Ajax-loader

Gerencsér Miklós könyvei a rukkolán


Gerencsér Miklós - Így ​élt Táncsics Mihály
A ​lelkes pesti nép díszmenetben hozta ki börtönéből, a Nemzeti Színház közönsége is őt akarta üdvözölni március tizenötödikének forró hangulatú estéjén. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogyan élt Táncsics, milyen tanokat hirdetett a forradalom előtt, s mi lett a sorsa a bukás után. Pedig romantikusan fordulatos élethistória az övé. A jobbágyivadékból lett takácsmester vén fejjel iratkozott be a gimnáziumba, kisdiákok közé. Gyalogszerrel bejárta Európát, és tapasztalatait éles hangú írásokban tette közzé. Nem csoda, hogy szüntelenül hadakoznia kellett a cenzúrával. Világos után nyolc évig rejtőzködött háza pincéjében, s felesége önfeláldozó szeretetének köszönhette az életét. Kemény sorscsapásokat kellett kiállnia, de eszméihez mindvégig hű maradt.

Gerencsér Miklós - A ​gyűlölet ellenfele
"A ​vérvád még ma is eleven babona. Még ma is van benne annyi élet, hogy véletlen körülmények találkozása esetén lábra kel, talpra ugrik, s ádáz dühvel marcangolja azokat, akiket közelében talál. Minden nagy és nemes lélek kötelessége lebírni őt" - írja Eötvös Károly a tiszaeszlári per krónikájában, arról a nagy perről, melyre akkor az egész világ felfigyelt, s melyben Eötvös a védelem vezetőjeként páratlan emberi kvalitásaival derítette ki az igazságot. A nagy író és politikus életének ezt a legdrámaibb szakaszát dolgozta fel a szerző az ifjúság számára, azt, hogyan vállalkozott egy nagy ember a felvilágosultság és tárgyilagosság parancsára, saját közéleti tekintélyének, népszerűségének kockáztatásával is az igazság védelmére.

Gerencsér Miklós - Emlékezz ​a vadrucára
"Se ​szeri, se száma manapság az író-olvasó találkozóknak. Beszélgetünk emberségről és kötelességről, irodalomról és valóságról, hazáról és közösségről. Ó, mennyi kedves történettel ajándékoztak meg a gyermekek a szabolcsi Paszabtól a zalai Nováig, a hegyaljai Sárospataktól a rábaközi Kapuvárig, a nagykunsági Botonástól a szigetközi Dunakilitiig, a bakonyi Devecsertől az abaúji Hernádszurdokig, s miközben hallgatom őket szép jelenükről, soha el nem mulasztják a kérést: beszéljek nekik a magam gyermekkoráról. Ha megelégelném az emlékezést, szívósan unszolnak, hogy ne hagyjam még abba. Ez a kíváncsiság bátorított fel e könyvem megírására. Történetem szereplői mellékesek. A megélt idő, a letudott múlt a fontos. Mert csakis tanulságokért érdemes emlékezni" - mondja az író könyvéről.

Gerencsér Miklós - Aradi ​napló
1936-ban ​hallottam először Aradról. Valami fenséges vonzalom kényszerére ez a város engem soha többé el nem eresztett. Később, céltudatos történelmi búvárkodásaim során, valóságos geológiai kőzetté épült bennem az a sok részismeret, amely kapcsolatos Araddal: E növekvő, emberségben is érlelő ismerethalmaz lassan-lassan mondanivalóvá szerveződött bennem. Körülbelül húsz esztendőn át foglalkoztatott a szándék, hogy írjak valamit a helyről, ahol végbement vértanú tábornokaink tragikus apoteózisa. Írjak valami hiánytalan, lehetőleg pontos, elfogulatlan krónikát, ami méltó soha nem szűnő megrendültségemhez s a közös emlékezés kötelességéhez.

