Ajax-loader

Farkas Henrik könyvei a rukkolán


Farkas Henrik - Változó ​állatvilág
˝Hogyan ​kezdődött Földünkön az élővilág története? Hogyan jelentek meg az első növények és állatok, hogyan, honnan kerültünk mi emberek erre a bolygóra? Sok ezer éven át töprengtek gondolkodó emberek e kérdésekről; színes legendákat álmodta meg, amelyek szereplői óriások, istenek, félistenek, angyalok és szörnyek. Bármily szépek is e történetek, mi most nem foglalkozunk velük. Egyetlen ˝keletkezési˝ legendáról teszünk csak említést, arról, amely a Bibliában olvasható.˝

Farkas Henrik - Élet ​a tengerben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkas Henrik - Gubacsatkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkas Henrik - A ​Biblia rejtélyei
A ​Bibliát olvasó emberek milliói töprengtek - és töprenge­nek - azon, hol és hogyan kelt át az egyiptomi szolgaság­ból menekülő zsidó nép száraz lábbal a Vörös-tengeren. Csoda vagy valamilyen természeti jelenség az események magyarázata? Talán egy előre elképzelt terv valósult meg, amikor az üldözőket elnyelte a tenger? E könyv szerzője a természettudományok módszereivel te­szi vizsgálat tárgyává a Biblia ilyen és ehhez hasonló rejté­lyeit, így például az ókorban elveszett frigyláda „titkát", mely - a Biblia szövege szerint - egy sor rejtélyes balesettel állt kapcsolatban. Ugyanígy tárgyalja Ezékiel próféta láto­mását, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy a próféta idegen égitestről érkezett UFO-ról számolt be, s egy légi utazáson maga is részt vett. Választ ad arra a kérdésre is, hol volt a legendás Ofir, ahonnan a mesés aranykincset hozták Salamon király hajói. Megtudjuk, hogy Jób könyve az Indiai-óceánon folytatott sziláscet vadászatról ír, ugyanis a leviatán nemcsak mitologikus tengeri szörny, hanem valóságos állat neve is volt. Fény derül arra is, mi késztette i. e. 1250 táján a bibliai tájak nomád törzseit, hogy a „tejjel-mézzel folyó Kánaán" területén keressenek maguknak új hazát. Különös összefüggésekre mutat rá a szerző, és sok kérdés válik világossá - agy legalábbis világosabbá - okfejtései nyomán.

Farkas Henrik - IgaZ-akták
A ​szerzőről: Farkas Henrik neves ismeretterjesztő író, a biológiai tudományok kandidátusa, aki aktív éveinek végén a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese volt. A szerző a kötet kiadásának előkészítése idején hunyt el. Farkas Henrik komplex természettudományos munkájában nem kevesebbre vállalkozott, minthogy rávezesse olvasóit a korszerű tudományos világképre. Röviden áttekinti munkájában a világkép fejlődését, majd a következő témák alapján vázolja föl a korszerű világképet: Az élet titka, A bolygó urai (majmok, ember, klónozás, mesterséges agy), A Naprendszeren túl (űrkutatás, csillagközi utazás, csillagok háborúja), Földönkívüliek (különös tekintettel az ufók irracionalitására), Az ember jövője (meddig él egy technikai civilizáció, túlnépesedő világ). Farkas mondanivalója kellemes és mindvégig olvasmányos.

Farkas Henrik - Vándorló ​állatvilág
Akiket ​visszahív a szülőföld Hogyan tájékozódnak a madarak? Akik nem térnek vissza A vándorsáskán nyomában az éhhalál jár A kóborhangyák rettenetes serege Az ember is terjeszt egyes fajokat Kártevő "vendégek" Az ember és állatvilág - egymás mellett Bolygónk vándorlókkal népesül be

