Ajax-loader

Grendel Lajos könyvei a rukkolán


Grendel Lajos - Szép ​históriák
„Grendel ​írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István. A ma leginkább regényíróként ismert szerző indulását még kisprózai formák novellák, elbeszélések jelzik. A Szép históriák novelláinak többsége olyan történeteket beszél el, melyek álom, fantasztikum és valóság határán keletkeztek. Elbeszélésmódja szűkszavú, tömör, a novellák cselekménye többnyire egyenes vonalú.

Grendel Lajos - A ​tények mágiája
Grendel ​Lajos: A tények mágiája (Mészöly Miklós időskori prózája) című könyve tiszteletadás a nemrégen elhunyt szerző kései opusa előtt, méltatás, értelmezés és kritikai olvasat. A kései művek első alkalommal válnak körültekintő elemzés tárgyává, amely nem téveszti szem előtt az életmű egészét, a szerzői ars poeticát és az irodalomtörténeti összefüggéseket sem. Az értekezés értékes észrevételeket tartalmaz a magyar próza hagyománya és jelenkora, valamint Mészöly elbeszélő művészetének kapcsolatáról. Egyben polémiát kezdeményez a "szövegirodalmi" beállítottságú kritikai szempontrendszerrel, amely alkalmatlan e nagy hatású opus bonyolult belső rendszerének feltárására. Thomka Beáta

Grendel Lajos - Áttételek
Az ​Éleslövészet és a Galeri után ez a trilógiának is nevezhető sorozat harmadik, befejező kötete (1985). Megjelenésével a szerző egy csapásra az egyetemes magyar irodalom élvonalába került. Művében a sajátos szlovákiai sors, a kisebbségi léthelyzet az egyetemes emberi lét parabolájaként jelenik meg. Az önmegszólító formában írt regény névtelen elbeszélője a szlovákiai magyar múlt tanulságait meg nem tagadó, vidékről a nagyvárosba sodródott nemzedék létélményéről számol be, keresve az etikus, a személyiség méltóságát őrző magatartás lehetőségeit.

Grendel Lajos - A ​szabadság szomorúsága
A ​szabadság szomorúsága, amely a Grendel Lajos művei című sorozat második novellás kötete, csaknem harminc év (1969-1997) elbeszéléseiből válogat, közülük több is először jelenik meg könyvalakban. Az író itt összegyűjtött írásaiban elsősorban a lét felfokozott átélésének élményét, az ebből eredő létállapotokat fürkészi, miközben megpróbál eligazodni a valóság, az erkölcs, a szabadság és az idő egymást keresztező, egymásba nyúló filozófiai folyosóinak útvesztőjében. A történetekben hétköznapi problémák sorát boncolgatja, amelyek az ismétlődés, a lényegtelenség, a megoldhatatlanság és a sorsszerűség kategóriái felől épülnek fel. Grendel, a lírikus prózát íróktól eltérően, az ún. objektív próza művelésére tesz kísérletet. Figyelmét a drámai pillanatok megragadására, az elbeszélés cselekményének határeseteire összpontosítja.

Grendel Lajos - Hazám, ​Abszurdisztán
Esszéi ​és újságcikkei Grendel Lajos irodalmi munkásságának szerves részét képezik. Írói reflexióknak is nevezhetnénk az e kötetben összegyűjtött írásait, mivel a szubjektív elem meghatározó bennük. Figyelmének középpontjában a szlovákiai magyar sorskérdések, a közép-európai térség "abszurdisztáni" vonásai és természetesen irodalmi kérdések állnak. Polemikus hangú írásaiban is úgy érvel igaza mellett, hogy tiszteli vitapartnereit, nem elítélni, hanem meggyőzni igyekszik őket.

Grendel Lajos - Az ​utolsó reggelen
Az ​alterego főhős, egy volt kiadói lektor súlyos életválsága távlatából tekint vissza sorsára. A felidézett történetdarabok, anekdoták, félbeszakadt monológok rendre a kudarcot, a hiábavaló küzdelmek gyötrő tapasztalatát jelenítik meg.

Grendel Lajos - Rossz ​idők járnak
Grendel ​Lajos ebben a kötetében folytatja azt a számvetést, amit a Négy hét az élet című regényével elkezdett - az illúziókkal való kíméletlen leszámolást, és az élet elmúlásával történő hideg szembenézést. Új novelláskötete a tőle megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.