Gerencsér Miklós - Hátsóváros
Az ​országban tombol az őrület. Nyilvánvaló, hogy rövidesen vége a háborúnak, az emberek minden szál idegükkel érzik, hogy nemsokára megpattan az a pokoli feszültség, amely végsőkig csigáz mindent és mindenkit. Az ellenség azonban, amely elfoglalta ezt a földet, itt, Győrben még erős, és a sarokba szorított patkány dühével acsarog. Ezek közt az emberi fenevadak közt bujkál, viaskodik és győzedelmeskedik végül is egy maroknyi csapat gyermek, köztük egy éhező, rongyos félárva fiú meg a kis húga. Szívósságuk, tiszta lelkük és acélos akaratuk átmenti őket azokon a borzalmas időkön, melynek veszedelmes nyomorúságáról a mai fiatal olvasók csak ehhez hasonló regényekből szerezhetnek tudomást.

Gerencsér Miklós - Ferde ​ház
Aligha ​lehet szebb álmot, tervet elképzelni, mint egy négylakásos gyönyörű társasházat, amelyben együtt lakik a család: szülő, fiú, lány, vő, unoka... Nos, az áhított ház éppen elkészült, mindenki boldog, elégedett, különösen az özvegyen maradt Burján kőművesmester, aki régi álmát látja megvalósulni. Kiderül azonban, hogy valahol mégis "ferde" ez a ház. Nem a falai, az alapjai csúsztak el - lakóinak észjárásában, élettervében van a hiba, a "ferdeség" magyarázata. Mi történt Burjánéknál a ház birtokbavételét követő napokon, mi dúlja fel a nehezen kiharcolt boldogságot - erről szól a napjainkban játszódó regény cselekménye.

Gerencsér Miklós - Suta ​szerelmesek
Súlyos ​nagy idők nehezültek a vállára annak az embernek, akinek Tatár Vince a neve ebben a karcsú regényben. Halászni járt a Kisalföld vizeire. Ladikos útjai a dübörgő győri hidaknál kezdődtek. A folyók vén szegény legénye hallgatag halász volt, beszéd nélkül húzta naphosszat a kőrisevezőt, nomád türelemmel rendezte ismét és ismét merítéshez a hálót, valamely időtlen bálványszerűséggel tudott merengeni a sikló ladik orrában, de szólásra mozdult, ha megérintették emlékei. A hold helyett hajdani vágyai ezüstözik be a Rábát, keszegrajok helyett az ő ifjú évei vonulnak tova a Duna örvénylő sodrában, csillagok helyett az ő széthullott sorsa szilánkjai csillognak a Rába tükörén. Kiszedegeti a vízből, az éjszakából a hajdani vágyak holdfény-pikkelyeit, hálóba fogja folyókban lakó ifjúságát, varázsos szóval rakosgatja össze tűnt sorsának csillagszilánkjait. S miközben fölmeríti gyöngyházas kincseit az idő vizéből, árnyak lengnek lebegő ladikja körül...

Gerencsér Miklós - Emberöltő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerencsér Miklós - Égre ​nyíló ablak
Ezzel ​a kötettel indítja útjára új kezdeményezését, a fiatal írók sorozatát a Magvető Könyvkiadó. Az új nemzedék alkotásainak sorában elsőnek Gerencsér Miklós, az alig másfél éve ismert, de máris elismert, József Attila-díjas író regényével ismerkedhet meg az olvasó. A mű a szerzőt új oldaláról mutatja be: a falu mellett a szűkebb értelemben vett külváros, az Angyalföld ismerője jelentkezik fordulatos, mai történettel. Egy öreg mosónő három fiáról szól a történet, akik közül kettő tisztességes és a harmadik nem. A három fiú az élet különféle ösvényeit járja, amelyek valahol a félvilág tájékán metszik egymást. A metszőpontokban összeütközések keletkeznek - betörés, nepperkedés, vadházasság, a munkahely elhagyása - , a sorsok összekuszálódnak, az események próbára teszik a hősök jellemét, és megnehezítik a kibontakozást. De - s ez Gerencsér regényének fő mondanivalója - van kibontakozás. Az író hitelesen ábrázolja, hogy az egyszerű munkásemberek körében milyen erővel élnek a becsületes szándékok, a tiszta és rendezett élet iránti vágy. Elhihetően hozza összefüggésbe e vágyak és szándékok realizálhatóságát a mindennapos munkával. Azzal a természetes harmóniával, amelyet a társadalom a tisztességes embereknek a mai viszonyok között biztosít. Nem titkolja, hogy a mai élet lehetőséget nyújt még szédelgésre, munkakerülésre, vagánykodásra. De félreérthetetlenül igazoja azt is, hogy ezek a jelenségek éppen a társadalom egészsége, ellenálló ereje következtében mindinkább életünk perifériáira szorulnak.

