Ajax-loader

José Ortega y Gasset könyvei a rukkolán


José Ortega y Gasset - Gondolatok ​a regényről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Ortega y Gasset - Elmélkedések ​Európáról
Kevés ​elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, "európaizálásért" küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg. Legutolsó -s egyben legmélyebb- vallomása az egységes Európa mellett 1949 szeptemberében hangzott el a kettéosztott Európa s a kettéosztott Németország szívében, a kettéosztott Berlin nyugati felében, a frissen alapított Freie Universität falai között. Ortegának a történelem szinte napra pontosan negyven évvel később, 1989 őszén szolgáltatott igazságot: a berlini fal lerombolásával, Németország -s rajta keresztül Európa- újraegyesítésével. Jelen kötet ennek az előadásnak a szerző által átdolgozott, bővített változatát tartalmazza, más, hasonló tárgyú írásokkal együtt.

José Ortega y Gasset - Hajótöröttek ​könyve
José ​Ortega y Gasset (1883-1955) spanyol filozófus a XX. század egyik nagy gondolkodója. A spanyol gondolkodó egyik fő célja hazájának filozófiai modernizálása, a modern polgári filozófia meghonosítása volt. Így korántsem véletlen, hogy Ortega kezdettől fogva a - szépírói hajlamához és képességéhez is közelebb álló - filozófiai esszé műfajához fordult, és később írt könyveinek nagy része is eredetileg napilapokban vagy folyóiratokban jelent meg. Ortegának a XX. századi Spanyolország filozófiai és kulturális életére gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. Túlzás nélkül állítható, hogy Spanyolország filozófiai modernizálása, a filozófiai analfabetizmus felszámolása lényegileg azonos Ortega y Gasset munkásságával. Ez a modernizálás konzervativizmusba, arisztokratizmusba forduló polgári platformon valósult meg. A _Hajótöröttek könyve_ Ortega y Gasset esszéiből ad válogatást. A spanyol filozófus értelmezésében az élet önmagában - és mindig - hajótörés. "A hajótörés azonban nem vízbefulás. Amikor érzi a nyomorult ember, hogy alábukik a mélységben, kapálózni kezd, hogy felszínen maradjon. A kezeknek ez a kapálózó mozgása, amellyel az ember saját veszte ellen ágál, ez a kultúra: úszómozgás. Ha a kultúra nem több ennél, betölti feladatát, s az ember önnön mélysége fölé emelkedik." Ortega y Gasset a század első felében nagy hatással volt Magyarország szellemi életére. Bölcseletének hatása Németh László esetében a legerősebb. A század második felében Magyarországon indexen volt. Nagy művét, _A tömegek lázadásá_t elrettentő példaként, meghamisítva idézték a marxista"filozófiai" munkák. Itt az ideje, hogy Magyarországon újból felfedezzük ezt a nagy spanyol gondolkodót!

José Ortega y Gasset - Goya
Miféle ​ember, mit tart magáról, jövőjének miféle tervét szövögeti a Francesco Goya y Lucientes nevű fiatal legény, aki 1775 elején az Alcalái Kapun át megérkezik Madridba? Ortega y Gasset (1883-1955), aki a kérdésre a művészettörténészeknél körültekintőbb és mindig az egész életet, a teljes művet szem előtt tartó választ akar adni, írásának akár a ,Goya titka' címet is adhatta volna. Mert tudja, hogy a Goyát megérteni akarók "egy talánnyal állnak szemben, egy olyan rejtvénnyel, amelyet jó lenne legalább tisztábban látni, ha már megfejteni nem tudják; hogy óvatosnak kell lenni, és őrizkedni kell a leegyszerűsítő magyarázatoktól, amikor a művészet történetének egyik legbonyolultabb jelenségéről van szó". De a magát elsősorban filozófusnak, Szókratészre hivatkozva"a tudatlanság tudósának" tartó Ortegay Gasset végül csak a jelképpé vált nevet írta a címlapra, hiszen a ,titok' szót - vélhette - csak író engedheti meg magának. E kései művének olvasója a spanyol gondolkodót mint a művészetről újat mondani tudó esszéírót ismerheti meg. Ahogy Ortega szembesíti a Goya-legendát a ráköltésektől megfosztott élettényekkel, művészetével, nemcsak írói remeklés, hanem olyan célirányos módszer is, melynek - Ivo Andricé mellett - a legszebb Goya-esszét köszönhetjük. S egyben a legvalószerűbbet, a legtöbb ismeretet közlőt is, amelyben minduntalan van valami meglepő és meghökkentő, akár a jó spanyol arcképeken.

José Ortega y Gasset - Tájak ​és emberek
A ​legnagyobb spanyol filozófus esszéi a spanyol tájakról, a spanyol emberekről, hazájáról, az emberi szellemről és az érzelmek világáról – töprengések történelemről, művészetről és a lét más alapvető kérdéseiről. A kötetet a legkiválóbb Ortega-fordítók ültették át magyarra.

