Ajax-loader

Devecseri Gábor könyvei a rukkolán


Devecseri Gábor - A ​keresztre feszített múlt
Az ​Egyesült Államokban, Kelet-Bronxban a Hart-sziget szívében három koporsó mélységben, egy névtelen tömegsírból üzenni próbál egy elveszett lélek. A szögesdróttal körbekerített terület halva született csecsemők, hajléktalanok, és nincstelenek maradványainak szolgál végső nyughelyül. Ott van ő is, bár sosem volt közéjük való… Ő elnémult, és az emlékek jöttek kéretlen, suttogva, bújva, keresztre kúszva közös múltunk rejtekéből.

Devecseri Gábor - Far ​előre, hátra arc!
A ​történeteim ott kezdődnek, ahol szétválik a helyes a helytelentől, illő az illetlentől, igazságos az igazságtalantól. Termékeny, de kopár talajon próbál gyökeret verni az írott szó az igaz gondolatok védelmező árnyékában. Sokáig úgy gondoltam, hogy ami nem mulatságos, megdöbbentő, vagy elgondolkodtató, az garantáltan unalmas. Ez a feltételezésem néhány hete csúfosan megdőlt. Egy kedves ismerősöm nagyjából húsz értékes percet rabolt el az életemből, miközben beszámolt arról, hogy a nappalija falába, hogy sikerült négy egyforma átmérőjű és mélységű lyukat fúrnia. Mindvégig arra a pillanatra vártam, ami végre értelmet adhat a szokványos eseménysor fennhangon történő közlésére, de nem jött... Az arcizmaim nem mozdultak, az agytekervényeim nem bizseregtek, merthogy a történetben nem volt semmi szokatlan. Tényleg semmi! A fülszövegbe ezt a történetet negatív példaként szerettem volna megjelölni, demonstrálva ezzel, hogy miről nem szeretnék írni, azonban időközben rájöttem, hogy nagyot tévedtem... Néhány nap alatt ez a sztori kinőtte az állomás nyújtotta szűkös teret és közben olyan erős szexuális töltést kapott, hogy többé már senki nem tudott a fúróra úgy gondolni, mint annak előtte, a lyukakról már nem is beszélve...

Devecseri Gábor - Torna-tér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Devecseri Gábor - Lágymányosi ​istenek
Devecseri ​Gábor ifjúkora szerencsésnek nevezhető, mert szülei baráti kapcsolatban voltak Karinthyékkal és azok barátaival. Szinte családtagjainak, közeli barátainak érezhette a "Hadik asztal" nagyjait, ugyanakkor áhítatos tisztelettel rajongott értük . Ez a kettősség adja meg elemző-emlékező írásainak bensőséges hangvételét. A szeretetteljes és tiszeteletteljes iróniával megformált írások emberi közelségbe hozzák a korszak nagy íróit, különösen a "Nyugat" mestereit. Karinthy mellett Kosztolányit , Füst Milánt, Babits Mihályt, Somlyó Zoltánt és másokat. Megemlékezik a fiatalabbakról is. Megjelenik az írásokban Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Berda József és sokan mások.

Devecseri Gábor - Odüsszeusz ​szerelmei
Devecseri ​Gábor életműsorozatának második kötete a költő zenés és prózai szípadokról, a rádióból és a televízióból ismert és a hagyatékából előkerült, ismeretlen verses drámáit, mitológiai játékait, operaszövegeit gyűjtötte össze. Mondanivalóban, műfajban, hangvételben gazdag és meglepően sokrétű könyv született így: az Anselmus diák sejtelmes romantikája, gyengéd lírája gyermekkorunk varázslatos mesevilágába röpít el, a Karinthy Frigyes tréfája nyomán írt A bűvös szék elegáns könnyedségével, csípős humorával kelti fel figyelmünket, a Thamos a mozarti zene mély humánumát, fénylő derűjét és emelkedett harmóniáját sugározza. Devecseri hol a commedia dell'arte harsogó, önfeledt játékosságával szól hozzánk, mint az Ál-állatkereskedő-ben, hogy filozófikus elmélyültséggel és komolysággal, mint a töredékeiben fennmaradt Don Juan-drámában. Az ars poeticát közvetítő, legátfogóbb mű: az Odüsszeusz szerelmei pedig valamennyi színt és formát magába olvasztja, hiszen a költőt nemcsak a görög lírában, de saját életében és művészetében is "az emberi teljességre való törekvés, s e teljesség arányos és plasztikus kifejezése" izgatta.

