Ajax-loader

Szita Szabolcs könyvei a rukkolán


Haraszti György - Szita Szabolcs - Kovács Zoltán András - Vallomások a holtak házából
Ujszászy István vezérőrnagynak, a VKF/2 vezetőjének az ÁVO fogságában írott feljegyzései. Ujszászy István vezérőrnagy információit, feljegyzéseit szovjet fogsága, majd az ÁVO - BM. ÁVH házi őrizetében vetette papírra, kényszerűen megosztva ismereteit kihallgatóival és immár kései olvasóival is. A közreadás, a kísérő tanulmányok és jegyzetek három kiváló történész, Haraszti György, Kovács Zoltán András és Szita Szabolcs munkája.

Szita Szabolcs - Raoul ​Wallenberggel Moszkváig
A ​kötet Raoul Wallenberg szerény, hűséges munkatársának, Langfelder Vilmos mérnöknek állít emléket, aki valószínűleg a budapesti svéd követségi titkár csak részben ismert, tragikus sorsának egyetlen osztályrészesévé vált. A Szita Szabolcs új kutatási eredményei alapján született monográfia igazi XX. századi drámai történet. Középpontjában egy magyar vállalkozó család, a Langfelderek sorsa, 1944-1945 nyers hazai valósága és a Raoul Wallenberg vezetésével folyt áldozatos embermentések állnak. A mű új adatok, eddig ismeretlen tények sorával, korábbi és újabb legendák kritikus felülvizsgálatával szolgál. Beszámol Wallenberg budapesti humanitárius akcióiról, a nyilas rémtettekről, a külföldi diplomaták magatartásáról. Lépésről lépésre követi, miként próbálta a szovjet politikai vezetés az általuk elhurcoltatott két szilárd erkölcsű embermentőnek, Wallenbergnek és Langfeldernek eltűnését az ügyben nem részes magyarokra terhelni. Raoul Wallenberg és Langfelder Vilmos 2012-ben lennének száz évesek. Életüket Moszkvában erőszakkal kioltották, évtizedek óta nincsenek köztünk. Magyar zsidók tízezrei nem tudták megköszönni mindazt, amit értük tettek. E könyv tisztelgés előttük. A könyv mellékletében válogatott bibliográfia található Wallenberg életéről és budapesti működéséről, a szerző e témában írt fontosabb munkáiból illetve olvasható a Wallenberg szűkebb környezetéből, közvetlen kapcsolataiból ismert magyarok tematikusan szerkesztett névsora.

Szita Szabolcs - A ​Gestapo Magyarországon
A ​könyv az első kísérlet a német Titkos Államrendőrség magyarországi történetének összefoglalására. A kötet az egyéb új kutatási eredmények mellett bemutatja az eddig feldolgozatlan komáromi kiszállítások menetét és módszerét.

Szita Szabolcs - Együttélés, ​üldöztetés, népirtás
Tisztelt ​Olvasó! A legújabb felmérések a világon élő cigányság létszámát 12 millióra becsülik. Közülük minden húsz-huszonötödik személy Magyarországon él. Kevesen tudják, hogy az európai államokat tekintve Románia, Bulgária és Spanyolország után hazánkban a legnagyobb a cigány népesség létszáma. A cigányok nyelve sehol sem vált elismert nyelvvé. A hazánkban élő cigányok (újabban analógiaként elterjedt a roma - cigány jelentése ember - szó használata is) törzsek, nemzetségek (vicák), nagycsaládok, sőt, egy-egy kiemelkedő családtag, hozzátartozó szerint differenciáltak. Eredetükről, gyökereikről sokszor csekély ismerettel rendelkeznek. Körükben emiatt is nagy szerepe van az idősek által őrzött hagyományoknak. Az írásbeliség hiánya miatt nincs írott történelmük, az általuk megéltek leginkább szájhagyományként, mondákban és énekekben élnek tovább. Ujabban szép cigány meséket is sikerült gyűjteni. A cigányok fájdalmas történeteiből, fennmaradt énekeiből kitűnik, hogy súlyos örökséget cipelnek; az évszázados kitaszítottságot, a társadalmon kívüliséget súlyos traumaként élték meg. A cigány tanulókkal való hatékonyabb foglalkozáshoz a pedagógusoknak jobban kell ismerni a velünk együtt élő cigányságot. Sokkal mélyebb ismeretekre lenne szükség, ebbe beleértjük, ajánljuk a kiadványunkba foglalt anyag feldolgozását is. A cigányok története iránti érdeklődés segítheti az eredményesebb oktatási és nevelési munkát, mivel a cigány tanulók mind az iskolának, mind a társadalomnak az átlagosnál nagyobb méretben ki vannak szolgáltatva. Emiatt is igénylik tanáraiktól a sorsukba való beleérzést, a barátságos, türelmes és őszinte bánásmódot.