Farkas Henrik - Érdekes ​állatvilág
Az ​állatvilág mindenképpen érdekes, még a száraz rendszertani táblázat is, különösen a biológia iránt érdeklődők számára. A szerző célja azonban az, hogy színesen, érdekesen megírt és számos fényképpel illusztrált könyvét mindenki szívesen vegye a kezébe. Nem kell tehát az olvasónak latin nevek útvesztőjében tévelyegnie, csemegézhet az érdekességek, furcsaságok között, s így ismerkedik meg az állattan alapvető összefüggéseivel. Néhány kérdés ízelítőül azokból, melyeket a mű tárgyal: Hogyan terjedtek el az állatok a földön, s a pusztuló fajok megmenthető-e? Élnek-e még ősállatok, s honnan tudunk létezésükről? Használnak-e eszközöket az állatok? Létezik-e a mesebeli vérszívó vámpír? Mit nevezünk lappangó életnek? A könyv célja az érdeklődés felkeltése, a biológiai ismeretek bővítése.

Farkas Henrik - Különös ​állatvilág
Érdekes, ​számunkra sokszor szokatlan állatokat mutat be a rádióból is jól ismert zoológus szerző, a legkülönösebb élőhelyekről és életterekről, a szigetek, őserdők, barlangok, jégmezők, sivatagok és tengerek egészen érdekes módon alkalmazkodott furcsa állatvilágából, saját rajzaival, sok fényképpel illusztrálva.

Farkas Henrik - Legendák ​állatvilága
Milyen ​hosszú a tengeri kígyó? Az óriáspolip rémtettei. Hannibál és a harci elefántok esete. Sárkánybarlang a Kárpátokban. Melyik állat volt a leviathán? A rejtélyes unikornis-szarv ára, avagy az északi hajósok titka. Olvashatunk ebben a könyvben jól ismert állatok: a farkas, a róka, a holló és a gólya különös és sokáig igaznak vélt furcsaságairól. De a képzelet szülte, sosem volt állatok külsejével és viselkedésük furcsaságaival is megismerkedhet az olvasó. A sárkányok, griffmadarak, főnixek és társaik "természetrajzát" kitűnően egészítik ki Gyulai Líviusz gyönyörű linómetszetei.

Farkas Henrik - Fantasztikus ​természetrajz
"Ebben ​a kötetben a sci-fi nagy és érdekes kérdéseit a tudomány szemszögéből kíséreljük meg vizsgálni.A tudomány egyes kérdéseit pedig a sci-fi nézőpontjából veszük szemügyre.Könyvünk természetrajz, az ember és az állatvilág természetrajza."

Farkas Henrik - Kagylósrákok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkas Henrik - Kataklizmák ​és más biológiai tévelygések
Nagyon ​sokan vannak, akik hallottak már valamit Cuvier katasztrófaelméletéről vagy Darwin majomelméletéről, de nagyon kevesen vannak, akik tudják, hogy mind a kettő utólagos kitalálás. Legalábbis ilyen formában az. Mert azért a két név és a két elmélet között valami kapcsolat fölfedezhető, bár ez más, mint ami a köztudatban elterjedt Hogy valójában mi? Azt pár szóval nem lehet elmondani, arról szól a könyv - no meg a hasonló, régi és újabb biológiai tárgyú tévedésekről.

Farkas Henrik - Atlantisz ​rejtélye
Tizenegyezer ​esztendővel ezelőtt szörnyű katasztrófa történt. Egyetlen nap és éjszaka játszódott le az egész: rengett a föld, háborgott a tenger, s Atlantisz, a földkerekség legműveltebb népe által lakott, csodálatosan gazdag és boldog sziget a tenger mélyére merült. Atlantisz rejtélye ma is nagyon sok ember fantáziáját izgatja. Dr. Farkas Henrik élvezetes, mégis tudományos igényű műve megfejti a rejtély jelentős részét, miközben sok kalandos történet során elmeséli Atlantisz históriáját.