Devecseri Gábor - Bikasirató
Devecseri ​Gábor (– Kass János). Bikasirató. (Sajtó alá rendezte és tervezte Szántó Tibor. Illusztrálta Kass János.) [Budapest, 1987. Magyar Bibliofil Társaság (Zrínyi ny.)] [32] p. + 3 melléklet (eredeti színes linómetszet). Egyetlen illusztrált kiadás. Könyvárusi forgalomba nem került bibliofil kiadvány számozott, illusztrált, Kass János grafikus által aláírt példánya. Megjelent 220 példányban. A kötet Devecseri Gábor egy 33 szakaszból álló poémáját tartalmazza, melyet a költő egy hosszabb, Robert Graves angol klasszika-filológusnál, szaktársánál és jó barátjánál töltött mallorcai üdülése inspirált. Devecseri Gábor kötete először 1971-ben jelent meg, kiadványunk a költő születésének 70. évfordulója alkalmából készült, és oldalszámozáson belül Kass János 11 illusztrációja díszíti. A kiadványhoz tartozik Kass János 3 eredeti, egyesével aláírt, sorszámozott, színes linómetszete. A kötet elején elhelyezett papírtokban álló, hártyapapírral elválasztott linómetszetek mérete: 265x186 mm. Kiadói egészvászon kötésben, az első táblán a költő vaknyomásos soraival, kiadói illusztrált karton védőtokban.

Devecseri Gábor - Arany ​lant I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Devecseri Gábor - Műhely ​és varázs
Irodalomtörténeti ​tanulmányok, egy-egy antik versnek esszé keretében történő elemzése, az antik költészetről szóló jelentős magyar könyvek bemutatása, versfordítások bírálata és a magam fordítói műhelytanulmányai váltják egymást. Bölcsészdoktori értekezéstől az antik költőket népszerűsítő előadásig, verstani fejtegetéstől a görög drámák magyar színpadi megszólaltatását értékelő cikkig terjed a könyv műfaji változatossága.

Devecseri Gábor - Antik ​tanulmányok I–II.
Antik ​tanulmányok I. Az antik tanulmányok első kötetében Devecseri Gábor Homérosz-tanulmányait gyűjtöttük össze, valamint azokat az írásokat, melyek a műfordítás elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Az alkotó folyamat megismerése, a gondolatmenet megőrzése érdekében - hiszen a költő egy-egy őt izgató problémával újra és újra foglalkozott, keresve a mind pontosabb, tökélesebb kifejezést - az egyes írásokat eredeti megfogalmazásukban adjuk közre, vállalva az időnkénti átfedéseket, ismétléseket is. A könyv alapjául a Szilágyi János György szerkesztésében megjelent Kalauz Homéroszhoz c. mű szolgált, nem véletlen hát, hogy az ő szavaival ajánljuk az olvasónak a kitünő költő és műfordító életművének egyéb jelentős munkái közül is kimagaslóan értékes és érdekes darabajait? "A Homérosz-tanulmányok egyszerre és együtt születtek a Devecseri élete nagyobbik felében legfőbb és leggyönyörködtetőbb munkájaként foglalkoztató homérosz-fordításokkal, feltételezik azok ismeretét, és a fordításokkal kölcsönösen magyarázzák egymást. A megismerés költői-műfordítói és tudományos-filológiai módszere szoros párhuzamban állt Devecseri Homérosszal foglalkozó munkásságában, és nemcsak egymás mellett, hanem elválaszthatatlanul is egymástól. A mai magyar irodalomban egyedülálló kettős: filológus- és költőképességeken alapuló munka elvi eredménye annak bizonítása olt, mennyire hamis a vagy tudós-, vagy művészfordító alternatívája... A kettő valóban nemcsak nem zárja ki, hanem egyenesen megköveteli egymást..." Antik tanulmányok II. Az antik tanulmányok második kötetében nem pusztán a Szilágyi János Györg által összeállított Műhely és varázs című gyűjtemény tanulmányait, cikkeit adjuk ismét közre, hanem kiegészítettük ezt az anyagok a hagyatékból azóta előkerült esszékkel, tudományos dolgozatokkal, kisebb prózai írásokkal is. A kötet így áttekintést nyújt az antik irodalomról, nemcsak a görög líra vagy dráma, a római költészet értő elemzését adja, de kitér a perzsa eposzok vagy a Biblia művészi értékeinek bemutatására is. Ezek az írások mind műfajukban, mind tárgyukban, feldolgozásmódjukban rendkívül változatosak, közös bennük csupán az a lebilincselő közvetlenség, érzékeny látásmód, lelkesedés és mély tudás, amivel a költő-műfordító megosztja legnagyobb szellemi élményét olvasójával. Devecseri Gábor azokhoz a nagy fordítókhoz és tanulmányírókhoz tartozik, akik megőrizve megfejtik a művészi alkotások titkait, azaz - Goethe szavai szerint - "buzgó kerítőkként valami félig lefátyolozott szépet és legszeretetreméltóbbként magasztalnak: ellenállhatatlan vonzalmat keltve az eredeti iránt".

