Ajax-loader

Bálint György könyvei a rukkolán


Bálint György - Legendás ​növényeink
Habent ​sua fata libelli (a könyveknek is megvan a maguk történelme) - tanítja a latin közmondás. Igen, a könyveknek, a növényeknek, az állatoknak és az embereknek, sőt az élettelen tárgyaknak is van személyes sorsa, története, legendája. Ez a könyv negyven, jól ismert növény legendáját írja le; azt az életutat, amelyeket ezek a növények a viharos társadalmi körülmények a technika fejlődése és a fogyasztási igények változása hatására éppen úgy átéltek, mint a velük azonos korban élő embertársaik. Érdemes végiggondolni ezeket a sorsokat és legendákat - kiegészítve őket az Olvasó személyes élményeivel. Én ezt tettem, és ezzel a szándékkal ajánlom a kötetet az Ön figyelmébe is. Szeretettel: Bálint György

Bálint György - Rejtsd ​el az örömöd
Bálint ​György első és mindeddig egyetlen verskötete, a Strófák, 1929-ben jelent meg. Ezután is, 1933-ig publikált verseket, de csak ez a több mint negyven évet késő verskötet mutatja be Bálint György költői munkásságának egészét. E versek a harmincas évek prózájának mintegy előzményét jelentik, az indulást, a gyökeret szemléltetik. Tanúsítják, hogy Bálint – polgári származása ellenére – nem a polgári radikalizmus felől érkezett a kommunista baloldalhoz, verseiben kezdettől kimutatható a szociális érzékenység mellett a vonzódás a forradalomhoz s a polgári gondolkodás bizonyos szimptomatikus korlátainak gunyoros elvetése. Költői hangjában ugyanaz az ironikus, személyes, polemizáló jelleg uralkodik, ami publicisztikájára is jellemző később, elerősödve, szinte iskolát teremtve. „…igazi műfaja, megtalált anyanyelve a kispróza volt. De versei mégsem csak ujjgyakorlatok, ahogy az ifjúság is önálló létezés, nemcsak készülődés az érett korra” – írja az előszóban a kötet anyagának összegyűjtője, Gondos Ernő.

Bálint György - Az ​idő rabságában
Előszó: Egy ​ember naplója ez a könyv: feljegyzések és megjegyzések sorozata napjainkról. Nincsenek benne vallomások bizalmas magánügyekről, bár, elismerem, így érdekesebb vagy legalább is izgalmasabb lenne. Valahol a "magánügy" és a "közügy" határán mozog, ott, ahol a közügy magánüggyé válik és megfordítva. Nem hiszek abban, hogy élesen elhatárolható a magánember és a sokaság sorsa. Abban sem hiszek, hogy a "szellemi ember" elvonulhat az élettől. Ha menekülni akar az idő rabságából, napjaink vasrácsai útját állják. A kor könyörtelenül utána megy, minden rejtekhelyére. Napi eseményeken és tüneteken keresztül jeles - sokszor - maradandóbb és bonyolultabb dolgokat. Feljegyeztem ezeket a napi kérdéseket és megkíséreltem néha a feleletet.

Bálint György - Emlékfoszlányok
Bálint ​György vagy ahogyan az országban hosszú évtizedek óta mindenki ismeri, Bálint gazda már számtalan kertészeti szakkönyvvel, újságcikkel és televíziós műsorral lopta magát a szívünkbe. Közel egy évszázadnyi élménnyel és tapasztalattal a háta mögött Bálint gazda ezúttal ötven történetet, illetve az ő megfogalmazásában emlékfoszlányt gyűjtött össze, melyeket ugyanannyira élvezetes önállóan, mint csokorba szedve olvasni. Vajon mi tehetné még személyesebbé és kedvesebbé ezeket a történeteket? Vámos Robi utánozhatatlan, sajátos stílusban készült rajzai! Kettejük közös munkájának gyümölcse ez a nem mindennapi kötet, melyben a bájos illusztrációknak hála a leírtak valósággal megelevenednek. Szerzőről: Bálint György 1919-ben született. Kertészmérnök, újságíró, televíziós személyiség, akit az országban sokan csak Bálint Gazdaként ismernek. Több kötet szerzője, a mai napig tart előadásokat, és publikál különböző folyóiratokban.

Bálint György - Szívügyünk ​a kert
Kedves ​Húgom! Aki ezt olvasta a nyolcvanas évek elején a Nők Lapjában, azonnal tudhatta, hogy Bálint gazdától érkezett levele. Ugyanolyan megbízható rendszerességgel kapta a bölcs tanácsokat metszésről, dugványozásról, öntözésről, mint ahogy a természet is évszakról évszakra teszi a dolgát. Ebből a könyvecskéből is sok mindent megtudhatunk a növényekről, de még inkább arról az olthatatlan szeretetről, amit mindenki érez, akinek szívügye a kert.

Bálint György - A ​tintahal
A ​publicisztika és az esszé egyik legtehetségesebb művelőjét mutatjuk be e válogatással olvasóinknak. Bálint György neve halála után, a felszabadulást követően vált közismertté. Életét,művészetét az embertelenség,a jogtiprás, a fizikai és lelki megnyomorítás elleni harcnak szentelte. Hol ironikus, hol pátosszal telített publicisztikája felöleli korának minden jelenségét, és rendkívüli érzékenységgel reagál e kor döbbenetes eseményeire.

Bálint György - Kis ​könyv a magyar almáról
Ha ​azt kérjük egy magyar gyerektől, hogy nevezzen meg egy gyümölcsöt, akkor szinte egész biztosan az almát fogja mondani. S ez nem véletlen: a magyarok nem nyilaznak az almára, mint Tell Vilmos, és nem szépségkirálynőnek adományozzák, mint Párisz királyfi, hanem elsősorban eszik. Nyersen, italnak elkészítve, ételek zamatos hozzávalójaként - úgy, ahogy ennek a kis kötetnek a szerzője, a televízió népszerű "Bálint gazdája" beszámol róla, kultúrhistóriai és termesztési érdekességekkel, ínycsiklandó receptekkel.

Bálint György - Strófák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint György - Mesterfogások ​kezdő és haladó kertészkedők számára
Mindenki ​örül annak, ha fortélyokról, trükkökről olvashat, hiszen ez azzal a kellemes, jóleső tudattal tölti el, hogy beavatást nyert valami féltett titokba. Szívesen olvas a szakma mesterfogásairól az is, aki birtokában van ezeknek az ismereteknek, de azok is, akik majd csak most fogják megtanulni. A könyv 75 "mesterfogás" leírását tartalmazza, amelyet az évszakok sorrendjében gyűjtött össze a szerző. Ilyenek: Az őszibarack-csemete házi felnevelése, ma is korszerű a vetésforgó, harc a babzsizsik ellen, begóniagumók tárolása, a gyümölcsfák sebkezelése, ha lyukas a mogyoró, a lugasparadicsom, a difenbahia szaporítása , egy gyümölcsfán több fajta, a vakondkérdés, károsak-e a hangyák, rózsadugványozás, a diólevél nem komposztálható, a must tartósítása, szárazvirágok kezelése, festése stb.

Bálint György - Minden ​héten szüret
52 ​kerti növény portréját mutatja be a szerző a kertbarátoknak, akik szabadidejükben megfigyelik, szinte dédelgetik kertjük növényeit; akik néhány olyan dologra is kíváncsiak, amelyek a kertészkedéshez nem feltétlenül szükségesek, de mindenek fölött érdekesek.

