerencsésen találkozott az ihletet adó népművészet gazdagsága és dekorativitása, kézműves tevékenységük szakmai igényessége és a szecessziós stilizálás szelleme. Művészetük sokfajta, gyakran ellentétes tendenciát ötvözött. A historizáló falképek, a szecessziós iparművészeti tárgyak, a népi bútorok funkcionalizmusából kiinduló belsőépítészeti együttesek éppúgy megtalálhatók benne, mint a szürrealizmus vízióihoz hasonló témájú grafikák. A kötet szerzői másfél évtizedes kutatómunka, számos részpublikáció és megrendezett kiállítás alapján írták meg könyvüket, mely az első összefoglalás a századelő magyar művészetének erről a kevéssé ismert, de nagyon fontos művészcsoportjáról.

Keserü Katalin - A ​századforduló
Századfordulónak ​csak egy korszakot nevezünk a művészettörténetben, s ez a 19. század vége - 20. század eleje. Hogy nem valamely stílusfogalommal határozzuk meg, annak oka több stílusszerű jelenség (izmus) és örök stíluskategória akkori egyidejűsége. Épp ezért a művészet egymást követő korstílusokkal vagy izmusokkal leírható története, „fejlődése” itt megszakad, s ennek elleplezésére a századfordulót sokáig csak a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló voltára, különleges összetettségében rejlő sajátszerűségére nem derült fény. Pedig számunkra is érvényes volta épp a különböző jelenségek összefüggéseiben: az új felől nézett régi továbbélésében, a centrum – periféria ellentétét felszámoló művészeti mozgalmakban és kapcsolatokban, a nyugati és a keleti kultúrák találkozásaiban, a „magas” és a populáris, „primitív”, „alkalmazott” vagy szociális művészet közti hierarchia eltűnésében, a képalkotás forrásai és lehetőségei gazdagságának felfedezésében rejlik. Mondhatnánk: a századforduló művészetének dimenziói behálózták az elképzelhető világot. A kötetben szereplő tanulmányok a századforduló jelentőségét újraértékelő korunkban: az 1970-es évektől napjainkig születtek.

Keserü Katalin - Rippl-Rónai ​/ Csontváry / Gulácsy
Mindhármuk ​festészete kapcsolódik a szimbolizmushoz, de míg Rippl-Rónai az érzéki festészethez, addig Csontváry a konstruktív-architektonikus, Gulácsy pedig a benső világot megjelenítőhöz áll közel. A századforduló művészete kiváltságos a tekintetben, hogy mindkét század jegyeit magán viseli: Még meghatározhatók hagyományos műfaji motívumai, akár technikai, tematikai és funkcionális szempontból, de megfigyelhető a műfajok keveredése, egységesülése is.

Keserü Katalin - Amrita ​Sher-Gil
Egy ​Budapesten született gyönyörű indiai lány rövid, szenvedélyes élete és művészete e könyv tárgya. Felnőtt életének alig hat éve alatt lenyűgöző festői életművet hozott létre, mely ma Indiában nemzeti kincs. Az 1930-as években ő teremtette meg - az indiai és a nyugati művészet kapcsolatán keresztül – az európai művészetet Indiában s India képét az egyetemes művészetben.

Keserü Katalin - Rippl-Rónai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keserü Katalin - Körösfői-Kriesch ​Aladár
Körösfői-Kriesch ​Aladár festő- és iparművész, a gödöllői művésztelep megalapítója, a századforduló kulturális életének egyik legszínesebb egyénisége volt, akiben az európai és a magyar szecesszió szinte minden sajátossága összetalálkozott. Ő készítette a budapesti Zeneakadémia nagyszabású falképeit, szőnyegterveivel a hazai gobelinművészet egyik megújítója lett, úttörő munkát végzett a népművészet motívumkincsének gyűjtésével és alkalmazásával, emellett nagyszerű portrék sorát festette. Kevéssé ismert munkásságának értékelő ismertetésével és a kortárs törekvések között elfoglalt helyének meghatározásával a kötet szerzője, Keserü Katalin művészettörténet-írásunk régi adósságát törlesztette. A közölt 60 illusztráció jól érzékelteti a művész tevékenységének sokoldalúságát.

Bellák Gábor - Jernyei Kiss János - Keserü Katalin - Mikó Árpád - Szakács Béla Zsolt - Magyar ​művészet
A ​IX. század vége óta, amikor a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, nem egyszer megváltozott az ország államformája, fővárosa, lakóinak összetétele, sőt maga az elhelyezkedése és a mérete is. A mindenkori Magyarország művészetét azonban jobbára ugyanazokkal a stílustörténeti fogalmakkal írhatjuk le, mint amelyeket a nyugat-európai művészet történetéből jól ismerünk. Az újdonságok többnyire uralkodói, egyházi kezdeményezésre jelentek meg az országban, minden korszakban találunk azonban valamilyen egyedi jelenséget, mint például a középkori falképek Szent László-legenda-ábrázolásai, az egész reneszánszon végigvonuló Mátyás-szimbolika, vagy a barokk vidéki rezidenciák egyik változata, a Grassalkovich Antal gödöllői kastélyáról elnevezett Grassalkovich-típus. A XIX. században itthon is megerősödött a nemzeti kultúra iránti igény, s hamarosan soha nem látott művészeti fellendülés következett, a XX. század első felében pedig már a világ élvonalába tartozó alkotások születtek, főként a fotó- a plakát-, illetve az iparművészet területén. 1948-tól speciális helyzetet eredményezett, hogy a művészek nagy része a tiltott vagy a tűrt kategóriába szorult, és munkáit csupán félhivatalos kiállítóhelyeken mutathatta be, egészen a rendszerváltás bekövetkeztéig. A kötet öt neves művészettörténész szerzője - Bellák Gábor és Mikó Árpád (Magyar Nemzeti Galéria), Jernyei Kiss János (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Keserü Katalin (ELTE), valamint Szakács Béla Zsolt (PPKE és CEU) - nehéz feladatra vállalkozott. Több mint tizenegy évszázad művészetének történetét adják közre egyetlen kötetben, a festészet és a szobrászat mellett az építészet, a fotográfia, az iparművészet, illetve a XX. században a helyébe lépő design meghatározó áramlatait is figyelemmel kísérve.

Kollekciók