Devecseri Gábor - Homéroszi ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Devecseri Gábor - Epidauroszi ​tücskök, szóljatok
A ​könyv nem szokványos útirajz: a költő egyszerre utazik térben és időben, s mint a homéroszi életmű fordítója és értelmezője az antik világ értő rajongója. A jelen látványára mindig rávetíti a múlt emlékképeit: a múltban a jelen távoli csíráit, a jelenben a múlt hagyományait fedezi fel. Érzékeltetve e táj csillogó, mediterrán szépségeit, e kultúra egyetemes értékeit, a szórakoztatva tanító nemes ismeretterjesztés mellett a költő közvetett és közvetlen: verses lírai vallomást is tesz az idő könyörtelen hatalmán is győzedelmeskedő örök emberi értékek mellett: "...mintha a délutáni meleg s a megenyhitő tengeri szelek közös szavaként íntene, hogy múlik, időnk, de arra is, hogy az egész idő nagyképüség nélkül míly messze nyúlik, szépen, szeliden és egyszerüen gördül tovább tücsökszó-perceken, s hogy lesz belőle szép nagy végtelen, meg arra is, hogy nem csattog fölöttünk mindig csak vész, mely várta életünket, e tücsökszóba is beleszülettünk, ringatott mást s most ríngat végre minket, aztán majd ujra másokat... Ily régiek leszünk mi is maholnap; de ti, ti tücskök, már személytelen személyiséggé nőttök közbe fenn a lomb között, igaz Kekropsz királlyá; szépen kérlek, zizegjétek világgá, hogy voltunk mi is, mikor voltatok, epidauroszi tücskök, szóljatok!

Devecseri Gábor - Kalauz ​Homéroszhoz
Csodagyerekként ​kezdte költői pályáját: mindössze tizenöt éves volt 1932-ben, amikor - Karinthy Gáborral közösen - első verseskötete megjelent. Ettől kezdve verseit gyakran közölték az irodalmi folyóiratok, elsősorban a _Nyugat_. A műfordítással is igen fiatalon próbálkozott meg: húszéves korában már lefordította Catullus összes verseit; majd Homérosz és Kallimakhosz himnuszait. Plautus vígjátékait, Ovidius _Átváltozásai_-t tolmácsolta magyar nyelven. Az _Odüsszeia_ fordításával 1947-ben, az _Íliász_ átültetésével 1952-ben készült el; a két Homérosz-eposz fordításáért 1953-ban Kossuth-díjat kapott. ___Lírikusként a _Nyugat_ harmadik nemzedékéhez tartozott; költészetét filozofikus elmélyültség, igényes formaművészet jellemzi. Ezzel a formai műgonddal és tudósi lelkiismeretességgel, gondossággal tolmácsolta az idegen költői alkotásokat is, különösképpen pedig Homérosz két nagy művét; ezt a Homérosz-fordítását még az oly sok bravúrral dicsekvő magyar műfordítás-irodalomban is kitüntetett hely illeti meg: határkő is, példa is. ___Minden műfajban otthonos volt: nemcsak költőként és műfordítóként kiemelkedő személyiség, hanem esszéíróként is, és írt lírai útinaplót és memoárt, irodalmi kritikát és verses drámát is. ___Hosszú, súlyos szenvedés után, fiatalon halt meg 1971-ben. (Az 1974-es kiadás fülszövege)

