Ajax-loader

Kiefer Ferenc könyvei a rukkolán


Kiefer Ferenc - Jelentéselmélet
A ​kötet a legutóbbi évtizedek jelentéstani kutatásának legfontosabb eredményeit összegzi. A jelentést strukturális szempontból közelíti meg, vagyis a nyelvi jelek közti jelentés- összefüggéseket keresi, ugyanakkor azonban felhasználja a kognitív és logikai szemantika eredményeit is. A jelentésleírás módjainak bemutatása, valamint a szemantika és pragmatika megkülönböztetésének tárgyalása után megvizsgálja a jelentésfelbontás problémáját és a poliszémia kezelésének a kérdését. A melléknév és a főnév jelentésével egy-egy fejezet foglalkozik. Két fejezet foglalja össze az ige szemantikájának legfontosabb szempontjait. Az időszerkezet, az aspektus, a modalitás és az előfeltevések kérdésköre külön-külön fejezetben kerül bemutatásra. A Jelentéselméletet haszonnal forgathatják magyar és nyelvszakos egyetemi és főiskolai hallgatók, nyelvszakos doktoranduszok, kutató nyelvészek, a jelentés kérdései iránt érdeklődő irodalmárok, pszichológusok, filozófusok.

Kiefer Ferenc - Aspektus ​és akcióminőség
Az ​aspektus fogalmát hagyományosan a legnehezebben meghatározható nyelvészeti fogalmak közé szokták sorolni. A könyv szerzője az aspektust mondatszemantikai kategóriának tekinti és végső soron a mondat belső időszerkezetével azonosítja. Elsősorban a magyar nyelv aspektuális tulajdonságait mutatja be, de kitér a magyartól eltérő rendszerű nyelvek tulajdonságaira is. A magyar aspektus hasonlít a szláv aspektusra abban, hogy már a szótárban rögzítve van, különbözik viszont tőle abban, hogy az egyes igék aspektuális értéke mondatszinten megváltoztatható. A kompozicionálisan létrejött mondataspektus ilyenformán bizonyos közös vonásokat mutat a germán nyelvek megfelelő kategóriájával, de a magyarnak is - mint minden nyelvnek - sajátos aspektuális rendszere van. Ezt mutatja be Kiefer Ferenc akadémikus régóta várt, új könyve.

Kiefer Ferenc - Magyar-svéd ​szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter - Új ​magyar nyelvtan
Az ​utóbbi évtizedekben a nyelvleírás módszerei a kísérleti fizika módszereihez váltak hasonlóvá. Lényegük, hogy egy nyelvi jelenség leírásakor a tapasztalt tények alapján először hipotézist állítunk fel arról, hogy az adott jelenség milyen feltételek teljesülése esetén fordul elő. Majd kísérletezni kezdünk: például olyan mondatokat, kifejezéseket, szavakat vagy hangkapcsolatokat hozunk létre, amelyekben a hipotézisben szereplő egyik vagy másik feltétel nem teljesül, s ezért ezeket helytelennek jósoljuk. Ha a tapasztalt tények megcáfolják a várakozásainkat - például, ha valamelyik feltétel nem teljesülése mégsem rontja el a szerkezetet -, akkor módosítanunk kell a leíráson. Ezt azután addig folytatjuk, amíg a leírásunk minden tekintetben meg nem felel a tényeknek. Az olvasó olyan leíró magyar nyelvtant tart a kezében, amely elsősorban a huszadik század utolsó harmadának magyar nyelvészeti eredményeire épül, de felhasználja a korábbi leíró munkák számos megfigyelését, általánosítását is. A szerzők arra törekedtek, hogy az új felismeréseket olyan formában tegyék közzé, amely a modern nyelvészetben járatlan olvasó számára is hozzáférhető. A modern nyelvészeti gondolkodás- és érvelésmód megismertetését az új ismeretek közlésével egyenrangú fontosságúnak tartják: könyvük nem csupán az eredményeket foglalja össze, hanem a hozzájuk vezető utat is megvilágítja.