Ajax-loader

Selye János könyvei a rukkolán


Selye János - Bonckés ​alatt a kutatás
Selye ​János, a komáromi orvos-dinasztia sarja, a montreali Kísérleti Orvostudományi és Sebészeti Intézet igazgatója, több nagy sikerű könyv szerzője, a kutatásról a kutató emberről mondja itt el gondolatait képzeletbeli famulusának, Johnnak. A könyv elsősorban fiatal kutatókhoz szól, de kézbe vehetik mindazok, akiket érdekel, hogy miért épp az élő szervezetek kutatása - mely szinte teljesen matematizált, ún. egzakt tudományok és többnyire még mindig a saját fogalmainak érvényességével vagy érvénytelenségével elfoglalt társadalomtudományok közé helyezhető el - vált korunk legdinamikusabban fejlődő és legtöbb meglepetést tartogató tudományává. "Egyre bonyolultabb műszereket konstruálnak - írja a stress [sic!] és a kalcifilaxis felfedezője -, hogy mind mélyebbre áshassanak egy-egy kiszemelt ponton. Természetesen ezt a munkát is el kell végezni, de nem mindenkinek kell azt csinálni, John. Nem mindenkinek! A specialistának beszűkül a látóköre, és ma már biztosan tudom, hogy mindig szükség lesz összegezőkre, naturalistákra, akik továbbra is a nagy térségek áttekintésén fáradoznak."

Selye János - Stressz ​distressz nélkül
"A ​stressz az élet sava-borsa" - mondja Selye János professzor. Enélkül nem élnénk vagy csak vegetálnánk. Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt vagy a modern társadalom annyi más betegségét? Ezekre és a testi és szellemi egészség sok más, fontos kérdésére ad megnyugató választ újabb művében Selye János, az "Életünk és a stress", az "In vivo" és az "Álomtól a felfedezésig" nálunk is népszerű szerzője. Félévszázados biológiai kutatómunkáján ak tanulságait alkalmazza az emberre mint társadalmi lényre, megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad a káros stressz - a distressz - elkerülésére. Megmondja, mit tegyünk, ha megoldhatatlannak tűnő kérdéssel állunk szemben, miért veszélyes a halogatás, és hogy miért okoz a céltalanság distresszt. Azt ajánlja: tekintsük hasznos és örömteli játéknak a munkát; rávilágít a munka, a stressz és az öregedés kapcsolataira...

Selye János - Életünk ​és a stress
A ​régi magyar orvoscsaládból származó, Prágában doktorált s 1932 óta Kanadában élő nagy tudós Selye János világhírű könyvét eddig nyolc nyelvre fordították le; a kilencedik nyelv, amelyen most megjelenik, az anyanyelve. Mert a humanista tudós ma is Mikszáthot olvasó magyar, noha teljes egészében külföldön fejtette ki tudományos munkásságát, amelyért a világhír szárnyára kapta, s neve tíz év óta szerepel a Nobel-díj-bizottság előtt. A világhírt biztosító felfedezése, a stress-elmélet, óriási lökést adott az orvostudománynak, de a stress a mindennapi életben is éppoly fontos szerepet játszik, mint a betegségek kialakulásában és leküzdésében. Selye megnyerő egyszerűséggel írja le könyvében ennek a bonyolult élettani mechanizmusnak a felfedezését, ismerteti az érdekes állatkísérleteket, amelyek lépésről lépésre sajátos hormonműködés nyomára vezették, bemutatja az alkalmazkodás betegségeit és a gyógyítás céljából létrejövő tünetei, majd felvázolja biológiai elméletét. Könyvének utolsó részében a stress és a hétköznapi élet kapcsolatából kiindulva "életművészeti" tanácsokat ad, hogyan alkalmazkodhatnánk harmonikusabban, a szervezet öngyógyító tevékenységének felhasználásával a mai élete ritmusához.

Selye János - Álomtól ​a felfedezésig
Selye ​Jánost nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek. Életünk és a stress című világsikert aratott munkája határainkon belül is "bestsellere" a tudományos könyvpiacnak. Magyar fordítása rövid idő alatt négy kiadást ért meg. Álomtól a felfedezésig című munkája - amely megjelenése évében az esztendő legjelentősebb 50 műve között szerepelt az Amerikai Könyvtárszövetség statisztikájában - hasonló világsiker után kerül a magyar olvasók kezébe. Tartalmát találóan jelzi a könyv alcíme: Egy tudós vallomásai. Selye János célja, hogy bemutassa az egyetlen tudóst, akit ismerni vél, vagyis önmagát. Könyve ennek ellenére túlnő egy életrajz keretien. A szerző kritikus szemmel néz a laboratóriumi élet színfalai mögé. Habár önelemzést végez, miközben a tudományos kutatás filozófiájáról, pszichológiájáról és logikájáról ír, bemutat néhány jellemtípust tudóstársai közül is. E típusokon és önmagán keresztül beavatja az olvasót a kutatás és az alkotó gondolkodás műhelytitkaiba, a tudományok összességének szépségébe és a kutatómunka azon belül is különösen saját területe, az orvosi kutatómunka, mélységesen emberi szemléletébe.

Selye János - In ​vivo
"A ​tudományok, különösen a biológia és az orvostudomány, történetük döntő szakaszába jutottak" - írja SELYE professzor, és itt "a részletekbe való belefeledkezés" veszélyére gondol, mely megfosztja a kutatót a teljes egészet tekintő szemlélettől. Szerző úgy véli, hogy az orvostudomány mai, végsőkig specializált korában a szupramolekuláris biológia is elveszti lassan Híveit. Átpártolnak a molekuláris biológiához: a régiek kihalnak, és nem születnek új, klasszikus értelemben vett természettudósok. Szerző azzal, hogy "védelmében veszi" a szupramolekuláris biológiát, valójában a fiatal kutatókat védelmezi: neki kíván segíteni azzal, hogy - nagyon őszintén és emberien - vall eredményekben gazdag pályája tapasztalatairól, sikereiről és tévedéseiről.

Kollekciók