Ajax-loader

Szilágyi Ferenc könyvei a rukkolán


Szilágyi Ferenc - Így ​élt Kőrösi Csoma Sándor
" ​Minden magyarban él valami Kőrösi Csoma lelkesültségéből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából..." - írja Illyés Gyula Kőrösi Csomára emlékezve. A "nagy vándor" születésének kétszázadik évfordulójára másodszor jelenik meg az Így élt... sorozatban Kőrösi Csoma Sándor pályájának története gyermek- és ifjúkoráról, a nagyenyedi kollégiumi évekről,a felkészülés és vándorút, majd a tudományos kutatómunka ezernyi buktatójáról. Kőrösi Csoma küzdelmekkel teli élete az elkötelezett hivatástudat eszményképét állítja a fiatal olvasó elé. Az olvasmányosan, érdekesen megírt könyvet korabeli dokumentumok gazdagítják.

Szilágyi Ferenc - A Hóra-világ Erdélyben
Szilágyi Ferenc történész dolgozta fel a Vasile Ursu Nicola azaz Horea vezette 1784-ben kitört parasztfelkelést, amely Hóra-lázadásként lett ismert. A kötet első felében a lázadás okait és előzményeit ismerteti a szerző, a második részben magát a felkelést és a harmadik fejezetben pedig a megtorlást, valamint a felkelésről szóló forrásokat mutatja be.

Szilágyi Ferenc - A Felvidék eltótosodása
Nemzetiségi tanulmányok Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abaúj, Zemplén és Ung megyék területéről.

Szilágyi Ferenc - Sokféle neveknek magyarázatja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - Kőrösi ​Csoma Sándor élete nyomában
"Földrajzi ​értelemben már nyomon követte őt egykor Baktay Ervin, aki sok értékes adattal és megfigyeléssel gazdagította ismereteinket a nagy vándor pályájának ázsiai szakaszáról- Mi most filológiai utazásra hívjuk az olvasót Kőrösi Csoma élete tájaira, ahol mindmáig akad fel- vagy újratérképezendő terület. S hisszük, ez az utazás sem kevésbé izgalmas, már csak azért sem, mivel a kötetet úgy építettük fel, hogy belőle - időrendben haladva a tudós egész életpályája kikerekedjék..."

Szilágyi Ferenc - Kőrösi ​Csoma Sándor hazai útja
A ​Kőrösi Csoma Sándor Kiskönyvtár első kötetea sorozat névadójának állít emléket. A nagy magyar orientalista önfeláldozóan hősies munkáját kezdettől fogva figyelemmel kísérték honfitársai. Kalandos élete, emberi magatartása írók és művészek képzeletét is megragadta. Emlékiratok, költemények, regények, festmények, szobrok jelzik azt a maradandó hatást, amelyet népünk tudatában betöld. Ezt a hatást elemzi Szilágyi Ferenc könyve, amely számos új adattal járul Kőrösi Csoma Sándor életrajzához, illetőleg a hazai Csoma-kép kialakulásához.

Szilágyi Ferenc - Főnixmadár
Egy ​rendkívül gazdag élet eseményei tárulnak fel e kötet lapjain. Zrínyi Miklós, költő és hadvezér a magyar történelem, a magyar haditudomány, a magyar irodalom egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb alakja. Környezete, neveltetése, vagyona és született tehetsége tette alkalmassá arra a jelentős szerepre, melyet európai színvonalon a XVII. században játszott. Ízig-vérig reneszánsz figura, két pogány - a német és a török - ellen harcol. Fegyvere a politika, a toll és a kard. Művelt főúr, aki itáliai virágoskertté szerette volna varázsolni Magyarországot, szabaddá, gazdaggá tenni hazáját s benne még nagyobbá a Zrínyi nevet. Ő állít örök emléket dédapjának, a szigetvári hősnek. Életét nagy akarások, nekigyűrkőzések, bölcs meggondolások, tudásvágy, megtorpanások, műveltség és számtalan akadály, nehézség és helytállás jelzi.