Gerencsér Miklós - Mezei ​műhelyek
Életem ​legnagyobb, legszebb s legszomorúbb élménye hazám és népem históriája. Nem a kőtalapzatra állított, ércbe öntött történelem, hanem az a közösségi sorsláncolat, amely a lüktető lét melegségét örökíti át szívünkbe, becsületes értelmünkbe és okos teendőinkbe, hogy erőnk, elhivatottságunk legyen a folytatáshoz. Mindig, mindenütt a múltban gyökerező, a jelenben istápolt és a jövőnek növekedő egészséges sarjakat keresem. A holnap kenyerét a mai csírában, a mulandóságnál hosszabb akaratot a nekünk adatott idő rövidségében. Bárhonnan vizsgálgatom hazám, népem históriás arculatát, a falut és a földműves embert el nem kerülhetem. De nem is akartam elkerülni soha, mert bár született városlakó vagyok, tapasztalataim megtanítottak rá, hogy a paraszti világ, a mezei műhelyek ismerete nélkül, csak fél fogalmakat, hamis képet alkothatunk szülőhazánkról. Ekként nem csak becsületbeli kívánalom, de elsőrangú rációs parancs, illetőségi ismérv, hogy tájékozottságunk mértéke szerint mennyire tekinthetjük magunkénak a magyar falut, a honi mezőgazdaságot. Gerencsér Miklós

Gerencsér Miklós - Messze ​mindenkitől
A ​harmincadik születésnapjához érkező falusi körorvos élete egyenesbe került: feleségével rajongásig szeretik egymást, már elmúltak a szűkölködés napjai, autó áll az udvaron. A felszín békéje alól azonban előparázslanak a régi gondok és viták - vállalja-e továbbra is a falusi orvos fárasztó, változást nem ígérő életét, vagy menjen vissza családostul Pestre, ahol kutató orvos, tudós lehetne... A döntés nem könnyű, hiszen Zsupán Sándort egyre erősebben köti a rászoruló emberek szeretete és hálája, a sok megrendítő emlék, szép orvosi győzelmeinek önérzetet, biztonságot adó tudata, de nap mint nap hallja felesége könyörgését, aki látványosabb pályát - a pesti tudós-orvosét - kíván férjének, színesebb és rangosabb életet magának és gyerekeinek. Egy szomorú tragédiának és Zsupán vétkes gázolásának kell jönnie ahhoz, hogy a feleségével és önmagával folytatott kínzó vita megvilágosodást hozzon mindkettőjük számára. A súlyos próbatételek és nyugtalanító konfliktusok után tisztultabb, tartalmasabb önérzettel vállalják egymást és majdani, még sok szépet és küzdelmet tartogató életüket. Gerencsér Miklós új regénye szenvedélyes, nyugtalanító híradás napjaink fiatal értelmiségi nemzedékeinek sokakat érintő és érdeklődő gondjairól. A kisregényt a szerző új elbeszéléseinek széles skálájú sorozata követi - tele olyan figurákkal, akiknek sorsa rendre meglepetéseket tartogat az olvasók számára.

Gerencsér Miklós - Aranyláp
Harmatoson, ​háza kertjében, holtan találják a megye leghíresebb téeszelnökének feleségét. Mi történt: gyilkosság vagy öngyilkosság? Kiszáll a rendőrség, s ugyanakkor a faluba siet a járási pártbizottság első titkára is, de bárkivel beszélnek, mindenki húzódozik a választól. Ki félelemből, ki számításból hallgat. Gerencsér Miklós regénye e kettős szálon futó nyomozással indul s a bűnügyi történetek feszültségével ragadja meg az olvasót, hogy azután sokkal többet nyújtson. A haláleset ugyanis csak elindítója a lavinának: de ami a cselekményből kikerekedik, széles ívű társadalmi körkép, tele súlyos erkölcsi kérdésekkel. Az asszony halálának epizódja mögül fölsejlik egy jellegzetesen mai, nagystílű ügyeskedő, a férj figurája is, manipulációival, kétes hírű és értékű "sikereivel". Az író azt is hiteles részletekkel, meggyőző erővel ábrázolja, hogyan tehetett szert hatalomra és szinte korlátlan befolyásra egy tehetséges, de morális gátlásokat nem ismerő ember. Megítélése még lelepleződése után is ellentmondásos: mindenütt ülnek lekötelezettjei és pártfogói, de az is kétségtelen, hogy az általa vezetett téesz különleges eredményekkel dicsekedhet. Az írót éppen ezek a bonyolult, súlyos problémák izgatják legjobban: vajon a javak gyarapodása, a kétségtelen anyagi jólét miért nem jár együtt mindig és mindenütt az erkölcsi és szellemi felemelkedéssel? Gerencsér Miklós új regénye keserűen tisztességes lelkiismereti számvetés, mindannyiunkat foglalkoztató kérdések sora. A történet alakításában a valóság feltétlen tisztelete vezérli, ezért aztán az olvasó előtt az utolsó oldalakig kétséges marad az egymással szembeszegülő erők küzdelmének kimenetele...

Gerencsér Miklós - Idegen ​feleség
A ​hajdani duanpentele-sztálinvárosi nagy építkezésk első esztendejét /1950/ idézi fel új regényében az író - sokszínű anyagkezeléssel, a feltorlódott problémák tudatában. Megjelenik az olvasó előtt az emelkedő épületek, üzemrészek szívdobogtató képe, az itt bontakozó, gondokkal birkózó emberi sorsok kereteként, közegeként. Gerencsér Miklóst elsősorban az foglalkoztatja: hogyan befolyásolja, milyen útra tereli az itt dolgozókat a nehéz körülmények között végzett munka, hogyan alakul át erkölcsi szemléletük, életlátásuk, emberi arculatuk. A több ezres munkástömegben ott élnek, sodródnak a régi világ kétkezi munkára szorított rangosai, a tizenhétpróbás pesti vagányok, az élelmes vállalkozók is - és érdekesen gyarapítják az ötvenes évek regényhőseinek arcképcsarnokát. Az író a különböző rétegek képviselőinek reagálásaiból, az itt születő szerelmek, érzelmi válságok, politikai útkeresések összekapcsolt rajzából építi könyvét. A különböző fajsúlyú országos problémákat egy zaklatott, kölcsönönösen hamis illúzióktól terhelt szerelem fókuszába gyűjti össze. Mit tartogat, tartós lehet-e a kommunista mérnök és a szép rózsadombi nagypolgár lány szerelme? Melyikük gyúrja magához a másikat? Meddig mehet el a szerelmes ember önfeláldozása, alkalmazkodása? Gerencsér Miklós sok szálú, izgalmas cselekmény keretében keresi a mai választ e régi, de mindmáig megújuló erkölcsi kérdésekre.

