Ajax-loader

Denis Diderot könyvei a rukkolán


Denis Diderot - Fecsegő ​csecsebecsék / Az apáca
A ​francia felvilágosodásban nincs "apolitikus", nincs "visszahúzódó" író, kis és nagy egyéniségek egyazon lánggal lobognak a kor nagy feladataiért. Magán- és közélet oly egy, mint soha máskor, a publicisztikus témáktól senki sem riad vissza, nem egy remekmű született belőlük. S ez adja hosszú századok múltán is romlatlan üdeségüket. Mert ők, a franciák, mint Marx megjegyezte róluk, élettel és gráciával töltötték meg az angol materializmust. A francia felvilágosodás a forradalom előtt az utolsó és legnagyobb szabású támadás a régi rend szellemiségének minden formája ellen, s e nagy kor egyik legnagyobb, legtevékenyebb, legfüggetlenebb szelleme Diderot. A Fecsegő csecsebecsék egészen korai műve, s születésekor reneszánszi szabadszájúsága botrányt kavart, pedig az akkori olvasó éppúgy láthatta, akárcsak a mai, hogy a történet inkriminált kerete - amely egyébként régi vándormotívum - fontos politikai, társadalomkritikai mondanivalóknak, a roppant sokoldalú érdeklődésű Diderot sokféle ismeretanyagának, sőt a megújuló filozófiának összefoglalására szolgál. Nem kisebb megbotránkozás és izgalom fogadta Diderot legismertebb művét, Az apácá-t se, amelynek hősnője egy korabeli női kolostor intimitásáról tudósítja az olvasót.

Denis Diderot - A ​drágalátos fecsegők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Denis Diderot - Fecsegő ​csecsebecsék
A ​francia felvilágosodásban nincs "apolitikus", nincs "visszahúzódó" író, kis és nagy egyéniségek egyazon lánggal lobognak a kor nagy feladataiért. Magán- és közélet oly egy, mint soha máskor, a "publicisztikus" témáktól senki sem riad vissza, nem egy remekmű született belőlük. S ez adja hosszú századok múltán is romlatlan üdeségüket. Mert ők, a franciák, amint Marx megjegyezte róluk, élettel és gráciával töltötték meg az angol materializmust. A francia felvilágosodás a forradalom előtt az utolsó és legnagyobb szabású támadás a régi rend szellemiségének minden formája ellen, s e nagy kor egyik legnagyobb, legtevékenyebb, legfüggetlenebb szelleme Diderot. A Fecsegő csecsebecsék egészen korai műve, s születésekor reneszánszi szabadszájúsága botrányt kavart, pedig az akkori olvasó éppúgy láthatta, akárcsak a mai, hogy a történet inkriminált kerete - amely egyébként régi vándormotívum - fontos politikai, társadalom-kritikai mondanivalóknak, a roppant sokoldalú érdeklődésű Diderot sokféle ismeretanyagának, sőt a megújuló filozófiának összefoglalására szolgál. S nagy előny, ha valaki ennyi fontos dolgot ilyen mulatságosan, sőt, izgalmasan ír meg.

Denis Diderot - Megtévesztés
A ​Les Lettres Francaises, a francia értelmiség irodalmi folyóirata hozta először nyilvánosságra 1954 februárjában Diderot e darabját. A dialógusban intim barátait és saját magát viszi színre. Hősei könnyen azonosíthatók. A megtévesztés áldozata Dorner, azaz d'Ornet kisasszony, Galicon hercegnek, II. Katalin cárnő franciaországi követének a barátnője. A nősülni készülő herceg volt kedvesétől vissza akarja szerezni apróbb ajándékait. A történet azt is példázza, hogy egy kis ügyes misztifikációval mily könnyedén lehet tudományos látszatot adni a legvadabb babonának is. A kis műhöz, annak megjelenésekor, Picasso rajzolt csodálatosan egyszerű, leheletfinom illusztrációkat, ezeket közli kötetünk is.

Denis Diderot - Esztétika, ​filozófia, politika
A ​kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713–1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott. A kötet szerkesztői és fordítói munkájuk során a legújabb kutatási eredményeket használták fel, az egyes szövegekhez gazdag jegyzetanyag és bevezető kapcsolódik.

Denis Diderot - Rameau ​unokaöccse
A ​Rameau unokaöccse párbeszéd formájában íródott, s ezt a szikrázóan szellemes párbeszédet maga Diderot szatírának nevezi. Rameau unokaöccse élő figura, Rameau-nak, a francia zene újjáteremtőjének rokona, könnyelmű és szellemes élősdi. Miközben az ifjú Rameau elmondja, hogyan vált parazitává, szó esik még sok minden egyébről: zenéről, a lángész és a köznapi ember értékéről, nevelésről, szerelemről, irodalomról és képzőművészetről. Ez a kis remekmű újabb lépés a teljes realizmus felé, regényes epizódok, "pihenők" itt már nem szakítják meg a párbeszédet, az emberi kapcsolatok legautentikusabb formáját.