Szilágyi Ferenc - Kőrösi ​Csoma Sándor levelesládája
Legkalandosabb ​sorsú tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor 1784 márciusában született. Diákkorából származik elhatározása, hogy fényt derít a magyar nyelvrokonság vitatott kérdéseire. Mint később írta, ázsiai vándorútjának tárgya: "kikutatni a magyarok első lakóhelyét, összegyűjteni viselt dolgaik történeti adatait, és megfigyelni azt a hasonlóságot, amely több keleti nyelv és a minyelvünk között megvan. "1819 novemberében átlépte hazája határát, és megkezdte megpróbáltatásokkal terhes sok ezer kilométeres vándorútját. Hónapokat, éveket töltött a zanglai kolostorban, a phunktali és kanami zárdákban, ahol elkészítette nagy műveit, tibeti szótárát és nyelvtanát. Könyvei 1834-ben jelentek meg, 1835-ben azonban ismét vándorbotot fogott, majd visszatért Kalkuttába, ahol a könyvtárban végzett fölbecsülhetetlen értékű munkát. Egyik levelének szavaival "lelkében élt a kielégíthetetlen vágy az igazság megismerése iránt", és 1842-ben ismét útnak indult. Lhászába igyekezett, hogy a magyarok őstörténetére vonatkozó adatokhoz jusson, egyre beljebb hatoljon az európaiak számára ismeretlen Belső-Ázsiába. Észak-Indiában, Dardzsilingben érte a halál. A kötet olvasója előtt fölrajzolódik Kőrosi Csoma Sándor életútja, méghozzá a leghitelesebb források alapján: saját levelei, személyes iratai, könyvtári kölcsönzőcédulái, nyugtái, följegyzései mellett olvashatjuk a hivatalok le- és feliratait, a közvetlen szemtanúk, a személyes ismerősök vallomásait, visszaemlékezéseit. A dokumentumok kiegészítik egymást, hitelesítik a tudós szellemi arcképét. Segítségükkel emberközelbe kerül a legendákkal övezett tudós alakja, rejtélyes személyisége. A levelesládában az ismertebb levelek, iratok mellett olyan dokumentumokat is találunk, amelyekkel először itt ismerkedhet meg az olvasó. Vannak részletek, amelyek kötetben még nem jelentek meg, néhányat eddig csak idegene nyelven olvashattunk. A kötet tekinthető magyarázó jegyzetekkel ellátott dokumentumgyűjteménynek, űm benne rejlik a montázsból kibontakozó életrajzi regény lehetősége is. Ki-ki érdeklődése, igénye szerint mélyülhet el a levelesláda által kínált világban, ismerheti meg a nagy keletkutató mindennapjait, azokat a körülményeket, amelyek között páratlan életművét megalkotta.

Szilágyi Ferenc - A ​magyar szó regénye
Sokat ​írtak már a magyar nyelvről, a magyar szavakról. Sőt, ezelőtt jó pár évvel ugyanezzel a címmel jelent meg egy érdekes kis könyve Gombos Lászlónak. A különbség az, hogy könyvünk elsősorban a magyar szavak életével, szókincsünk kialakulásával foglalkozik: amint a cím is jelzi, könnyed, olvasható, érdekes, "regényes" formában. "Olyasféle csoda a nyelv, mint a televízió: a világnak a szavakká bontott képe pillanatok alatt áll össze agyunkban általa: élethűen, színesen. Aki több nyelvet tud: több csatornás készüléken fogadhatja magába a világot. Legtisztább és legélesebb mégis akkor a kép, ha anyanyelvünk hullámhosszán vesszük az adást" - írja a szerző az előszavában. A nyelv képbontó és összerakó rendszerének elemei a szavak. A szavak szinte egyidősek az emberrel, egyidősek a nemzetekkel. Szókincsünk, nyelvünk eredetéről romantikus, regényes elképzelések éltek századokon át. Régebben magánosnak, testvértelennek vélték anyanyelvünket, majd a Biblia nyelvével, a zsidóval rokonították. Később más nagy múltú ázsiai nyelvekkel. Pedig nincs szükség regényes elképzelésekre: szókincsünk több évezredes története a tudomány világánál önmagában is kész regény. Hol izgalmas, hol lelkesítő, helyenként mulatságos, s mindenképpen tanulságos, érdekfeszítő regény. Általa önmagunkat: nyelvünk, nemzetünk múltját, művelődésünk történetét ismerhetjük meg, szinte játékosan, szórakozva.

