Ajax-loader

Maderspach Viktor könyvei a rukkolán


Maderspach Viktor - Havasi ​vadászataim
Maderspach ​Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.

Maderspach Viktor - Páreng-Retyezát
A ​Masszi Kiadó a rendíthetetlen hazafinak, frontharcosnak, a Kárpátok nagy vadászának, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a „Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Ez a könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez az 1936-ban megjelenő első kiadáshoz jó barátja, Kittenberger Kálmán írt ajánló sorokat és előszót.

Maderspach Viktor - Menekülésem ​Erdélyből
Egy ​rendkívül érdekes, izgalmakban bővelkedő könyvet vehet kézbe az olvasó. Maderspach Viktor Menekülésem Erdélyből című könyve az 1930-as években több kiadást megért, de a II. Világháborút követően a kommunista diktatúra évtizedei alatt az elfelejtésre ítélt, tiltott könyvek listájára került. A románok a trianoni diktátum aláírását követően azonnal lezárják a határokat, s megkezdik Erdély és a Partium bekebelezését, a rendcsinálást. Az erdélyi magyarságra szomorú és nehéz idők következnek. A magyarság kiemelkedő vezető egyéniségeit a megszerveződő, jórészt a Regátból és Moldvából származó csendőrség, valamint a titkosrendőrség, a sziguranca emberei a békeszerződésben rögzítettek ellenére folyamatosan megfigyelik, üldözik, a legkisebb vétség esetén súlyos börtönbüntetésre ítélik. Nem kímélik a magyar érzelmű emberek családját sem, őket is folyamatos zaklatással próbálják megrémíteni, elhallgattatni, életüket ellehetetleníteni. Maderspach Viktor rendkívüli ember, magyar hazafi, a magyar hazáért és Erdélyért nagy áldozatokat hozó család sarja, érthető módon ő és családja is szálka a sziguranca, a román hódítók szemében. A jó Isten kiváló képességekkel, remek fizikai adottságokkal áldotta meg, s ezen adottságait maga is továbbfejlesztette. Kemény, határozott jellem, hazája iránt mindhalálig elkötelezett. Az I. Világháborúban mint frontharcos csapatparancsnok is bizonyított. A dél-erdélyi magyarság egyik kimagasló alakja. Nagy vad a román titkosrendőrség számára, akire vadászva biztosra kell menni. Maderspach Viktor jó tollú író is. Vadászati könyvei (Havasi vadászataim; A medve; Páreng-Retyezát) rendkívül olvasmányosak, s mind a mai napig frissek, érdekesek, elevenek. Átélt élményeit a valósághoz szigorú tárgyilagossággal és hűséggel közelítve, de ugyanakkor színesen, érdekfeszítően jeleníti meg könyveiben. Ajánljuk írását mindenkinek, akit érdekel annak az embernek a sorsa, aki 1921-ben utoljára hagyta el fegyverrel a kézben az általa nagyon szeretett szűkebb hazát, Erdélyt, s a Déli-Kárpátokat.

Maderspach Viktor - Tél ​a Retyezáton
Maderspach ​Viktor (1875-1941) birtokos, vadász és író Erdélyben született. Bécsben járt egyetemre, ott szerzett mérnöki diplomát. Édesapja korai halála után átvette az otthoni fatelepek, fűrészüzemek és nagy kiterjedésű erdőterületek felügyeletét. Az 1900-as évek elején Észak-Amerikába ment dolgozni, tapasztalatokat gyűjteni. A kezdetektől részt vett a világháborúban, majd az 1916-os román betöréskor már nem csak a hazájáért, de az elfoglalt iszkronyi otthonáért is harcolt. Magyarország megcsonkításakor Erdélyben maradt. A román hatóság folyamatosan zaklatta, mindenáron be akarta börtönözni, ezért kalandos úton Magyarországra szökött. Itt telepedett le családjával, szülőföldjét és szeretett hegyeit soha többé nem láthatta. Útépítő mérnökként dolgozott itthon és Törökországban. Ebben az időszakban kezdett el rendszeresen írni. Először a Magyarságban tudósított Közel-keleti útjairól, majd a vadászírásait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni. Páreng-Retyezát rengetegeiről, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol előtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését. Kittenberger Kálmán így jellemzi írásait: "Feltárul benne a havasok egész életvilága, ősbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógörgetegek. És a rengetegek állatvilága!" E kötetbe olyan vadászírásokat válogatott a szerkesztő, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg.

