Joseph Heller könyvei a rukkolán

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Joseph Heller - 22es csapdája 1. kötet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joseph Heller - Megbombáztuk ​New Havent
Mit ​írhat még Joseph Heller A 22-es csapdája után? A regény gondolatmenete - az olvasó úgy érezhette - folytathatatlan. Legalábbis ugyanabban az élménykörben. Várakozásunknat megcáfolva a szerző ismét repülős témával jelentkezett - színdarabbal. Megtehette, mert maga a történelem sietett (sajnos!) a segítségére, s teremtett a régiből új helyzetet. Az amerikai támadások valóban folytatódtak, távoli hadszíntereken hadüzenet nélkül, szakszerűen és értelmetlenül. Ezt a mozzanatot ragadja meg Heller: a hadviselés "tisztességes" polgári foglalkozás lett, az ősvilági borzalom (az erőszakos halál) szervesen és zökkenőmentesen beilleszkedett az amerikai hétköznapi életbe. S a megnövekedett abszurditás érzékeltetésére remek kifejezőeszköt kínál a modern színpadi technika. Heller drámája hátborzongatóan mulatságos és félelmetes - olvasmánynak is. Sőt: A 22-es csapdája után is.

Joseph Heller - Catch ​As Catch Can
With ​his first book, the seminal anti-war novel Catch-22, Joseph Heller became one of American literature's most important 20th-century writers. The posthumous collection, Catch As Catch Can: The Collected Stories and Other Writings, shows Heller's early development as a writer, but in essence provides the "outtakes," "B-sides," and sketches related to Catch-22, and several nonfiction pieces regarding it, mixed with juvenilia. A more appropriate title might have been The Making of Catch-22.

Joseph Heller - Picture ​This
Picture ​this: Rembrandt is creating his famous painting of Aristotle contemplating the bust of Homer. As soon as he paints an ear on Aristotle, Aristotle can hear. When he paints an eye, Aristotle can see. And what Aristotle sees and hears and remembers from the ancient past to this very moment provides the foundation for this lighthearted, freewheeling jaunt through 2,500 years of Western Civilization. Picture This is an incisive fantasy that digs deeply into our illusions and customs. Nobody but Joseph Heller could have thought of a novel like this one. Nobody but Heller could have executed it so brilliantly.

Joseph Heller - Catch-22
Catch-22 ​is like no other novel we have ever read. It has its own style, its own rationale, its own extraordinary character. It moves back and forth from hilarity to horror. It is outrageously funny and strangely affecting. It is totally original. It is set in the closing months of World War II, in an American bomber squadron on a small island off Italy. Its hero is a bombardier named Yossarian, who is frantic and furious because thousands of people he hasn't even met keep trying to kill him. (He has decided to live forever even if he has to die in the attempt.) His problem is Colonel Cathcart, who keeps raising the number of missions the men have to fly. The others range from Lieutenant Milo Minderbinder, a dedicated entrepreneur (he bombs his own airfield when the Germans make him a reasonable offer: cost plus 6%), to the dead man in Yossarian's tent; from Major Major Major, whose tragedy is that he resembles Henry Fonda, to Nately's whore's kid sister; from Lieutenant Scheisskopf (he loves a parade) to Major -- de Coverley, whose face is so forbidding no one has ever dared ask him his first name; from Clevinger, who is lost in the clouds, to the soldier in white, who lies encased in bandages from head to toe and may not even be there at all; from Dori Duz, who does, to the wounded gunner Snowden, who lies dying in the tail of Yossarian's plane and at last reveals his terrifying secret. Catch-22 is a microcosm of the twentieth-century world as it might look to someone dangerously sane. It is a novel that lives and moves and grows with astonishing power and vitality. It is, we believe, one of the strongest creations of the mid-century.

