Ajax-loader

Obrusánszky Borbála könyvei a rukkolán


Obrusánszky Borbála - Törvények ​és tanítások
A ​Törvények és tanítások című könyv a középkori mongol birodalom rövid történetéről, valamint Dzsingisz kán bölcs tanításairól olvashatjuk. Egy rövid tanulmány a belső-ázsiai sztyeppei lovasok ősi örökségét hasonlítja össze a mongolokkal. Szóba kerül két olyan törvény, amelyet a világon elsőként a mongolok rögzítettek írásban. A műben két,eddig még magyar nyelven nem publikált forrásmunka olvasható. Az egyik a híres mongol törvénykönyv, a Dzsaszag, a másik pedig a Fehér történet, amely 14. századi ősi mongol kultuszokat és az állam feladatait foglalta össze.

Obrusánszky Borbála - Mongólia
Elsősorban ​a különleges kalandélményekre vágyóknak, Ázsia varázsa iránt érdeklődőknek, illetve az üzleti útra indulóknak ajánljuk! De a széles nagyközönség figyelmébe is, mert Mongólia - egyedi „ízeivel", kétségtelenül kívánatos és érdekes turistacélpont, noha nem a könnyű pihentető nyaralást ígéri. Különös, egzotikus úticélpont, tele meglepetésekkel, csodálatos látnivalókkal, egy másik fajta világ felfedezésének élményével. A mongolok, ez - a mi történelmünkben egykor sajátos szerepet játszó, - büszke, bátor nép, erős, jellegzetes kultúrával, csodaszép országgal rendelkezik. Meglátogatni nem „sétagalopp", de aki nekivág örök és csodás élményekkel lesz gazdagabb. A szerző: Dr. Obrusánszky Borbála Mongólia kitűnő ismerője, rengeteg időt töltött ott, s az egyik leghivatottabb és avatottabb személy arra, hogy „kézen fogva" a bősz turistát, megszerettesse vele Mongóliát és népét. E kötet vadonatúj, részletes, aktuális, friss, s nélkülözhetetlen információkkal lát el. Értékes fotóanyag és térkép illusztrációk teszik teljessé.

Obrusánszky Borbála - A ​hunok kultúrtörténete
A ​hunok története és régészeti emlékei iránt az elmúlt évtizedekben megnőtt a nemzetközi érdeklődés. Nem csoda, hiszen a hunok - mint a belső-ázsiai térség első jelentős államalkotó népe - olyan sajátos, pusztai műveltséget hoztak létre, amelynek nyomai a mai napig Eurázsia-szerte felfedezhetők.

Obrusánszky Borbála - A ​mongol népek története
Az ​egykori világhódító mongolokról - akik a XIII. század közepére a világ legnagyobb területű birodalmát létrehozták - nagyon keveset hallani hazánkban, holott ez a belső-ázsiai ország ősi nomád életmódjával, történelmével, különleges hagyományaival méltán vívta ki a fejlett nyugati és keleti világ elismerését: egyre több érdeklődő turista és tudományos kutató látogat el Dzsingisz kán egykori államába. Könyvemben a korai mongol eredetű népek történetétől egészen a mai korig adtam összefoglalást, amelyben a történeti tényeken túl röviden foglalkoztam a hitvilággal és a különleges nomád életmód néhány fontos elemével. A könyvben szereplő neveket az érthetőség kedvéért nem tudományos átírásban, hanem fonetikusan adtam meg.

Obrusánszky Borbála - Hunok, ​hungárok, magyarok
Obrusánszky ​Borbála eltér a „hagyományos” történészektől: mivel munkáját nem íróasztal mögött, hanem terepen végzi... E kötetből fény derül a magyarral rokon pártus, szarmata népek vándorlásainak titkaira, a Római Birodalomba rendfenntartó céllal telepített hadaik sorsára. A kötetben a szerző felkutatja és megfejti a hunok nyomait hazánkban, mind Erdélyország területén, feltárva az ősi pusztai hagyaték eddig ismeretlen szilánkjait.

Ceyhun Alakbarov - Obrusánszky Borbála - Azerbajdzsán ​/ Azerbaycan
A ​szerző köszönetet mond Dr. Haszan Haszanov volt budapesti nagykövetnek,aki elindította jelen útikönyv megírását és hasznos tanácsaival segítette a szerzőt. Külön köszönetet szeretnék mondani Dr. Vilajat Gulijev jelenlegi nagykövetnek, aki elősegítette azerbajdzsáni utam megvalósulását és jelen könyv létrejöttét. Az Azerbajdzsán Köztársaság születésének 20. évfordulója tiszteletére. Hazánkban nagyon kevesen vannak, akik a Kaukázus említésekor Azerbajdzsánra gondolnak, sőt ha valakiben felmerül, hogy felfedezné a világnak ezen pontját, inkább a grúzokhoz vagy az örményekhez látogat el. Pedig Azerbajdzsán, a Kaszpi-tenger partján elterülő ország sok érdekességet tartogat számunkra: természeti szépségeket, valamint őstörténeti és kulturális emlékeket. A hegyekben ősi települések és erődök sorakoznak. Azerbajdzsánban a legkülönlegesebb építészeti emlékek az elzárt hegyi falvakban vannak, amelyeket több száz évig alig lehetett megközelíteni, mára azonban nyitva vannak a külföldi látogatók előtt. A Kaukázus hegyvonulatai, a Kaszpi-tenger szelíd, homokos partja, az iszapvulkánok különleges látványa, a gyógyvizes források, tűz-hegyek és még számtalan természeti szépség várja az ide látogatókat, nem beszélve a kiváló gasztronómiáról, melyről az ott járt emberek csodákat mesélnek.

Obrusánszky Borbála - Keleti ​kereszténység
Nesztoriosz ​tanai bámulatos gyorsasággal terjedtek el Ázsiában, különösen nagy hatást gyakoroltak az északi, lovas népekre. A szír kereskedők és misszionáriusok majdnem olyan nagy missziós tevékenységet folytattak, mint a római egyház az európai kontinensen, de ezt a sikert a hivatalos történetírás és teológia máig nem ismeri el. Számos türk törzsnél, valamint a Tang-kori Kínában előbb ismerték meg Jézus tanait, mint Európa egyes "barbár" fejedelmei... Ma már teljesen bizonyos, hogy a Kr. u. 1. század közepén keresztények éltek a távoli Indiában, a Kaukázusban pedig felépült az első keresztény templom.

Obrusánszky Borbála - Szkíta-magyar ​múltunk ragyogása
Az ​elmúlt évszázadban sok új adattal gyarapodott a nemzetközi szkítakutatás. Orosz és nyugati régészek hatalmas, gazdag kurgánokat tártak fel Ázsia szívében, a Tarim-medencében pedig a kínaiak különleges múmiákra leltek, de a mezopotámiai térségből, valamint a Fekete-tenger környékéről is gazdag aranykincs látott napvilágot. Számunkra az a legfontosabb, hogy a felbecsülhetetlen értékű szkíta kincsekben a mi régi hitvilágunk és népmesekincsünk köszön vissza. A keleti, így az ukrán, orosz, török, kazak, azerbajdzsán, mongol, stb. kutatók pedig elkezdték feltárni az ősi szkíta-hun népköltészet és hagyomány legkorábbi rétegét. Szerencsére sok kutató kezét nem kötötte meg a XIX. században futószalagon gyártott nyelvészeti elmélet (indoeurópai vagy éppen a finnugor), így a keleti tudósok büszkén vállalják rokonságukat a sumérokkal, de az Indus-völgyi civilizációt létrehozó dravidákkal is. Jelen kötetben csak mozaikszerűen villantom fel az elmúlt néhány év legújabb régészeti és történeti felfedezéseit, a keleti kutatók műveit, rámutatok a magyar őstörténet néhány fontos kérdésére, a magyarság ősi, kaukázusi szkíta és hun kapcsolatára. A könyvből az is kiderül, hogy a mi ősi civilizációnk kisugárzott az antik görög és mezopotámiai hitvilágra.