Szita Szabolcs - Halálerőd
Az ​úgynevezett alpesi erőd a Hitler-rezsim végnapjainak titkai közé tartozik. A szerző a tervezett náci végvár előterében vizsgálja a munkaszolgálat és a hadimunka nagyrészt ismeretlen, nyugat-magyarországi történetét. Szita Szabolcs tematikus és kronologikus sorrendben követi nyomon a Magyarország nyugati határa két oldalán zajlott eseményeket, ahol a németek, a Reich hátsó bejáratának védelmére, többek között magyar zsidó kényszermunkásokkal és a kivezényelt helyi lakossággal építtették a Birodalmi Védőállás, a Keleti Fal erőd- és sáncrendszerét. A szerző kiterjedt kutatásai nyomán megrázó kép tárul az olvasó elé az erődépítő munkatáborok szörnyű valóságáról. A téma nyugat-magyarországi vonatkozásában a szerző hiánypótló munkát végzett, ugyanakkor gyarapítja ismereteinket a szálasista bábrendszer tragikus fél esztendős országlásáról is. A tudományos igényű, ugyanakkor olvasmányos munkát számos értékes illusztráció és gazdag képanyag színesíti.

Szita Szabolcs - Ocskay ​László története a háborús embermentések tükrében
Ocskay ​László története a háborús embermentések tükrében. Egy igaz ember története, akit joggal állíthatunk a felnövekvő nemzedékek elé. Aki tettével bizonyította, hogy lehet és kell is tudni választani a jó és a rossz között. Ocskay László a legnehezebb időkben mutatta meg, hogy döntésünk felelőssége elől elbújni nem lehet, nem a parancsszavak hangereje, hanem az erkölcs, a humánum szabályai szerint kell cselekednünk.

Szita Szabolcs - Utak ​a pokolból
A ​Holocaust az Alpok előtt, a Halálerőd, a Munkaszolgálat Magyarország határán c. munkái után Szita Szabolcs a magyar deportáltak ausztriai sorsát követi nyomon. Új könyve a magyar háborús tragédia egy alig ismert fejezetének első tudományos összefoglalása. Új összefüggéseket tár fel az Eichmann-kommandó budapesti és bécsi tevékenységéről, a német terrorgépezet működéséről. Bemutatja a magyarországi cionisták, Kasztner Rezső és társai több embermentési próbálkozását. Tárgyalásaik eredményét, a debreceni, szegedi és szolnoki gyűjtőtáborokból a deportáltak egy részének Auschwitz-Birkenau helyett a Bécshez közeli Strasshofba szállítását. 1944 júliusától 15 000 magyar zsidó végzett családostól kényszermunkát a Reichsgau Groß-Wien és Niederdonau területén. A szerző sokoldalú áttekintést nyújt táboraikról, mindennapjaikról, a túlélésért vívott küzdelmükről. Az Utak a pokolból százezernyi magyar megrendítő sorsáról ad számot. Külön értéke, hogy több deportált csoportról, a mauthauseni foglyokról veszteséglistát is tartalmaz. Gazdag dokumentációja szerint 1944-1945-ben a magyar zsidók vesztesége az annektált Ausztria területén elérte a 22 000-24 000 főt.

Szita Szabolcs - A ​hiányzó Ember
Szita ​Szabolcs új kötete Raoul Wallenberg budapesti kapcsolatrendszerét, magyar munkatársaival folytatott embermentéseit új kutatások, új megközelítések alapján dolgozza fel. A svéd követségi titkár 1944 nyarán kezdett munkába. A svéd kapcsolatokat bizonyító magyar zsidókat folyamatosan Schutzpass-szal (SP, védőútlevél) látta el. Védelmüket önzetlenül, leleményesen és bátran, október 15-e után a nyilas terrorral szembeszállva teljesítette. Nyolc-tízezer, származása miatt üldözött ember közvetlenül neki köszönheti életét. A gazdagon dokumentált, izgalmas kötet sorra veszi Wallenberg közeli segítőit, az áldozatkész terepmunkásokat és sofőröket, bemutatja taktikájukat. Közben állításokat ütköztet, bírálja és elveti a korábbi túlzásokat, a kitalált és fölösleges hőstörténeteket. A szerző feldolgozta a svéd követségi titkár és magyar sofőrje, Langfelder Vilmos szovjet elhurcolásának és fogságának történetét, az évtizedekig folytatott szovjet manipulációkat. Bizonyítja, hogy Raoul Wallenberg világszerte példaképpé emelkedett, a _humánum lovagjaként_ tisztelik.

