Keresztury Dezső könyvei a rukkolán

Keresztury Dezső - Így ​élt Arany János
"Aki ​többet és mélyebbet akar tudni Arany Jánosról, mint amit a tankönyvekből tudhat, aki az életmű és életút elemző összevetésére kíváncsi, aki a nagy magyar költő Szalontától a halhatatlanságig ívelő pályájáról szeretne egy lírikus irodalomtörténész bensőséges és avatott tollából olvasni, annak ajánljuk Keresztury Dezső Így élt Arany János című könyvét."

Keresztury Dezső - A szépség haszna
Irodalomtörténeti tanulmányok

Keresztury Dezső - "Csak ​hangköre más"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Válogatott ​műfordítások
Keresztury ​Dezsőt, a kiváló irodalomtudóst, a Nyugat második nemzedékéhez tartozó költőt a magyar irodalom mellett a némethez fűzték a legerősebb szálak. Néhány olasz és angol vers egészíti ki a gyűjteményt valamint egy drámaforditás. Élete utolsó éveiben nagybetegen is fordításokon dolgozott és csak ekkor gondolt arra, hogy kötetbe gyűjtse ezeket. Erre azonban nem jutott sem erő, sem idő. Az Európa könyvkiadó az ő utolsó kivánságának tesz eleget ezzel a posztomusz kötettel.

Keresztury Dezső - Arany ​János
Az ​Arany-hagyomány A remekírók nem művészek csupán, hanem népük szellemének vezérjelenségei is. Műveik a történelem sodrában állanak: nemcsak jelzik, befolyásolják is a fejlődés útját. Az egymást felváltó nemzedékek az ő segítségükkel kapcsolódnak a történelem folytonosságába s velük mérkőzve fejtik ki önmagukat. Aki róluk beszél, szükségképpen érinti a közszellem alapvető kérdéseit. Azok akik a nemzeti művelődés állandóságát őrzik, a nagyok lényének és szerepének "eszmévé finomult" emlékezetét ápolják; a változás harcosai azt hangsúlyozzák, ami egyszeri, emberi volt bennük. Eszményítés és megelevenítés hasonló erőjátékában alakul a magyar Arany-hagyomány is. Ez ellentétes fények sugárzása már Gyulai Pál Arany-képén érezhető. A nagy kritikus kortársa volt a költőnek: látta életének fordulóit, ismerte csüggeteg, zárkózott egyéniségét. De ő rajzolta meg az időtlen érvényűnek szánt Arany-arc első vonásait is, ő mutatta meg életében a "pálya" egységes ívét, ő jelölte ki helyét irodalmunk legnagyobbjai között. Gyulai értett hozzá, hogy a valóságot és az eszményt, a költőt és a mestert összhangzó egységbe foglalja. A következő nemzedékek ezt az egyensúlyt elejtették: az évek során egyre jobban elvált egymástól a példát mutató "klasszikus" és a gyötrődő, ellentmondásokkal teli "ember". Arany már életében a nemzet koszorúsa lett: kora vezető szellemeinek barátja, a legtekintélyesebb költői iskola mintaképe, hivatalosság és ellenzék harcaiban, akaratán kívül, döntő fontosságú vitatárgy. Követői elsősorban művészi tökéletességét hangsúlyozták. Ezt az ellenzék is elismerte: a tökéletesség nyomán - mondták - csak utánzók járhatnak. A "makulátlan művész" ily módon kialakult vonásai csakhamar kiegészültek a példaadó erkölcsi egyéniségével. Gyulai fajunk szellemének és természetének megtestesülését látta a költőben. Az iskola magáévá tette e felfogást s céljának megfelelően elsősorban az erkölcsi mintakép vonásait emelte ki egyéniségéből. Lassanként végleges formát öltött így az eszményivé finomított és kötelező mintává általánosított "hivatalos" Arany-kép. A szoborrá merevítő törekvésekkel szemben már Péterfy Jenő is fenntartással élt. Riedl Frigyes alapvető művében pedig gyakran szólt a költő kedélyéletének borulatáról. A lélek titkos redőit kutató érdeklődés most már ebbe az irányba fordult. A tépelődő egyéniség fontosabbá lett életművénél. A józan, kiegyensúlyozott Arany-arcon mindjobban átütöttek egy "beteg, abnormális zseni" vonásai; a bénult óriásé, aki "nem keresett az életben semmit, mert elrémült mindentől amit talált". Az ellenzék hamarosan kész volt a magyarázattal is: Arany szándéka ellen lett klasszikussá, meghasonlásának főoka szerepének és természetének ellentmondása. Az "ember" és a "klasszikus", e kétféle Arany-szemlélet, irodalmi közvéleményünkben már-már ellenségesen néz farkasszemet. S hogy ez így van, az nem kis részben irodalomtörténetünk hibája. A terjedelmes Arany-filológia sok kitűnő részleteredményt mutathat fel, a költő jellemére és jelentőségére vonatkozó alapvető kérdések tárgyalását azonban átengedte az essay-íróknak. Ezek a dolog természete szerint a költő "faculté maitresse"-ét, vagy egyénisége látomását keresik; összképet adnak, nem fejlődésrajzot. Az Arany-kutatás főműve, Riedl nagyarányú mozaikja is inkább körülvezet Arany világában: keresztmetszeteket mutat, nem a költő fejlődésének útját. Szinnyei Ferenc könyve - ma is a legjobb kis életrajz - túlságosan vázlatos, Voinovich Géza alapos és részletes életrajza pedig ezideig befejezetlen. A költő fejlődésének, emberi és művészi természetének megítélésére döntő fontosságú adalékok egy része még mindig kiadatlan. Bizonyos: a hagyomány e belső ellentmondásainak csirái megtalálhatók Arany világában is. Minden fejlődés változás s Arany pályájának is megvannak a maga fordulói. A tévedés akkor történt, mikor a költő egy-egy életszakának, kedélye egy-egy hullámhegyének vagy völgyének jegyében magyarázták életműve egészét. A teljesebb Arany-hagyomány munkásainak egyre elodázhatatlanabb kötelességük tehát, hogy az egy-egy vonást kiemelő s általánosító jellemképek helyesbítése céljából elkészítsék Arany pályaképét: egyénisége és költészete változásainak s e változások belső összefüggésének megnyugtató rajzát. Ezt a célt kívánja szolgálni ez a könyvecske is.

