Ajax-loader

Karsai Ervin könyvei a rukkolán


Rostás-Farkas György - Karsai Ervin - Ősi ​cigány mesterségek és foglalkozások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rostás-Farkas György - Karsai Ervin - A ​cigányok hiedelemvilága
Kik ​voltak a maják? Fantasztikus és rejtélyes kultúrát hagytak maguk mögött. Ez a sors vár a romákra is. A több száz éves vándorlásunk és üldöztetésünk miatt és alatt nem volt lehetőségünk kultúránk írásos dokumentálására, értékeink ápolására, nyelvünk megőrzésére és fejlesztésére. Mint ahogy minden népnek, így a romáknak is fontos saját múltjuk megismerése, hagyományaik továbbvitele. Az utókor soha nem fogja megismerni álmainkat - vallja Rostás-Farkas György író-költő, újságíró, népe elkötelezett krónikása. Rostás-Farkas György 1949. február 28-án született Békés megyében, Újkígyóson. Karsai Ervin író, pedagógus, nyelvész, aki több mint 11 kötet megírására vállalkozott a kötet társszerzőjével, aki többek között a következőket vallja: "A nemzet adósa a cigányságnak. Garantálni kellene a más nemzetiségek könyvkiadása mellett a cigány könyvkiadást is. Biztosítani a lapkiadást, és egyéb, cigánysággal kapcsolatos publikációk lehetőségét, jelesül az országos médiákban is. Kiemelten kellene kezelni a cigányság törekvéseit, és nem akadályozni." Karsai Ervin Csanád megyében született, Medgyesegyházán, 1936. augusztus 19-én.

Rostás-Farkas György - Karsai Ervin - Cigány-magyar, ​magyar-cigány szótár
Rostás-Farkas ​György és Karsai Ervin két évtizedes gyűjtő- és kutatómunkájának eredményeképpen született meg ez a szótár. A Kossuth Könyvkiadó a kötetet azzal az ajánlással nyújtja át a cigány nyelv iránt érdeklődőknek s a cigány nyelvet tanulni kívánóknak, hogy a szótár mintegy összekötő-kapocs legyen a cigányok és a nem cigányok között.

Karsai Ervin - Rostás-Farkas György - A ​cigányok története
Olyan ​országban szeretnék élni, ahol nem csak a madarak, halak és a fák védettek, hanem a kisebbségek is. Ha egy nép elfelejti múltját, elszakad gyökereitől és beolvad a nemzetek nagy családjába, más szóval asszimilálódik. A cigányokat több évszázadon át üldözték Európában, törvényekkel és rendeletekkel kísérelték meg kiűzni, kiszorítani őket az ún. civilizált világból, vagy legalább gettókba zárva kordában tartani őket. A történelem szomorú és szégyenteljes példákkal szolgált arra, hogy a fejlődés nevével hogyan lehet álcázni egész nemzetek kiirtását. Kevesen tudják, hogy a koncentrációs táborokban hány cigány halt mártírhalált és még kevesebben, hogy még a múlt század végén is éltek cigány rabszolgák Európában. A cigányság mégis, a szívet-lelket nyomorító helyzetekből is talpra tudott állni és meg tudta őrizni nyelvét, kultúráját. Zenészeink, festőink, fafaragóink, költőink, íróink a világ minden táján hirdetik romaságuk mellett a magyar nemzet dicsőségét is. Évszázadok óta itt élünk e hazában és mégis kevéssé, s csak a botrány-krónikákból ismernek bennünket. Az iskolákban nem tanítják történelmünket, kultúránkat, pedig tőlünk is lehetne tanulni, ha mást nem kitartást, leleményességet, család- és gyermekszeretetet. Közhely, hogy minden nép és minden kultúra egyenrangú, de igaz. Ha ezt bárki kétségbe vonná, az az évezred legnagyobb emberiség elleni bűntettét követné el. Ezért feladatomnak, sőt kötelességemnek érzem, hogy minden lehetőségemmel küzdjek népem és kultúrám életben maradásáért. (A szerző)

Kollekciók