Ajax-loader

Varga Imre könyvei a rukkolán


Varga Imre - Úry László - Pascal Spectrumra és Commodore 64-re
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Imre - Halj ​meg, hogy élhess!
Varga ​Imre pályája kezdetén lázadó költőként robbant be a szlovákiai magyar irodalmi köztudatba, az új avantgárd poétikai leleményeit hasznosítva felfrissítette-megújította a hagyományos versbeszédet. A hetvenes-nyolcvanas években született versei, műfaji határokat romboló szövegei nyilvánvalóan kikezdték a korszak politikai tabuit és kifigurázták e beszédrend hazugságait. Újabb alkotásai már elvontabb, bölcseleti igényről tanúskodnak. Halj meg, hogy élhess! című kötetének költői szubjektuma egy erősen befelé forduló személyiség, aki felnyitja az Én határait, hogy ezáltal versein mintegy "átáramoljon" a világ. "Egyszerre két világban / időtlenben s halálban, / és köztük puszta létem ragyog. / Éber vagyok, / végtelen, tiszta tér. / Ki elhagyta arcát, nevét. / Létem így isten, / létem csak jelenés, / senki vagyok, / s teljes egész. / A testem, a testem, / mint kék álom, / mélyben-feledten, / gödrében vágyak / eltemetetlen. / Egyszerre álmodva, ébren, / s a tudattalan mélyben - / nincs mit elérnem. / Történik velem az élet, / figyelem, hogy a láng éget. / Tapasztalat lett minden. / Jó és rossz, / sebem, kincsem / már nincsen. / A csenem tanít." - mindvégig erre a csendre figyelő, finom, meditatív és elmélyült költészet Varga Imre könyve: érdemes a figyelmünkre!

Varga Imre - Luca ​kiskönyve
Varga ​Imre rendkívül élénk mesekönyve váltogatja a prózát a verssel. Ez a kettős játék csak fokozza a könyv elevenségét. A versek tulajdonképpen virágportrék. A prózai történetek a köznapi élet apróságaiból teremtenek meseuniverzumot. Varga könyvét szokatlanul mély természetrajongás hatja át, mely a gyermeki lélek természetéhez oly közel áll.

Varga Imre - Szülőföldem, ​Csallóköz
A ​kötetben a szerző szülőföldje iránti tiszteletét és felelősségét fejezi ki. Széles körű kutatómunkával készült fel Csallóköz tájegységének és népének bemutatására. A két világháborút követő történelmi események mélyreható változásokat hoztak a területen élők életében. Levéltári és okleveles források alapján írja meg a vidék településtörténetét. A száznegyvenöt kisebb-nagyobb község eredetét kutatta ki. Legkorábban egy 1015-ben kelt oklevélben találkozunk csallóközi község nevével, és folyamatosan 1482-ig egyre gyakrabban fordulnak elő az oklevelekben, főleg a XII-XIII. század idején. A történeti eseményekről szóló fejezetből kiemelkedik az 1918 utáni évtizedeket, főleg a trianoni békeszerződést megelőző, a nemzetiségi területek elcsatolásával kapcsolatos tárgyalásokat ismertető rész. Ennek jelentőségét növeli a társadalom szélesebb köreiben nemigen ismert cseh és szlovák tudományos és publicisztikai művek állásfoglalásának ismertetése és a delegációk tárgyalásokra készített térképeinek közlése. A lakosság nemzetiségi megoszlását, annak változásait 1779 és 1941 közötti hivatalos népszámlálási adatok alapján elemzi, mindenütt felmutatva a változások okait. Foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, ismertetést ad a kulturális és művészeti életről. Végül a száznegyvenöt község rövid településtörténeti leírását adja alfabetikus sorrendben. Kötetünk értékes forrásanyaga a történelem iránt érdeklődőknek is hasznos, a személyes élményeket tartalmazó leírások élvezetes szórakozást nyújtanak az olvasóknak.