Bálint György - Újabb ​mesterfogások kezdő és haladó kertészkedők számára
A ​"legnépszerűbb magyar kertész" leleményes módszereinek újabb gyűjteményét kapja kezébe a tudását gyarapítani kívánó kertbarát olvasó. Önök is magukévá tehetik Bálint gazda tapasztalatait - és alkalmazásuk során egyúttal az ötletesen, előreláthatóan végzett kerti munka élvezetét és eredményét! ... Hiszen ez maga a kertészet: amelyet el lehet kezdeni, de abbahagyni sosem. ... Amikor a természet száz és száz tapasztalat mellé száz és száz új tapasztalatot és gyönyörűséget kínál... Megtudhatjuk a könyvből: Miért nem érik be a fekete szeder? Hogyan kell a lehullott lombot kezelni? Miként gondozzuk a vízkultúrás szobanövényeket? Hogyan kell a díszcserjéket télen metszeni? Miként végezhetjük a gyepfogasolást és gyomirtást? A csalánból hogyan készítsünk növényvédő szert? Milyen is az automatikus öntözés? Sok örömet és sikert kívánunk!

Bálint György - Spanyolországban ​jártam
A ​Spanyolországban jártam című útirajz 1937-ben készült, és két másik nagyobb tanulmánnyal (Salavin, vagy a kispolgári regényhős alkonya; Odisszeusz vagy az óvatosság) egy kötetben 1938-ban jelent meg (Rekord kiadás é. n.). Magyar István, aki összeállította Bálint György írói munkásságának bibliográfiáját (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerkesztette Szabolcsi Miklós és Illés László. Bp. 1962. 563–615.), a következőket jegyzi meg e kötetről: „Bálint Györgynek ez a könyve a fasiszta terror veszélyei és a könyvcenzúra miatt már nem kerülhetett forgalomba. A kinyomott nyomdai íveket hónapokig rejtve őrizték az író hozzátartozói, de később már veszély nélkül ezt sem tehették. Néhány példányt – kéziratként – a barátoknak és ismerősöknek juttattak belőle, a többit a német megszállás idején papírzúzdába adták. A Spanyolországban jártam így és ezért először 1947-ben jelent meg az Emberi méltósággal című válogatott Bálint György-kötetben.

Bálint György - Keserédes ​éveim
Családtagjaim ​és barátaim hosszas unszolására vágtam bele, hogy papírra vessem emlékeimet. Ez a könyv mégsem szabályos életrajz, csupán lejegyzése azoknak a helyzeteknek és eseményeknek, amelyek körülöttem zajlottak. Nem életemet kívántam tudálékos pedantériával elemezni, hanem a magántörténelmemből szándékoztam kiragadni azt, ami az átélt 80 esztendőre jellemző. A világirodalom számtalan életrajzot és önéletrajzot tart számon. Ezek többsége - az események felidézésén túlmutatóan - arra törekszik, hogy az életútból valami általánosítható tapasztalatot szűrjön le. Ez azonban csak nagyon keveseknek sikeredett! Nekem eleve nem ez volt a szándékom...

Bálint György - Az ​utolsó percek
Cikkeket, ​glosszákat, napi jegyzeteket tartalmaz ez a kötet; Bálint György javarészt elfeledett írásait, melyek a korabeli folyóiratok hasábjain rejtőztek eddig, szinte ismeretlenül. Majd naplószerű összeállításban kapja az olvasó ezeket az írásokat, mint a kor eleven tükörképét, melybe ha beletekint, életre kel előtte a történelem, s személyes ismerősévé válnak sokan, akikkel eddig csak könyvekben találkozott. A gyűjtemény első cikkének dátuma: 1936. január, az utolsó 1938... Ezekben az években írta Bálint György elmés, szatirikus jegyzeteit a Magyarország-ba és a Pesti Napló-ba. Aztán lassan elfogyott számára a tér, megszűntek a lehetőségek: szólni, figyelmeztetni. De addig nemcsak a közélet, a napi élet minden eseménye is jó alkalom volt arra, hogy elemzésével bevilágítson a kor útvesztőjébe. Eleven felkiáltójel szinte minden írás. S mindegyikük mindmáig aktuális. Mindannyiunkat figyelmeztetnek: felelősek vagyunk a magunk és mások életéért. Felelősek vagyunk a történelemért. A válogatás Gondos Ernő munkája, az előszót Mihályfi Ernő írta.

