Ajax-loader

Michael Foss könyvei a rukkolán


Michael Foss - Istenek ​és hősök
A ​mű az ókori Görögország történeteit és legendáit eredeti formájukban mutatja be. Ezek a későbbi századok során hozzátett részektől és valláserkölcsi célzattal történt csonkításoktól mentes erőteljes elbeszélések lenyűgöző olvasmányt jelentenek. A görög mitológia történetei az emberi képzelet első és legtovább fennmaradt szórakozását képviselik.

Michael Foss - Kleopátra ​nyomában
Az ​életrajzi mű a BBC Timewatch csoportjának legújabb kutatási munkái alapján készült, és bemutatja, hogy milyen éles eszű, ambiciozus nő volt Kleopátra, aki saját érdemeinek köszönhette, hogy uralkodhatott. A gazdagon illusztrált tanulmányban Michael Foss alaposan megvizsgálja a tényeket annak érdekében, hogy betekintést kapjunk az ókori világ egyik legérdekesebb személyiségének életébe.

Michael Foss - Kelta ​mítoszok és legendák
„Ezt ​követően Cuchulain a halál ösvényére lépett, lesújtva minden ellenségre és lefejezve őket. Írország népe félt a hirtelen támadástól, ezért minden idegenre gyanakodva nézett. Még Cainbile hárfásait is – akik azért érkeztek, hogy barátságból zenéjükkel a katonákat szórakoztassák – ulsteri kémeknek hitték, és kíméletlenül elűzték a táborból. Az észak felé menekülő hárfások Lia Mor sziklái között félelmükben szarvasokká változtak, mert egyszerre voltak ők a zene és a varázslat emberei...” A kelta vidék rendkívül gazdag mitológiában és régi történetekben. A távoli múltból istenek, óriások és hősök köszönnek vissza, akiknek hírneve a homérosziakéval vetekszik. Írország, Skócia és Wales bárdjai tőzegből rakott tüzek mellett, nagy termekben és falusi viskókban mesélték történeteiket, amelyek nemzedékről nemzedékre szálltak, több száz éven keresztül. Michael Foss a jó mesélők ráérzésével tiszteletben tartja annak a kornak a légkörét és érzésvilágát, amelyben a történetek először elhangzottak, valamint a kelta mesék azon jellegzetességét, amely szerint a jellem, az emberség és a humor sokkal fontosabb, mint a mitológiai jelentés. Ezeknek a történeteknek a szereplői elsősorban az élet sokszínűségét és izgalmas mivoltát dicsőítik: az ünneplést és a gyászt, a vadászatot és a hajtást, az evés-ivást, a harci vágyat, a küzdelem bátorságát és a kicsorduló vért, a tiszteletre méltó halált. Még az „istenek” is – amilyen a durva és kövér Dagda, vagy a gonosz Morrigan – inkább varázslók vagy különleges emberek, mint istenségek. Viselkedésük sokkal inkább hasonlít a pantomim jókedvű és szeszélyes szereplőiéire, mint az olimposzi istenek fontoskodó és gőgös magatartására. „ „Nálunk az a szokás” mondta az egyik bárd a walesi Mabinogionban, „hogy amikor betérünk

Michael Foss - Az ​első keresztes hadjárat
II. ​Orbán pápa 1095-ben a clermont-i zsinaton könyörögve fordult a nyugati keresztény társadalomhoz, hogy segítsenek keleti testvéreiknek. Jutalmuk a három különböző világ - a nyugati kereszténység, a Kelet-bizánci Császárság és az iszlám - határán fekvő Jeruzsálem szent városa volt. A pápa könyörgésének azonnali, lelkes következményeként a hívők felfegyverkeztek. A harcosok felöltötték vértjeiket, a parasztok és zsoldosok íjat, nyilat és lándzsát ragadtak, de voltak, akik csak botokkal, ütőszerszámokkal a kezükben indultak el erre a hatalmas vállalkozásra. Indokaik nem voltak egyértelműek; voltak, akik vallási meggyőződésből vállalkoztak az útra, de legtöbben csak a zsákmányszerzés reményében, vagy csupán a szent hely iránt érzett kíváncsiságból indultak útnak. Bármi is volt az okuk, a keresztesek - akik közül sokan még soha nem hagyták el szülőfalujukat - meggondolatlanul, tudatlanságból vállalkoztak erre a kalandra. Michael Foss ezeknek a különböző társadalmi osztályú férfiaknak és asszonyoknak a történetét meséli el, arra törekedve, hogy a lehető leghitelesebben tolmácsolja saját szavaikat. A történéseknek ily mód elénk tárt, élénken festett képében alkalmunk van bepillantani annak a kísérletnek a hatásába, ami sokkal több volt egy zarándokútnál vagy katonai hódításnál. Láthatjuk, hogyan élnek elfogadható harmóniában a különböző nemzetiségű és vallási hátterű emberek. A szemtanúk beszámolóikban elmosódnak a hős és a bandita között lévő különbségek. A szaracén is lehet ugyanolyan nemes, áruló, bátor vagy kegyetlen, mint a keresztes lovag. Végül nem a vallásos meggyőződésből fakadó gyűlölet vagy a nemzetiségi ellenszenv volt, ami megbontotta az egyének családias harmóniáját, hanem a hódítás eltolódása, a demográfiai változások és az állam politikája. Michael Foss ebben a kiváló könyvben ablakot tár a világ egyik legbizarabb kalandjára, amelyben az átlegemberek tettei megváltoztatták a történelem menetét.

Michael Foss - Arthur ​király és a kerekasztal lovagjai
Sir ​Thomas Malory a Newgate börtön nyirkos cellájában ül, és azon töpreng, hogy az élet mennyire megváltozott. Ő amolyan szokatlan jelenség a 15. században, könyveket bújó lovag. A sors úgy hozta, hogy van ideje fiatalsága hősiességének régi történeteiről írni, melyeket már a háborúk, a vér és a tudatlanság eltöröltek. Az Arthur királyról és a a kerekasztal lovagjairól szóló történetnek ezen jelentős bemutatásában Michael Foss Malory szerepét ölti magára, hogy átélje a meséket. Elképzeli őket, ahogy azt az "engedetlen" Malory lovag is tehette régi latin könyvei, hosszú francia és német lovagregények segítségével. Megláthatjuk, hogyan lép színre Arthur, aki Uther Pendragon és a cornwalli herceg feleségének, Igraine-nak a fia. Aztán megismerhetjük Arthur fejlődését Merlin kezei között, és azt, hogy miként húzza ki a kardot a kőből, amiért is őt királynak választják. Majd pedig megkapja a Tó Hölgyétől az Excaliburt. Az ezután következő történetek közül néhány nem túlzottan ismert, például az, amikor Balin, a barbár kihúzza a Lady Lile oldalán függő hüvelyből a kardot, melyet senki más nem tudott, majd megöli a Tó Hölgyét. A többi történet 19. századi változatai ismertebbek. Így például Sir Lancelot Guenevere királynő iránti szerelme, aztán az, ahogy Sir Meliagaunt csapdába ejti a királynét, vagy a Sir Gawain és Sir Lamorak közti ellentét, melyek új megvilágítást kapnak Malory elbeszélésében. Szerelem, tisztesség, árulás, gyilkosság és vérfertőzés a könyv központi témái. Michael Foss új életre kelti Camelotot és a kerekasztal lovagjainak lovagi tetteit, lefújva róluk az évszázadok porát, hajdani erejükben mutatja be őket. Michael Foss 1937-ben született, Indiában. Tanulmányait Angliában és Amerikában végezte. Sokat utazott, majd egy ideig egy amerikai egyetem előadójaként dolgozott, végül Londonban telepedett le, és minden idejét az írásnak szentelte. Magyarul a Gold Book Kiadó gondozásában az alábbi művei jelentek meg: Kleopátra nyomában, Kelta mítoszok és legendák, Istenek és hősök, Az első keresztes hadjárat.

Kollekciók