Szilágyi Ferenc - Tiszteletadás ​Kőrösi Csoma Sándornak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - Mint ​ha pásztortűz ég...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - "Az ​Ész világa mellett..."
A ​nyelvész–irodalomtörténész szerző negyvennél több tanulmányt szentel a felvilágosodás magyarországi irodalmának, valamint a korszak és a szellemi-művészeti irányzat legnagyobb alakjának, Csokonai Vitéz Mihálynak. Szilágyi Ferenc széles távlatban mutatja be a korabeli magyar szellemi-irodalmi életet és foglalkozik a legjelentősebb kortársi alkotók életművével, azzal a hatással, amelyet Csokonaira gyakoroltak.

Szilágyi Ferenc - Deákok ​tüköre
A ​szerző a két-háromszáz évvel ezelőtti régi magyar diákvilágba kalauzol bennünket. A „Deákok tüköre” felvillantja a ma már csak hírből ismert iskolai szokásokat: megtudjuk, hogyan és miért fújták versben még a fizikai tételeket is egykor a diákok; hogyan készültek a „cérnával mért versek”, mikor még iskolai feladatul kellett nagy tollrágás közepette a megadott tárgyakról – a nyárról, a télről, a fösvénységről, avagy éppen a tengeri zivatarról – verseket faragni. Szó esik a „deáki” – vagyis latin – tudományokról, arról az időről, amikor még vesszőzés, iskolai áristom járt már azért is, ha valaki magyarul szólt az óraközi szünetekben pajtásához. Tanúi lehetünk az első fizikai kísérletek iskolai bemutatásának, amelyek ördöngösség hírébe keverték a híres debreceni Hatvani, vagy a sárospataki Simándi professzort. De bepillantást enged a „bűvös tükör” a régi kollégiumi életbe, a diákönkormányzatba, s az élelmezés gondjaiba is: láthatjuk, hogyan járták be nagyobb ünnepeken a nagy- és kisdiákok a környéket, hogy begyűjtsék a lisztet,a kolbászt, a zsírt, a mézet, a mustot, vagy a pénzt a kollégiumi menza konyhájára. Képzeletbeli útra indulva a múlt diákéletébe, ízelítőt kapunk még az iskolai színjátszásból, s arégi diákjátékokból, sportokból is. Különösen sok vidám percet szereznek a megelevenedő vígjátékok jelenetei s az iskolai versenyek, mulatságok hol tanulságos, hol szívderítő leírásai. Mindezt a diákélet természetes velejárója, a kifogyhatatlan diákhumor számtalan megjelenési formája – rengeteg diáktréfa, vidám történet, anekdota, vers – fűszerezi, teszi élőbbé, színesebbé. S ehhez járul az egykorú képek, rajzok sokasága; általuk lesz igazán méltó címéhez a kötet: hű tükörévé a magyar iskolai élet egy nagy és szép, sok tekintetben máig példamutató korszakának.

Szilágyi Ferenc - Fejtsünk ​szót!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - A ​magyar mondat regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - A ​magyar szó költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Ferenc - A ​magyar szókincs regénye
"Olyasféle ​csoda a nyelv, mint a televízió: a világnak szavakká bontott képe pillanatok alatt áll össze agyunkban általa: élethűen, színesen. Aki több nyelvet tud: több csatornás készüléken fogadhatja magába a világot. Legtisztább és legélesebb mégis akkor a kép, ha amyanyelvünk hullámhosszán vesszük az adást" - írja a szerző előszavában. A nyelv képbontó és összerakó rendszerének elemei a szavak. A szavak szinte egyidősek a nemzetekkel. Szókincsünk, nyelvünk eredetéről romantikus, regényes elképzelések éltek századokon át. Régebben magánosnak, testvértelennek vélték anyanyelvünket, majd a Biblia nyelvével, a zsidóval rokonították. Később más nagy múltú ázsiai nyelvekkel. Pedig nincs szükség regényes elképzelésekre: szókincsünk több évezredes története a tudomány világánál önmagában is kész regény. Általa önmagunkat: nyelvünk, nemzetünk múltját, művelődésünk történetét ismerhetjük meg, szinte játékosan, szórakozva.

Kollekciók