Ajax-loader

Diószegi György könyvei a rukkolán


Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Diószegi György - Társadalom ​humornézetben - Régi sláger új szereplőkkel
Tsalafinta ​tanmese azoknak, akik a politikai viharoktól és a szélcsendtől egyformán félnek. Bradácsné felriad álmából és felrázza a férjét: - Te, Ödön, betörő jár a másik szobában, zajt hallok! - Ugyan, fiam, - nyugtatja meg Bradács a nejét -, a betörő nem csinál zajt. Lábujjhegyen jár és még a cipőjét is leveti, hogy zajt ne üssön. Bradácsné megnyugszik, de pár perc múlva megint rázza a férjét: - Ödön, mégis betörők járnak a másik szobában... - De fiam, miből következteted ezt?! - Mert nem hallok semmi zajt! Az emberi közösség életének a "zaj" és a "csend" természetes következménye. Torzult szemléletre vezet, ha ezt a tényt nem fogadjuk el. A közösségnek nyíltan kell értékelnie minden társadalmi jelenséget. Ezért a társadalom egészének kötelessége, hogy a szabad vélemény-nyilvánítás jogát, sőt kötelességét biztosítsa, körülményeit ápolja, tiszteletben tartsa - és nemcsak humornézetben! Diószegi György

Diószegi György - Gáti József - A Multitude of Spectacles
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi György - Gépészeti ​ismeretek és adatok 1-2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi György - Gáti József - Un ​sinfin de curiosidades
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink ​nyomában
Kik ​vagyunk, honnan jöttünk? Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve. Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.

Sasvári László - Diószegi György - A ​pest-budai görögök
Napjainkban ​Magyarországon kb. 3500, Budapesten pedig nagyjából kétezer görög él. E második diaszpóra görögsége ma is jó szívvel gondol a magyarság befogadó aktusára.

Diószegi György - Kossuth ​Lajos üzenete
A ​reformkor eseményeinek sorában korszak-meghatározó állomásokat is felfedezhetünk. Ilyen például az 1841-es év egyik kiemelkedő fejleménye a Pesti Hirlap megjelenése. Az újság hatására a reformkor új színnel gazdagodott, a politikai sajtó jelentkezése kiszélesítette a tájékoztatás kereteit. A sokaság, a közönség megnyerésének új eszközeként, már a nyilvánosság előtt zajlott le a különböző érvek és ellenérvek összecsapása, a vélemények egyeztetése vagy éppen ütköztetése. Erre az 1830-as években még nem volt lehetőség: A szűk keretek közé szorított tájékoztatást megtörni szándékozó, egy-egy ˝kitörési kísérlet˝ rendre meghiúsult. Az említett kitörési kísérleteket a felsőbb hatóság és a cenzúra gátolta meg, ezzel is szűk korlátok közé szorítva az újságírói hivatás gyakorlását. Kossuth Lajos a Pesti Hirlap hasábjain már 1841-ben megvalósította Deák Ferencnek azt a később egy mondatban megfogalmazott erkölcsi követelményét, amely szerint: ˝Az újságírónak hazudni nem szabad!" Ezt az egyszerű "sajtótörvényt" kell betartania annak az újságírónak, aki elő akarja mozdítani, hogy egy megújulásra törekvő nemzet megvalósítsa a reformterveit.

Diószegi György - Gáti József - A ​látnivaló temérdek - Magyarország szerepe a világkiállítások történetében
Száznegyven ​esztendeje, 1851. május 1-jén ünnepélyes ceremónia keretei között nyitották meg az első a "világ egészét" bemutató kiállítást. Ahogy akkor nevezték, az "önbemutatkozás" egyben eredete volt a világméretű tájékoztatás kezdetének, a széles értelemben vett közvélemény kialakulásának, a különböző nemzetek egyidejű megmérettetésének. Az utóbbi 140 esztendő eseményeihez a kiállítások nemcsak hozzátartoztak, hanem meghatározói voltak a világ haladásának is. Történetük elválaszthatatlan az egyetemes kultúrtörténettől, a technika- és művészettörténettől, az emberi alkotótevékenység eredményeitől, valamint a világban ezen időszak alatt történt eseményektől. A világkiállítások eseménytörténeti feldolgozása önálló fejezetekre bontva az egyes tárlatok mottóját fejezi ki, s emellett az emberiség történetében bekövetkezett társadalmi, gazdasági, művészeti, művelődési, stb. változásokról nyújt összefüggő képet. A sikeres világkiállítások rendkívül fontos szerepet játszottak, szuggesztív erejükkel a fejlődés mozgatórugói lettek, és mint üzenethordozók és komplex médiák megbízható jelzéseket, értékeléseket adtak. Magyarország az emberiség nagy, közös seregszemléin, a mindenkori haladást fémjelző világméretű "névjegykészítés" állomásain a lehetőségekhez mérten rendszeresen megjelent. Büszkén mondhatjuk el, hogy mindig elismerés övezte Magyarország részvételét, örömmel vették a magyar kiállítók jelentkezését. A magyar kiállítók sikeres megmérettetésük után előkelő helyet foglaltak el a nemzetközi mezőnyben, jól illeszkedtek be a színes és változatos programokba. Az itthon, Magyarországon rendezett nemzetközi kiállításokon és más rendezvényeken jó házigazdaként, hagyományos vendégszeretettel fogadjuk az országunkba látogatókat. Jogos büszkeséggel mutatjuk be nemzeti múltunkat, eredményeinket, kulturális értékeinket. A magyar nép nyílt szívvel, örömmel várja kedves vendégeit, valódi tartalommal töltve meg a fogadó köszöntést: Üdvözöljük Magyarországon!

Kollekciók