Ajax-loader

G. K. Chesterton könyvei a rukkolán


G. K. Chesterton - Brown ​atya titka
"Brown ​atya felsóhajtott. Arcát a tenyerébe temette, és mozdulatlan maradt, mintha görcsösen vívódna magában. Végül felnézett. - Rendben van.Kénytelen vagyok elárulni a titkot -mondta tompán. Komor tekintete végigpásztázta a sötétedo helyszínt, a kis kályha vörös szemeitol az ódon fal irdatlan magasságáig, amely fölött egyre fényesebben ragyogtak a délszaki csillagok. - A titok... - kezdte, de megakadt, mintha képtelen lenne folytatni. Aztán újra nekifohászkodott: - Tudják, én magam voltam a gyilkos." Gilbert Keith Chesterton (1874-1936), a XX. század egyik legeredetibb angol írója a krimi mufajának klasszikus figuráját teremtette meg Brown atya alakjában. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, s rendszerint csakhamar kiderül: a nem sokat ígérő külső, mély bölcsességet takar. Egy olyan ember szellemét, aki a fecsegő felszin mögé tekintve előbb-utóbb mindig leleplezi a tettest, s ami még több: felfedi a rejtőző igazságot. Most induló sorozatunk öt kötetében közreadjuk az összes Brown atya-történetet, elsőként az itt olvasható novellákat, amelyek először jelennek meg magyar nyelven.

G. K. Chesterton - A ​jámbor Brown atya
Gyilkosság, ​rablás - eltűnt az értékes gyémánt, megölték a vidéki kastély urát. És ekkor a tömegből előfurakodik egy kopott ruhájú, bambaképű kis vidéki pap, aki szórakozottan bámul. Aztán elutazik Londonba és megtalálja a gyilkost. A jámbor Brown atya mindig valami egészen mellékesnek látszó körülményen mélázik el s egyszerre megdöbbentő fordulattal kiderül, hogy lefőzi a Scotland Yard mesterdetektívjeit. Chesterton alkotta meg a detektívregények új típusát, mely azóta világhírre tett szert: humoros, morális kicsengésű detektívtörténetet, mely az első betűtől az utolsóig érdekfeszítő, fordulatos mulattató és ugyanakkor az olvasó épülésére szolgál. Bartos Tibor kitűnő, színes magyar nyelvre ültette át a világhírű angol író novelláit.

G. K. Chesterton - The ​Innocence of Father Brown
The ​Innocence of Father Brown (1911) is the first of five collections of mystery stories by G. K. Chesterton starring an unimposing but surprisingly capable Roman Catholic priest. Father Browns ability to uncover the truth behind the mystery continually surpasses that of the experts around him, who are fooled into underestimation by the priests unimpressive outward appearance and, often, by their own prejudices about Christianity.

G. K. Chesterton - Önéletrajz
Az ​író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) kiemelkedően gazdag életműve mintegy száz kötet. Az Önéletrajz utolsó befejezett munkája, s közvetlenül halála előtt jelent meg. A különféle lexikonok és monográfiák általában a sértetlenül megőrzött gyermeki hit tanúbizonyságának emlegetik, egyszersmind lényeges irodalomtörténeti forrásnak minősítve. Mindkét állítás igaz, ám a legtalálóbban egyik angliai kiadója fogalmaz, magánlevelében azt írva, hogy az Önéletrajz Chesterton összes műve közül a legjobb - és a leghasznosabb. Hasznossága természetesen spirituális, s ez mindennél pontosabban jellemzi a szerzőt.