Gerencsér Miklós - Középütt ​a gyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerencsér Miklós - Abdai ​talányok - A Radnóti-mítosz cáfolata
Radnóti ​Miklós mártírhalálának körülményeit az ügy jelentőségéhez méltó igyekezettel próbálták földeríteni az elmúlt évtizedekben. Az erőfeszítések ellenére tarthatatlan állítások, áthidalhatatlan ellentmondások, anakronisztikus következetlenségek kérdőjelezik meg a korábbi kutatások hitelességét. Kiadónk 1946 óta első ízben kíván választ adni a mindmáig tisztázatlan talányokra. A legújabb kutatások adatról adatra, tényről tényre sorolják elő a bizonyítékokat ama fikciók ellenében, amely fikciókat fél évszázadon át akartak rögzíteni az ország történeti és kulturális köztudatában. A SZERZŐ ELŐSZAVA Kényszerítő tények parancsolják, hogy végre kimondassék: az egész magyar kultúrtörténetben megközelítőleg sincs oly vakmerő szellemi szédelgés, mint amekkorával a nyakunkba hamisították Radnóti Miklós abdai legendáját. De már a második mondatban határozott szavakkal tisztázandó: ehhez a gusztustalan, csalások és hazugságok sűrű szövevényéből tákolt állegendához semmi köze a nagy költőnek, a szentségesen tiszta áldozatnak, az őrjöngő emberirtás korszakában mártírrá gyilkolt géniusznak - Radnóti Miklósnak. Őt nem kell tisztázni. Ő fényes értéke nemzetünknek a Parnasszuson; nemcsak a tehetsége és költői teljesítménye jogán, hanem, azon túl, nemes emberségével, tündöklő jellemének örök értékű karátjaival egyetemben. Más a helyzet a negatív pólussal - azokkal, akik gátlástalanul, nyakas sunyisággal belekeverték a halálában kiszolgáltatott Radnótit az abdai képtelenségek tömkelegébe. Nem. mondok róluk véleményt, ítéletet pláne nem. Erkölcsi sorsukat a tényekre bízom. Márpedig, amint tudjuk, a tények makacs dolgok. A tények makacs természetével túlontúl tisztában voltak a koholmányok fundálói is. Ezért igyekeztek hallatlan szellemi, lélektani, hatalmi, közigazgatási erőszakossággal elfogadtatni, örök időkre tényékké véglegesíteni koholmányaikat. Kis híján sikerült nekik. Számításukat az örökké ismétlődő emberi gyarlóságokra alapozták; mindenekelőtt a lusta hiszékenységre, a türelmetlen felületességre, a szórakozott következetlenségre és a csapongó feledékenységre. Ígérhetem.: komolyan fogom venni e négy könnyen kihasználható gyarlóságot. Felkészültem, ellenük a védekezésre. Elhatározásomban egyetlen parancsot ismerek: az igazságot. S ez nem patetizmus, hanem a munkamódszerem, nagyon prózai erkölcsisége. Persze, a hamis legenda kiagyalói messzemenően számoltak azzal a lélektani törvényszerűséggel is, hogy amit következetesen, kiszámított gyakorisággal ismételnek, s amit a felhangosított propaganda szüntelenül hirdet, amit a hatalmi akarat hivatalosan vall és amit a tudomány tekintélye szentesít, azt ellenvélemény, mely magányos és elnyomható, ki nem kezdheti. Az maga az axióma. Csakhogy: Qui nimium probat, nihil probat. Vagyis, aki túl sokat bizonyít, az semmit sem bizonyít. Pontosan ez a latin mondás illik az abdai Radnóti-mítoszra. Egy soha be nem bizonyított állítás megannyi tolakodó hitelesítési kísérlete veszett kárba. Mi több: az idő múlásával a legenda hamissága egyre nyilvánvalóbb. Közvetlen és közvetett bizonyítékok tetszés szerinti hosszú sora omlasztja közönséges hazugságkupaccá egy tarthatatlan fata morgana idétlen architektúráját.

Gerencsér Miklós - Honvágy
A ​nagyszabású regény magyar főszereplői, a Medve testvérek, Majoros Ferenc és társaik az első világháború alatt orosz hadifogságba kerülnek. Ezt a nagy témát többen is megírták, de Gerencsér munkája azt bizonyítja, hogy jócskán maradt még felgyűjtenivaló erről az időszakról, területről. Elsősorban a forradalom és a polgárháború harcainak, ksiebb-nagyobb csatáinak megjelenítése tartogat sok izgalmat, hiszen sokszor jelentenek fordulatot a főszereplők életében. Az idősebb Medve testvér, Viktor már a Vörös Hadseregben harcol, amikor öccse egy csaknem katasztrofális véletlen segítségével a kezébe kerül. Ez az egymásra találás romantikus lendületet ad a cselekménynek. A regény körkép és korkép egyszerre, ugyanakkor hiteles valóság erőtereiben mozgó alkotás. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a testvérek válaszút elé kerülnek: hazamenjenek, vagy maradjanak a szocialista forradalom országában. A főszereplők négy év alatt szinte egész Oroszországon véighajszolódnak, s megismerik a vörösök és a fehérek igazi arcát. A történet 1920-ban fejeződik be, s hőseink döntenek további életükről. Mindegyik másképp, de mindegyik becsületesen...

Kollekciók