Ajax-loader

György Lajos könyvei a rukkolán


György Lajos - Vissza ​a kozmikus rendhez
Tartalom: ​ 1 Bevezetés 2 Kozmológia – a dolgok szükségszerűsége 3 Evolúció – Teilhard de Chardin és az önző gének Teilhard de Chardin bírálata 4 A Gaia-elmélet – az önszabályozó rendszer Lovelock munkássága 5 A Gaia-elmélet alkalmazása – az ökológia Az elmélet alkalmazása – ökológia Az elmélet alkalmazása – társadalmi vonatkozások (indusztrializmus és konvivialitás) Az elmélet alkalmazása – környezeti nevelés Az elmélet alkalmazása – Gaia tudata, a következő evolúciós lépés 6 Önszerveződő közösségek – fiatal és érett természeti rendszerek A természeti rendszerek működése Miként érvényesülnek Odum törvényei a társadalomban? 7 Természeti népek – ökopszichológia (kontra szociáldarwinizmus) 8 Az ökológiai bölcselet gyökerei – vallások, gondolkodók Érték, értékrend és minőségi mutatók 9 Mély ökológia és ökofilozófia – Naess és Skolimowski Arne Naess: Mély ökológia és életmód Henryk Skolimowski: Kulcs a boldogsághoz Vita Naess és Skolimowski között Skolimowski ökofilozófiája 10 Környezet- és/vagy természetvédelem? – a mozgalomról Környezet és/vagy természetvédelem Egy érdekes mozgalom: Első a Föld! 11 A zöld mozgalom és a politika 12 A hazai mozgalomról Gyakran fölvetődő vita: élcsapat vagy tömegmozgalom? Anyagi függetlenség vagy függőség? Hálózat vagy központosított szervezet? 13 Jövőkép – mi is az a harmadik út? 14 A harmadik út buddhista szemmel Utószó Irodalomjegyzék

György Lajos - A ​kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948
Erdély ​legrégibb, gazdagságában szinte páratlan könyvgyűjteményének alapjait még a Báthory István uralkodása alatt behívott jezsuiták vetették meg 1580 táján. A jezsuiták, később az őket felváltó piaristák mindenkor féltő gonddal óvták, gyarapították a bibliotékát, amely iskolai intézményként, majd 1779-től Erdély sokáig egyedüli nyilvános könyvtáraként az erdélyi magyar művelődés egyik fellegvára volt. György Lajos (1890-1951) a kiváló irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár 1929-től 1948-ig, kerek húsz esztendendőn keresztül maga is e könyvtár falai között dolgozott. Odaadással végzett fáradságos könyvtári munkájának köszönhetően a Lycemu-könyvtár kisebbségi sorsban is a magyarság szellemi műhelye maradt. Posztumusz megjelenő monográfiájában nem csupán az intézmény közel négy évszázados múltját rekonstruálja aprólékos részletességgel, hanem azokat a nemes művelődési törekvéseket is felidézi, amelyek létrehozták és századokon át fenntartották. György Lajos kevéssel az után készült el művével, hogy a könyvtár befejezte a maga önálló életét. 1948. augusztus 3-án államosították az akkor több mint 50000 kötetet számláló gyűjteményt. Erdély nagy múltú bibliotékájának állománya - közte számos pótolhatatlan kézirat, ősnyomtatvány, ritkaság - szétszóródott. Így amit a Lyceum-könyvtár sorsáról tudhatunk, azt egyedül György Lajos könyvének köszönhetjük.

Berze Nagy János - György Lajos - Horger Antal - Solymossy Sándor - Szendrey Zsigmond - Tolnai Vilmos - Viski Károly - Zlinszky Aladár - A ​magyarság szellemi néprajza 3.
A ​magyarság néprajzának harmadik kötete. A szellemi néprajz első fele. Népköltészet - Stílus és nyelv. 59 képpel és 9 térképpel.

György Lajos - Fölforgató ​konzervativizmus - ökológiai alapelvek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

György Lajos - A ​jót választanod kell
György ​Lajos a hazai zöldmozgalom egyik úttörője. Az írásaiból válogatott könyvet kézbe venni igen kellemes: nem túl vaskos, az első lapról a borítóra vágott lyukon keresztül kikandikál egy kellemes erdei kép, és szép idézetek fogadnak. Hasonló hangulatú a könyv tartalma maga: könnyű, rövid tanulmányok és cikkek, a legkülönbözőbb témákban. A kötet visszatérő témái a tudományos világnézet kritikája, a természettel harmonikus lét, az ökofilozófiai alapok, a misztika, az öko-spiritualitás, a sokszínűség tisztelete; de egészen gyakorlati dolgokkal is találkozhatunk, mint például a háztartásunk fenntarthatatlansága, sőt néhány életképet is olvashatunk a rendszerváltás előtti zöldmozgalom történetéből. A könyvbe még néhány filmismertetés is belekerült, ezek közül kiemelném Kuroszava Álmok című filmjének, illetve Terry Gilliam Braziljának ismertetését. A könyv elolvasása után abban biztosak lehetünk, hogy György Lajos valóban tiszteli a sokszínűséget. Ez a könyv erőssége, azonban talán gyengesége is. Gyakoriak a visszatérő motívumok, mélyenszántó ökofilozófiai vagy ökopolitikai tanulmányokra ne számítsunk. Ellenben a sokszínűség, a kedves hangnem, a könnyen érthetőség és a rengeteg klasszikus idézet kiválóan alkalmassá teszi a könyvet arra, hogy a zöld bölcseletek iránt újonnan érdeklődőknek bevezető műként ajánljuk. György Lajos könyvének egyértelmű az üzenete: A jót választanod kell!

Kollekciók