Joseph Heller - Good ​as Gold
Bruce ​Gold, a Jewish, middle-aged university English professor and author of many unread, seminal articles in small journals, residing in Manhattan, is offered the chance for success, fame and fortune in Washington D.C. as the country's first ever Jewish Secretary of State. But, he must face the consequences of this, such as divorcing his wife and alienating his family, the thought of which energizes him and makes him cringe at the same time. Furthermore, he's faced with the task of writing about the Jewish experience in America, but isn't sure he's lived it and thus has to figure out what it is, not knowing that he was invariably going to describe his own life.

Joseph Heller - God ​Knows
Joseph ​Heller's powerful, wonderfully funny, deeply moving novel is the story of David -- yes, King David -- but as you've never seen him before. You already know David as the legendary warrior king of Israel, husband of Bathsheba, and father of Solomon; now meet David as he really was: the cocky Jewish kid, the plagiarized poet, and the Jewish father. Listen as David tells his own story, a story both relentlessly ancient and surprisingly modern, about growing up and growing old, about men and women, and about man and God. It is quintessential Heller.

Joseph Heller - Záróra
Joseph ​Hellert A 22-es csapdája indította el a világhír útján, 1961-ben. Most pályája végén súlyos betegségből lábadozva "hattyúdalában", harminchárom év múltán visszatér a szállóigévé vált című alapkönyv szereplőihez: mi történik velük, mi maradt belőlük mára - az öregkori depresszióban szenvedő, de így is csillapíthatatlanul életvidám és dévaj Yossarianból, az egymást kiegészítő két jó barátból, a nyápic entellektüel Sammy Singerből és a robusztus üzletember Lew Rainowitzból, a gyanús üzelmeit egyre magasabb körökben és nagyobb mértékben űző Milo Minderbinderből és a szerencsétlen Tappman lelkészből, akinek sajátságos urológiai problémája - hogy tudniillik engedély nélkül nehézvizet pisil - átvezet a regény szürrealisztikus szatírává bomló, négy cselekményszálból sodort jelen idejű vonulatába, amelyben a század- és ezredvégi Amerika hatalmi berendezkedésének fekete humorban pácolt lidérces torzképe mered ránk. A Záróra többértelmű cím: zárórája és összefoglalása a könyv Heller egész írói munkásságának, fő témáinak, stiláris és szerkesztési módszereinek, zárórája természetesen a szereplők életének: végül pedig zárórája az "amerikai évszázadnak" amelyet Heller mindig is kételkedve és kritikusan szemlélt. Különösen ötvöződik benne az öregség melankóliája, a felháborodás és a nekivadult humor. Pokolian mulatságos, egyszersmind mélyen megindító olvasmány.

Joseph Heller - Öregkori ​önarckép
The ​New York Times úgy jellemzi nekrológjában Joseph Hellert, mint valami homályosan szürrealista elbeszélőt, aki nemzedékeket volt képes megszólítani. Heller - akinek A huszonkettes csapdája hozta meg az első és a legnagyobb elismerést, aki egyetemesen elismert, ikonszerű jelenséggé vált az amerikai és a világirodalomban - utolsó regényét nem sokkal 1999-ben bekövetkezett halála előtt fejezte be. Az Öregkori önarckép csípős hangú, ugyanakkor meghatóan szép elbeszélés arról, hogyan próbál meg behatolni az idős író önnön tudatába, hogan vizsgálja meg aztán visszamenőleg immár befejezettnek tekinthető életét, és hogyan keresi az ihlet forrásait.