Keresztury Dezső - Meződy Ö. István - Pannonhalma
Pannónia ​az Árpádok keresztény királyságában az ország legfontosabb, mert a legműveltebb része lett. Századokon át ezért is nevezték a magyarok földjét általában Pannóniának; első világhírű költőnk a Janus Pannonius nevet viselte, s "Virágos kert valaha híres Pannonia" - éneklik ma is a nagy múltra emlékezők. Mikor a halmon már templom és kolostor emelkedett, megkapta a "Mons Sacer Pannoniae" nevet. Ebből formálta Guzmics Izidor a XIX. század elején, a nagy magyar reformkor kezdetén a "Pannonhalma" nevet. Kazinczy Ferenc és társai már ezt népszerűsítették.

Keresztury Dezső - Kapcsolatok
Keresztury ​Dezső ezt mondja új művéről: "Ez a könyv nem valamilyen terv szerint készült… Az élet hozta létre, ahogy a tenger teszi partra változatos hordalékát. A tiszteletadást mindig az alkalom szüli, de a lélekből ered, s talán oda is hat; emlékekkel, személyes mozzanatokkal, érzésekkel van tele, s igen változatos alakban mutatkozik meg. Ebben a könyvben is akad szöveg, amelyet mintha emléktáblára vésendő mondatoknak szántak volna, és érzések fűtötte emlékezés, kényszerűn szófukar jellemzés, de kicsit anekdotikus visszatekintés is; rövid, tétova búcsúvétel s már-már kikerekedett kisesszé, töredékes széljegyzet, az élőbeszéd kötetlenségében meghagyott beszélgetés és szigorúan megfogalmazott ünnepi megemlékezés. Szereplői kivétel nélkül kortársaim... Olyanok, akik híres, fontos alakjai századunknak, de fontos >névtelenek< is... Mind írók, tudósok, művészek; legnagyobb részük a magyar szellemi világ kiemelkedő vagy félhományban maradva is érdemes alakja."