G. K. Chesterton - Igazságot!
Az ​író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) gazdag életműve mintegy száz kötet. Mind közül kiemelkedik “Igazságot!” (Orthodoxy) című műve, melyben hitbeli meggyőződését foglalja össze. Mondanivalójának vezérfonala az Apostoli Hitvallás, anélkül azonban, hogy didaktikusan elemezné annak egyes artikulusait, vagy szisztematikusan megcáfolná az ellene felhozható érveket. Azt mutatja be, hogyan ismerte fel a keresztény hitvallásban a józan ész magvát, és mennyire elégtelennek tartja azokat az érveket, amelyeket a hit ellenében felsorakoztatnak. A spirituálisan gazdag középkor védelmében kritizálja a kapitalizmust, szembeszáll a liberalizmussal és G. B. Shaw szocializmusával. Mi lehetne a mottója e művének? Az utolsó fejezetben erről így nyilatkozik: “Minden más filozófia olyan dolgokat állít, amelyek kézenfekvően igaznak látszanak; a kereszténység az egyetlen filozófia, amely újra meg újra olyasmit állít, ami nem látszik igaznak, de igaz.” Chesterton szokatlan stílusú, sziporkázóan szellemes, paradoxonokkal teli írása nem jelent könnyű olvasmányt. Ám a problémák iránti fogékonyság, a szellemi nyitottság, mely a műből árad, ma ugyanúgy aktuális, mint megírása idején.

G. K. Chesterton - The ​Scandal of Father Brown
'It ​would not be fair to record the adventures of Father Brown without admitting that he was once involved in a grave scandal...' The story of the Mexican Scandal, however, is only the first of nine intrguing cases solved by that modest and charming priest. 'It may seem odd to class a man who has difficulty in rolling his umbrella and does not know the right end of his return ticket among the Supermen of detection, but Father Brown belongs among them' - Julian Symons

G. K. Chesterton - Brown ​atya nyomoz
Gilbert ​Keith Chesterton (1874-1936), a XX. század egyik legeredetibb angol írója Brown atya alakjában a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, és rendszerint hamar kiderül: a nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar. A Brown atyáról szóló történetek közül ezúttal nyolc novellát tarthatnak kezükben a magyar olvasók: tematikus válogatásunkban a különc pap a szeretet nyomába ered, hogy az igazság felderítésén túl az emberi természet megértésére törekedjen.

G. K. Chesterton - Selected ​stories
Brown ​Atya megalkotójának 17 története található a kötetben angol nyelven, a végén orosz kommentárral. A tartalomból: A kék kereszt; A lila paróka; A repülő hal dala; A zöld ember; Szeretők gyűrűje.

G. K. Chesterton - The ​Wisdom of Father Brown
"And ​the young woman of the house," asked Dr. Hood, with huge and silent amusement, "what does she want?" "Why, she wants to marry him," cried Father Brown, sitting up eagerly. "That is just the awful complication." "It is indeed a hideous enigma," said Dr. Hood. "This young James Todhunter," continued the cleric, "is a very decent man so far as I know; but then nobody knows very much. He is a bright, brownish little fellow, agile like a monkey, clean-shaven like an actor, and obliging like a born courtier. He seems to have quite a pocketful of money, but nobody knows what his trade is. Mrs. MacNab, therefore (being of a pessimistic turn), is quite sure it is something dreadful, and probably connected with dynamite.

G. K. Chesterton - The ​Flying Inn
Armed ​with a donkey cart filled with rum, cheese and a tavern signpost, pub owner Humphrey Hump and a companion take to the road in this rollicking, madcap adventure, extending good cheer to a cast of memorable characters. A hilarious, satirical romp in which Chesterton inveighs against Prohibition, vegetarianism, theosophy, and other oppressive forms of modernity.

