Ajax-loader

Mácz István könyvei a rukkolán


Mácz István - Kísértés ​a jóra
Nem ​tankönyv, melyet tanítani kell, ám példát, fogalmazási módot kínál ahhoz, hogy az erkölcs értékeiről eredményesen lehessen beszélgetni. Tudom, ez a könyv inkább élményszerűen, mint iskolás módon beszél tárgyáról. Meggyőződésem, hogy az ismeretek átadása mellett erősebb hangsúllyal kell azon fáradoznunk, hogy az erkölcsi világ, AZ ETIKAI ÉRTÉKEK, az erények felé az ízlést finomítsuk, az érzékelést érzékenyebbé tegyük, az érdeklődősét mélyítsük, a kedvet fokozzuk. Az ember személyiségében élő ERKÖLCSI ÉRZÉK, a LELKIISMERET művelése legyen elsőrendű célunk. Munkám 42 témaként is felfogható. Törekedtem az erényeket tárgyilagosan, mint az EMBER ÉRTÉKEIT bemutatni, melyet hit és világnézetre való tekintet nélkül mindenki elfogad. A jóságról írtam, – de kinek? Értelmes, érdeklődő, jóra vágyó lánynak és fiúnak. Valószínűleg Neked is… Ez a könyv nem tankönyv. Olvasókönyv, melyet nem kell megtanulni, hanem TÁRSKÉNT kellene elfogadni, hogy segítse kereső értelmedet a JÓ felismerésében, vágyó szívedet indítsa a JÓ megszeretésére, akaratodnak erőt adjon megélni a JÓT.” (A könyv harmadik, javított kiadása. Az Oktatási Minisztérium tankönyvként ismerte el és ajánlja.)

Mácz István - Élni ​vagy meghalni?
26 ​levél azokhoz, akik hívják a halált, akik keresik az élet értelmét. “Élni vagy meghalni” súlyos kérdés, az ember kérdése, akár 21 éves, akár 80 éves. A súlyos kérdésre elég bátor ez a könyv, hogy olvasójával keresse – nem megadja neki – a választ. Világirodalmi példákban (melyek a valóságos emberi életben játszódnak) igyekszik megmutatni az emberi élet érdemességének értékét. Bizalmat, a reményt szítja fel még az öngyilkossági krízisben vergődő szívben is. Nem erőszakos. Együtt érez az olvasóval. Nem rábeszél, és nem lebeszél. Gondolkozni hív és érezni, mélyen érezni az életet. A könyv értéke, hogy olyanról és úgy szól, melyről inkább hallgatunk, mint beszélünk. Ha pedig szólunk, csupán dadogunk. Élni vagy meghalni? A kérdés suttogva vagy kiáltva teszi fel a szívünk. Tessék: keressük együtt a választ. A válasz megtalálásában társunk e könyv.

Mácz István - Szívdobbanások
Kérem, e ​könyvecskét ne olvassák! Mélyedjenek el a gondolatokban, ízlelgessék a szavakat, imádság szavai ezek. Az ima nem monológ, két személy meghitt személyes önközlése. Ima. Ha leírták, akkor másnak “hír” Valakiről és egyéni tanúság: Isten és ember közötti kapcsolat Én-Te viszony. Hit. Remény. Szeretet. E könyvet, kérem, Imádkozzák!

Mácz István - Láttam ​a Lelket
“Ki ​látta? Keresztelő János állította a Jordán partján. Igazat mondott? Látható a láthatatlan? Érzékelhető az érzékelhetetlen? Istennél semmi sem lehetetlen. Most pedig Róla van szó.” E szavakkal kezdődik a könyv. Nem akar kevesebbet egész tartalmában, mint valamiképpen észrevétetni, amit hívő és hitetlen misztikusok érzékelnek: a tapasztalaton túl él s működik egy erő, valami teremtő szeretet, mely nem AMI hanem AKI. Személy. A szerző vallja „utószavában”, hogy „Mást nem akar, mint elmondja saját keresését, elbeszéli milyen hétköznapi történések által tapasztalja meg, érzi a LELKET, aki ott fúj, ahol, akar és mindennapi egyszerűséggel „rajzolja” fel, legalább törekszik rá, hogy rásejtessen a Láthatatlan Lélek arcára úgy, amint ő előtte, elmélkedései folyamán és a mindennapokban megtapasztalni engedte önmagát.”

