Ajax-loader

Szayly József könyvei a rukkolán


Balázs Géza - Szayly József - Szilágyi Árpád - Újságíró-ismeretek ​kezdő és civil újságíróknak
Balázs ​Géza, Szayly József és Szilágyi Árpád könyvének célja, hogy megismertesse a média működésével a civil szervezetek munkatársait és a kezdő újságírókat. A kötet tartalmazza az írott sajtó, a rádió, a televízió és az online média alapismereteit, vázolja a civil szervezetek helyes médiastratégiáját, megismerteti az olvasót a legfontosabb sajtóműfajokkal és a sajtónyelv eszköztárával.

Balázs Géza - Szayly József - Szilágyi Árpád - Médiaismeret
Az ​olvasó 137 oldalon alapos tudást vehet magához a médiaelméletből, a műfajokból, a sajtó, a rádió, a televízió és az internet témaköréből, sőt - nemhiába nyelvész a DUE alelnöke - külön fejezetet kapott a sajtó nyelvhasználata is. A szerzőkről: Balázs Géza (képünkön) nyelvész, néprajzkutató, a BDF és az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a DUE alapító alelnöke, nyelvművelő televízió- és rádióműsorok házigazdája, több könyv szerzője. Szayly József újságíró, okleveles villamosmérnök és MBA menedzser. 18 éves kora óta rádiózik, a DUE és a Magyar Rádió alelnöke. Szilágyi Árpád rádiós újságíró, az első magyar nyelvű internetes rádióadás elindítója, a Budapesti Kommunikációs Főiskola oktatója. A könyvet dr. Földes Anna, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia igazgatója, és Kristóf Gábor, a Magyar Rádió vezető szerkesztője lektorálta.

Balázs Géza - Kuti Sándor - Szayly József - Rádiós-ismeretek
Balázs ​Géza, Kuti Sándor és Szayly József műve, a műsorszolgáltató rádiózás kézikönyve elméleti és gyakorlati kézikönyv, amely a rádiózás alapvető ismereteivel ruházza fel az olvasót. Minden fontosabb rádiós témát érint. A kötet szerzői a rádiózás különböző területeit mutatják be: Balázs Géza nyelvész az elméleti, retorikai elemeket, Kuti Sándor villamosmérnök a technikai tudnivalókat, míg Szayly József újságíró a sajtójogi, sajtóetikai kérdéseket ismerteti. A könyv első fejezeteiben a kommunikáció – és azon belül is főként a tömegkommunikáció – elméleti hátterével ismerkedhetünk meg. Szó esik médiamodellekről, a közszolgálati és kereskedelmi adók jellemzőiről, vagy éppen a hírérték ismérveiről, melyek a közép- és felsőfokú kommunikáció és médiaismeret szakokon az alapképzés részeként szerepelnek. Az általános, bevezető elméleti rész után a rádiózáshoz szükséges beszédtechnikai és retorikai tudnivalókat osztják meg velünk a szerzők, konkrét tanácsokat is adva, s olyan valós problémákat bemutatva, mint a verbális agresszió vagy a közhelyek kérdése. A harmadik fejezet röviden megismertet a rádiózás történetével, egészen az 1914-es első rádióműsortól napjainkig, a kereskedelmi rádiók és az elektronikus vezérlés koráig. A rövid történelmi visszatekintés után a jelenlegi bonyolult sajtóviszonyokat mutatja be: ma érvényes jogi szabályok, a médiatörvény, az etikai kódexek és társaik. A kissé száraz, elméleti rész után ismét gyakorlatiasabb témák vonulnak fel, a rádióalapítás és a kapcsolatrendszerek című fejezetben a szerkesztőségről, a rádiósokról, a közönségről, tehát a valós szereplőkről esik szó. A további fejezetek praktikus ismereteket nyújtanak, a rádiós műsortípusok, a műfajok elemzése, majd a rádióműsor szerkezetének bemutatása olyan információkkal látja el az olvasót, melyek egyébként csak tapasztalat útján szerezhetőek. A technikai alapismeretek című fejezetben a stúdió belsejéről tanulhatunk, a keverőasztaltól a mikrofonokon keresztül a lemezjátszókig a kisebb részletekre is kitér a könyv. Érdekes kitérő a műsorértékelések, hatásvizsgálatok, hallgatói szokások bemutatása, valamint a marketing, a gazdálkodás rövid ismertetése. Az elméleti háttér, melyet a könyv biztosít, egyfajta alapot nyújt a továbblépéshez, a szakmában való komolyabb elmélyedéshez, és teszi ezt lényegre törő, precíz, mégis élvezetes módon. Érdemes egy délutánt áldozni a csupán kétszáz oldalas könyv átböngészésére, hiszen átfogó képet kaphatunk a rádiózás világáról. Ez a könyv már nem kapható, bővített kiadása, a _Médiaismeret_ azonban megvásárolható.