Bálint György - A ​toronyőr visszapillant
"Besötétedett, ​hűvösen lebben a szél. Most kellene menekülni, ki tudja, lehet-e még, mire megint világos lesz. Maradok" - írta Bálint György, s a szellemi magatartás, amit neve és műve szimbolizál, ma is tiszteletet ébreszt az olvasóban. Az értelmetlenséget és antihumanizmust tartotta az emberiség legnagyobb ellenségének, azért törekedett arra, hogy az értelem, a racionalizmus világossága jellemezzék írásait. Esszéiben az apróságokból nyílik a távlat, a jelenségből következtethetünk a lényegre. Írói műfajának az aktualitás és a szimbolizmus a jellemzője és fő erénye. Minden írása mozgósít és érdekeltté tesz. Minden szava politikus - művészi megoldásainak ez adja hitelét. Bálint György írásainak ez az új, kétkötetes kiadása jóval bővebb, mint minden eddigi gyűjtemény - felöleli életművének jóformán minden számottevő darabját.

Bálint György - Gyümölcsöskert
A ​népszerű szerző egyik sikerkönyvét ajánljuk. Ebben a könyvében is saját kertjében szerzett tapasztalatait mondja el. Bemutatja a telket, a termesztő munka színterét, a gyümölcsfák formáit, fajtáit. Tanácsot kapunk gyümölcsfajokról, telepítésükről, metszésükről, ápolásukról. Kedvet csinál ahhoz is, hogy az általánosan ismert gyümölcsökön kívül olyan fajokat is ültessünk kertünkbe, amelyeknek gyümölcse még kevésbé ismert, illetve a piacokon még nem vásárolható meg. Végezetül kíméletlen harcot hirdet a kártevők és kórokozók ellen, amihez egyszerű, könnyen elvégezhető védekezési módszereket javasol.

Bálint György - A ​kíváncsi kertész
Hosszú ​éveket töltve a kertjükben serénykedők között, azt tapasztaltam, hogy azok az emberek - hölgyek és urak, ifjak és idősödők, falusiak és városiak - akik kertészkedéssel töltik el szabad idejüket, hő vágyat éreznek az iránt, hogy tudják: mit, miért kell a kerti világban elvégezni vagy megfigyelni. Ehhez feltétlenül némi elméleti ismeretre és sok gyakorlati tapasztalatra van szükség. Ezeket könyvekből, folyóiratokból, netán rádiós, tévés adásokból, meg az évről-évre felhalmozott rutinból lehet összegyúrni! De nagyon hasznos dolog a kérdezés is. Kérdezni jó, de válaszolni még jobb! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sokan keresnek fel kérdéseikkel, amelyekre mindig igyekszem kimerítő, szakszerű és meggyőző válaszokkal szolgálni, miként ebben a könyvben is, ahol a leggyakrabban elhangzó és legizgalmasabb kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtögettem össze. Jól tudom, hogy ebből a könyvből senki sem lesz a kertészkedés Nobel-díjasa, de bizton állítom, hogy néhány nagyon fontos dolgot minden Olvasó meg fog jegyezni az itt leírtakból. A könyvnek mindenesetre van egy jelentős érdeme: nem kell az elején kezdeni az olvasását és nem kell az utolsó oldalon befejezni! Bárhol elkezdhető és bárhol abba lehet hagyni…