G. K. Chesterton - Hagyományok ​és hazugságok
A ​modern ember fél a kereszténységtől - és fél a múlttól. A modern ember nem őrzi már dédapja emlékét, ellenben buzgón írja dédunokájának kimerítő és hiteles életrajzát. Walter Scott a XIX. század elején a múltnak regényeit írta; H. G. Wells a XX. század elején a jövő regényeit írja. A modern lelket hajszolja valami a jövő felé, a futurista álmok felé, nemcsak a fáradtság, hanem a félelem is, amellyel visszatekint a múltba. És nemcsak attól fél, ami a múltban rossz volt, hanem attól is retteg, ami jó és szép volt benne. A jövő fehér fal, amelyre minden ember ráírhatja a nevét, amilyen nagy betűkkel akarja; a múlt fala azonban tele van, olvashatatlan karcolásokkal, mint például Platón, Ézsaiás, Shakespeare, Michelangelo, Napóleon. A jövőt olyan keskenyre szabhatom, mint amilyen magam vagyok, de a múlt olyan széles és élénk, mint az emberiség. A modern ember egész magatartása így értelmezhető: az emberek kitalálnak új ideológiákat, mert nem merik megpróbálni a régi ideálokat. Lelkesülten néznek a jövőbe, mert nem mernek a múltba nézni. (Részlet Hevesi Sándor előszavából)

G. K. Chesterton - Az ​ember, aki Csütörtök volt
Egy ​okos nyomozótiszt felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe. Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat...

G. K. Chesterton - Brown ​atya ártatlansága
Gilbert ​Keith Chesterton (1874-1936), a XX. század egyik legeredetibb angol írója a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg Brown atya alakjában. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, s rendszerint csakhamar kiderül: a nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar. Egy olyan ember szellemét, aki a fecsegő felszín mögé tekintve előbb-utóbb mindig leleplezi a tettest, s ami még több: felfedi a rejtőző igazságot. Sorozatunk negyedik kötetének tizenkét történetében a légynek sem ártó, de a bűn természetét mélyen ismerő Brown atya nem pusztán helyettesíti és lepipálja a hivatalos bűnüldöző szerveket, hanem arra is megtanít, hogy a rémtettek és következményeik valójában a látható világon túlra mutatnak.

G. K. Chesterton - Páter ​Brown bölcsessége
"Brown ​atya egy kísérteties, fehér reggelen éppen miséről sétált hazafelé. Olyan reggel volt ez, amelyen még a világosság is titokzatosnak látszik. Az elszórtan álló fák körvonalai egyre tisztábban bontakoztak ki a párából, mintha előbb krétával, majd színnel rajzolták volna oda őket."

G. K. Chesterton - Father ​Brown Stories
Immortalized ​in these famous stories, G. K. Chesterton's endearing amateur sleuth has entertained countless generations of readers. For, as his admirers know, Father Brown's cherubic face and unworldly simplicity, his glasses and his huge umbrella, disguise a quite uncanny understanding of the criminal mind at work. This edition includes seven tales from a number of G. K. Chesterton's "Father Brown" books.

G. K. Chesterton - The ​Complete Father Brown Stories
Father ​Brown, one of the most quirkily genial and lovable characters to emerge from English detective fiction, first made his appearance in The Innocence of Father Brown in 1911. That first collection of stories established G.K. Chesterton's kindly cleric in the front rank of eccentric sleuths. This complete collection contains all the favourite Father Brown stories, showing a quiet wit and compassion that has endeared him to many, whilst solving his mysteries by a mixture of imagination and a sympathetic worldliness in a totally believable manner.

G. K. Chesterton - A ​józan ész nevében
„…Egyik ​erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. Mivel nem hisznek a megosztásban, nem maradhatnak megosztva. Mivel csak az egyesülésben hisznek, maguk is egyesülni fognak. Egyikük ezt jelenleg szolidaritásnak hívja, a másik konszolidációnak. Úgy tűnik, csak addig kell várnunk, míg mindkét szörnyeteg megtanulja konszolidaritásnak mondani. De bárhogy is nevezik, afelől nem lesz semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. Egyre mozdulatlanabb és megszokottabb lesz. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Ha bármi kikövetkeztethető a történelemből és az emberi természetből, tökéletesen biztos, hogy a zsarnokság egyre zsarnokibb lesz, és hogy az árucikkek egyre silányabbak lesznek. A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánüggyé váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.”

G. K. Chesterton - Páter ​Brown ártatlansága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. K. Chesterton - Brown ​atya hitetlensége
Gilbert ​Keith Chesterton, a XX.század egyik legeredetibb angol írója a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg Brown atya alakjában. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, s rendszerint csakhamar kiderül a nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar. Egy olyan ember szellemét aki a fecsegő felszín mögé tekintve előbb-utóbb mindig leleplezi a tettest, s ami még több felfedi a rejtőző igazságot. Vagy ép a burjánzó babonák ellen veszi fel a harcot a sok hazugságot felforgató igazi hit meggyőző erejével, mint például az itt olvasható elbeszélésekben...

G. K. Chesterton - A ​Szökevény Kocsma
Gilbert ​Keith Chesterton (1874-1936) katolikus angol író, költő és filozófus. Számtalan novellát, színdarabot, esszét írt. Az angol humor és irónia egyik legjobb képviselője. London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson. A XX. század elején ez abszurd lázálomnak tűnhetett. Chesterton fantasztikus könyve 1914-ben, egy évvel London bombázása előtt került a könyvesboltokba, amikor már mindenki érezte, hogy a világ készül összedőlni. A politikusok vég nélkül tárgyaltak a nyilvánvaló tudatban, hogy olyan háború következik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. De hiába. Chesterton fergeteges humorral ábrázolja a törvénymódosítások és titkos záradékok rafinált rendszerét, az azóta még tökéletesebbre fejlesztetett diplomáciai és újságírói trükköt, hogy mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről kellene. A józan ész nevében című könyve a feudális, pénzügyi, politikai, tudományos és vallási elit arrogáns ostobaságának szenvedélyes kritikája. Meggyőződése volt, hogy az elitek által lenézett választópolgárok legfőbb kincse a józan ész. Mit érezhetett, amikor ez végképp odalett, és Európa a szeme láttára borult lángba. S vajon mit érezne ma azt látva, hogy London főpolgármestere muszlim?

G. K. Chesterton - Igazságot! ​/ Az örökkévaló ember
Az ​író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) gazdag életműve mintegy száz kötet. Mind közül kiemelkedik "Igazságot!" (Orthodoxy) című műve, melyben hitbeli meggyőződését foglalja össze. Mondanivalójának vezérfonala az Apostoli Hitvallás, anélkül azonban, hogy didaktikusan elemezné annak egyes artikulusait, vagy szisztematikusan megcáfolná az ellene felhozható érveket. Azt mutatja be, hogyan ismerte fel a keresztény hitvallásban a józan ész magvát, és mennyire elégtelennek tartja azokat az érveket, amelyeket a hit ellenében felsorakoztatnak. A spirituálisan gazdag középkor védelmében kritizálja a kapitalizmust, szembeszáll a liberalizmussal és G. B. Shaw szocializmusával. Mi lehetne a mottója e művének? Az utolsó fejezetben erről így nyilatkozik: "Minden más filozófia olyan dolgokat állít, amelyek kézenfekvően igaznak látszanak; a kereszténység az egyetlen filozófia, amely újra meg újra olyasmit állít, ami nem látszik igaznak, de igaz." Chesterton szokatlan stílusú, sziporkázóan szellemes, paradoxonokkal teli írása nem jelent könnyű olvasmányt. Ám a problémák iránti fogékonyság, a szellemi nyitottság, mely a műből árad, ma ugyanúgy aktuális, mint megírása idején.