Szita Szabolcs - Holocaust ​az Alpok előtt
„Szita ​Szabolcs tematikus és kronologikus sorrendben követi nyomon a Magyarország nyugati határa két oldalán zajlott eseményeket, ahol a németek, a Reich hátsó bejáratának védelmére, többek között magyar zsidó kényszermunkásokkal és a kivezényelt helyi lakossággal építtették a Birodalmi Védőállás, a Keleti Fal erőd- és sáncrendszerét. A szerző kiterjedt kutatásai nyomán megrázó kép tárul az olvasó elé az erődépítő munkatáborok szörnyű valóságáról. A téma nyugat-magyarországi vonatkozásában a szerző hiánypótló munkát végzett, ugyanakkor gyarapítja ismereteinket a szálasista bábrendszer tragikus félesztendős országlásáról is.”

Szita Szabolcs - Aki ​egy embert megment...
A ​holokauszt magyarországi történetének egyik különleges eseménysorát, az 1941-42-ben alapított Budapesti Segély és Mentőbizottság, illetve főleg annak egyik vezetője, Kasztner Rezső tevékenységét követi nyomon a szerző legújabb kötetében. Kiterjedt tudományos kutatásai alapján bizonyítani kívánja, hogy az Endlösung idején az emberéletekkel való kereskedés elválaszthatatlan Hitler lovagrendjétől, az SS működésétől, s a nemzetiszocialista érdekek érvényesítésének része volt. Elsőként a hazai cionista mozgalom megerősödését, a bizottság megalakulásának körülményeit és tevékenységének első két évét ismerhetjük meg részletesen. Bemutatásra kerülnek a német megszállás eseményei és következményei, különös tekintettel a Sonderkommando tevékenységére, Eichmannak a zsidó vezetőkkel szemben folytatott kétszínű játékára, az első fogolycsoportok kiszállítására, a hazai és nemzetközi közvélemény reakcióira. Olvashatunk Joel Brandról, a halottak küldöttjéről, megismerhetjük Kurt Becher SS-Standantenführer személyét, aki ridegen számító cinikus karrieristaként óriási hasznot húzott a holokausztból, ám a háború vége már a zsidómentő köpenyében tetszelegve köszöntött rá. A következő fejezetekben részletes ismereteket szerezhetünk az SS és a Mentőbizottság között lefolyt tárgyalásokról, Kasztner Rezsőnek az ebben játszott szerepéről, a Svájcba kiengedett mintavonat történetéről, az SS által és hasznára kényszermunkára fogott magyar zsidókról. Betekintést nyerhetünk a legnagyobb zsákmány, a hazai nagytőkés zsidó családok által fizetett váltságdíjak történetébe, a Bécsben túszként fogva tartott hozzátartozóik, a koncentrációs és munkatáborokba került emberek sorsának alakulásába. Megismerhetjük a háború utolsó hónapjainak a nyilas terrortól a tovább folyó alkudozásokon át a felszabadulásig ívelő tragikus eseményeit, sőt, a történet szereplőinek későbbi sorsát is. A lábjegyzetekkel ellátott, fekete-fehér képekkel és dokumentumok másolataival illusztrált kötetet epilógus és névmutató zárja.

Szita Szabolcs - A ​Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945
Szita ​Szabolcs új monográfiája áttekinti a hitleri birodalom biztonsági szerveinek magyarországi kiépítését, a német Titkos Államrendőrség hatalmának itteni kiterjesztését. Bemutatja, hogy a Gestapo eredményesen épített a besúgókra, a feljelentésekre, ahogy a fizikai és lelki erőszak minden válfajára is. A német titkosszolgálatok már az ország megszállása előtt is dolgoztak magyar földön. A magyar társadalom több rétegéből szerveztek be ügynököket, besúgókat. Mellettük a Gestapo bizton számíthatott a német birodalmi állampolgárokra és a hitleri rezsimmel rokonszenvező német ajkúak titkos vagy nyílt támogatására is. Magyarország megszállása után ezreket vett őrizetbe, legtöbbjüket előre elkészített listák alapján. Adatok, újonnan feltárt tények sora bizonyítja, hogy a terror rablások sorozatával párosult, a zsarolás ugyancsak a német terrorszervezetek napi gyakorlatának számított. A Gestapo tevékenysége az emberkereskedelmet is magában foglalta: a legnagyobb fogás a magyar iparmágnás családok teljeskörű kifosztása volt. A monográfia olvasója képet kap a Hain Péter vezette magyar Gestapo garázdálkodásáról, a megfélemlítésre épített rablások sorozatáról, végül a háború utáni fejleményekről. A kötet szerzője Szita Szabolcs, az MTA doktora, a budapesti Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ (ma HDKE) egyik alapítója.

Szita Szabolcs - Együttélés, ​üldöztetés, holokauszt
Szita ​Szabolcs könyve részletes krónikája a második világháborús zsidóüldözés történetének, bemutatja a munkaszolgálat, a gettósítás, a deportálások történetét, kimondottan magyar szemszögből ismerteti a koncentrációs táborokba hurcoltak sorsát. Mindezeken túl megismerhetjük a magyar-zsidó együttélés több évszázadra visszavezethető történetét, a fajelmélet gyökereit, de a Soá háborút követő feldolgozásának folyamatát is.