Bálint György - A ​szavak felkelése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint György - Az ​állatok dicsérete
A ​középkorban megvetették az állatot, és különféle bűnök jelképét látta benne. Napjainkban sokan a másik végletbe esnek, és azt mondják, hogy az állat tisztább és erényesebb, mint az ember. Óvakodjunk az ilyen túlzásoktól, és főképpen hagyjuk békében az állatokat. Ne bánjunk velük sem kényszermunkára ítélt fegyencek, sem elkényeztetett csecsemők módjára, és ne készítsünk lelki életükről együgyű elméleteket. Amikor La Fontaine megírta meséit, nem akart hű állatjellemrajzokat adni; állatai különböző emberi tulajdonságok allegóriái csupán. A macska nem ravasz, a nyúl nem gyáva, a liba nem buta, a galamb nem szelíd, az oroszlán nem a vadon királya, és a méh nem nyárspolgár. Nyugodjunk bele, hogy egészen más síkon mozognak, mint az ember.. Egy előnyük mindenesetre van az emberrel szemben: nem ismerik a nagyképűséget.

Bálint György - Magaságyás
A ​sorozat célja, hogy a kertészet és a kertészkedéshez szorosan kapcsolódó tennivalók ismeretanyagát a gyakorlat igényeihez, szükségleteihez szabva, közérthetően, kevés szöveggel és sok rajzzal adja közre. A témák kiválasztásakor a tapasztalt kertészre éppen úgy gondoltunk, mint a kezdőre, ezáltal a más és más színvonalon álló kertészeknek tudunk rendszeres tanulnivalóval szolgálni. Ez a füzet a Magaságyás tudnivalóit tartalmazza. Az első látásra különösnek tűnő kerti létesítmény tulajdonképpen egy hosszabb-rövidebb ágyásszélességű, asztalmagasságú veteményes. Számos előnye közül megemlítendő, hogy kis területen, sőt olyan helyen is megvalósítható, ahol egyébként nem volna lehetőség termesztésre. A magaságyba vetett és palántázott növények erőteljesebben fejlődnek, hamarabb érlelnek termést. Egyenes derékkal (meghajlás, guggolás és térdelés nélkül) ápolhatók, amit manapság nemcsak az idősebb korosztály értékel. Ez a termesztési mód különös lehetőséget kínál a mozgáskorlátozottaknak, a tolószékbe kényszerülteknek, mivel hasznos elfoglaltságot és a termesztés sikerét is jelenti. A szerző - saját gyakorlati tapasztalatait a világszerte látottakkal-hallottakkal ötvözve - megismertet a magaságyás létesítésével, beültetésével és fenntartásával.

Bálint György - Búcsú ​az értelemtől
Előszó: Ma ​reggel húszsoros remekművet olvastam. Georges Duhamel írta. Duhamel nagy író és tisztességes ember. Korunk érzelmi és erkölcsi zűrzavarának krónikása és közben az értelem rajongója, a 18. század szellemének francia letéteményese. A hideg barbárság korában forró civilizációpárti és szenvedélyesen védelmezi a józan észt. Legújabb munkája meséskönyv. Címe: "mesék a kertekből". Apró, egy-két oldalas, költőien egyszerű mesékben számol be arról, hogy mi minden történik a kertben, melyet Voltaire szerint kinek-kinek művelnie kell, még a veszedelmes időkben is. Duhamel kertje eleven, friss illatokkal és színekkel bontakozik ki előttünk a maga botanikai valóságában, de amellett jelképes is. Egy európai szellemű ember kertjébe, ha mégoly kicsi is, belefér egész Európa. A húszsoros remekmű a kötet bevezető meséje. Elmondja benne, hogy vihar készül. Vad szél kerekedik, kénes gázok szállnak, dörgés hallatszik a távolból. A zivatar közeledik. Talán még néhány pillanat és a kertet özönvíz árasztja el. De a kertész rendületlenül áll kertjében és kannájából miniatűr esőt, "értelmes" kis esőt áraszt a növényekre. Mintha még mindig jogosult volna a reménység, mintha el lehetne hinni, hogy a legkisebb virág is örökké fog élni, bizalomban és boldogságban. ennyi a mese. Engem megrendített szűkszavú szépsége és jelképének hússzoros monumentalitása...

Kollekciók