Denis Diderot - Mindenmindegy ​Jakab meg a gazdája
A ​Mindenmindegy Jakab szellemes szépprózai játék. Mi történik az emberekkel életük folyamán? -kérdezi Diderot. Egyrészt járnak-kelnek a világban, és azt teszik, ami nekik jó, a bajt meg a rosszat viszont igyekeznek elkerülni. Aki, miképp Jakab, tudni szeretné, mi a testi szerelem, úgy csűri- csavarja a szót, hogy magát helyzetbe hozza, s kívánsága máris teljesül. Másrészt az emberekkel az történik, amit embertársaik művelnek velük, többnyire tudtukon kívül, ritkábban azért, hogy jót, gyakrabban azért, hogy rosszat tegyenek nekik. Ha az elhagyott kedves történetünkben La Pommeray asszony bosszút akar állni egykori szeretőjén, elegendő kifőznie az arra alkalmas tervet, hozzáértően mozgatnia a felbérelt szereplőket és az áldozat pórul jár.

Denis Diderot - Színészparadoxon ​/ A drámaköltészetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Denis Diderot - Házasság ​és hűség
A ​három elbeszélés, amelyet ebben a kötetben kap kézhez az olvasó, először jelenik meg magyarul, pedig a világirodalomban komoly rangja van mindegyiknek. Az Igaz mese Balzac egyik legkedvesebb olvasmánya volt, a Házasság és hűség-re és az Egy este otthon-ra egyre gyakrabban hivatkozik az irodalomtörténet, példaként a többsíkú, bonyolult ábrázolásra. Különös elbeszélések. Sisteregve csapnak össze bennük az ellentétes ítéletek, vélemények. Dialektika ez a javából. Diderot egy-egy kérdést minden oldalról, a valóság és lehetőség szinte valamennyi síkjáról megvizsgál. "Nem az az igazi meggyőződésünk - írja egyhelyütt -, amelyben soha nem kételkedtünk, hanem amihez újra meg újra visszatérünk." Talán ilyesformán taníthatott Athén utcáin Szókratész: gondolkodásra serkentve, szórakoztatva és barátian. A vitázó párbeszédnek a nagy görög filozófusok óta nem volt olyan mestere, mint Diderot.

Denis Diderot - La ​Religieuse
XVIIIe ​siècle. Suzanne Simonin est contrainte par ses parents de prononcer des voeux forcés au terme de son noviciat. Pour de prétendues raisons financières, ceux-ci ont préféré enfermer leur fille au couvent. Mais en réalité, c'est parce qu'elle est un enfant illégitime et que sa mère espère ainsi expier sa faute de jeunesse. À son arrivée, elle rencontre la supérieure de Moni, avec qui elle se lie d'amitié. Mais celle-ci perd la foi avant de mourir. Arrive alors une nouvelle supérieure : Sainte-Christine. Lorsqu'elle apprend que Suzanne désire rompre ses vœux, la supérieure opère un véritable harcèlement moral et physique sur Suzanne. Désormais, la vie de la pauvre novice est faite de brimades et d'humiliations permanentes…

Denis Diderot - Jacques ​le fataliste
Jacques ​et son maître devisent en voyageant, mais bientôt le récit des amours de Jacques s'interrompt, ouvre à d'autres histoires et à d'autres rencontres dans ce livre admirablement virtuose où la parole circule de narrateur en narrateur. La parole, mais aussi bien la réflexion sur notre liberté et sur le fatalisme qui fait de Jacques le Fataliste un manuel de gai savoir en même temps que ce roman toujours neuf dont l'esthétique de la rupture, de la provocation et du rebond fonde encore la modernité.

Denis Diderot - Jean d'Alembert - Encyclopédie
(Les ​volumes de la présente réimpression sont au format 23 x 31,5 cm, imprimés sur un beau papier Ivoire naturel. Les planches illustrées sont accompagnées de leurs commentaires, également reproduits de l'édition originale.) En complément de l'œuvre conceptuelle qui mobilisa les plus grands esprits des Lumières, Diderot innova encore avec la réalisation du « Recueil de planches sur les sciences, les arts libéraux et les arts mécanique avec leur explication », ensemble graphique et légendé dont la parution s'étala de 1762 à 1772. Dans le Discours préliminaire du Recueil, Diderot présente l'entreprise : "On a envoyé des dessinateurs dans les ateliers. On a pris l'esquisse des machines et des outils. On n'a rien omis de ce qui pouvait les montrer directement aux yeux". Louis-Jacques Goussier, le maître d'œuvre des planches simples, doubles, triples et parfois quadruples - dessinateur autodidacte, était professeur de mathématiques. Il en fournira plus de 900 sur les 2885 et nous entraîne dans un extraordinaire voyage dans l'atelier de l'orfèvre ou du luthier, au fond des galeries de mine, dans une salle de dissection, une cour d'escrime ou derrière les décors de théâtre Ultime tentative pour mettre à la portée de l'honnête homme la totalité du Savoir, les planches de la présente édition, regroupées en volumes thématiques, se découvrent avec émerveillement, délectation et un immense respect.

Denis Diderot - Denis ​Diderot válogatott filozófiai művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Denis Diderot - Az ​apáca
A ​nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és regényíró legjobb regénye ez a mű. Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki akar szabadulni. Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei, eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak.. Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben gazdag, kitűnően felépített, izgalmas - és születése idején veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.

Kollekciók