Devecseri Gábor - Állatkerti ​útmutató
Ki ​tudja, hol lakik a szerelmes pók? És az arabul tanuló marabu? Nos, pontosan ugyanott, ahol a zenét hallgató medve és a tapírral csókolózó hód: egy képzeletbeli, különleges állatkertben. Devecseri Gábor játékos versei az évek alatt mit sem veszítettek varázsukból, a mai gyerekek épp olyan kedwel olvassák, hallgatják és dúdolják őket, mint annak idején a szüleik. A Móra Kiadó felújított kiadása ismét Réber László vidám, humoros rajzaival jelenik meg.

Devecseri Gábor - Vajda Ernő - Öreg ​fák
Réges-régen ​kezdtem el az ismerkedést az erdővel. Még iskolás sem voltam, amikor elvittek vasárnapi kirándulásokra a budai hegyekbe: ott láttam először erdőt. Régen volt, és mégis teljes elevenséggel él bennem a kíváncsiságnak, a meglepetésnek, az elcsodálkozásnak - meg egy kis félelemnek - az a sajátosan gyermeki keveréke, amelyet akkor éreztem. A kíváncsiság változatlanul él bennem ma is; a meglepetés minden alkalommal meg-megújul, valahányszor az erdőt járom; az elcsodálkozásból csodálat lett; csak a félelem maradt le és a többi érzés mély, odaadó szeretetben egyesült. A kíváncsiság hamarosan megfogalmazott kérdésekkel jelentkezett: Miért sima és világos az egyik fa törzse? Miért sötét és össze-vissza repedezett kérgű a másiké? Honnan tudja mindegyik fa, hogy milyen alakú leveleket kell hajtania és honnan tudja, hogy mikor kell kibontania rügyeit? Vég nélkül tudnám felsorolni a hasonló kérdéseket, amelyeket az erdő már az első találkozáskor feladott. A válaszok, amelyeket a felnőtt családtagok, majd az iskolában a tanítók adtak, nem mindig elégítették ki teljesen kíváncsiságomat, nem oszlatták el véglegesen a kételyeimet; sőt, egyes válaszok újabb kérdéseket szültek. (előszó)

Devecseri Gábor - A ​meztelen istennő és a vak jövendőmondó
Teiresziász ​vadászfiú - Kharikló nimfa gyermeke - nemcsak ruhátlanul látja Pallas Athénát (ami mitológiai ismereteink szerint Zeusz parancsára amúgy is megvakítással büntetendő cselekmény), hanem szeretkezik is az istennővel. Zeusz lánya távolról sem haragszik a halandó merészségéért: Inkább provokálja azt. Elvégre az istennő is nőből van: előnye mindössze annyi, hogy változatlanul szűz marad. De Athéna nemcsak szűz, hanem bölcs is. Végrehajtja Zeusz parancsát, ám szeretőjét sem sújtja, hanem ajándékozza. Teiresziász a vakság adományát kapja az istennőtől. Nem valódi vakság ez, hanem a lényeglátás képessége. Olyan tulajdonság, mely alkalmassá teszi a kiválasztottat a jóstudományra, jövőbe látásra. Devecseri Gábor játékos, filozofikus részletelemekkel színezett könyvecskéje tulajdonképpen a szerelemről, a testi szerelem gyönyörűségéről és teljességéről szól. Játék az egész? Vagy van valami eszmei mondanivaló is? Ha igen, csak egy lehet: aki szereti az életet, a szerelmet - nemcsak szereti, hanem éli is, gyakorolja is -, emberibb, bölcsebb, egyensúlyozottabb.

