Ajax-loader

Dénes Gizella könyvei a rukkolán


Dénes Gizella - Csipkekesztyű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Harminc ​ezüst
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Tavaszi ​búzavetés
Ősz ​volt. Az akácfákról egyenkint perdültek alá a fonnyadozó, nyári nap hőségében szinte leperzselődött, gyenge dértől megcsipdesett halovány levelek s úgy hulltak szerte, mintha száznyi halovány tallérok lettek volna. A tar ágak között ezüstösen csillámló, lágyan lengő kis fonalak szálldostak, lebegtek, mintha össze akarták volna kötni a mulandóságot az élettel, mintha el akarák volna feledtetni ezzel a kicsiny, észrevétlen és csöndes világgal, hogy a nagy zengő nyár már elmúlóban van, s lassan baktató ősz után ködmentes, hókucsmás tél következik. Tél, melyben viharok vannak, nagy szélzúgások, fekete varjúsereg lepi el a nagy, nyugalmas mezőket és a világnak ezt a kicsiny zugát, melyet Szentivánpusztának hívtak... A falutól meglehetősen távol, a földek birodalmában, egyedül, magányosan húzódott meg már nagyon-nagyon régóta. Semmiről nem vett tudomást, olyan volt, akár a fák a mezőkben, magányos és boldog. A csöndnek és békének édes titkos kis szigete.

Dénes Gizella - Veronka ​és a város
Részlet ​a könyvből: Az óra egykedvűen ingatta fekete láncait. Tompán, unottan, kicsit álmosan verte el a déli tizenkettőt, amikor Barta doktor úr megmosta kezét a sárgára súrolt fateknőben. - Egyelőre nincs komolyabb baja Kistóthné. Csak feküdjék nyugodtan. És persze egyék jó sokat mindenből. Ha jön a tavasz, üljön a napra és jó levegőre. Kár, hogy ezeket az ablakokat nem nyitják ki jobban, legalább egy órára mindennap... Már annyiszor mondom, de hiába beszélek maguknak... Itt élnek künn az Isten tiszta, szabad levegőjében, sehol se por, se korom és egymásután köhögnek itt nekem. Hiába beszéltem magának is a jó levegőről annyit, úgy-e?! Az ágyban sovány, sápadtarcú parasztasszony feküdt. Nagy, fekete szemei szomorúan és egy kissé bizalmatlanul ragyogtak az orvos felé. - Hiszen egész nyáron a mezőn dolgozik az ember, annyi levegőt szív ott magába, olyan sokat és olyan jót! Az orvos hangosan felnevetett. De azért egy kissé haragosan húzta össze a szemeit. - A nyáron Kistóthné? Hát azt hiszik maguk, a levegő is olyan, mint a krumpli: verembe kell ásni és megmarad? Tiszta, friss levegőre télen is szükség van, de leginkább az ilyen csatakos, nedves időben s az ilyen szűk, kis lakásban, mint a maguké...

Dénes Gizella - Csodálatos ​fazekas
Az ​1850-es évek Fünfkirchenjében, amikor még német szóval tereferéltek a városka polgárai, valamely tekervényes utcában volt egy kis bolt. Oroszlay Miklós hangszer és nürnbergi áru kereskedése. Ebben az öreg, igénytelen boltban találkozunk először a regény szereplőivel, de ők már magyar emberek. A vén Oroszlay Miklós, boltos, azután két fia, a világot járt nyughatatlan Tamás és a művészetekről álmodozó, de szorgalmas, kitartó kereskedő, Vilmos. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki hosszas készülődés után a mecsekalji városkájának halhatatlanságot ad, világra jön a híres pécsi majolika. A szereplők mögött láthatóvá válik egész Fünfkirchen, a biedermeier-hangulatok kényelmes álmaiból nehezen ébreszthető lakosság, akik a gyárkémények magasba szökő füstje mögött csak nehezen eszmélnek rá, hogy új korba értek.