Keresztury Dezső - Így ​éltem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Helyünk ​a világban
A ​magyar világ két tragikus összeomlását éltem át, azt is, ami előttük, közöttük és utánuk történt. Eközben egyre határozottabbá vált meggyőződésem, hogy igaza van Kerényi Zsigmondnak s nem egy, az ő nyomába lépő történetbölcselőnknek: a végzet illúzióik csalétkével fogja meg s dönti romlásba a vigyázatlan népeket - tehát a magyart is. Amikor a második világháború után - amelyben végleg nem volt semmi értelmes keresnivalónk - a rommezőkön megint hozzáfogtunk az újjáépítéshez, a kérdés, hogy hol van vagy lesz helyünk a világban, újra égetően fontos lett. A helyzet egészének elemzésére nálam hivatottabbak vállalkoztak - főként Szekfű Gyula. Egy kiadónk kérésére azonban én is összegyűjtöttem egy kötetre valót idevágó írásaimból: így jelent meg a Helyünk a világban című kötet.

Keresztury Dezső - Pásztor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotás Rezső - Keresztury Dezső - Haza, ​nagy ég alatt / Homeland under great heavens
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Keresztury ​Dezső 57 verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - A ​magyar irodalom képeskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Egry ​Breviárium
Egry ​Józsefnek az e kötetben publikált önéletrajzi töredékei, axiómái és rajzai a művésznek az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára zárt anyagaiban őrzött füzeteiből, noteszeiből származnak. Ezt a kéziratos hagyatékot özvegy Egry Józsefné 1955-ben bízta Keresztury Dezsőre. Egry József több ízben megkísérelte életútjának papírra vetését. A legteljesebb kézirat a művész budapesti műtermében égett el a második világháború idején. Megmaradtak azonban - töredékesen - az önéletrajz fogalmazványai. A nehezen olvasható fogalmazványok a betoldásokkal, törlésekkel át- és átjavított, helyenként elmosódott ceruzaírás rövidítéseit feloldva, helyenként értelemszerű szórendi változtatást alkalmazva, vagy a mai helyesírást figyelembe véve általában a szöveghű közzétételt tekintettük feladatunknak. Keresztury Dezső bevezető tanulmánya mellett a kötet Egry 75 ceruza- és tollrajzát is tartalmazza, melyeket a Napló nagyszámú vázlata közül válogattunk ki.

Gink Károly - Keresztury Dezső - Európai ​pillanatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gink Károly - Keresztury Dezső - A ​kékszakállú herceg vára nyomán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Féktelen ​idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - Batsányi ​János (1763-1845)
Tapolcán ​emléktábla jelöli meg a helyet, ahol Batsányi szülőháza állhatott. Szülővárosa mindig szívesen büszkélkedett nevével, tanári buzgalom hozatta haza 1934-ben ő és felesége hamvait. A Tapolcai füzetek 24. részében Keresztury Dezső emlékezik meg a város nagy szülöttéről.

Keresztury Dezső - Staud Géza - Fülöp Zoltán - A ​magyar opera- és balettszcenika
A ​könyv szerzői ez alkalommal nagy jelentőségű vállalkozásra kötöttek szövetséget: a színház egy eddig méltatlanul elhanyagolt területének, a hazai díszlet- és jelmeztervezésnek történetét írták meg lebilincselően érdekes, vonzó formában s tudományos alapossággal. Az úttörő jelentőségű tanulmányok mellett egyedülállóan gazdag képanyagot talál az olvasó a magyar opera- és balettszcenika történeti emlékeiből és eddigi legjelentősebb eredményeiből. Érdekessége s talán külön vonzereje is a kötetnek, hogy hosszú idő után újra hozzáférhetővé teszi Kéméndy Jenőnek - a századelő legjelentősebb hazai szakemberének - kortársait messze megelőző, máig érvényes tanulságokat magában rejtő színpadtechnikai tanulmányát. A reprezentatív kiadványt a szakterület legkiválóbb alkotóinak lexikona teszi teljessé, egyúttal jól használható kézikönyvvé is. Most, amikor a Kiadó az olvasónak átadja ezt az albumot, egy mindeddig másodlagosnak vélt művészeti ág nagykorúvá válásának újabb s talán végleg meggyőző bizonyítékát tárja a közönség elé.

Gink Károly - Keresztury Dezső - A ​csodálatos mandarin nyomán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - A ​szépség haszna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vécsey Jenő - Falvy Zoltán - Keresztury Dezső - A ​magyar zenetörténet képeskönyve
A ​zenekedvelők mindig érdeklődéssel fordulnak a komponisták és előadóművészek személye felé is; meg akarják ismerni arcvonásaikat, alkotó munkájuk környezetét. Látni szeretnék a kéziratokat, nyomtatványokat, hangszereket; a zenélés helyeit, körülményeit. A történészek pedig igyekeznek feltárni a tárgykör ezernyi más mozzanatát, a zenefilológiai adalékoktól a zenének a társadalmi változásokban játszott szerepéig. Mindebben rengeteg a képpel ábrázolt és megörökített valóság. Zenei múltunk képes emlékeit gyűjti össze ez az album. Bemutatja zenetörténetük nagy alakjait, jelentős műveit, legfontosabb eseményeit. Első kísérlet a magyar zene történetének ilyesfajta összefoglaló áttekintésére. Népi muzsika, régi hangszerek, főúri és polgári zenei élet, zeneszerzők és nagy előadók, nevezetes bemutatókról készült egykori képek - mind felvonulnak a hatalmas gyűjteményekben. A képeskönyv eleven változatossággal, nagy tárgyi hűséggel, a dokumentumok hitelességével, a képek képzeletmozdító látványosságával mutatja be a magyar zene történetét. A könyv nyolc fejezete: 1. A honfoglalás előtt. 2. Találkozás Európával. 3. A török háborúk kora. 4. Kuruckor. 5. Európai zenészek, magyar rezidenciák. 6. A reformkor zenei élete. 7. A századforduló zenei élete. 8. A XX. század zenei élete.

Keresztury Dezső - Emberi ​nyelven
Két ​kisebb kötet - a Dunántúli hexameterek (1956) és a Lassul a szél (1957) - után jelenik meg a válogatott versek e gyűjteménye, mintegy 35 év költői munkásságának gazdag bizonyságaként. Reveláció ez a válogatás. Az olvasó örömmel fedezi fel Keresztury Dezsőben a felelősségtől áthatott szavú, nagy műveltségű, mesterségét fölényesen ismerő költőt. Nemcsak a Balaton-környék bukolikus szépségű tájának, megkapó embereinek színes ábrázolóját, hanem mint történelmi megrázkódtatásokban bővelkedő korunk határozott állásfoglalású humanistáját, az emberi szellem műveinek avatott értékelőjét, őrizőjét és újítóját.

Keresztury Dezső - Híres ​magyar könyvtárak
Hordja ​temetni halottait; azt, ami több a halottnál, Könyvek lapjaira írja az emberiség Tűzre vetik s fénylőbben kel ki megint a parázsból, Az lobog, ég, ami csak tűzrevaló papiros. Öntudatát, létét, álmát értelmezi bennük: Arcát s álarcát őrzi, cseréli a nép. Keresztury Dezső: Hat tétel a nyelvről -Hatodik tétel /könyvek

Keresztury Dezső - Égő ​türelem
Keresztury ​írja könyvéről: — A te Őszikéid — mondta egy barátom, amikor elolvasta az ebben a kötetben összegyűjtött verseket. Nyilván Arany juttatta eszébe a gondolatot: róla szóló könyvem második részén dolgozom éppen. Vállalom is ezt a kitüntető párhuzamosítást, de csak néhány helyesbítéssel. Arany Őszikéi — a köztudattól eltérően — nemcsak az öregkori rezignáció versei; áttetszőbbek, lebegőbbek, de nem kevésbé forrók és elkötelezettek, mint a költő férfikorában keletkezettek. Arany tíz évvel fiatalabb volt nálam, amikor az Őszikéket írta, de lélekben idősebb, zárkózottabb, magányosabb. Köztudomású, hogy a Kapcsos Könyvbe zárta el késői költeményeit. Nem pusztán érzékenységből, de azért is, mert hallgatásával akarta kifejezni, hogy nem ért egyet korával. Én nem érzem magam sem magányosnak, sem rezignáltnak; nem élek szigeten, s nem zártam el verseimet. Ugyanolyan elkötelezettek, bár talán sztoikusabbak, bizonyos mértékig sebzettebbek s modernebbek a régieknél. Az Őszikék óta egyébként sokat változott költészetünk; ami Aranynak vívmány volt, nekünk örökség. Én a magyar költészet egész örökségét magaménak tudom; de örökségnek azt is, ami a világirodalomból az enyém lett. Hogy mit tudtam hozzátenni, más döntse el. Aki Őszikéimnek nevezte e kötet verseit, megkérdezte: hova tartozom voltaképpen, kiket tartok elődeimnek, rokon kortársaimnak? Valahogy így feleltem neki: az említett költői örökség mellett legtöbbet Egrynek és Bartóknak köszönhetek. Az elsőtől a valóság átlényegítését, a világba lépő s ott körültekintő ember áhítatának kifejezését tanultam; a másodiktól a változatosságában is szigorú szerkezet, a nehézségében is világos kifejezés tiszteletét.

