Ajax-loader

Kiss Endre könyvei a rukkolán


Elek Andrea - Juhász Jácinta - Kiss Endre - Varga Csaba - A ​tudás társadalma I-II.
A ​tudástársadalmat a tudás intenzitása teszi organikussá. Minden későbbi kor tudástársadalom, az újabb korszakolások csak ezen belül képzelhetők el, hiszen önmagát folyton megújítva tartja fenn alapideáját: a tudás legyen mindenkié. A kötetben 53 magyar tudós, kutató tanulmánya és reflexiója van egybegyűjtve. Maga a kötet is egy már elindult folyamat része, fontos állomása: a Stratégiakutató Intézet az alapítása óta eltelt tíz év alatt kiterjedt kutatásokat folytatott, hogy megfogalmazza a globalizáció és a lokalizáció integrált elméletét; újragondolja az információs és tudástársadalom elméletét, gyakorlatát; valamint átfogó intelligens fejlesztési stratégiákat készítsen a jövő számára.

Kiss Endre - A ​"k.u.k. világrend" halála - Bécsben
"... ​biztonság, de a kikerülhetetlen vég egyre bizonyos tudata, konzervatív közízlés, de minden újra fogékony, mozgékony polgárság, a bürokrácia kiterjedt uralma, de a státusszimbólumok szellemi természete, antikapitalista közszellemben kiteljesedő kapitalista fejlődés - mindezek elemei az ellentétek ama végtelen sorának, amely az "új" létrehozásának színhelyére - Bécsre - jellemző volt."

Kiss Endre - A ​világnézet kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Endre - Varga Csaba - A ​legutolsó utolsó esély
Kiss ​Endre filozófus, Varga Csaba szociológus. Egy nemzedék tagjai, a második világháború világháború után születtek. Egyszerre érkeztek el olyan elméleti felismerésekhez, amelyeket előre ők sem jósolhattak meg. Az Új Valóság az elmúlt ezredév végének terméke, s a szerzők az elsők között próbálnak meg erről új elméletet konstruálni. Az új elmélet alapja a globalizáció- és lokalizációelmélet.

Kiss Endre - Marx ​lábnyomai
Jacques ​Derrida Marx „kísértetei”-ről beszélt, amelyek elő-előjönnek a jelen éjszakájában. Ez találó és érdekes metafora, mi inkább Marx (hatalmas) lábnyomairól beszélnénk. A lábnyom részben konkrétabb kép, részben konkrétabban tagolja a jelen társadalmi és intellektuális tereit. Nap, mint nap találkozunk Marx lábnyomaival, nap, mint nap felismerjük, hogy e lábnyomok a jelen fontos pontjaihoz vezetnek és fontos üzeneteik vannak, anélkül hogy szervesen össze tudnánk kapcsolni napjaink szellemi és politikai forgalmával. Nem szeretnénk a modern városesztétika módjára e lábnyomokat elhelyezni a sétáló utcák forgatagába és a bevásárló központok előtti szökőkút elé helyezni őket funkcionáló ornamentikaként. Szeretnénk ezeket a lábnyomokat feltárni és értelmezni, s így párbeszédre lépni Marx-szal a harmadik évezred elején.

