Ajax-loader

Galántai József könyvei a rukkolán


Galántai József - Szarajevótól ​a háborúig
1914 ​augusztusának első napjaiban a felfegyverzett európai nagyhatalmak, miután politikájuk már évtizedek óta ütközött és számos válságot okozott, kardot rántottak. A négy éven át tartó küzdelem, amelyben 10 millió katona és 12 millió polgári lakos pusztult el, az emberiség addigi történetének legvéresebb összecsapása volt. A háború az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse elleni merénylet láncreakciójaként bontakozott ki, de a tényleges ellentétek mélyebben gyökereztek: a XX. század elejére kiformálódott s valamennyi kontinenst átfogó modern imperializmus rendszerében. A könyv a júliusi válság háborúba torkolló eseményeit tekinti át, bemutatja a nagyhatalmak diplomáciáját és az érintett kormányok politikáját meghatározó imperialista érdekellentétek bonyolult szövevényét és ütközéseit.

Galántai József - Trianon ​és a kisebbségvédelem
1920. ​június 4-én aláírták a trianoni békét. A hírhedt békeszerződés 29. §-a határmegállapító bizottságokra bízta az összezsugorított Magyarország új térképének megrajzolását. A történeti Magyarország megszűnt, az új határok a magyarajkú lakosság millióit tépték el hazájuktól. A győztes hatalmak "térképészeti" természetesen pontosan tudták, hogy a nemzetiségi ellentétek paraszából úkra magasra csaphat a háború lángja. Az évszázados európai hagyományok figyelembevételével széleskörű kisebbségvédelmi szerződéseket szerkesztettek, melyeket hálószerűen kapcsoltak az érintett országok - mindenekelőtt Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia - békeszerződéseihez. A honi közvéleményben azonban a mai napig sem tudatosulhatott, hogy a trianoni katasztrófa nem szükségszerűen vezetett az országából kirekesztett magyarság sorstragédiájához: iskolája, nyelve, neve, nemzeti kultúrája fokozatos elsorvasztásához. Ha a befogadó államok nem szegik meg az általuk is aláírt nemzetközi kötelezvényeket, a magyar nemzeti kisebbségek az új határokon túl is megőrizhették volna alapvető emberi jogaikat. Kötetében Galántai József a trianoni sokkot enyhíteni hivatott kisebbségvédelmi diplomácia dokumentumait tekinti át - sajnálatosan aktuális tanulságokkal.

Galántai József - Háború ​és békekötés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galántai József - Az ​1867-es kiegyezés
A ​történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmét aligha csupán a centenáris alkalom fordítja az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés felé. Ez az évszázados esemény jelentős hatással volt a magyar történelem mintegy húsz évvel ezelőtt végleg lezárult - de örököseire még kiható - polgári korszakára. Így a kiegyezés a mai, új társadalmat teremtő generációk számára nem pusztán történetiségében jelenik meg, hanem a közelmúlt máig gyűrűző összefüggéseiben is. Történeti rekonstruálása, megértése a jelen számára is fontos tanulságokhoz vezet.

Galántai József - Nemzet ​és kisebbség Eötvös József életművében
Nemzeti ​ellentétektől két évszázada átszőtt kelet-közép-erurópai térségünkben különösképpen meg kell becsülnünk, azokat a gondolkodókat, poltikusokat, akik nemcsak saját nemzetiségük, hanem a térség valamennyi egymásrautalt népe, nemzete érdekében terveztek, szóltak és cselekedtek. Eötvös József több mint egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott hitvallása iránytű lehet ma is e heterogén társág valamennyi nációja, többségi és kisebbségi csoportja számára: "Vannak...kiket korunk haladása csak annyiban érdekel, amennyiben nemzetünk állására befolyást gyakorolhat, én saját jövőnket az egésznek jövőjétől külön gondolni nem tudom."

