Ajax-loader

Galántai József könyvei a rukkolán


Galántai József - Trianon ​és a kisebbségvédelem
1920. ​június 4-én aláírták a trianoni békét. A hírhedt békeszerződés 29. §-a határmegállapító bizottságokra bízta az összezsugorított Magyarország új térképének megrajzolását. A történeti Magyarország megszűnt, az új határok a magyarajkú lakosság millióit tépték el hazájuktól. A győztes hatalmak "térképészeti" természetesen pontosan tudták, hogy a nemzetiségi ellentétek paraszából úkra magasra csaphat a háború lángja. Az évszázados európai hagyományok figyelembevételével széleskörű kisebbségvédelmi szerződéseket szerkesztettek, melyeket hálószerűen kapcsoltak az érintett országok - mindenekelőtt Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia - békeszerződéseihez. A honi közvéleményben azonban a mai napig sem tudatosulhatott, hogy a trianoni katasztrófa nem szükségszerűen vezetett az országából kirekesztett magyarság sorstragédiájához: iskolája, nyelve, neve, nemzeti kultúrája fokozatos elsorvasztásához. Ha a befogadó államok nem szegik meg az általuk is aláírt nemzetközi kötelezvényeket, a magyar nemzeti kisebbségek az új határokon túl is megőrizhették volna alapvető emberi jogaikat. Kötetében Galántai József a trianoni sokkot enyhíteni hivatott kisebbségvédelmi diplomácia dokumentumait tekinti át - sajnálatosan aktuális tanulságokkal.

Galántai József - Háború ​és békekötés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galántai József - Szarajevótól ​a háborúig
1914 ​augusztusának első napjaiban a felfegyverzett európai nagyhatalmak, miután politikájuk már évtizedek óta ütközött és számos válságot okozott, kardot rántottak. A négy éven át tartó küzdelem, amelyben 10 millió katona és 12 millió polgári lakos pusztult el, az emberiség addigi történetének legvéresebb összecsapása volt. A háború az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse elleni merénylet láncreakciójaként bontakozott ki, de a tényleges ellentétek mélyebben gyökereztek: a XX. század elejére kiformálódott s valamennyi kontinenst átfogó modern imperializmus rendszerében. A könyv a júliusi válság háborúba torkolló eseményeit tekinti át, bemutatja a nagyhatalmak diplomáciáját és az érintett kormányok politikáját meghatározó imperialista érdekellentétek bonyolult szövevényét és ütközéseit.

Galántai József - Nemzet ​és kisebbség Eötvös József életművében
Nemzeti ​ellentétektől két évszázada átszőtt kelet-közép-erurópai térségünkben különösképpen meg kell becsülnünk, azokat a gondolkodókat, poltikusokat, akik nemcsak saját nemzetiségük, hanem a térség valamennyi egymásrautalt népe, nemzete érdekében terveztek, szóltak és cselekedtek. Eötvös József több mint egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott hitvallása iránytű lehet ma is e heterogén társág valamennyi nációja, többségi és kisebbségi csoportja számára: "Vannak...kiket korunk haladása csak annyiban érdekel, amennyiben nemzetünk állására befolyást gyakorolhat, én saját jövőnket az egésznek jövőjétől külön gondolni nem tudom."

Galántai József - A ​trianoni békekötés 1920
1920: ​június elején írták alá a magyar megbízottak a trianoni békeszerződést. A történelmi Magyarország széthullott, s közel hárommillió magyar került idegen uralom alá. Történelmileg teljesen érthető, hogy ez a békediktátum érzelmileg felkavarta a magyar közvéleményt. Galántai József egyetemi tanár műve, részben új forrásokra támaszkodva, mutatja be a szerződés létrejöttét. Az olvasó szinte maga is részesévé válik a heves, néha elkeseredett hangulatú vitáknak, a tárgyalások sűrű légkörének. Ritkán álltak történelmi személyiségek ilyen plasztikusan előttünk. A szerző, megértve népünk elkeseredettségét, de igazi történész higgadtságával elemzi témáját. Súlyos bírálattal értékeli az antant kíméletlenségét, de nem hallgatja el a magyar békedelegáció hibás tárgyalási taktikáját. Megállapításait két térképpel egészíti ki, Melyek Teleki Pál vezetésével készültek. Könyve igaz ismereteket, s nem "titkokat" közöl az olvasókkal.

Diószegi István - Galántai József - Sipos Péter - Háborúból ​háborúba, békétől békéig
Talán ​soha nem tanulmányozták oly sokan a történelmet, mint napjainkban. A múlt és a közelmúlt ismerete nélkül nem lehet megérteni az utóbbi években Magyarországon és Európában lezajlott, új korszakot nyitó változásokat. Innen a csillapíthatatlan igény a mögöttünk lévő, mégis bennünk és velünk élő korszakokat tárgyszerűen, ideológiai és politikai előítéletektől mentesen, anyagi és szellemi életjelenségeket összefüggéseikben bemutató olvasmányok iránt. A szaktudomány tömérdek közlése érett eredményt halmozott fel, és készen áll arra, hogy kielégítse a történetírás felé forduló közérdeklődést. Az IKVA Kiadó Történelmi Kézikönyvtár Középiskolásoknak sorozatának célja éppen az, hogy összekösse a kutatókat a közönséggel, lehetőséget adjon arra, hogy a csupán szűk körben ismert vagy éppen íróasztalfiókban lappangó tudásanyagot vonzó, érdekes, világos megformálásában mindenki számára hozzáférhetővé tegye. Az egyes kötetek megírását szakmailag rangos egyetemi oktatók és kutatók vállalták, akik felkészült arra, hogy történelmi korszakokról, jelenségekről, személyiségekről teljes képet adjanak, azokat átfogó módon ábrázolják. Egyúttal pedig műveik tartalmazzák azokat a jellegzets részleteket, érzékletes apróságokat, amelyek felidézik az egyes időszakok, létformák, életutak színes, különleges világát. Kézikönyvként azért használhatók, mert magukban foglalják tárgykörük fontos adatait, összefüggéseit. Ily módon a munkák egyaránt alkalmasak felkészülésre, háttérinformációk megszerzésére avagy csak "öncélúan", a kíváncsiság kielégítésére. Az IKVA Kiadó célkitűzése, hogy a következő három esztendő folyamán mind hazánk, mint Európa történetéről a középkor hajnalától napjainkig összefüggő sorozatot bocsásson az olvasók rendelkezésére. Így alkotják majd a kötetek együttesen a történelmi ismeretek egységes tárát. A kézikönyvtárat azért ajánljuk elsősorban középiskolásoknak, mert áttekinthető, elolvasható és megbízható ismereteket jelent a négy évnyi középiskolai történelem tananyag kiegészítésére, több vonatkozásban pótlására, az érettségire és az egyetemi-főiskolai felvételire készülőknek. Minden történelem iránt érdeklődő olvasónak jó búvárkodást, sok új fölfedezést kíván a sorozatszerkesztő. Sipos Péter

Galántai József - Az ​első világháború
Galántai ​József a 20. század történelmének kiváló ismerője. Könyvében részletesen bemutatja a világháború okait és bőséges teret szentel a nagyhatalmi egyensúlyban a 20. század elején bekövetkezett eltolódásoknak és a politikai-katonai ellentétek kiéleződésének. Áttekinti a világháború előzményeit, többek között a nagyhatalmak fegyverkezését, a Balkán-háborúkat követő politikai átrendeződést, a szövetségi rendszerek végleges kialakítását célzó diplomáciai küzdelmeket. A kötet legnagyobb részét természetesen a világháború események részletes bemutatása és elemzése teszi ki. A könyv azonban nem szorítkozik pusztán a harci cselekmények bemutatására: kitér azok diplomáciai következményeire, elemzi az egyes országokban bekövetkezett politikai változásokat, nagy hangsúlyt helyezve az összefüggések feltárására is. A szerző felhasználja a legújabb kutatási eredményeket is, és bőséges forrásanyaggal támasztja alá megállapításait. A könyvet gazdag térképanyag teszi szemléletessé, a további tájékozódást pedig a fejezetenkénti igen alapos bibliográfia segíti.

Galántai József - A ​Habsburg-monarchia alkonya
A ​hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák - magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg "Egyház és politika" címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta "Az 1867-es kiegyezés" című munkáját. "Magyarország az első világháborúban" című kötete - 1964-ben és 1974-ben - két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben "Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború" című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba "Az első világháború" című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Galántai József - Az ​1867-es kiegyezés
A ​történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmét aligha csupán a centenáris alkalom fordítja az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés felé. Ez az évszázados esemény jelentős hatással volt a magyar történelem mintegy húsz évvel ezelőtt végleg lezárult - de örököseire még kiható - polgári korszakára. Így a kiegyezés a mai, új társadalmat teremtő generációk számára nem pusztán történetiségében jelenik meg, hanem a közelmúlt máig gyűrűző összefüggéseiben is. Történeti rekonstruálása, megértése a jelen számára is fontos tanulságokhoz vezet.

Kollekciók