Maderspach Viktor - Az ​oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Maderspach ​Viktor Erdély szülöttje volt, valamikor hatalmas birtokok ura, hiszen a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páreng-havasok jó része a Maderspach-birtokhoz tartozott. Ebben az elhagyatott vadon világban nőtt fel, itt szívta magába a természet iránti szeretetet, és itt tanulta meg, mit jelent a szabadság, mit jelent imádni a szülőföldet. Az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, a háborúban merész és rendkívüli megbízatásokat hajtott végre. Amikor 1916 augusztusának legvégén Románia megtámadta Erdélyt, Maderspach Viktor - aki éppen odahaza volt szabadságon - kieszközölte, hogy ne kelljen visszatérnie az ezredéhez, s mint a terepet kiválóan ismerő felderítő, önkéntes katonákból szervezett vadászezredével részt vett a betolakodók ellen vívott súlyos harcokban. Az igazi gerilla harcmodort követő, mindenre elszánt csapatával végrehajtott sikeres akciói nagyban hozzásegítették a hadvezetést ahhoz, hogy gyorsan és csúfosan visszaszorítsák Erdélyből a hódítókat, majd Bukarest elfoglalása után a demoralizált ellenséget a Fekete-tengerig üldözzék. Maderspach Viktor könyve ennek az időszaknak a személyes történelmét beszéli el. Az olvasmányos írás értékes forrásanyaga az I. világháború történeti kutatásainak. A műből a háború természetrajzát a hivatalos történetírásnál jóval plasztikusabban, őszintébben ismerhetjük meg, nem csak azokra a mozzanatokra tér ki, amelyek a borzalmakat példázzák, hanem megmutatja a világháború mindennapjainak élményeit, lehetséges pozitívumait is. Nem utolsó sorban pedig a könyv felmutatja egy kiváló képességekkel rendelkező rendkívüli ember sziklakemény jellemét, izzó hazaszeretetét és roppant eredeti személyiségét.

Maderspach Viktor - Élményeim ​a nyugat-magyarországi szabadságharcból
Maderspach ​Viktor életművének újabb darabjával ismerkedhet meg a Tisztelt Olvasó. E könyvben közreadott írások 1926-ban, január l-je és február 17-e között, a "Magyarság" című budapesti napilapban jelentek meg először, 57 folytatásban: Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból címmel. Maderspach Viktor nem oknyomozó történész, személyes élményekből merít, amikor megírja beszámolóját a nyugat-magyarországi eseményekről és az októberi királypuccsról. A történet rendkívül érdekes, a kommunista diktatúra időszaka alatt elhallgatott, vagy eltorzított formában megírt eseményekről egy hiteles szemtanútól olvashatunk. Emléket állít mindazoknak a bátor magyar embereknek, akiknek határozottsága, tettrekészsége, hazafisága 1921-ben megmentette Magyarország számára Nyugat-Magyarország egyik gyöngyszemét, Sopron városát és környékét.

Maderspach Viktor - Menekülésem ​Erdélyből / Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból
Nemzeti ​hőseink egyike, Maderspach Viktor a trianoni tragédia után is hű marad szülőföldjéhez, és kényszerűen román állampolgárrá válva próbál élni birtokán. Nem hagyják. Világháborús szereplése, a Székely Hadosztályban véghezvitt tettei miatt ugyanis nagy vad a román titkosrendőrség számára. A sorozatos zaklatások és provokációk rövidesen cselekvésre kényszerítik: 1921 májusában a szó szoros értelmében kénytelen kitörni a családi fészekből, s birtokáról fegyveres harc után megszökve, a havasokon át az őt üldöző zászlóaljnyi katona elől Csonka-Magyarország felé veszi az irányt… Kalandos és hihetetlenül izgalmas eseményekben gazdag útjáról szól a Menekülésem Erdélyből című írása. Magyarországra érkezése után azonnal bekapcsolódik a fegyveres küzdelembe Nyugat-Magyarországért. Egykori különítményeseinek maradékával és új társakkal ismét harcba száll. 1921 augusztusában már ott van a Sopron környéki felszabadító harcokban, szeptemberben részese az osztrák csendőrséget megfutamító Rongyos Gárda győzelemének. Szeptember végéig a Nagymartoni V. Felkelő „hadsereg” parancsnoka, majd Sopronban az Ostenburg-zászlóalj tisztje… Élményeiről, tapasztalatairól szól Élményeim a nyugat magyarországi szabadságharcból című, korábban napilapban, sorozatban megjelent írása.