Joseph Heller - Most ​és egykor
Joseph ​Heller saját történetét meséli el ebben a könyvben, ami egyszerre szeretetteljes felidézése egy elveszett Amerikának és elragadó bemutatása az élet és az irodalom egymásra hatásának. Megismerhetjük belőle Joe Hellert, aki apa nélkül nőtt fel Coney Island utcáin, itt áll előttünk a fiatal bombázó pilóta, aki a háborús időkben Olaszország felett cikázik. Mindazt, amivel ekkor találkozik - katasztrófákkal, terrorral, abszurditással, szerelemmel - később A 22-es csapdájában írja meg. Itt áll előttünk az egyik legnépszerűbb amerikai író, aki akadályokon és elutasításokon átgázolva vívta ki az elismerést magának. Röviden - itt áll előttünk egy élet tele zökkenőkkel, indulatokkal és humorral. A Most és egykor az idős Heller legjobb műve.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A _Valami történt_ regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Joseph Heller - Something ​Happened
Bob ​Slocum was living the American dream. He had a beautiful wife, three lovely children, a nice house...and all the mistresses he desired. He had it all -- all, that is, but happiness. Slocum was discontent. Inevitably, inexorably, his discontent deteriorated into desolation until...something happened. Something Happened is Joseph Heller's wonderfully inventive and controversial second novel satirizing business life and American culture. The story is told as if the reader was overhearing the patter of Bob Slocum's brain -- recording what is going on at the office, as well as his fantasies and memories that complete the story of his life. The result is a novel as original and memorable as his Catch-22.

Joseph Heller - Now ​and Then
From ​the author of two of our most legendary novels, Catch-22 and Something Happened, comes a slyly funny, vastly revelatory memoir that is at once a loving evocation of a lost America and an exploration of the frontier where life turns into literature. Now and Then follows Joseph Heller from his fatherless childhood on the boardwalks of Depression-era Coney Island, where he grew up amid the rumble of the Cyclone and the tantalizing aroma of Mrs. Shatzkin's knishes. It offers a dizzying bombardier's-eye view of the sky over wartime Italy, where Heller encountered the characters and incidents he would later translate into Catch-22. It depicts a writer coming to terms with both rejection and celebrity. Here, in short, is a life filled with incident and insight, recollected with subversive humor, exquisite timing, and a fine appreciation for the absurd.

Joseph Heller - Képzeljétek ​el
A ​súlyos adósságokkal küszködő Rembrandt 1653-ban egy gazdag szicíliai nemesúr megbízásából a Homérosz mellszobra fölött elmélkedő Arisztotelészt festi, aki nedvesnek érzi magát a vastag festékréteg alatt, utálja a festő kapzsiságát, mindazonáltal bámulja káprázatos ecsetkezelését, és leplezetlen irigységgel gondol vissza hajdani vetélytársára, az i. e. 4. században élt Platónra, aki művei főhősének egykori mesterét, Szókratészt tette meg, akit felforgató eszméi miatt halálra ítéltek a kicsinyesen gyűlölködő athéniak, akiket esztelen hadi vállalkozásba hajszolt egy nagyszabású politikai kalandor, Alkibiadész, aki nem ismert sem istent, sem embert, kivéve Szókratészt, aki mindenkit hajlandó volt tanítani, még Platónt is, aki nagyot röhögött volna a festék alatt roskadozó Arisztotelészen, aki szeretne már megszabadulni a festőtől, aki talán nem is maga Rembrandt, hanem egy nagy tehetségű tanítványa, aki a képen nem is Arisztotelészt festette meg, aki... Sorsoknak, történeteknek, gondolatmeneteknek a játék kérlelhetetlen logikájával felépített egymásba fonódása, oda-vissza tükröződése, elmélkedés alany és tárgyi csiki-csuki viszonylagosságáról, a műről, amely egyszersmind a művész, és a művészről, aki egyszersmind a mű: ez Joseph Heller új regénye, a Képzeljétek el. ...

Joseph Heller - Csapdából ​csapdába
A ​kötet Joseph Hellernek azokat az elbeszéléseit gyűjti össze, amelyek különböző folyóiratokban jelentek meg, még mielőtt a szerző A 22-es csapdájával berobbant az amerikai irodalomba. Ugyancsak szerepel a kötetben néhány a negyvenes ötvenes években született publikálatlan elbeszélések közül, amelyeket J. Heller átadott a Brandeis Egyetemnek. M. J. Bruccoli és P. Bucker szerkesztők végül még öt olyan esszé jellegű írást válogattak a könyvbe, amely A 22-es csapdájához kapcsolódik.