Devecseri Gábor - Összegyűjtött ​versek
Devecseri ​Gábor szinte gyermekfővel írta első, hamar feltűnést keltett verseit, s - bár pályája folyamán a legkülönbözőbb műfajokban jelentőset alkotott - fő kifejezési formája élete végéig a líra maradt: egyéb műveit is ez a líra sugározza át. Ez a sajátos költészet - amely kitérői, mellékútjai s olykori tévútjai ellenére - kezdetétől a végéig egységes ívet mutat. Ezt az egységet maga az alkotó fogalmazta meg legtalálóbban abban a kis írásában, amelyet válogatott versei, a Beszakad az idő elé írt: "Ha Történelem és Természet keserves rohanása a Bikasiratóban az "élő hús tépését ismétlő domináns Témakör" látomásához vezet, akkor - a tükörbe tekintő költő számára - annak felismeréséhez is, hogy e pályaív gyermekkori, a Lapozgatom a vasárnapi számot embernek ember elleni fenekedését elítélő soraitól törvényszerűen érkezett el a Bikasiratóhoz, mely az élőlényeknek élőlények által okozott szenvedésével feszül szembe. Éppoly reménytelenül, mint az a bizakodó;, napmegállítást álmodó kezdeti költemény? Nem hiszem. Ha az idill állandósításáról mint valami álomról le kell is mondanunk, áhításáról, felidézéséről és az érte való cselekvésről nem." A költő dolga: az elmúlással való perlekedés. S a költészet dolga? Igazolni a költő perlekedését. Azzal, hogy valóban győz az elmúlásom. Devecseri Gábor költészete, a költő fájdalmasan korai eltávozása után, immár elindult ezen az úton.

Devecseri Gábor - Tréfás ​állatkerti útmutató
Ki ​tudja, hol lakik a szerelmes pók? És az arabul tanuló marabu? Nos, pontosan ugyanott, ahol a zenét hallgató medve és a tapírral csókolózó hód: egy képzeletbeli, különleges állatkertben. Devecseri Gábor játékos versei az évek alatt mit sem veszítettek varázsukból, a mai gyerekek épp olyan kedwel olvassák, hallgatják és dúdolják őket, mint annak idején a szüleik.

Devecseri Gábor - A ​mulandóság cáfolatául
Devecseri ​Gábor (1917-1971) költő, író, műfordító. Imátlan ima Befejezni a napot szépen, bízni az óra örömében, az álom hajóján kivárni, szeretteinknek jót kivánni, élőnek, holtnak, szeretteink szeretteinek szép rend szerint, örömet kivánni mindahánynak (torló percek hullámot hánynak, az órák az éjbe ömölnek), örömet kivánni az örömnek.

Devecseri Gábor - A ​hasfelmetszés előnyei / A mulandóság cáfolatául
"A ​leginkább célravezetőnek azt látnám, ha az egész könyvet a "fül"-re nyomnák. Mert ez a könyv egy mondat az életemről és az életemből. S ez a mondat rövidebben el sem mondható. A könyv belsejében az üres lapok pedig jelezzék azt, amit még megírhattam volna és megírhatnék, és ami még mindig nem ugrana túl az egyetlen mondat határán. Ez a megjegyzés komoly tréfa. Mellette a valóság pedig tréfás. Mert nem jó tréfa-e az, ha az ember legesettebb - mert lábadozó - korában írja, maga meglepetésére, azt a munkáját, ami őt magát a leginkább elszórakoztatja és továbbgondolkoztatja? És nem folytatódik-e az a jó tréfa akkor, amikor barátai, írótársai és olvasói azt mondják, hogy ők ugyanígy vannak vele? Nem teszi-e mindez boldoggá az építkezőt, aki nem úgy építkezik, mint a mérnök - terve szerint pontosan -, hanem egy még mérnökibb pontossággal régebbi és ősidőktől meglevő tervet teljesít be, úgy, mint a hód, a hangya vagy a fecske?"

Kollekciók