Varga Imre - Földméréstan ​I. - Szakközépiskolai tankönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Imre - A ​gyöngykirály lánya
Hol ​volt, hol nem volt, volt valahol a világon egy egészen kis kert. Abban a kicsi kertecskében pedig egy hatalmas nagy kert. A nagy kertben áll egy óriási aranyistállók, amelyben háromszázhatvanhat jászolkarika van. Minden egyes karikához háromszázhatvanhat mese van kikötve. Mivel arra jártam, el-elkötöttem egy-egy mesét. A kis kert: a szlovákiai magyar tájak, veteményeságyak sora. Az egyik kerítésoszlopa valahol a vereknyei Kis-Duna-híd tájékán, a másik az Ung vidéki Szirénfalva határában. Ebben a valóságosan kicsi kertben van az a mesésen hatalmas kert, amelyikben megtalálod, ha belépsz, az Óperenciás-tengert, az üveghegyet, a csikócskává változott királyfit, aki megragadja a szomjas király orrát, a kincsesbarlangot járt kis Ciherdát, Béka komámasszonyt, a pénzt terítő kiskakast, Kígyó Jancsit, mondanám még, de aki szereti a meséket, annak már ez a kínálgatás is sok, mert inkább mesét kívánna, aki meg nem a mesék barátja, annak hiába csörögnek itt az aranyistálló jászolkarikái. Ebben a mesésen nagy kertben, ahol az egyik faágra akasztott koldustarisznyában elfér Csallóköz a Zobor-heggyel, a Dunával, az Ipollyal meg a Garammal együtt, mellette a gömöri dombok, a Bodrogköz meg az Ung és az Ondava vidéke, a múlt évszázad negyvenes éveinek gyűjtéseitől a mostani lejegyzésekig egy miccenés az idő. Mint a gondolat, szinte nincs is! Hanem: mégiscsak! Ennek az örök jelennek elmozduló képei a kötet meséi. Érdemem, hogy megpróbáltam én is a mesebeli szolgálatot, jutalmam érte ez a könyv. Mindenkié, aki elolvassa.

Varga Imre - Mielőtt ​kimondaná
Varga ​Imre egyberostált verseit tartalmazza a "Mielőtt kimondaná" című könyv. Ez a versanyag bővebb a válogatásnál, de szűkebb, mintha "összegyűjtött" szempontú volna. Ezért itt a hatvanas évek végén s a hetvenes évek elején írt zsengékből is kapunk ízelítőt, de majd versesfüzetnyi az eddig csak folyóiratokban közölt újabb termés is (Rozamunda beírásai cikluscím alatt). Noha a régi kötetek szerkezete ebben az összeállításban többnyire megmaradt, az irodalompolitikai szempontokból megcsonkított, cenzúrázott verseket a szerző helyreállította, s ahol szükséges volt, a hibásnak talált sorokat is átírta, kijavította. Így ez a könyv egyszerre lesz régi és új is. Nyugtázás és (újra)fölfedezés.

Varga Imre - Önarckép ​- nélkülem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Imre - A ​magányos vadlúd csapatban száll
Maga ​az írás késztetése elegendő erő-e, hogy írni tudjak? Vagy az évek csöndjében, amikor csak szellemi képzéssel foglalkozom, felgyűlnek a szavak? A sors mindig meghozza, amivel adósom. Semmit sem visszatartani, amit a teremtés kezembe adott! Túljutni az elkeseredésen, a fölöslegesség-érzésen, hiszen megvan a helyem e világban, amit nem foglalhat el rajtam kívül senki. S ez néha erős bizonyosság. Máskor meg csak egy mondat. Az írás visszafordíthatja arcomat a művektől az élet felé; s ekkor a tevékenység szellemül át. Jó a végére jutnom valaminek. Jó eljutni a pontig, hogy mondatom eleje is világosabb legyen. Meg a mondatot leíró kéz is tudatossá váljon.

Varga Imre - A ​magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig
A ​tanulmánykötet az egykori Magyarország területén folyó protestáns iskolai színjátszásról kíván képet adni. Mintegy 700 adat, cím, szövegemlék felhasználásával tájékoztat a reformációt követőleg hazánkban létrejött evangélikus, unitárius, református közösségek tanintézményeiben meghonosodott és két és fél évszázadon át folyamatos iskolajátékokról. Komplex kutatási módszerrel végzett vizsgálódásaink fő törekvése annak bemutatása, mit, mikor, kinek, hol, hogyan játszottak protestáns iskoláink tanulói. Hogyan változott idővel az iskolai játékok funkciója a valláserkölcsi nevelői, a latin nyelv oktatási és a retorikai képzés didaktikai törekvéseitől az anyanyelvű, világi tárgyú játékokkal történő szórakoztatásig - a hivatásos színjátszásig. Több mint két évszázadon át az iskolák tartották fenn a színjáték, a színház iránt való érdeklődést, tanítottak, szórakoztattak, rendezőket, írókat, színészeket neveltek. A protestáns iskolai színjátszásnak nagy művelődés- és színháztörténeti jelentősége van. Az előadott iskoladrámák értéké nem esztétikai súlyuk, nem mai esztétikai értékrendünk, hanem saját korunk valósága, történetiségük határozza meg. Dolgozatunk célja ezért az ismertetés és nem az értékelés.

