Tamás Gáspár Miklós könyvei a rukkolán

Legéndy Jácint - Szitányi György - Tamás Gáspár Miklós - RAF: ​Búcsúszimfónia
A ​Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, RAF) az 1970-es évek elejétől kommunista terrorszervezetként és városi gerilla csoportként ismert. Történetét a magyar könyvkiadás mindeddig mostohán kezelte. Jelen kötetben nemcsak a RAF-hoz kötődő fontos dokumentumok szerepelnek, hanem a szervezet tevékenységét és az egész jelenséget elemző két kiváló tanulmány is.

Tamás Gáspár Miklós - Másvilág
"Ez ​a könyv a rendszerváltás krónikája, az egyik részvevő szemszögéből. [.] Esszék, újságcikkek, beszélgetések, beszédek - a harmadik magyar köztársaság fájdalmas kudarcairól." - e mondatokkal kezdi gyűjteményes kötetét a szerző. Az írások között akad néhány flekkes publicisztika éppúgy, mint terjedelmes, filozófia- vagy éppen politikatörténeti kitérőkkel bőségesen megtűzdelt esszé, s együttesük tükrözi a szerző széles körű műveltségét (ismeretei a bölcseleten és történelmen kívül kiterjednek az irodalom, nem utolsósorban a magyar irodalom történetére is), szellemességét, elokvenciáját, vitakészségét. De hajlamát a szellemi csapongásra, sőt arra, hogy önmagának is ellentmondjon. A legfeltűnőbb ellentmondás látszatát maga kelti azzal, hogy a kötetet nyitó (1989-es, első publikálásakor meglehetősen nagy felhördülést keltett) írás a Búcsú a baloldaltól, az utolsó esszé pedig a Búcsú a jobboldaltól? címet viseli. Az utóbbiban, mint maga a szerző leszögezi, ez a "búcsú" más; nem lett kevésbé konzervatív, mint volt négy-öt évvel ezelőtt, a Kelet-Közép-Európában kialakuló politikai helyzet azonban arra késztette, hogy "előföltevéseit" kellő kritikával újraértékelje. Politikai álláspontjáról, a szabadelvű konzervativizmusról (ez a kötetzáró írásban mintha meginogni látszanék), amely nem más, mint a liberális hagyomány neokonzervatív újjáélesztése, a könyv több írásában is olvashatunk, megtudva belőlük, hogy a szerző hűséges (volt?) a liberalizmus pártjához, az SZDSZ-hez, kiemelkedő elmének tartja egyik szellemi vezéralakját, Kis Jánost (Ecsetvonások Kis János arcképéhez). Ennek megfelelően elutasítja az azóta megbukott koalíciót és kormányát; ugyanakkor elveti a kommunizmust is: "A kommunisták a valóság iránti reménytelen szerelmüknél fogva fikciónak nézték a törvényt (Kommunisták); meghaladottnak tartja a marxizmust, amely - sors- és pályatársaitól eltérően - soha nem kísértette meg. Ifjúkorában ugyanis Tamás Gáspár Miklós anarchista volt, világnézetének alakulásáról részletesebben a Széchenyi Ágnes által készített interjúban olvashatunk (Kolozsvártól Oxfordig, az anarchizmustól a konzervativizmusig). - A magyar politikai paletta szinte valamennyi színére reflektáló, sziporkázó szellemes filozófus-politikus könyve intellektuális élmény - leginkább azonban az elmúlt négy-öt esztendőt liberális-konzervatív nézőpontból bíráló kommentárok iránt fogékony olvasóknak ajánlható.

Tamás Gáspár Miklós - Antitézis
Kötetünk ​a szerző „fordulata” után, eredetileg angol nyelven írt marxista politikafilozófiai elemzéseit tartalmazza, valamint két magyar nyelven írott, nagyszabású tanulmányt, amelyek egyike itt jelenik meg először. A többi szöveg gyűjteményes kötetek, szocialista folyóiratok vagy terjedelmesebb elemzéseket közlő internetes portálok számára készült esszé (kísérlet) és analízis. Tárgyuk heterogén; gondolatmenetük filozófiát (klasszikus német idealizmust, marxi teóriát s a belőle ágazó kritikai elméletet és értékkritikai iskolát) ötvöz társadalom-, mentalitás- és politikatörténeti belátásokkal. Stílusuk összetéveszthetetlen; tétjük meglehetős: politikai és történeti alapfogalmaink tisztázása.

Tamás Gáspár Miklós - Törzsi ​fogalmak I-II.
Ennek ​a könyvnek a forrása a demokratikus ellenzék, a hetvenes-nyolcvanas évek földalatti irodalma. A még erősen hatvannyolcas hangütésű esszé tizenöt éve íródott a nacionalizmusról mint metaforáról; a mintegy tizenkilenc éve a Bibó Emlékkönyv számára írott "Republikánus elmélkedések" valahol az anarcho-szocializmus és a liberalizmus között helyezkednek el; a nemzeti érzés erkölcsi lényegéről, az "értékválság" legendájáról, a hagyományról szóló fejezetek 1985-86-ban keletkeztek. A kéziratot egy nyugati diplomata csempészte ki Londonba, onnan jutott el Párizsba, a Magyar Füzetek kiadójához...