Jósika Miklós könyvei a rukkolán

Jósika Miklós - Abafi
A ​rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé... Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor - csaknem százötven éve - hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Jósika Miklós - A ​csehek Magyarországban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kármán József - Jósika Miklós - Petőfi Sándor - Gyulai Pál - Régi ​magyar regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - Eszter
"Abban ​az időben, midőn történetünk kezdetét veszi, Nagy Lajos magyar királyunk egyik vezére, Apor István, Olaszországban, Cornetto erős falait támadta meg. Tarenti Lajos nápolyi királynak híres kalandor vezérét Werner herczeget éji nyugalmában meglepve, elfoglalta a várát, s az egész Capitana a magyar hadsereg s jeles vezérének kezébe jutott. Nagy Lajossal egy időben uralkodó Kázmér lengyel király pedig Volhiniában mulatott, honnan csak nemrégiben űzte ki a litvánokat, hatalmas, nyugtalan vezéreik, a rettegett Gedimin utódok, Kjeistut, Lubart és Olgerd alatt. Kázmér a harcias napok után vígan töltötte idejét s udvarában talán sohasem volt annyi mulatság s ünnepély napirenden. Ezeket tájékozásul előrebocsájtva még megjegyezzük, hogy történetünk körülbelül 1349-től az 1364-dik évig terjed. Áállapodjunk meg ideiglenesen Lengyelországban s vessünk egy tekintetet annak egyik legnevezetesebb városára Krakkóra. A város akkoriban olyan békének örült, mely e zajos korban ritkán terjesztette áldásait s inkább a fáradt vándor pihenéséhez hasonlított, mint a csendes révhez, hová vész és vihar után kiköti hajóját. Valamelyik külvárosban, - nevét az emlékezet nem őrizte meg, - ez időben egy öreg zsidó lakott. A szűk utcában, melyet nyilván távolsága s rejtettsége miatt választott lakóhelyül, szomszédai a fösvény Lévinek neveztek s unokáját, kivel lakott, a szép Eszternek."

Jósika Miklós - A ​két barát
Részlet ​a könyvből: A gondviselés az ember szívébe és lelkébe születésekor egy talizmánt rejtett. Vannak akik ezt sohasem keresik, sőt nem is sejtik, hogy ez a kincs ott rejtőzik a szívükben.

Jósika Miklós - Zrinyi ​a költő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - Abafi ​/ Zólyomi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - Regegyöngyök
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - A ​csehek Magyarországon
Az ​emberek érdeklődése manapság egyre többször fordul a hajdani lovagvilág romantikája felé. Vannak, akik a múzeumokat bújják, mások klubot alakítanak, és felidézik a lovagi tornák, bajvívások színpompás hangulatát, még többen a történelmi regények csodavilágában merülnek ... Akik szeretik a történelmnek ezt a hosszú és érdekes korszakát, Jósika Miklós hajdani oly nagy sikerű romantikus lovagregényét bizonyára nagy érdeklődéssel fogják olvasni. A megátalkodott Komoróczinak, a büszke Zokolinak és a nagyszerű Mátyás királynak fordulatos, mindvégig nagyon izgalmas, sok titokzatos vagy megható fordulattal bonyolódó históriája ma is számíthat akkora sikerre, mint megírása idején, százharminc évvel ezelőtt. Ne higgyük azonban, hogy ósdi nyelvű, nehezen olvasható könyvet kell forgatnunk. A szöveg mai nyelvre ültettük át, megőrizve az eredeti regény ízét.

Jósika Miklós - A ​szegedi boszorkányok
A ​város birái s a tanács fellázadtak végre azon sok istentelenségen, mellyet a közvélemény szerint a Szegeden elszaporodott boszorkányok követtek el, s feltették magukban a gonoszt gyökerestől kiirtani s a mindinkább izmosodó hidrának fejeit egy csapással elütni.

Jósika Miklós - Brüsszeli ​tárcalevelek és más írások
".Mondhatom, ​miképp itt is találtatik lángész, kinek a szabadságról - melyet tudniillik magának vesz - saját eszméi vannak; a mi szomszédunk például, míg át nem üzentem, avval mulatta magát, hogy reggelenkint verebeket lőtt kertjében s a sörét csak úgy pörgött le - szerencsére Belgiumban készült - üvegén ablakinknak, mint a falra hányt borsó. .míg az utcák népesednek, addig minden oldalról érkeznek a házalók, vagy inkább utcálók, megfejthetetlen kiabálásokkal értesítvén a világot, hogy ők is megjelentek." Az "utcákon nyargalódzó gyermekek" ".pigéznek és pitykéznek, (gomboznak) mint Magyarország közepén; de a leggyakoribb játék abroncskergetés s kötelen átugrálás. Ezen utóbbi műtét úgy hajtatik végre, hogy két gyermek szemközt áll, egy kötelet kereken forgat úgy, hogy a közepén ugráncsoló - néha korán sem kis - gyermekeknek lábai alatt menjen el, míg azok a légben vannak. De most két gyerek robog elő, kikre nem árt figyelmezni, ezek egy egészen vasrudakból szerkesztett szekéren haladnak, melyen két ülés van: egyik elől, a másik hátul; az ülések alatt pedig oly deszkácska, mint amelyek segedelmével a fonókereket szokták hajtani. Nem lehet elgondolni, minő könnyen és gyorsan futják a gyermekek ezen új találmányon az utcákat keresztül anélkül, hogy a lábuk a földet érné."

Jósika Miklós - "Idegen, ​de szabad hazában"
Jósika ​Miklós regényeit ma már néhány elszánt irodalomtörténészen és lelkiismeretes bölcsészhallgatón kívül alig veszi kézbe valaki. A XIX. század középső évtizedeiben még nemzedékek sora izgulta végig történeteit, s Jósika, érezve a művei iránt megnyilvánuló érdeklődést, szinte ontotta a regényeket; összesen mintegy negyvenet, több mint száz kis alakú korabeli kötetben. Azután jött Jókai, nagyjából azonos tematikával és ars poeticával, de csillogóbb fantáziával, fölényesebb írástudással és mindmáig legendás termékenységgel. Jósika egyre inkább a háttérbe szorult; az olvasói - és kiadói - érdeklődése lanyhulása érezhető volt már élete utolsó éveiben is, halála után pedig még inkább és mindinkább "halott olvasmányokká" váltak művei. Az irodalomtörténeti kézikönyvek közül a korábbiak részletesebben, az újabbak egyre rövidebben ismertetik munkásságát, mondandójukat annak a ténynek a kiemelésére szűkítve le, hogy Jósika volt az eredeti magyar történelmi regény megteremtője. Többet ma már nemigen illik tudni róla, s ez voltaképpen érthető is. Az olvasói elvárások megváltoztak; Jósika W. Scott nyomán írt, ám a skót író színvonalát meg sem közelítő romantikus történetei fölött eljárt az idő. Érdekesebbek és élőbben viszont nem-fikciós alkotásai. Erre először Emlékirat-ának néhány évvel ezelőtti újrakiadása hívta fel a figyelmet, mely nem csupán fontos történeti, irodalom- és művelődéstörténeti forrásnak bizonyult, hanem lebilincselő olvasmánynak is. Úgy gondoljuk, levelezésének mostani kötetünkben közzétett része, mely akár a töredékben maradt Emlékirat sajátos kiegészítéseként és folytatásaként is felfogható, hasonló élményben részesít majd érdeklődő olvasót és kutatót egyaránt. A levelezést, az emlékalbumot a szintén emigrációban élő Kertbeny Károly -- a szereplők egy részének fotográfiáját is őrző -- fényképalbuma kíséri, a szerkesztők bevezető tanulmányán és az alapos jegyzeteken ill. kiterjedt mutatókon túl.

Jósika Miklós - A ​könnyelműek / A szegedi boszorkányok
Részlet ​a könyvből: _A könnyelműek_ "Azok közé az ifjak közé, akik az amerikai Egyesült-Államokat naponkint emelkedő műveltségük és fejlődésük miatt látni kívánták, tartozott Árkosi Lajos, tehetős erdélyi nemes. Ő mentes volt minden ábrándozástól, azért szeretett mindenről tulajdon szemeivel meggyőződni. Amerikát úgy tekintette, mint erőteljes, fiatal óriást, többezer év tapasztalásával; azt gondolta, hogy ami másutt még kétséges terv, kábult agyak vitatkozási tárgya: azt ott már nagyszerű valóságban megvalósulva láthatni." _A szegedi boszorkányok_ "Miért borul tiszta homlokodra, te szűz ég, a gyásznak fekete fátyola, miért vonja be pír arcodat? A harag lángja az, vagy a szemérem rózsás lehellete, a szégyen pírja, vagy a szenvedés gyulladása? Te hallgatsz, mint a végzet, nem szólsz, mint a jövő!"

Jósika Miklós - Két ​élet
Az ​1862-ben megjelent regény Jósika Miklós (1794–1865) egyik utolsó alkotása, melyet a Világost követő emigrációban, Brüsszelben írt. A történet szerint a szécsvári kastélyban Szécsi Kálmán a 19. századi földbirtokosok mindennapjait éli. Az hoz változást, amikor nagyanyja, az öreg grófnő odaköltözik, s magával hozva a Szécsik ősképtárát, „24 Szécsit”, akik azontúl a nagyteremben „kísérteti szemekkel” néznek le leszármazottaikra. Az ősök képtára olyannyira birtokba veszi Kálmán tudatát, hogy idővel álmai is ezen ősök alakjaiból szövődnek. Élete innentől két színtéren, egy 19. és egy 12. századin zajlik.

Jósika Miklós - Egy ​kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - A ​nagyszebeni királybíró
A ​magyar regényírás atyamesterének tekintett Jósika Miklós neve a nagyközönség előtt leginkább a Walter Scott-i ihletésű Abafi című történelmi regénye nyomán ismert. A nagyszebeni királybíró a kuruc időkbe, a Nagyszebenbe zárkózott Rabutin marsall katonai parancsnoksága alatt álló Erdélybe kalauzolja el az olvasót. Ám a történet nem a romantikusan megszépített kuruc harcoknak állít emléket. Egy nagyszabású pénzhamisítási ügyről szól, melyet a ravasz és hidegvérű nagyszebeni királybíró irányít. A bűnügy hátterében politikai okok is meghúzódnak, ám Szász János elbukik, miután gyanúba keverve, kivégezteti legfőbb riválisát, Déli Mihály segesvári polgármestert. Végül ő is és cinkostársai is a bakó kezére kerülnek. A Cserey Mihály erdélyi históriája alapján íródott regény különös atmoszférával, könnyed stílusban és romantikus cselekményszövéssel jeleníti meg a 18. század első évtizedének erdélyi politikai, társadalmi közegét, a bizonytalan politikai viszonyok közepette érvényre jutó emberi gonoszságot és a Szász János-féle szélhámosok szükségszerű bukását. A klasszikus értékű művet feltétlenül érdemes ajánlani a történelmi regények kedvelőinek.

Jósika Miklós - Emlékirat
Jósika ​Miklósnak, a művészi színvonalú regény megteremtőjének munkásságát jórészt homály fedi. Művei úttörő jelentőségűek, de magukon hordozzák a kezdeti tétovaságot, a romantikus túlzásokat - legfeljebb irodalomtörténeti kuriózumként veszi őket kézbe a mai olvasó. Ha azonban belelapozunk méltatlanul elfeledett Emlékirat-ba, meglepődünk hangjának frisseségén, szemléletének modernségén. Kolozsvár - Lengyelország - Olaszország - Bécs - Nyírség, majd újra Kolozsvár a főbb állomásai az ifjú Jósikának. Tanulmányai befejeztével katonának áll, részt vesz a Napóleon elleni hadjáratokban. Udvari kamarás lesz, így szemtanúként számolhat be a századelő fontos politikai eseményéről, a bécsi kongresszusról. Feleségével Szabolcsba költözik, a házasság azonban egyre keservesebb, ekkor fordul az irodalom felé. Első, nagy sikert ért regénye, az Abafi 1836-ban jelenik meg. Idáig jut élettörténetének elmondásában, amikor a halál kiragadja kezéből a tollat. A mű - először és utoljára - Jósika halálának évében, 1865-ben jelent meg. Befejezetlenül maradt, nem sikerült papírra vetnie írói kiteljesedésének, közéleti szereplésének történetét és az emigráció tapasztalatait, de a torzó így is kellemes, nem ritkán izgalmas olvasmány. Nemcsak művelődéstörténeti értéke felbecsülhetetlen. Remek portréi kortársairól, a kolozsvári, a pesti és a bécsi élet kiemelkedő személyiségeiről, találó rajzai az egykori szokásokról és furcsaságokról valóban megérdemlik a mai olvasó figyelmét.

Jósika Miklós - Az ​utolsó Bátori
A ​Bátori Gábor kora egy volt Erdély évkönyveiben, a legháborgóbbak közül. A kalandor szeszélye tág mezőt nyert az abban forrongó örökös változások közben; s a szerelem szenvedélyesen, cselekvőleg, gyakorlá hatalmát. Lényegében ugyanaz volt, a mi most: de színezete a kor regényességéből vont magához. Menete nem volt azon csendes, csergedező, melly a csevegő pataké, nem rónákon ömleszté ábrándos árjait; a kor viszonyai s veszélyei sziklabérczeket tolának útjába, ezeken korbácsolt fel, ezeken zuhogott le, ezeknek ékein porlott el ezüst gyöngyökké. Nemes volt vagy nemtelen, nagyszerű vagy kisdedes, miként a lélek s a szív, mellyből forrott ki. Ördög a kaján szivében, gyáva a szűkkeblűében; vállalkozó s merész, de ingatag a csapodáréban; szent, isteni, erős és hatalmas! mikor nemes lélekben lobogott. Illy szerelem belső világát, s szentek szentjét tárja fel e regény, nem csalékony képzeti képekben, hanem úgy, miként az tiszta, fellengő kedélyben él és növekszik; miként minden csalódásai s viszonyai után is nemes marad, s bárminő ingerektől nógatva, bár mindig küzdve ellentoruló indulatokkal, mindannyiszor angyalian s nagyszerűen lép föl, valahányszor tettre, cselekvésre kerül a dolog. Czélja e mellett történetünknek, megmutatni, hogy a legkiválóbb, legszebb tehetségek, fonák nevelés által elaljasodnak; hogy a honszeretet a rénynek s erőnek legmagasb csodáit képes előállítani; végre, hogy a rény a legvadabb, legkegyetlenebb emberrel szemközt, önmagát soha meg nem czáfolja, s hatalma kimérhetlenül nagyobb, elhatározottabb, kivivóbb bármi testi s anyagi erőnél. Megfelelt-e a jelen regény mindezeknek, s hű maradott-e korának eseményeihez, s történeti személyeinek lelkületeihez, mennyire szabad volt regényben annak maradni: azt elitélni nem a szerzőn áll - s egyedül az, a miről jót mer állani, hogy akaratban s jó szándékban nem volt hiány.

Jósika Miklós - Abafi ​/ II. Rákóczi Ferenc
E ​regény 14 év előtt vette kezdetét; azóta elébb két évi s utóbb újra egy évi félbeszakítás után, s elveszvén belőle egy egész czikk, folytattam azt a külföldön. A regény így nem csekély időveszteséggel, lassankint lenyomatott, de midőn a 4-ik kötet végét érte, általam s derék barátom s kiadóm Heckenast úr által nem okozott s el nem hárítható akadályok miatt, a nyomtatás rögtön félbeszakadt. A regény tehát évek óta hever s csak most - a változott körülmények következtében - jelenhetik meg. Szükséges volt ezt a tisztelt olvasó közönség azon részével tudatnom, mely e regény sorsával ismeretlen. A mi a regény szövegét, tervét, kivitelét illeti, ezen, ha most kerülne is elejétől végig sajtó alá, semmit sem változtatnék; kevés regényemen dolgoztam oly szeretettel s mondhatnám szenvedélylyel, mint ezen. Ez mindaz, a mit kötelességemnek tartottam a tisztelt olvasó közönség előtt elmondani, a többit magára a regényre bizom