Mácz István - Örülj ​velem!
Örülj ​velem! Claudelnek igaza van: Hatalmas az öröm, mindennél erősebb. Dosztojevszkij igazságát azzal egészítem ki, hogy az örömre minden ember kiválasztott. Te is! Az ember örömre született. Erről beszél minden mosoly, minden kacagás, minden nevetés. Ha mégis kevés az öröm, arról nem az örömben gazdag világ tehet, hanem az emberi szív, mely az örömet észre nem veszi, át nem éli. Az örömre szükségünk van, mert kiolthatatlan ösztönnel a boldogságot keressük. A boldogság pedig örömökben lép elénk. Amint az életünk “egészét” a pillanatok, a percek töredékében éljük meg, hasonlóképpen az “egész” boldogság egyszerre nem birtokolható, csak az örömben élhető át. A boldogságot keresem én is, mint Te. Nem találom én sem, amint Te sem leltél rá teljesen. Kérlek, most tarts velem. Nem vagyok tudós, sem bölcs. Csak ember vagyok, akire az öröm rátalált. Vagy a szívem lett érzékenyebb az öröm iránt? Nem tudom. Ám az örömmel naponta találkozom. Itt. Most. Hívlak, örülj velem! A mindennapi kenyér mellé kell a mindennapi öröm. A boldogságot mindig holnapra várjuk, holnaputánra, majd…. Közben most élünk, most érzünk, most kell a szívnek örülni, hogy emberi legyen élete. Ne várj értekezést, nem bölcseleti művet olvasol, sem tudományos tájékoztató. Sorokat írtam az örömről. Olyan egyszerű, mint amikor azt mondják: egyél, igyál, tornázz, hogy egészséges légy. Ennyire egyszerű és ennyire fontos. Hányszor hallod a rádióban, televízióban, hogy többet mozogj, lélegezzél mélyen. Most én szólok. A szívedhez. Örülj velem! Naponta ezernyi öröm les rád, csak észre vedd, érezd, engedd magadba és örülj. Örülni hívlak. Nem lehet, hogy ne jöjj. Élni csak örömben érdemes és csak örömben szeretheted az életet.

Mácz István - Szép ​az Isten
“Rendkívül ​fontos kérdés: Van-e Isten? Semmivel sem jelentéktelenebb kérdés: Isten szép?” – állapítja meg könyvében Mácz István. Az “ISTEN SZÉP” állítást, kérdést megközelíti a szerző saját élményei és a legfrissebb teológiai megfogalmazások útján valamint idézetekkel a Bibliától kezdve napjaink jelen gondolkoznak vallomásáig. A könyv igazában antológia. Isten szépségéről vall benne Platon, Assziszi Szent Ferenc, Keresztes Szent János, Pázmány Péter, Simone Weil, Benedetto Croce, Teilard de Chardin, Buber, Barth, Hamvas Béla, Maritian, Pilinszky János, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Barsi Balázs, Juhász Ferenc, Simon András…. és sokan mások. Olvassuk ezt az írást. Talán rásejtünk a szerző vallomására: “Az Istenben keresett szépséget a világban találom meg. A világ szépsége pedig az Isten szépségéhez vezet.”

Mácz István - Merjünk ​boldogok lenni
Boldog ​Isten – boldogtalan emberek? Örömben ujjongó Jézus – szomorú hívek? A jézusi boldogságok járható utak a mai ember számára? Isten, aki az örök élet üdvösségét akarja minden embernek, akarja, hogy már most és itt boldogok legyünk? Kérdések és a “megtalált” válaszok az EMBERHEZ szólnak, aki boldog akar lenni, akár vallásos, akár hit nélkül él. Ifjú vagy idős. – Paál Zsolt író recenziójából két mondat: “Merjünk boldogok lenni! – kiált szeretetparancsként az olvasóra a cím… Boldog ember bölcsességre hívó könyve, egy újabb kísértés jóra, örömre, boldogságra.”

Mácz István - Egymásra ​vár Isten és ember
Az ​ember ádventjében Istenre vár, aki eljön. Az Isten, az Ő ádventjében, amely örök, az emberre vár. Nem minden ember várja Istent, ám Isten örök ádventjében minden embert vár. Ádvent: valaki jön, valakit várunk. - Ha várjuk, menjünk eléje! A Krisztus előtt élő próféták várták a Megváltót. Korunk megváltói – és mi magunk – hogyan várjuk?

Mácz István - LÉLEKzetvételeim ​– Szívdobbanások
Az ​ember az Igazság, a Jóság, a Szépség elkötelezettje. Képtelen közömbös lenni akár az egyikkel, akár a másikkal szemben. Lelkét éltetik. Általuk emberi az élet. Nélkülözhetetlen értékek. Még anyagi értéket sem talál, legkevésbé alkot, aki nem hisz, nem remél, nem szeret. A hit, a remény, a szeretet segít megteremni idő-tér korlátai közé zárt életünkben az igazságot, a jóságot, a szépséget. Sőt a három erény „eget nyit”, és hisz az abszolút személyes Igazba, Jóba, Szépbe. Reménnyel tör feléje és szeretetben birtokolni kezdi. Írásom nem kinyilatkoztatás. Töprengő elmélyedésben született gondolatok, megérzések, amelyek hangolni szeretnék az olvasót, hogy mindennapi gondjaiban figyeljen bennső igényére és engedje vonzani magát az ősi értékektől. Szeretném, ha olvasóim szívében fel-fellobbannának az erények lángjai. Mácz István

Mácz István - Veletek ​sírok, hogy velem reméljetek
“Életet ​és halált lehetetlen nem egybelátni. Élet és halál nem más, mint kettétört öröklét, meghasonlott valóság. Egyik nem több a másiknál, csak aki élt és meghalt közülünk, örökkévaló… Sorra születik, aki nincs. És sorra meghal, aki van.” Pilinszky János

Mácz István - Íme ​az Ember
A ​könyv kizárólag Jézus Krisztusról szól. Különösen azokhoz, akik keresnek, akik közömbösek, akik e téren kevés ismerettel rendelkeznek. Újat a gyakorló kereszténynek azáltal mond, hogy új megvilágításban mutatja be Jézus arcát, istenemberi lényének értelmet és képzeletet meghaladó titkát. A könyv láttatni akarja, hogy az EMBERFIA mindig a kor embere, így korunké és a jövő századé, hiszen Ő ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. JÉZUS KRISZTUS KORTÁRSUNK! “TE VELÜNK VAGY MOST IS, minden pillanatunkban, engedd megkérdeznünk, MIÉRT IS JÖTTÉL KÖZÉNK és valójában mit hoztál nekünk, ÉS MIT KIVÁNSZ TŐLÜNK, óh, Isten Fia és Emberfia, Yéshua mi-Naszrim, óh NÁZÁRETI JÉZUS?” (Ijjas Antal) A könyv e kérdésre keresi a választ a Harmadik Évezred küszöbén.

Mácz István - Hétpecsétes ​könyv az élet
Egy ​éjszaka kertemben álltam, néztem az árnyakat és a fényt. Észrevettem, hogy a Holdat egyetlen szőlőlevél takarja el szemem elől. Egy szőlőlevél képes erre? Összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a Hold. Igaz, a levél ott van, attól nem látom a Holdat, ám én állok úgy figyelmetlenségből vagy szándékosan, hogy nem láthatom a fénylő égitestet. Szinte lépnem sem kell, csupán megmozdítanom a fejemet, és feltárul előttem a Hold kerek egészében fényes udvarával együtt. Ha az olvasó elől bármi vagy bárki eltakarja élete célját, e könyv segít neki, hogy “arrébb álljon” vagy csupán tekintetét másfelé “mozdítsa” és felfénylik előtte élete értelme.

Mácz István - Suttogások ​és kiáltások halhatatlanságunkért
“Számolni ​kell azzal, hogy lényünk örök és halhatatlanságunk nem a halál után kezdődik, hanem abban a pillanatban, amikor észrevesszük, hogy halhatatlanok vagyunk. Minden pillanatban megtörténhet, csak elég világosság legyen hozzá.” Hamvas Béla

Mácz István - Öröm ​és ünnep
Misztérium ​teremt ünnepet. A Megtestesülés Misztériuma tény. Ünnepelni az embernek, az egész embernek kell: szív, ész, akarat. Ha az értelem gondolatot kap, igazság sejlik föl előtte, akkor csodálatra gyullad. A szív ünnepe az érzés: öröm, megilletődöttség, érintettség. Gondolat és érzés tettre serkenti az akaratot. A gondolkozó értelem, az érző szív és a cselekvő akarat harmóniájában megszületik az emberben az ünnep. Lehetőségein belül ezt a célt szolgálja az Öröm és ünnep című írás. A mindennapi ember szintjén közelíti meg a Megtestesülés Titkát. Csodálatot kíván ébreszteni, örömre kíván hangolni és tettekre ösztönözni, mely hármas egység harmóniájában imádat bontakozik ki a lélekben. Jézusra tekintve a Szentháromság mélységei és magasságai fénylenek az elmélkedően olvasó elé. Az írás alapvetően az Incornationis mysterium-ban kifejezett pápai lelkiséget, szellemiséget törekszik átadni a mindennapok emberének. Hívőhöz, vallás nélküli és kereső emberhez egyaránt szól.

Mácz István - Találkoztam ​a szeretettel
“Szívemből ​kimásolt sorokat adok át. Személyesebb, mint az előző könyvem, az Örülj velem. Emlékezés, inkább vallomás. Valami a lelkemből. Szívem dobbanásai. Szabad ennyire nyíltnak lenni?… A kiadó megkért, írjak a szeretetről. Elkezdtem, és oly’ egyszerűen ment, mint amikor jókedvében vagy bánatában énekel az ember. Ennyi az egész. Talán azt elbizakodottság nélkül feltételezhetjük, hogy az olvasó rádöbben saját szeretetéletének jelentőségére. Ő maga is olvasni fogja, amit a szeretet írt benne, vele, általa. – Talán segít felismerni az Istenben, Isten által megvalósult szeretet értékeit. – Vagy azt az egyszerű, ám nem tudatosult tényt, hogy Ő előbb szeretett minket, és mi viszontszerethetjük Őt…”

Mácz István - Megmentett ​mondatok
Régi ​naptárak, naplók, cédulák feljegyzéseiből, letisztult gondolat-cseppjeiből válogatott össze egy kis kötetre valót a szerző. Az egybegyűjtött gondolatok mindenekelőtt az életről, az élet lelkéről, a szeretetről, a boldogságról, az emberszív titkairól, Isten és ember kapcsolatának folytonos változásairól, életben tartó dinamizmusáról szólnak. Sok más között Popper Péter, Hamvas Béla, Prohászka Ottokár, Szent Ágoston neve tűnik fel a gondolatokban papírra vetve, vagy csupán a sorok között: "Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten. Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk. Hallgat... Miért nem siet? (Mellette óra nem ketyeg.)" A szellemi útravalónak szánt összeállítás fő mondanivalója az élet igenlése: "A kapu, amelyen a világba lépünk, a Fájdalom. A kapu, amelyen át kilépünk a világból, a Fájdalom. A két fájdalom születés és halál között életünk csupán pillanatnyi öröm. De öröm!

Mácz István - Egészen ​szép vagy
Kedves ​Leányaim, Változó és kavargó világunkban régi és mindennap új arcú énedben azt a képet keresed, amelyben örömmel ismernéd fel: én vagyok! Ilyen szeretnék lenni! Ilyennek kell lennem! Keresed azt a tükröt, amelyben igazi énedet látnád meg. Hol ez a kép, hol ez a tükör? A naponta változó és kavargó társdalom, amely körülvesz, ezernyi képet mutat neked a Nőről. Képet – szó szerint. Plakátok, magazinok, videók, filmek és a tévé képernyője. Könyvek s újságok betűtengere. A Nő – s mennyi arccal! Melyik vagy te? Melyik lehetsz, milyenné kell válnod? Hányszor dobban a szíved: igen, ez! Azután lehangoltan legyintesz, hogy mégsem. A Nőt előszeretettel mezítelenül mutatják be, amely ábrázolás a testet hangsúlyozza. Hol van az az őskép, amely a nő egész emberi valóját mutatja be?! Van ilyen? A nő ősképét próbálom bemutatni könyvemben és a szívedben. Arról a Lányról akarok most írni, aki legmélyebb bensődben ébredni és élni akar. Meg vagyok győződve, hogy olyasmiről szólok, amiről hallani akartok. Szívetek, egész lényetek ösztönösen érzi, amit könyvemben elmondok. Ellenállhatatlan szeretet késztet, hogy szívetek alig hallható “zenéjét” szavakban fejezzem ki, hogy tudjátok és lássátok: mily valóságot és rendeltetést jelent nőnek lenni?! Érdemes megismerni – lehetetlen meg nem szeretni – ám legnagyszerűbb megélni…

Kollekciók