Ajax-loader

Faragó Ottó könyvei a rukkolán


Szórádi István - Faragó Ottó - Egy ​kommandós élete
Mielőtt ​elindult volna a gyakorlat, a vezénylőtiszt - a Kavics - megkérte a minisztert és a vele lévőket, hogy a szemüket csukják be, a szájukat pedig nyissák ki és várjanak. A műszakisunk meg brahiból dupla adag trotilt rakott egy vödör kormos homok alá, aminek fel kellett robbannia, amikor a busz odaért. Csúszott az indulás, és a tisztek meg a slepp elkezdett nézelődni, vakarózni, meg dumálgattak egymással. És már nem fogták be a fülüket és nem nyitották ki a szájukat. Na, ekkor ért oda a busz . Hatalmas robbanás, mi fel a buszra, lerángattunk mindenkit róla, nekicsaptuk őket a busz oldalának, hogy csak úgy nyekkentek, majd jól megbilincseltünk mindenkit...

Faragó Ottó - Emberfarkasok
Ez ​a különös könyv a bűnözők életébe és a bűnüldözők munkájába enged bepillantást. Számba veszi az elmúlt évtized csaknem valamennyi nagy port kavaró bűncselekményét a Fenyő-gyilkosságtól a pécsi taxis nő rejtélyes haláláig. Az olvasó egészen közelről tapasztalhatja, hogy milyen súlyos problémákat okozhat, ha a helyszíni szemlét végző nyomozók egyike átsiklik egy vérnyom felett, ha otthagy egy hajszálat a kispárnán, vagy ha véletlenül összeérint két egymástól független helyen talált ruhadarabot. A kötet szerkezetét adó, javarészt megoldatlan bűnügyekre vonatkozó információkat a szerző személyes beszélgetésekből, rendőrségi jegyzőkönyvekből és újságokból válogatta össze.

Faragó Ottó - Gyilkos ​magyar elmék
„Olyan ​vagyok, mint bármelyik másik ember, még a feleségem sem tudja, hogy hány ember holttestét ástam el a házunk alatt” – mondta Amerika történelmének egyik legveszedelmesebb sorozatgyilkosa, Albert Fish. A szakpszichológus szerint a sorozatgyilkosok legtöbbször szimpatikus, közvetlen emberek. A legtöbb e témával foglalkozó kutató szerint ez társadalmi jelenség. Azaz sorozatgyilkos nem születik, hanem azzá válik. A klasszikus sorozatgyilkos többnyire húszas-harmincas éveiben jár. Általában magas intelligenciájú, sokszor magas végzettségű, jó állást tölt be. A magyar sorozatgyilkosok közt van agyafúrt, számító és szuperintelligens. Van aljas, gonosz, van, aki szerelemféltésből gyilkol vagy szexuálisan aberrált. A mi társadalmunk is kinevelte a maga mészárosait, ez a könyv az ő tetteiket dolgozza fel. Ezért ajánljuk mindenkinek, aki a krimit kedveli, és szereti tudni, érteni azokat a történéseket, melyek ebben az országban a környezetükben történnek.

Faragó Ottó - Magyar ​sorozatgyilkosok (1900-2012)
„Olyan ​vagyok, mint bármelyik másik ember, még a feleségem sem tudja, hogy hány ember holttestét ástam el a házunk alatt” – mondta Amerika történelmének egyik legveszedelmesebb sorozatgyilkosa, Albert Fish. A szakpszichológus szerint a sorozatgyilkosok legtöbbször szimpatikus, közvetlen emberek. A legtöbb e témával foglalkozó kutató szerint ez társadalmi jelenség. Azaz sorozatgyilkos nem születik, hanem azzá válik. A klasszikus sorozatgyilkos többnyire húszas-harmincas éveiben jár. Általában magas intelligenciájú, sokszor magas végzettségű, jó állást tölt be. A magyar sorozatgyilkosok közt van agyafúrt, számító és szuperintelligens. Van aljas, gonosz, van, aki szerelemféltésből gyilkol vagy szexuálisan aberrált. A mi társadalmunk is kinevelte a maga mészárosait, ez a könyv az ő tetteiket dolgozza fel. Ezért ajánljuk mindenkinek, aki a krimit kedveli, és szereti tudni, érteni azokat a történéseket, melyek ebben az országban a környezetükben történnek.

Faragó Ottó - Sorozatgyilkosok
Tóth ​Kálmán budapesti államrendőrségi ellenőr, aki Cinkotán lakik és onnan jár be naponként a Mosonyi utcai laktanyába, kedden éjszaka megjelent a főkapitányság központi ügyeletén és a következőket jelentette: A cinkotai Kossuth Lajos utca 40. számú ház tulajdonosa Kresinszky Márton pesti lakos kedden délután kiment Cinkotára, hogy a háza tatarozása ügyében megbeszélést folytasson a lakóival. Először Takács Béla gyógyszerészhez, régi ismerőséhez ment be, és tanácsot kért tőle, hogy honnan vegyen anyagot a javítási munkához? A gyógyszerész említette, hogy a házban lakott egy Kiss Béla nevű bádogos, ami még 1914-ben, a mozgósításkor hadba vonult. A bádogos műhelye mellett nagyobb kamra van, ebben a kamrában egyszer nagyobb mennyiségű nádat látott. Ezt jól lehetne használni a vakoláshoz. A háziúr azt mondta, rendben van, ha jó a nád, azt fogja használni. Bementek tehát a bádogos árván maradt műhelyébe és kinyitották a kamra ajtaját. Nádat nem láttak odabent, ellenben hét darab egymásra gördített és koporsóhoz hasonló, beólmozott bádogládát találtak a bádogos kamrájában. A háziúr és a gyógyszerész most már kíváncsi volt, mi lehet a bádogkoporsókban? Baltát hozattak és a legfelső hordónak kifeszítették a tetejét. Rettenetes látvány tárult eléjük. Az egy méter hosszú és 50 centiméter széles bádogládában női holttest volt beszorítva. Lyukat vágtak a második ládába, ebből is hullaszag áradt, és ahogyan a vésőt kihúzták, a lyukon szőke helycsomó hullott ki.

Kollekciók