Maderspach Viktor - A ​románok nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Maderspach Viktor - A ​szarvasok háreme
Sorozatunk ​e kötete magyar írók vadászattal kapcsolatos elbeszéléseit gyűjti egybe. Megjelenik benne a vadászirodalom sokszínűsége, amelynek vadászati szakemberek, szépírók és természetbarátok egyaránt elkötelezettjei. A szerzőket összeköti a vadászat önmérsékletes gyakorlása és a természet szeretetteljes fürkészése, tanulmányozása. Igényesen ábrázolják a vadászszenvedéllyel együtt élő ember viszonyát ahhoz a természethez, amellyel nem is olyan rég sokkal inkább együtt élt, mint manapság. Értő szemmel figyelik erdeink életét, és lélegzetelállító titkokat fedeznek fel a hazai állatvilágban. Az izgalmas vadászkalandok azonban nem csupán a veszélyes helyzetekben is úrrá levő embert dicsérik: a magyar vadászokat mindenkor a természet alapos ismerete, a vadon világának szeretete is jellemezte. Így hát aki velük tart, nemcsak a vadászlesek feszült perceinek vagy a vadon sorsdöntő, nagy pillanatainak lehet részese, hanem a természet szépségeire is fogékonyabb lesz.

Maderspach Viktor - Karaván ​a havasokban
Életének, ​írásainak felfedezésével Maderspach Viktor alighanem nemzeti történelmünk utolsó magyar akcióhősévé vált. Írásművészetének utóéletét gazdagítva és a rajongóinak szolgál csemegeként e kötet, amely a szinte teljesen elfeledett, beszerezhetetlen kisregényeit, elbeszéléseit gyűjti egybe, s amelyeket akár kaland- vagy vadászirodalomként is olvashatunk. Maderspach Viktort kora gyermekkorától szinte eleve elrendelt hatások érik, a nagyszülők példája, hazaszeretete egész jellemét és életútját meghatározzák. A szabadságharc bukása után a család áttér a fakitermelésre, a faüzemekben a fiút a világ minden tájáról odavetődött, kalandos sorsú, olykor nagyon is kétes egzisztenciák egész hada veszi körül (Régi történet az erdélyi havasokból, Karaván a havasokban). A maguk módján éppúgy nevelik, tanítgatják a rendkívül értelmes, tehetséges, kiváló szellemi és fizikai adottságokkal rendelkező fiatalembert, mint édesapja, a neves vadász, a Zsil-völgyi faipar egyik első fejlesztője. Viktor pedig figyel és tanul: sportol és mérnöki tanulmányokat folytat, írogat és vadászik, utazgat és – született parancsnok, nagy hatású vezéregyéniség lévén – valóságos tábort vonz maga köré. Később, akár a régi mesterlegények, szakmát tanulni indul a világba, eljut Amerikába (A nászajándék, Vadászati és halászati élmények Amerikában), ahol bútorgyári munkásként dolgozik, de Törökországot éppúgy meglátogatja (Kalandok Keleten), mint Afrikát. A magyaron kívül hat nyelven beszél, és egészen természetes, hogy a háború kitörésekor önként jelentkezik harctéri szolgálatra. De ez már egy másik történet…

Maderspach Viktor - Medve!
" ​... ember és állat egyaránt megdöbben, a halál misztériumának közelségét megérezve elhallgat, pillanatokra kővé mered. Ez a végső vészkiáltás egyaránt idegbontó, akár a nehézkes és indolens szarvasmarha, akár a fürge, de amellett hallgatag ló tüdejének végső erőfeszítése rezegteti meg utoljára a hangszálakat. Az előbbinek mély feljajdulása és az utóbbinak nyerítésszerű vinnyogása egyaránt kifejezésre juttatja azt a minden képzeletet meghaladó őrjöngésszerű ijedelmet, mely a szerencsétlen állatot abban a pillanatban megszólaltatja, amikor a medve teljes súlyával ránehezedik és fogat és karmait a húsába vágja. "

Kollekciók