Dénes Gizella - Kisasszonykirály
"Mária ​kisasszony feje bicsaklott egyet. S mozdulni se tudott többet. Ott csillámlott, súlyosodott vékony nyaka fölött, könnyű, aranybarna haján, fehér homloka körül Szent István koronája. Egyenként adták kezébe a jelvényeket is: a jogart és az ország almáját. Karja, kis keze, gyönge teste minden porcikájában remegett a rárakott fényességek súlya alatt. A hatalom súlya alatt... Akkor a fiatal Garait látta maga mellett, jobbról. És balról Frangepán Jánost. De ő csak a fiatal Garait nézte..." A regény a XIV. sz-i Magyarországon játszódik, az "asszonykirályok" uralma alatt. Előtérben gyöngéd-finom alak áll, Anjou Mária, a "kisasszonykirály". Sorsát, kényszerű házasságáig, kíséri egy szomorú szerelem - hátterében a hatalmi harcok dúlta ország körképével.

Dénes Gizella - Eliza ​tündöklése
Amikor ​először láttam: kicsiny, sovány, majdnem vézna gyermekleány volt. Tizenkét esztendős mindössze. De ez a tizenkét esztendő, az emberi életnek ez a rövid, kevéske darabja úgy reásúlyosodott, hogy szinte lehúzta egészen a földig és nem engedte, hogy sugárzóvá serdüljön. Vékony csontjai gyakran reszkettek, kis, fejletlen teste meg-megingott, mintha eldőlni készült volna. A szegénység és éhség sötétlett szép, különös kékségű szemeinnek fekete szembogaraiban, melyekből olyan feneketlen szomorúság és fájdalom áradt, hogy mindannyian megdöbbentünk tőle, akik ismertük.

Dénes Gizella - Fehér ​torony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Aranyliliom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Ezüstnyárfák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Asszonyok ​a hegyek között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - A ​puszta asszonya
"A ​verandán csöndesen susogtak a vadszőlő levelek. Könnyű kis szél hajlítgatta a vékony ágakat. A két Ursziny kisasszony, a feketeszemű Tilda és a kékszemű Malvin elégedetten nyujtóztak egyet a nádszék kényelmes ölében. - Végre! - ásított Malvin, aki finm fehér csipkét horgolgatott. - Rettenetes volt már ez a hőség. Nem is emlékszem rá, hogy májusban, áldozó csütörtökre ilyen kánikula lett volna. Ha nem jön eső, hamarosan elpusztul minden a kertben. Szegény jó Tinka hiába vesződik majd a zöldségtermeléssel. - És a gyümölcsös, Malvin! - csóválta fejét Tilda kisasszony. - Nem is képzeled milyen nagy kár érte a gyümölcsöst. Minden, lehullik a fákról. Se ringlóta, se kajszin, se körte nem lesz az idén. Mit fogok akkor eltenni télire? Pedig egy rendes spájzban százszámra kell, hogy álljanak a dunsztosok. Én mondom Malvin, hogy a gyümölcsre éppen úgy kellene az eső, mint a Tinka zöldségeskertjére. De mondtam is szegény Tinkának, ne vesződjön azzal, elvégre a puszta is csak ér valamit. Ötszáz holdunk van még! Nekem beszélhetnek, amit akarnak, azért Tinka nem a zöldséges kertjéből tart el bennünket..."

Dénes Gizella - Fekete ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Gizella - Császármadár
A ​temesi főispán, Szilágyi László eladósorba serdült leánya, Erzsébet nem olyan, mint más úri kisasszonyok. "Nyelve, mint a méh fullánkja, esze, mint hét papé" - mondják róla a várbeliek. Íjjal bánni, agarászni, solymászni úgy tud, akár a férfiak, s még írni-olvasni is megtanult. Nem is adja a kezét akárkinek, vár az igazi ideálra, a nagyra hivatott, vitéz daliára. A legendából kerekített kisregény Szilágyi Erzsébet és a fényes jövőjű törökverő vitéz, Hunyadi János megismerkedésének és szerelmének szép históriáját beszéli el.

Kollekciók