Szita Szabolcs - Magyar ​sorsok Auschwitz-Birkenauban
Szinte ​hihetetlen, de Szita Szabolcs könyve a magyar Auschwitzról az első monográfia, amely magyar történész tollából erről a témáról íródott. A deportálás általa előadott története sok tekintetben elüt attól, ahogy a történészek nálunk el szokták beszélni a magyar holokausztot. A szerző nem elégszik meg ugyanis azzal, hogy kizárólag a deportálás elhatározását, előkészítését (a gettósítást), és a deportálandók kiszállítását ecsetelje, továbbmegy ennél, hogy nyomon kövesse a deportáltakat halálos útjukon, elkísérve őket egészen a gázkamrákig. Szita Szabolcs Auschwitz-története igyekszik magába integrálni a tanúságtevők múltat illető tudását, megannyi fájdalmas tapasztalati emlékét, és egyúttal biztosítja, hogy a túlélők a saját hangjukon adják tovább a maguk történetét az utókornak. Nagyon váratott már magára ez az újmódi reprezentáció a holokauszt hazai történetírásában. A magam részéről nyugodt szívvel beiktatnám Szita munkáját az iskolai tanmenetbe, mint ajánlott olvasmányt. Már csak azért is, hogy ezzel is elejét lehessen venni a holokauszttal kapcsolatos ijesztő tudatlanság és előítéletesség jövőbeli terjedésének. (Gyáni Gábor)

Szita Szabolcs - A ​komáromi deportálás 1944 őszén
A ​kötet a komáromi Csillagerődből németországi kényszermunkára hurcolt magyar és nem magyar foglyok történetét meséli el. A munkásmozgalom résztvevőitől kezdve a „felforgatással” vádolt egyéneken át a „társadalomellenes” romákig terjedt az a spektrum, amibe ha valaki beleesett, könnyen a deportálás juthatott osztályrészéül, legyen akár menekült lengyel katonatiszt, akár magyar lelkész az illető.

Fazekas Csaba - Jakab Attila - Petrás Éva - Szita Szabolcs - A ​magyarországi Jehova Tanúi Egyház története
Jehova ​Tanúi a XX. század eleje óta élnek Magyarországon. A Horthy-korszakban hol kommunistának, hol cionistának nyilvánították őket. A Rákosi- és Kádár-korszakban nyugati ügynököknek, Amerika-bérenceknek, rendszerelleneseknek, szovjetelleneseknek, demokráciaelleneseknek bélyegezték őket. A rendszerváltás után is megkapták a társadalomra való veszélyes, a családellenes, nemzetellenes fanatikus szekta minősítéseket.Napjainkban közel negyven ezren vannak a közösség tagjai és a velük rendszeres kapcsolatban lévő, Bibliát tanulmányozó személyek. Kik is valójában Jehova Tanúi? Hogyan élte túl a közösség a XX. század megannyi megpróbáltatását és üldöztetését. Mi a helyük és szerepük a mai magyar társadalomban? Négy történész levéltári kutatásai, visszaemlékezések és bírósági iratok alapján rajzolja meg a közösség magyarországi történetét.

Szita Szabolcs - A ​Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége
Az ​1902-ben alapított, 1948 áprilisában erőszakkal felszámolt Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a hazai ipar létrehozásában, a magyar gazdaság érdekvédelmében sokrétű, értékes tevékenységet fejtett ki. A hiánypótló tanulmány a GYOSZ megalapítását, szervezeti kiépítését, főbb törekvéseit követi nyomon. Szita Szabolcs bizonyítja, hogy a GYOSZ-nak a hazai gyáripari termelés érdekében kifejtett iparpártoló kezdeményezései, szakszerű fellépései, felkészült és sokoldalú képviselete Magyarország nemzeti érdekeit, XX. századi modernizációját, felzárkóztatását szolgálta.

Szita Szabolcs - Magyarok ​az SS ausztriai lágerbirodalmában
„A ​monográfia Magyarországon az első összefoglalás a német nemzetiszocialista lágerrendszer kialakulásáról, szerkezetéről, működési jellemzőiről. Bemutatja az annektált Ausztria háborús valóságát. A hadigazdaság, a fegyverkezési ipar felfutását, az SS-nek végzett kényszermunka rendszerét. Feldolgozza a német megszállás után politikai okból Magyarországról Bécsbe hurcoltak, a deportált zsidók mauthauseni fogolyéletének jellemzőit, a lágerrendszer eddig nagyrészt ismeretlen vagy homályba veszett történéseit.”

Kollekciók