Keresztury Dezső - Balaton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Batsányi János - Keresztury Dezső - Batsányi ​János poétai munkáji
BATSÁNYI ​JÁNOS POÉTAI MUNKÁJI-nak 1934-ben készült kéziratát, amelynek hasonmás kiadását e kötetben veszik kézbe a magyar könyvbarátok, az MTA Kézirattára őrzi. E kötet létrejötte és kiadástörténete több vonatkozásban is figyelemreméltó. A költő csaknem fél évszázadon át készült verseinek kiadására, körülményei azonban mindig megakadályozták ezt.

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Keresztury Dezső - Dunántúli ​hexameterek
Hogy ​mi mindent kristályosít ki gondolatokkal, kultúrával telített művészből a táj, alig akad szemléletesebb példa Keresztury Dezső 1946 és 1956 között született versciklusánál. A Balaton-felvidék képe, a víz, az erdők, a szülőház elődök emlékét őrző tárgyai, szüretek, egy öreg matriarcha arca vagy az egykori cigányszépség elnyűtt vonásai kápráztatják a szemet nőies, változékony szépségükkel, s ugyanakkor kettősen túlmutatnak önmagukon: az érzéki élményben felködlik a gyerekkor, világra eszmélés s ugyanakkor a létezésnek az az általános, mondhatni filozófiai átérzése-gondolása, mely mögött az elmúlás, a végtelen Űr sejtése lappang. E sokrétű, közvetlen, eredendően "lírai", leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk: "modern" élménykör a hexameterek kimért, fegyelmezett, eltávolító ritmusában bizarr ellenpontozást kapott, s így líraibb a lírai vallomás, mulandóbb a múló idő e kis kötetben.

Keresztury Dezső - A ​magyar önismeret útja
"A ​nemzeti közösség mibenlétéről s kialakulásáról sokféle elmélet szól, abban azonban mind egyetért, hogy a fejlődés betetőzője, a közösség összetartozásának talán legfontosabb kifejezője a nemzeti öntudat, vagy kissé átfogóbb, s mélyebb jelentésű szóval a nemzeti önismeret. Ha az a felfogás, hogy a közösséget az teszi nemzetté, hogy annak tartja magát, nem fejezi is ki a teljes igazságot, bizonyos, hogy a nemzet az önismeret által emelkedik ki a pusztán csak tenyésző lét formájából; ebben a síkban szemléli önmagát, múltja emlékezetét, jelene adottságait s jövője álmait; ebben nemesedik nyers életösztöne hivatástudattá, túlhabzó életereje erkölcsi eszmények vagy politikai célok által irányított vállalkozássá."

Balogh József - Illyés Gyula - Keresztury Dezső - Hírünk ​a világban
"Szándékosan ​nyomom meg a tollat, hogy figyelmeztetésem minél inkább elevenbe vágjon. A vendég- és szabadságszerető, a lovagias és deli helyett nyugaton a magyar név korcs, sunyi, hazug, gyáva és hatalmaskodó, kérkedő és műveletlen népegyveleget idéz. Magunk előtt nincs mit körülményeskednünk."

Gink Károly - Keresztury Dezső - A ​fából faragott királyfi nyomán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.