Ajax-loader

Szemerkényi Ágnes könyvei a rukkolán


Kósa László - Szemerkényi Ágnes - Apáról ​fiúra
A ​néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz - kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.

Szemerkényi Ágnes - Szólások és közmondások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szemerkényi Ágnes - Magyar ​népművészet
Úton-útfélen ​találkozunk olyan üzletekkel, amelyek előtt ott állnak a népviseletbe öltöztetett babák vagy lógnak a színes hímzett blúzok. Nemcsak a magyar népművészetet nem ismerő külföldiek, de még a magyar látogatók is azt gondolhatják, hogy ez a magyar népművészet. Könyvünk azért született, hogy mindenkinek megmutassa igazi népművészetünket, és egyben azt, hogy amit ezekben a boltokban lát, csak halványan, egy-egy motívumában emlékeztet erre az egykor oly gazdag kultúrára. Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is - amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.

Szemerkényi Ágnes - Szólások ​és közmondások - diákszótár
Az ​Osiris Diákszótár sorozat negyedik darabjaként megjelenő, "a magyarság virági"-ból - ahogy Baráti Szabó Dávid nevezte a közmondásokat - összeállított kötet 10-18 éves fiatalok számára készült, elsősorban azzal a céllal, hogy ismert és kevésbé ismert kifejezések jelentését, helyes használatát, művelődéstörténeti hátterét megismertesse az olvasóval. A kulcsszavak szerint ábécérendbe szedett példák után következik egy rövid értelmezés, majd a műfaji meghatározás, a nyelvi változatok jelzése és a kifejezések előfordulásának gyakorisága, végül egy néhány szavas magyarázat. Ebben lehetőség szerint röviden ismertetjük egy-egy kifejezés létrejöttének körülményeit, és kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az illető példa milyen szerepet játszik egy közösség nyelvhasználatában. A kötet az azonos című, az Osiris Kiadónál 2009-ben megjelent gyűjtemény rövidített változata, a történeti adatokat, a pontos forrásokat, a szólásokat és közmondásokat tartalmazó irodalmi idézeteket itt nem közöltük.

Szemerkényi Ágnes - Szólások ​és közmondások
A ​magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyi Decsi Csimor János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Használatuk nem kötődik egy társadalmi osztályhoz vagy réteghez, jóllehet a kedveltségük és alkalmazásuk közötti különbségek történelmileg nyomon követhetők. Közmondások és szólások még ma is gyűjthetők, falun és városon, magas iskolázottságú emberek beszédében éppúgy előfordulnak, mint az írást nem ismerőkében. Már nem gondoljuk azt, hogy kollektív bölcsesség eredményei, hanem sokkal inkább igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: "Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a" többiekre az-után-terjedett."

Kollekciók