G. K. Chesterton - Brown ​atya botránya
Hosszú ​évekkel ezelőtt eltűnt a szemünk elől, de hamarosan visszatér Sherlock Holmes, Hercule Poirot vagy épp Miss Marple méltó társa, az első ránézésre ugyan kissé idétlennek és gyámoltalannak tűnő, valójában viszont rendkívül éles elméjű s az emberi lélek titkait mélyen ismerő angol pap, Brown atya, aki minden elé kerülő bűnügy kusza szálait kibogozza. Gilbert Keith Chesterton nem csak egy újabb magándetektívvel ajándékozta meg az irodalmat a jeles páter személyében: humoros és lebilincselő novellái felnőtten meglelt keresztény hitének, világlátásának és optimizmusának is tükrei.

G. K. Chesterton - Aquinói ​Szent Tamás
EZ ​A KÖNYV NEM AKAR EGYÉB LENNI, mint népszerű rajza egy nagy történelmi alaknak, akinek tulajdonképpen sokkal népszerűbbnek kellene lennie. Célomat elértem, ha azokat, akik alig hallottak Aquinói Szent Tamásról, rábírja, hogy jobb könyveket olvassanak róla. Ebből a szükségszerű elhatárolásból bizonyos következtetések származnak, amelyeket legjobb, ha mindjárt kezdetben előrebocsátok. Először is az következik belőle, hogy a könyv nagy mértékben azoknak is szól, akik nem Szent Tamás hitét vallják és akiket úgy érdekel az aquinói szent, mint engem például Konfucius, vagy Mohamed. Ámde az a követelés, hogy világos és jellegzetes vázlatokat nyújtsak, többé-kevésbbé másirányú, mint az a szándék, hogy a másként gondolkodóknak is írjak. Ha elsősorban idegenek számára írok könyvet Nelsonról, aprólékosan meg kell magyaráznom sok olyan dolgot, amit minden angol tud, viszont rövidség okából esetleg ki kell hagynom sok olyan részletet, amelyet sok angol szeretne tudni. Másfelől azonban nagyon nehéz volna eleven és mozgalmas életrajzot írni Nelsonról és közben teljesen eltitkolni azt a tényt, hogy a franciák ellen harcolt.

G. K. Chesterton - Eretnekek
"Semmi ​sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene... Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van... Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja..." [forrás: http://hu.wikiquote.org/wiki/Gilbert_Keith_Chesterton#Eretnekek_.281905.29]

G. K. Chesterton - Assisi ​Szent Ferenc és a Fioretti
Assisi ​Szent Ferenc szülővárosáról, a közép itáliai Assisiről kapta a nevét. Apja textil nagykereskedő volt, s fiát is kereskedő pályára szánta. Ferenc előbb a városka aranyifjainak életét élte, majd hadi tettekkel lovagi hírnevet akart szerezni magának. Ám nemsokára lemondott a világi dicsőségről és örömökről, és életeszményét az Evangéliumban találta meg. Minden idők egyik legnagyobb és legvonzóbb szentje, az európai kultúrának elevenen élő alakja. Egyénisége és működése rendkívüli hatást gyakorolt mind saját korára, mind pedig az utókorra. Az elvilágiasodott Egyházat az evangéliumi szegénység és egyszerűség alapján kívánta megújítani. Ezért alapította három közösségét: a Kisebb Testvérek Rendjét (amely később ferences, minorita és kapucinus ágra oszlott), a Szent Kláráról elnevezett klarissza apácákét és világi hívei számára a Harmadik Rendet. Törekvései középpontjába az Ember Krisztus minél tökéletesebb követelését állította, akinek szent sebeit élete utolsó éveiben testén hordozta. Az Egyház megújítására indított mozgalma ma különösen időszerűvé teszi alapját. Jelképes cselekedetnek tekinthetjük, hogy a II. Vatikáni zsinat megnyitása előtt XXIII. János pápa Assisibe, "Isten szegénykéjé"-nek sírjához zarándokolt. II. János Pál pedig követte példáját 1978. november 5-én. A Fioretti életéről, törekvéseiről és lelkületéről nyújt valóságos és legendás elemekből szőtt képet.

G. K. Chesterton - The ​Man Who Was Thursday
In ​an article published the day before his death, G.K. Chesterton called The Man Who Was Thursday "a very melodramatic sort of moonshine." Set in a phantasmagoric London where policemen are poets and anarchists camouflage themselves as, well, anarchists, his 1907 novel offers up one highly colored enigma after another. If that weren't enough, the author also throws in an elephant chase and a hot-air-balloon pursuit in which the pursuers suffer from "the persistent refusal of the balloon to follow the roads, and the still more persistent refusal of the cabmen to follow the balloon."

G. K. Chesterton - Mi ​a baj a világgal?
A ​PUSZTA GAZDAGSÁG gerjesztette modern elgondolások legrosszabbika éppen az, amely szerint az otthonosság unalmas és komor dolog. Egy otthonban (ahogy mondják) csak halott illemszabályok és megszokott sablonok vesznek körül, kívül ellenben kaland és változatosság vár. Valójában ez a vélemény a gazdag emberé. A gazdag ember tudja, hogy saját háza a gazdagság hatalmas és hangtalan kerekein siklik: lendületes és csendes rituálé során a szolgák garmadája mozgatja. Másrészről a kinti utcákon a csavargás romantikájának minden lehetősége nyitva áll előtte. Pénze rengeteg, így megengedheti magának, hogy csavargót játsszon. Miközben a paraszt legszelídebb kalandja is a rendőrőrsön ér véget, nála a legvadabb kaland is étteremben zárul. Ha betör egy ablakot, hát kifizeti, ha pedig elgázol valakit, legfeljebb járadékot ad az illetőnek. Ahogy az elbeszélés milliomosáról mondják: egy egész hotelt képes megvenni, ha egy pohár gint szeretne. Mivel pedig szinte minden fejlett" és haladó" gondolat hangvételét ő, a luxus embere diktálja, már majdnem elfelejtettük, hogy valójában mit is jelent az otthon az emberiség túlnyomó többségét adó milliók számára." Chesterton

G. K. Chesterton - A ​vándorló kocsma
A ​Galaktika Baráti Kör sorozat legújabb kötete G. K. Chesterton A vándorló kocsma című regénye, mely a GBK tagok számára készült, exkluzív kiadvány. Rövid tartalmi ismertető: Egy angol ember semmire sem vágyik jobban, mint hogy a napi munkák végeztével betérjen kedvenc pubjába. Egy új törvénynek köszönhetően azonban sorra elkezdik bezárni a kocsmákat országszerte. Patrick Dalroy, az ír tengerészkapitány és Humphrey Pump, a Vén Hajó nevű szesztanya tulajdonosa azonban közösen furfangos tervet eszel ki a rendelkezés kijátszására: az ivót kocsira rakják, és járni kezdik vele a vidéket, egyre komolyabb fejtörést okozva a hatóságoknak. Mindeközben Anglia az uralkodó politikai erők játékszereként a legdrákóibb iszlám szabályozást vezetné be az alkoholfogyasztás visszaszorítására, de a vándorló kocsma egykettőre az ellenállás jelképévé válik, filozófiai magasságokba emelve az ivás hagyományát. Hiszen jól tudjuk: a lé határozza meg a tudatot. Gilbert Keith Chesterton angol író, a jámbor Brown atya és Az ember, aki Csütörtök volt megteremtője olyan hírességeknek szolgált inspirációul, mint az ír politikus Michael Collins, Mahatma Gandhi vagy az argentin Jorge Luis Borges. Ezzel a művével, mely jócskán megelőzte korát, és manapság vált csak igazán aktuálissá, azt a tételt igazolja zseniálisan, miszerint az egyik ember utópiája a másik számára rémálom lehet. „Chesterton minden mondata mögött egy olyan ember áll, aki festeni képes a szavakkal.” – Neil Gaiman „Méltatlanul elfeledett prófétai mű az európai társadalmak iszlamizálódásáról.” – The American Spectator

Kollekciók