Obrusánszky Borbála - Szkíta-hun ​régmúltból székely-magyar jövendő
Szkíta ​- hun őseink páratlan műveltségének régészeti nyomait az egész eurázsiai kontinensen megtaláljuk, a Sárga - tengertől egészen az Enns - folyóig. A szépen csillogó aranytárgyakon túl nekünk, magyaroknak talán még többet jelentenek azok az ókori tudósítások, amelyek leírták őseink ősi szokásait, gyógyítási módszereit, vagy éppen áldozati felajánlásainak rendjét. A régi leírásokat olvasva, sokszor felismerjük a néphagyományunkban megőrződött emlékeket, amelyek nagy részét őseink évezredeken át adtak tovább, és a modern világ kihívásai ellenére mi is átörökítünk az utódainknak. A szkíták kifinomult művészete és ősi kultúrája nagy hatást gyakorolt a szomszéd népekre, sokan, a történelemkönyvben túlságosan felmagasztalt perzsák és görögök is sokat tanultak őseinknek a csodálatos és egyedi művészetéből, a mitológiájából, de sok történet keringett az istenné vált szkíta hősökről is. Erkölcsi téren őseink voltak az ókori világ példaképei. Az antik görög források rendre arról számolnak be, hogy az északi népek, vagyis a szkíták voltak a legigazságosabb, legbátrabb és legjámborabb népek az akkor ismert világban, akik vezetőik alatt szabadon élhettek, sőt a valódi demokrácia a pusztán és nem a görög városokban teljesedett ki, ahol az uralkodó csak az őt trónra emelő törzsi vezetőkkel közösen hozhatott döntést. Ebben a könyvben megtalálhatók azok a lelőhelyek, amelyeket a régészek az elmúlt években tártak fel, de fontosnak tartja azt is átadni, hogy milyen anyagi és szellemi örökséget hagytak ránk...

Obrusánszky Borbála - Azerbajdzsán
Hazánkban ​nagyon kevesen vannak, akik a Kaukázus említésekor Azerbajdzsánra gondolnak, sőt ha valakiben felmerül, hogy felfedezné a világnak ezen pontját, inkább a grúzokhoz vagy az örményekhez látogat el. Pedig Azerbajdzsán, a Kaszpi-tenger partján elterülő ország sok érdekességet tartogat számunkra: természeti szépségeket, valamint őstörténeti és kultúrális emlékeket.

Obrusánszky Borbála - Szkíta ​tájon pata dobog
A ​magyar történeti hagyomány pontosan meghatározta, hogy kik voltak a magyarok ősei: a szkíták és hunok, akik évszázadokon, sőt évezredeken át uralták az eurázsiai sztyeppei térséget. Azt talán sohasem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan keletkezett a ránk is jellemző sajátos szkíta-hun életmód és kultúra, amelynek nyomait máig megtaláljuk a Sárga-tengertől egészen az Őrvidékig, de a modern tudományágak segítségével közelebb juthatunk az igazsághoz. Ennek a hatalmas és erős szövetségnek nem ismertek a pontos határai, de a régészeti leletek alapján a Sárga-tengertől a Bécsi-medencéig hasonló kultúrát alkotó szövetségről lehetett szó, akik már a bronzkortól uralták e hatalmas területet. Közös jellemzőjük a fejlett lovas életmód, az egyedi harcászati taktika, tárgyaikon sorra feltűnnek az úgynevezett „állatküzdelmi” jelenetek. A mai tudományos vélemények alapján a rézkor végén, a bronzkor elején már vannak olyan régészeti kultúrák, ahol a későbbi lovas népek műveltségének a csírája felbukkan. Őseink nevét többféle módon jegyezték fel. A hazai források szittyákról és szklavinokról beszéltek, a görögök hol kancafejő, hol szkíta népekről készítettek feljegyzéseket. Ebben az ismeretterjesztő kiadványban feltárul a hunok és szkíták története és ősi kultúrája. A régészeti leleteken kívül a történeti források is megőrizték az ősi lovas népek emlékét, de a mai magyar néprajzi hagyomány is sok olyan emléket őriz, amelyeknek párhuzamai a keleti szkíta és hun népek között találhatók meg.

