Ajax-loader

Sólyom László könyvei a rukkolán


Sólyom László - Válóper ​másodfokon
A ​báró úrék kisasszony unokája, a rózsadombi villa erkélyén sütkérezve, rajta felejti szemét a szomszédos ház tetején dolgozgató jóképű, izmos testű ácslegényen. A fiú is észreveszi a pillantásokat, és amikor Horthy detektívjei keresik a kommunista ifjúmunkást és apját, ők már - a kisasszony jóvoltából - a bárói villa pincéjének biztos rejtekhelyén húzzák meg magukat. A felszabadulás tavasza pedig egy csúcshegyi házikóban találja a fiatalokat, s a kis család ekkorra már egy új jövevénnyel is szaporodott. Az új világban az üldözött ácsfiúból vezető lesz: gyárigazgató. De ezt feleségének is köszönheti, aki tanulásra ösztönözte, s aki az élet egyéb terheti helyette is vállalta. Életük így szép, tartalmas és boldog. Ebben a harmóniában nő fel köztük a kislány, Mártika, aki azt képzeli, az ő apukája a legszebb, legerősebb, legjobb férfi a világon. Egészen addig, amíg 1956 viharában ez a csodálatos apa gyöngének bizonyul, s hagyja, hogy a szél idegenbe sodorja. A szép családi életnek egyszerre vége Nagyapa, aki oly büszke volt híressé vált fiára, belebetegszik a csalódásba. Márti anyja pedig, akinek életcélja e nagyszerű férfi szolgálata volt, elveszti lába alól a talajt. És Márti úgy érzi, csakis ő teheti jóvá apja bűnét, csakis ő hozhatja rendbe szétzilált életüket. És cselekedni kezd...

Sólyom László - Az ​alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
Az ​Alkotmánybíróság nemrég leköszönt elnöke e kötetben tízéves munkájának elméleti összegzését végzi el. A könyv első felében azokat a tanulmányokat közli, amelyek új elveket, megközelítéseket hoztak a magyar alkotmánybíráskodásba, illetve az elvégzett munkát összegzik. A kötet kétharmadát kitevő második rész rendszeres áttekintést ad az Alkotmánybíróság gyakorlatában felmerülő problémákról (hatáskörök, alapelvek, az alkotmányos kontroll mércéje stb.), és elemzi az egyes alapvető jogok, eljárási garanciák és államszervezeti intézmények alkotmányos megközelítésének elméleti kérdéseit.

Sólyom László - Honnan ​is vagyok?
Sólyom ​László 1919-ben született Újpesten. Az ottani gimnázium hetedik osztályában aratta első irodalmi sikerét egy magyar dolgozattal. Kicsapták érte. Tizennégy évvel később a hasonló szellemben írt színdarabjáért viszont befogadta a magyar irodalom. A közben eltelt majd másfél évtized alatt dolgozott kőműveseknél, textilgyárban, bőrgyárban segédmunkásként, majd kitanulta a géplakatos mesterséget. A háború alatt két évig vasútépítő században szolgált. A felszabadulás után egész a vállalati osztályvezetőségig vitte. Írói bemutatkozása után a Rádió, majd a Madách Színház dramaturgja volt 1957-ig. Ettől kezdve gyakorlatilag "szabadúszó".

Sólyom László - Egy ​elnökség lenyomata
A ​végrehajtó hatalommal nem rendelkező, „ceremoniális” államfő szerepe sem lehet tartalmatlan. A nemzet egységének, amit az elnöknek ki kell fejeznie, értéktartalma van. Ugyanúgy, mint az Alkotmánynak és az állam demokratikus működésének is, amelyek felett őrködni kötelessége. A köztársasági elnöknek tehát határozott elképzeléssel kell rendelkeznie ezekről az értékekről. Ugyanakkor viszonylag kevés a lehetőség arra, hogy ezeket képviselve az ország fontos problémáiról véleményt nyilvánítson. Beszédek és szimbolikus aktusok adhatnak erre alkalmat. Az államfő továbbá egyszemélyes intézmény, s az ebből adódó korlátokra minden megnyilvánulásában ügyelnie kell. Ez azonban nem szűkítheti működése személyességét csupán jellegzetes külső gesztusokra. Beszédeimben valóban én akartam megszólalni. Ahogy már az Alkotmánybíróságon magam írtam minden ítéletemet, úgy elnökként sem volt beszédíróm. Ennek az elhatározásnak sokat köszönhetek. A beszédekre alaposan fel kellett készülnöm, s eközben alapvető kérdéseknek végére kellett járnom, tisztázni kellett álláspontomat. Ez a könyv elnökségem mondanivalóját tartalmazza. A beszéd ugyan elszáll, de van, ami már eddig is nem egyszer visszatért hivatkozásokban, és van, aminek már érezhető hatása. A magam számára pedig számvetés e könyv összeállítása.

Kollekciók