Galántai József - A ​trianoni békekötés 1920
1920: ​június elején írták alá a magyar megbízottak a trianoni békeszerződést. A történelmi Magyarország széthullott, s közel hárommillió magyar került idegen uralom alá. Történelmileg teljesen érthető, hogy ez a békediktátum érzelmileg felkavarta a magyar közvéleményt. Galántai József egyetemi tanár műve, részben új forrásokra támaszkodva, mutatja be a szerződés létrejöttét. Az olvasó szinte maga is részesévé válik a heves, néha elkeseredett hangulatú vitáknak, a tárgyalások sűrű légkörének. Ritkán álltak történelmi személyiségek ilyen plasztikusan előttünk. A szerző, megértve népünk elkeseredettségét, de igazi történész higgadtságával elemzi témáját. Súlyos bírálattal értékeli az antant kíméletlenségét, de nem hallgatja el a magyar békedelegáció hibás tárgyalási taktikáját. Megállapításait két térképpel egészíti ki, Melyek Teleki Pál vezetésével készültek. Könyve igaz ismereteket, s nem "titkokat" közöl az olvasókkal.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Galántai József - Az ​első világháború
Galántai ​József a 20. század történelmének kiváló ismerője. Könyvében részletesen bemutatja a világháború okait és bőséges teret szentel a nagyhatalmi egyensúlyban a 20. század elején bekövetkezett eltolódásoknak és a politikai-katonai ellentétek kiéleződésének. Áttekinti a világháború előzményeit, többek között a nagyhatalmak fegyverkezését, a Balkán-háborúkat követő politikai átrendeződést, a szövetségi rendszerek végleges kialakítását célzó diplomáciai küzdelmeket. A kötet legnagyobb részét természetesen a világháború események részletes bemutatása és elemzése teszi ki. A könyv azonban nem szorítkozik pusztán a harci cselekmények bemutatására: kitér azok diplomáciai következményeire, elemzi az egyes országokban bekövetkezett politikai változásokat, nagy hangsúlyt helyezve az összefüggések feltárására is. A szerző felhasználja a legújabb kutatási eredményeket is, és bőséges forrásanyaggal támasztja alá megállapításait. A könyvet gazdag térképanyag teszi szemléletessé, a további tájékozódást pedig a fejezetenkénti igen alapos bibliográfia segíti.

Galántai József - A ​Habsburg-monarchia alkonya
A ​hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák - magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg "Egyház és politika" címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta "Az 1867-es kiegyezés" című munkáját. "Magyarország az első világháborúban" című kötete - 1964-ben és 1974-ben - két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben "Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború" című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba "Az első világháború" című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.

Diószegi István - Galántai József - Sipos Péter - Háborúból ​háborúba, békétől békéig
Nem ​feladatom azt vitatni, célszerű-e egy történelmi könyvet ily módon „létrehozni”, ám azt mindenkinek el kell ismernie: a mű végül is jóra sikeredett. Középiskolásoknak szól a könyv- elvileg- ám, azt gondolom, történelem szakos egyetemisták és már dolgozó történelemtanárok is bízvást használhatják tanulmányaik illetve munkájuk során. A könyv nyitó fejezete, az első világháború története, szépen, korrektül, amúgy „Galántai-módra” íródott. Egyetlen pici bakit sem fedezett fel Recenzens, s ez- figyelembe véve újabb történeti irodalmunk színvonalát- igen figyelemreméltó. Megjegyzéseim nem is a mű tárgyi,inkább szerkesztésbeli részére vonatkozik. Az imperializmus-elméleteket szerintem alaposabb körül kell járni, „Hobsonon és Hilferdingen” kívül azért meg lehetett volna más imperializmus-elméleteket is említeni, nyilván a terjedelmi korlátok behatárolták a Szerzők és a Szerkesztő lehetőségeit. Nagyon jól sikerült a világháborút lezáró békékről szóló fejezet. Az utána következő rész- magyarul: az 1920-es évek nemzetközi históriája- viszont véleményem szerint túl nagy falat ahhoz, hogy egyetlen fejezetbe szorítsuk be. A másik ilyen, túlzsúfolt anyagrész a második világháború története. Nézetem szerint mára már akkorára duzzadt a téma elsődleges szakirodalma is, hogy ki kell jelentetünk: külön tankönyvekben és segédkönyvekben kell megírni a második világégés történetét. Lehetetlen ilyen szűk keretek közé szorítani ezt a hat viharos évet…Ettől eltekintve azonban a Háborúból háborúba…igencsak jó könyv, használható, élvezetes munka.

Kollekciók