Obrusánszky Borbála - Szkíták, ​hunok, magyarok
A ​hunok útját feltáró, könnyed, ismeretterjesztő anyagnak szánt könyvecskét nem lepik el lábjegyzetek, a szerző nem azt tartotta szem előtt, hogy megfeleljen az akadémikusi elvárásoknak. Sokkal inkább azt, hogy őseink, a szíkta-hun népek történeti folyamataira hívja fel a széles magyar olvasóközönség figyelmét, határon innen és túl. Emellett olyan hasonlóságokat villant fel, melyek elindíthatják a jövő Kőrösi Csoma Sándorait, hogy felfedezzék csodás ősi hagyományaink gyökerét. Meg szeretné mutatni, hogy azon szertartások, melyeket ma is gyakorlunk, milyen mély múltra nyúlnak vissza, majd röviden kitér arra, hogy mit köszönhetnek a "fejlett" görögök a szkítáknak, akikkel a Fekete-tenger környékén találkoztak. Felvázolja azt a sok hun várost, amelyet ismerünk, és azokat is, amelyek még feltárásra várnak. A munka számunkra talán legérdekesebb részében pedig részletesen foglalkozik a hun-magyar rokonság hiteles bizonyítékaival, mind a Kárpát-medencében, mind a Kaukázusban!

Obrusánszky Borbála - Szkíta ​rögök fölött hun-magyar szél járja
Ez ​a könyv az eurázsiai, sztyeppei szkíta - hun és a magyar műveltség számos hasonlóságára hívja fel a figyelmet, a Sárga - tengertől egészen a Kárpát-medencéig. * „Európában egyedül a magyarok a királyi szkíták és hunok közvetlen leszármazottai” - hangzott el a németországi szkíta kiállítással kapcsolatban egy akkori nyugati politikus szájából. Az állítás helytálló, ugyanis valóban mi őriztük meg ennek a több évezredes múltra visszatekintő, fejlett kultúrának a nyomait a népköltészetünkben, a jogszokásainkban, a népmeséinkben és a népdalainkban is. Atilla leszármazottai, a Turulnembéli magyar királyok udvarában, a régi regősök énekei alapján megírt történeti krónikákban pontosan feljegyezték, hogyan is kapcsolódunk az ókori eurázsiai, sztyeppei világ két vezető hatalmához, a szkítákhoz és a hunokhoz...

Obrusánszky Borbála - Hunok ​a Selyemúton
Ez ​a könyv sokkal többet nyújt annál, mint amit a címe ígér. Szerzője, aki igen behatóan ismeri egész Közép- és Belső-Ázsia nomád népeinek, sőt város- és oázislakóinak történetét, hatalmas munkára vállalkozott. A címnek megfelelően, elsősorban a hunok és azok birodalma érdekelte ugyan, de azon céltudatosan túl is lépett. Fellép sok megrögzött, hibásan begyökeresedett nézet ellen is, így nem kétséges, hogy komoly vitákat fog kiváltani. Kiváló, modern elemzést kapunk a korabeli hun államról, annak történetéről és a hunok társadalmáról. Alapos orientalisztikai ismeretei nyomán, ablakot nyit számunkra a hunok és leszármazottaik, utódaik irányába. A magyar olvasó hatalmas tudásanyaghoz jut a könyvből.

Obrusánszky Borbála - A ​nesztoriánus kereszténység
A ​nesztorianizmus kialakulása, a nesztorianizmus elterjedése, nesztoriánusok a mongol népeknél, a belső-ázsiai nesztoriánusok utóélete.

Dzsingisz kán - Obrusánszky Borbála - A ​bölcsesség kulcsa
"Minden ​élőlényt egyetlen fiúnak tekintsd Apaként neveld, anyaként tápláld! A törvényt a tan törvényeként tartsd meg! Sok élőlényt boldogítsd!"

Kollekciók