Kiss Endre - Friedrich ​Nietzsche evilági filozófiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Endre - Szecesszió ​egykor és ma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamarás István - Szász Ilma - Dienes István - Balogh Gábor - Kiss Endre - László András - Héjjas István - Metaelmélet, ​metafilozófia
A ​posztmodern korszak sokszor joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú nagy és átfogó elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza az elméleti és gyakorlati kutatásokat. Ezért a tudományfejlődés jelenlegi korszakában az egyesített elméletek születése várható. A tudástársadalom korának tudománya különben is transzdiszciplináris gondolkodás, miközben egyelőre a tudományágakon belül sem ment végbe az integrált elméletek létrehozása. A metaelméletet ígérő tudományos és poszt-tudományos kutatások számának gyors növekedése azonban elindult: tudományelméletek, rendszerelméleti teóriák, mindenség elméletek, egyesített természettudományi koncepciók, kvantumfilozófiák, vallás-összehasonlítások, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, tudományt és vallást egyesítő felfogások, stb. A metaelméletnek nincs és nem is lehet hivatalos definíciója. Az egyesített tudással azonban láthatóan lényegileg új és alapjaiban más tudás (és valóság) ismerhető meg. Ez műfaja szerint lehet ugyan új filozófia, új tudomány, új valláselmélet, új gondolkodás, új paradigma, s együtt pedig tényleges metaelmélet vagy/és metafilozófia, ami ideális esetben egyszerre filozófia, tudomány, valláselmélet, művészet. A szintézis egyszerre előfeltétel a metaelmélethez, s egyben következmény is, amely egyúttal a résztudásokat is alapjaiban újragondolásra kényszeríti. A Stratégiakutató Intézet metaelméleti kutatócsoportja másfél-két ezelőtt alakult meg, és első feladatának azt tartotta, hogy a programadó közös metaelméleti-metafilozófiai kötetet megírja és összeállítsa. A szerzők abban gondolkodtak, hogy a könyv minden tanulmányának együtt kell felmutatnia a lehetséges metaelméletet, és egyben a metaelmélet eltérő alternatíváit. Az euroatlanti tudományban ma párhuzamosan létezik a normál tudomány, a poszt-normál tudomány és a poszt-tudomány. Könyvünk szerzői közül van olyan, aki nem szívesen hagyja el a normál tudomány talaját. Van, aki viszont a poszt-normál tudományban érzi magát otthonosnak, s van olyan kutató is, aki legszívesebben tagadná a poszt-tudomány alternatíváját, míg mások a metaelmélethez szükséges tudás-összekapcsolást minden irányból igyekeznek elvégezni. A szerzők kivétel nélkül transzdiszciplináris gondolkodást képviselnek. Néhányan a természettudományok felől érkeztek, s többen természetesen a bölcsészettudományokból indultak el. Az egyik szerző olyan megismeréstudományt művel, amely kevés szellemi irányba zárja le a kapukat, ugyanakkor másik kutató pedig a tudományok és a teológiai gondolkodások közötti átjárókat szélesíti. A kötetben van olyan szellemi ember, aki tradicionális gondolkodónak tekinthető, s van olyan, aki a tradíciókat szinte nem is tartja fontosnak. Néhány elme posztmodern szerzőnek minősíthető, míg több tudós szükségképpen túllép a poszt-posztmodern határán is. Talán mindnyájan közösek abban, hogy magas elméleti igényességet képviselnek, s az egymás közötti dialógust elemi kötelességnek és lehetőségnek tartják. Magyarország most a nemzetközi metaelméleti kutatások élbolyába lépett. Amikor Enrico Fermi fizikust (akiről a híres Fermi paradoxont keresztelték el) megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, állítólag azt válaszolta, hogy már itt vannak, s magyaroknak nevezik őket. Könnyen elképzelhető, hogy ez a könyv - miután rövidesen megjelenik angolul is - erősítheti ezt a különös feltételezést.

Kiss Endre - Friedrich ​Nietzsche filozófiája
Kiss ​Endre Nietzsche-értelmezése nemzetközi összehasoníltásban is eredeti koncepcióba foglalja a filozófus korunkban ismét reneszánszát élő gondolatrendszerét. A múlt század ötvenes-hatvanas éveinek gyökeresen új, a klasszikus idealizmust véglegesen maguk mögött hagyó filozófiai irányzatainak vitáiból kinövő nietzschei filozófiát a szerző olyan új, korszakos gondolkodásnak tekinti, amely egyidejűleg dolgozza ki egy tudománykritikus filozófiai elméletnek a korában elgondolható összes lehetőségét, miközben a kritikai tudományosság világtörténelmi korszakában újjáfogalmazza az erkölcs, művészet és vallás hagyományos és modern értékekre alapozódó problematikáját is. A kritikai tudományosság és az értékek átértékelésének együttes filozófiává emelése teszi Friedrich Nietzschét nemcsak az új filozófiai korszak legnagyobb gondolkodójává de olyan filozófussá is, akinek kérdésfeltevései, válaszai napjaink legkülönfélébb filozófiai kérdéseiben is érvényesek maradnak. E filozófia alapvető törekvése, hogy felszabadítsa a tudatot az egymást váltó tudományos világképek elsajátítására, miközben alkalmassá teszi az embert önazonosságának megőrzésére is; arra, hogy életének evilági értelmet adjon.

Kollekciók