Varga Imre - Légy ​önmagad!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Imre - Szitakéreg, ​rostakéreg
Hogyan ​keletkezett a mennydörgés és a búzakalász? Miféle mesés története van a Napnak? A magyar népi próza lenyűgöző történetein keresztül ismerhetjük meg a régi parasztság elképzelését a világ működéséről. A humor, a szórakoztató mese és a képzelet hihetetlen karneválja a kötet, aminek anyagát Varga Imre válogatta ma már hozzáférhetetlen gyűjteményekből és kéziratokból. Az eredetmondákat és hiedelemtörténeteket Szent Lászlóról, Mátyás királyról, Kinizsi Pálról, Rózsa Sándorról, a magyar történelem legendás alakjairól szóló történelmi mondák egészítik ki. Felnőttek számára magas szintű irodalmi szöveg, gyerekeknek igazi mese, s mindezen túl a szóbeli magyar népi hagyomány átfogó gyűjteménye.

Varga Imre - Anyagba ​zárva
"Általában ​nehezen nyílok meg. Életem során gyakran játszottam tetszőleges vagy kényszerű szerepeket. Nem véletlenül vonzott a színház, a film, a nyilvánosság. Önbecsapásban éltem, elhittem, hogy amit eljátszok, az én vagyok. Gyengeségem, gyávaságom miatt nem néztem igazán magamba. És ha mégis, az többnyire valamilyen szer által befolyásolt állapotban történt. Ez volt az egyik, vagy talán az egyetlen menedékem. Persze láttam, hogy nem jó, amit csinálok. Nem csak a heroinról, hanem az elfedésről, a szerepjátszásról... is beszélek. Idült bűntudatom lett, amit megint csak el kellett fedni valamivel, tehát ez ördögi körré vált. Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy megéltem a poklot..."

Varga Imre - Tihany ​1972
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Imre - Boszorkányszombat
Varga ​Imre, a csehszlovákiaí magyar líra új hullámának tehetséges tagja, 1950-ben született Kisgyarmaton. Az Egyszemű éjszaka című antológiában mutatkozott be az olvasóközönségnek. Eddig három kötete jelent meg: A Crusoe-szaltók (1975), A medve alászáll (1977) és a (mátyusföldi népmese feldolgozásából született) Sárkányölő Jankó (1979). Új versgyűjteménye, a Boszorkányszombat, összegezése egy évtizedes pályaképe eredményeinek. A kötet, az Eredeténekkel, "derengésseI" indul: amellett, hogy megpillanthatjuk e líra nyelvi-stiláris jellemzőit, melyek között ugyanolyan helye van a mítosznak, a népköltészetnek, mint a klasszikus görög hagyománynak és az avantgarde-nak, fölvillannak előttünk azok a téma- és gondolatkörök is, melyek a későbbiekben teljesednek majd ki, bizonyítva a költő világképének gazdaságát. A Vershez közelítve ciklus az alkotás- és befogadáslélektani élményeket, vers és valóság, szöveg és képzelet kérdéseit avatja poétikummá. A Tomi Ovidiusban című erőteljes ciklus a szűkebb és tágabb közösségi lét e századi kérdéseivel viaskodik, aktivizálva a történelmi hagyományokkal jelzett humánus magatartásformákat is. A Makáma-szutra a szerelem, az Elégiák az idő tematikai tartományait méri föl, hol létfilozófiai tapasztalatokat összegező gondolati igénnyel, hol személyes-vallomásos formában. A kötetzáró verses játék, a Boszorkányszombat, bő humorral és sziporkázó szellemességgel az emberi élet s a világ fonákságait mutatja föl - a ráció, az ész nevében. E verses játék joggal tekinthető a fiatal lírikus szintézisének; ugyanakkor a csehszlovákiai magyar költészet eleddig nem volt műfajjal való gazdagításának.

Varga Imre - Az ​éntelenség gyönyöre
Varga ​Imre kezdeti, "északi" versbeszéde töredezett volt, kihagyásos, inkább sejtető, mint kimondó, de kultúrtörténeti és bölcseleti jelentésekből hatalmas szótömböket volt képes építeni és mozgatni, amelyek mélyebbről szóltak, mint a déli "fecsegés és lármázás". "Délen", Budapesten fedezte föl a költő magának a keleti vallásokat és bölcseleteket, s újabb verseiben a lét és nemlét kérdései egyre inkább a Zen filozófia (az akaratmentes szemlélődés) nyelvén, de többnyire a nyugat-európai költészet külső formájában szólalnak meg. S néha, talán a legadekvátabban, legkézhezállóbban - remek kis haikukban. A költő "létfogyatkozását" úgy kell értenünk, hogy a nyugati filozófiákban akarásként és időzésként értelmezett lét fogyatkozik ezekben a versekben, s mi, az olvasók, ennek a sajátos (lírai) nirvánának bizonyos fokon szintén részesei lehetünk.

Kollekciók