Farkas Henrik - Majomtörténetek
E ​könyvben szó esik majd Bert bácsiról, a mogorva gorilláról, Ahláról, aki pávián létére kecskéket őrzött, s Böbéről, a képeket festegető csimpánzról. A történetek igazi hősei azonban mégsem ezek a néha megdöbbentően intelligens majmok, hanem azok a bátor nők és férfiak, akik hónapokat, éveket töltöttek a vadonban, és személyes barátságot kötöttek csimpánzokkal, gorillákkal, orángutánokkal. Megfigyeléseiknek köszönhetjük, hogy ma már sokkal többet tudunk az emberszabásúak életéről, szokásairól, egymás közötti viszonyáról. Farkas Henrik rendkívül olvasmányos könyvéből a modern etológiai kutatások legfrissebb eredményeiből kapunk ízelítőt, s megismerjük a világot benépesítő majomfajok különös életű csoportjait is. A kötetet Kapocsy György állatkerti fotói gazdagítják.

Farkas Henrik - Egyszervolt ​állatok
Azokról ​az állatfajokról olvashatunk e könyvben, amelyek annyira megfogyatkoztak, hogy a kihalás veszélye fenyegeti őket, vagy pedig már ki is pusztultak. Félő, hogy az elkövetkező évtizedekben nagyon sok állatfaj nevét törlik majd az "élők" névsorából. Mindent meg kell tennünk, hogy ez ne következzen be. De vajon sikerül-e megmenteni az indiai orrszarvút vagy a galápagosi óriásteknőst? A feladat nem egyszerű. Az emberiség most tanulja az élővilág megmentésének tudományát. Mert nem elég, ha "békén hagyjuk" az élővilágot, ha "nem bántjuk" a rohamosan pusztuló fajokat. Hiszen gyakori eset, hogy a védelem alatt álló, növényevő állatok túlzottan elszaporodva felborítják a természet egyensúlyát, elfogyasztják, tönkreteszik élőhelyük növényzetét, s végül elpusztulnak. Az embernek tehát be kell avatkoznia az állatvilág életébe. Gyakran ritkítania kell állományukat, vagy védelmezni a járványos betegségektől, ellenségeiktől, máskor meg éppen a ragadozók oltalmazásával lehet biztosítani egy-egy faj életképességét. Furcsa dolog ez: hiszen a természet évmilliókon át megvolt az ember beavatkozása nélkül; a helyzet azonban visszafordíthatatlanul megváltozott. A földgolyót elfoglalta az ember. Egy sereg állatfaj jól megvan velünk, megtanultak mellettünk élni. Akadnak olyan fajok is - mint pl. a kártevő rovarok -, amelyeket ki sem tudunk irtani. Ne higgyük hát, hogy minden állatfaj pusztulóban, eltűnőben van. De mintha a legérdekesebb, legszebb állatfajokat fenyegetné a veszély, Földünk "élő műkincsei" egyre fogyatkoznak. Néhány évtized alatt sok száz állatfaj tűnt le az élet színpadáról, emléküket már csak kitömött példányok és képek őrzik. Többségük az emberi felelőtlenség áldozata. Bolygónk "állatsereglete" azonban még végtelenül gazdag, s a pusztuló fajokért mindent megtesznek a lelkes természetvédők.

Farkas Henrik - Ősállatok
Ősvilági ​utazásra hívjuk az olvasót: képzeletben százmillió éveket repülünk vissza az időben. Aki vállalkozik erre az utazásra, találkozhat a hat méter magas ragadozó zsarnokgyíkkal s az ötven tonnánál nehezebb mocsári óriáshüllővel, a brachiosaurusszal; elábrándozhat azon, hogy milyen volt a krétaidőszak őstengere, melynek tükre fölött ott suhogott a hatalmas repülő őshüllő, a pteranodon bőrszárnya. Megismer egy érdekes, furcsa világot, ami volt, s ami már nincs. Az ősállatok többségét sohasem látta az ember. A talajban, kőzetekben megtalált csontok, kövült lenyomatok - az ősmaradványok - alapján tudunk róluk. A tudósok és a művészek közös munkával alkották meg valószínű képüket.

Kollekciók