José Ortega y Gasset - Korunk ​feladata
"Jelenleg ​egyre sürgetőbben igyekszünk kideríteni, hogy merre tart a világ, hisz mély átalakulás jeleit látjuk mindenütt az eszmék, az érzelmek, a stílusok, az intézmények világában. Sokan fájdalmasan tapasztalják, hogy zűrzavar támadt az éltükben" - írja Ortega y Gasset 1923-ban a spanyol Nyugatnak, a Revista de Occidentének első számában. Ugyanabban az évben jelent meg először könyv alakban a Korunk feladata is, melynek fejezetei eredetileg egyetemi előadásként hangzottak el, illetve újságcikként láttak napvilágot Madridban és Buenos Airesben. Ortega az adott válsághelyzetre általános bölcseleti keretben ad választ, s olyan témákra helyezi hangsúlyt, mint a nemzedéki felelősség,az egyéni jövőkép, a korral való szembenézés, a perspektíva, az élet és kultúra, illetve az élet és ráció viszonya. A spanyol filozófus vérbeli esszéket ír, melyekben - Szerb Antal megfogalmazásával - „az értelem és az érzelem latin harmóniában egyensúlyozódik ki", s eltalálja "a helyes utat filozófia és líraközt". Nem csoda, hogy immár nyolcvanéve nemzedékek sora merít az óceánon innen és túl Ortega felismeréseiből és gazdag példatárából. A Korunk feladata magyar fordításban először 1944-ben jelent meg, sajnos hiányos, gyatra változatban; most José Ortega y Gasset (1883-1955) válogatott műveinek sorozatában teljesen új fordításban, hiánytalanul adjuk közre a könyvet, sőt kiegészítjük a modern kiadásokban szereplő három terjedelmes függelékkel is. Az első kettő (A forradalmak alkonya, Einstein elmeletének történelmi jelentősége) szintén 1923-ban keletkezett, és a politika, illetve a tudomány területén mutatja ki a századelő nagy paradigma váltását. A harmadik az Előszó a német olvasókhoz címet viseli, és páratlan jelentűségű az ortegai életműben: valóságos szellemi önéletrajz, melyben Ortega a német filozófiához és Németországhoz fűzűdő viszonyát is elemzi, mégpedig 1934-ben. Az Előszó nem is jelent meg a szerző életében, mert oly "undorítónak találta az 1934-es müncheni eseményeket, hogy táviratilag megtiltotta a kiadását".

José Ortega y Gasset - Elmélkedések ​Leibnizről - Monumenta Hispanica
Az ​alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése.

José Ortega y Gasset - Regény, ​színház, zene
A ​kiváló spanyol filozófus (1883-1955) esszéi a művészetről. Ortega y Gasset a XX. századi szellemi élet egyedülálló alakja. Az életműsorozat (Elmélkedések a Don Quijote-ról, A lázadó ember, Korunk feladata) 4. kötete.

José Ortega y Gasset - Két ​történelmi esszé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Ortega y Gasset - Velázquez-tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Ortega y Gasset - Don ​Quijote nyomában / Atlantisz
La ​Mancha lovagjának elmés, nemes és szomorú alakját használja fel Ortega, hogy rajta keresztül az irodalom, a tudomány, a politika, a képzőművészet, a társasági élet és a lélek legbensőbb tájaira jusson. A nagy spanyol gondolkodó mindebben a lényeget, ahogy ő mondja „a dolgok lelkiségét” kutatja. Az európai mozgalmak, irányzatok és szerkezetek közös lényege az európai lelkiség. Ezt igyekszik megragadni és érzékeltetni az író, aki a regény fajaiból indul Európáig és Európától a regény fajaiig. A mindenen keresztülszáguldó, mindent megismerni akaró „conquistador”, aki azonban nem aranyszigetek és nem is a méla szélmalmok meghódítására törekszik, hanem az amorf intellektualitás hideg, de makacs erejétől hajtva a rejtett valóságot akarja felfogni.

José Ortega y Gasset - A ​tömegek lázadása
"A ​történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni." Németh László: Ortega és Pirandello

José Ortega y Gasset - Elmélkedés ​a vadászatról
A ​nagy spanyol filozófusnak e műve is a bölcseletnek és a közvetlen életvalóság színes, mediterrán színekben tobzódó ábrázolásának ragyogó elegye. Ortega y Gasset számos nézőpontból elemzi az egyik legrégibb emberi foglalatosságot; vizsgálja a vadászat és az etika kapcsolatát, és megmutatja, hogy az ember miképpen szorítja korlátok közé értelmét, hogy a vadászat során visszatalálhasson a természethez. A pompás esszé, miközben élvezetes történeteket mesél el a vadászat kultúrhistóriájából, szinte észrevétlenül avatja be az olvasót a egzisztencialista filozófiai gondolkodás alapjaiba, következetesen képviselve azt az alapelvet, hogy minden erkölcsi ítéletnek a valóságban kell gyökereznie.

José Ortega y Gasset - Az ​"emberi" kiesése a művészetből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Ortega y Gasset - A ​szerelemről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók