Bernhard Grzimek könyvei a rukkolán

Bernhard Grzimek - Emlősök ​enciklopédiája I.
Az ​emlősök származása, testfelépítése, teljesítőképessége és viselkedése a fő témája az ötkötetes enciklopédia első kötete bevezetőjének. A továbbiakban az önálló fajokat ismerhetjük meg sok képpel és szövegben. Elsőként olyan teremtményekről van szó, amelyek tojással szaporodnak, mint a madarak és ugyancsak fogatlan csőrük van. Ezután következnek az oposszumok, koalák, kenguruk és sok más erszényes állat, amelyeknek szokásairól, életéről rengeteg újdonságot, érdekességet írnak le a szerzők. A magasabbrendű emlősállatok között a rovarevők rendje áll az első helyen. Ebben a fejezetben éppúgy szó esik a mindenki által ismert cickányokról, sündisznókról és vakondokokról, mint jó néhány egzotikus állatfajról. A kötet másik nagy része a denevérekkel foglalkozik. Kizárólag ezek az olyan emlősállatok, amelyek repülnek, és igen bonyolult visszhangérzékelő-rendszerrel tájékozódnak.

Bernhard Grzimek - Michael Grzimek - A ​Serengeti nem halhat meg
A ​Serengeti nem halhat meg nem "Afrika-könyv", legalábbis a szó szokásos értelmezésében nem az. Szerzői nem puskával, hanem injekciós fecskendővel és filmfelvevőgéppel "vadásztak", nem trófeákat gyűjtöttek, hanem színes nyakörveket akasztottak a zebrák nyakába... Nem is "repülős-könyv", bár az ötvenéves tudós pilótavizsgát tesz, és fiával kettesben, kis egymotoros repülőgépen vág neki a kalandos repülőútnak Frankfurtból Kelet-Afrika belsejébe. Nem "repülős-könyv", pedig szerzői mesteri tudást igénylő repülő-feladatokra vállalkoznak, melyek egyike a fiatal Michael életébe kerül. Az sem, amit általában "állat-könyvnek" szokás nevezni. Pedig a Serengeti hatalmas állatcsordáinak életét ábrázolja, a zebrákét, gnukét, gazellákét, oroszlánokét, hiénakutyákét, struccokét, sőt még a mérgeskígyókét is. Csakhogy a két tudós nem sző romantikus történeteket, hanem mélyrepülésben számlálja az előzőleg befogott és megjelölt állatokat, követi vándorútjukat, hogy megállapítsa, milyen sors vár rájuk, ha a Nemzeti Park határait az angol hatóságok megnyirbálják. Az eredményről könyvet írnak és színes filmet készítenek. A könyv Európa csaknem minden országában megjelent és sikert aratott, a film pedig Oscar-díjat kapott. Még csak annyit: fia halála után az apa, Bernhard Grzimnek folytatja a munkát, most már Tanzániában, ahol többé nem a meglevő Nemzeti Parkok fennmaradásáért kell harcolnia, hanem újak létesítését segítheti. Mindent egybevetve, különös, izgalmas könyv ez, melyre sokáig emlékezni fognak az Útikalandok olvasói.

Bernhard Grzimek - Ausztrália ​különös állatai
A ​Frankfurti Állatkert igazgatója, az állatvilág neves ismerője, ebben a könyvében Ausztráliába kalauzolja el olvasóit. Míg például Afrika állatvilágáról meglehetősen sokat tudunk, addig az ötödik földrészről, annak felfedezéséről, számunkra szokatlan természeti adottságairól, valamint bizarrnak mondható állatfajairól még mindig hiányosak ismereteink. Grzimek professzor mindenekelőtt azért kereste fel ezt a kontinenst, hogy a szabad természetben tanulmányozhassa Ausztrália állatainak életmódját. Ugyanakkor választ keresett arra is, mit tesznek ebben a trópusi és szubtrópusi országban a természet megőrzéséért. Izgalmas formában számol be azokról az óriás kengurukról, amelyeket bottal is agyon lehetett csapni, a paradicsommadarak felfedezőiről, akiket az emberevők lemészároltak, a kengurukról, amelyeknek már embrió korukban önerejükre hagyatkozva kell nekivágniok a "nagyvilágnak", a nyulak bolháiról, amelyeknek vemhes nyúl vérét kell szívniuk, hogy szaporodni tudjanak – egyszóval a könyv valóságos tárháza az érdekfeszítő újdonságoknak. Olyan tudományos megfigyelések leírásával is találkozhatunk a könyvben, amelyek magyar nyelven először kerülnek publikálásra.

Bernhard Grzimek - Afrika ​kincsei
A ​szerző, Bernhard Grzimek a frankfurti állatkert igazgatója és Tanganyika Nemzeti Parkjainak gondnoka, kinek - szerencsétlenül járt fiával együtt írt - munkájával már megismerkedhetett a magyar olvasóközönség (B. és M. Grzimek: A Serengeti nem halhat meg. Táncsics, 1968). Afrika kincsei című munkájában a közép-kelet-afrikai Nemzeti Parkok fennmaradásáért, a bennük féltve őrzött nemes nagyvadak életéért folytatott további harcokat írja le. Mindez azonban inkább csak kísérőszöveg, keret ahhoz az Afrikát a maga gyönyörű színeiben bemutató, csodás gazdagságú képeskönyvhöz, melyet az olvasó kézhez kap. Bájos és ijesztő, humoros és tragikus állattörténetek elevenednek meg e nagy képeskönyv lapjain, áthatva a kitűnő szakember és melegszívű állatbarát szerző mélységes szeretetétől. Az olvasó megismerheti közben az afrikai népek függetlenségi mozgalmainak néhány, a Nemzeti Parkok sorsát is érintő részletét, és eredményességeiknek nemcsak az emberekre, de a rezervátumok állataira nézve is örvendetes következményeit. A szerző által készített képanyag szinte páratlannak mondható, s elevenebb, közvetlenebb bemutatását adja Közép-Kelet-Afrika tájainak, lakóinak, kis- és nagyvadjainak és különösen ez utóbbiak nem mindenki által ismert mindennapi életének, mint a hazai könyvpiacon megjelent legtöbb hasonló kiadvány. B. Grzimek könyvét mindazoknak melegen ajánljuk, akik szeretik az életközelbe hozott, egzotikus afrikai tájakat és akik szeretik az állatokat.

Bernhard Grzimek - Emlősök ​enciklopédiája II.
Az ​Emlősök enciklopédiájának e kötetében a hangyászokról, lajhárokról és övesállatokról is szó kerül, de mindenekelőtt a félmajmokról, majmokról és az emberszabású majmokról. A pirospofájú makákók "majomkultúrája" és a csimpánzok eszközkészítő képessége egyaránt magasan fejlett értelmi és szociális képességekről tanúskodnak.