Grendel Lajos - Einstein ​harangjai
A ​szerző eddigi műveiben is az egyén és a társadalom viszonyát, a kiszolgáltatott ember erkölcsi kérdéseit, a kisebbségi lét alaphelyzeteit és életstratégiáit ábrázolta. Ennek a regénynek az élményanyagát az 1989. évi rendszerváltás eseményei adják, amelyeknek Grendel aktív részese volt. Ám nem csupán a forradalmi események sajátos alulnézetből ábrázolt képe a mű – amely időközben német, francia és szlovák fordításban is megjelent –, hanem egyben szatirikus-ironikus leszámolás is a szocializmussal, negyven év történelmi zsákutcájával.

Grendel Lajos - Bőröndök ​tartalma
A ​szerző új kötete műfaji szempontból többé-kevésbé szabályos, hagyományosnak tetsző novellákat tartalmaz. Történeteket, amelyek azonban a valóság és a fantasztikum határán keletkeznek. A fantasztikum, az irreális események, az abszurd olyan formaképző elemei a modern prózának, amelyek a magyar irodalomban csak a közelmúltban nyertek polgárjogot. Grendel Lajos számára a fantasztikumba áttűnő, meghökkentő történetek csupán kiindulópontjai bizonyos emberi viselkedésminták, léthelyzetek és magatartásformák elemzésének.

Grendel Lajos - Éleslövészet ​/ Galeri / Áttételek
A ​nyolcvanas évek első felében gyors egymásutánban megjelent három regényével Grendel Lajos nemcsak a szlovákiai magyar irodalom élvonalába küzdötte fel magát, hanem előkelő helyet vívott ki a kortárs magyar próza új hullámának képviselői között is. Méltán keltették föl művei a szlovák fordításirodalom érdeklődését is: kötetünkben olvasható regényeinek tolmácsolására a Tatran kiadó vállalkozott. Grendel Lajos erkölcsi-lélektani vonatkozásokra érzékeny regényeit az áttűnéses technika, a reális valóságmozzanatokhoz tapadó álomjelenet, látomás, idősíkokat váltó emlékkép, asszociációkra épülő belső monológ jellemzi. Hőseinek sorsában a tett- és állásfoglalás-választásként értelmezett emberi szabadság kérdésköre érdekli az írót. A sűrű atmoszférájú, filozófiai, történelemfilozófiai általánosításokig eljutó három Grendel-regény a török időktől kezdve a két háború közötti szlovenszkói kisváros életén át a mai nagyvárosi entellektüel sorsának ábrázolásáig villant föl mozaikokat a közép-európai nemzeti, nemzetiségi létről, az e közegben kialakult emberi magatartásformákról.

Grendel Lajos - Prikk ​és Pantheosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grendel Lajos - És ​eljön az Ő országa
Miközben ​a sajtó, rádió, tévé, közélet habzó gyűlölettel és sunyi lapítással hol máglyára küldené a volt (?) ügynököket, hol elmismásolná a puszta létüket is, Grendel megírja az ügynökök drámáját. Páratlan teljesítmény, még csak megközelítőleg sem vállalkozott senki hasonlóra. Holott mint minden nagyszerű dolog, ez is végtelenül egyszerű. Csak annyi, hogy akár Pilinszky, azt mondja: az ügynök lappangó démonitása, bármilyen sötét dolgokat művelt is, nem tevékenységében rejlik, hanem a sorsában. (Pályi András)

Grendel Lajos - Az ​onirizmus tréfái
"Bizonyítani ​tudom, hogy valamely történetbe sosem keveredünk bele ártatlanul, legföljebb tudatlanul, s belőle kilépni akkor sem adatik meg, ha közben más emberré válunk. Erről szól ez az eseménysorozat, amelynek forradását négy évtizede hordozom már. Amikor letartóztattak, huszonegy éves voltam, és tudtam, hogy ezzel a történet már nem velem, hanem bennem folytatódik, s majd csak a halálom napján szakad meg."

Grendel Lajos - Galeri
A ​regény (1982) szereplői hősei és antihősei a szerző első könyvében, az Éleslövészetben megismert kisváros tipikus és különc figurái: szlovákiai magyarok és szlovákok, akik értelmes életről, létbiztonságról, tiszta érzelmekről ábrándoznak egy olyan történelmi korban - a 20. század közepén -, amikor ez lehetetlen. Életük megalázó kompromisszumok, személyes kudarcok, háborúk, ki- és áttelepítések jegyében zajlik. A szerző arra a sokszor megmosolyogtató, sőt groteszk küzdelemre hívja föl a figyelmet, amellyel regényhősei személyiségük integritását és szabadságát próbálják megőrizni.

Grendel Lajos - Távol ​a szerelem
Grendel ​Lajos a Négy hét az élet című remeklése után újabb leszámolás-regényt írt. A halál és a szerelem rejtélye végigkíséri a főhős egész életét. Csupán ötven év múlva szembesül apja halálának valódi körülményeivel, s a kamaszkori, beteljesületlen szerelem a Németországban élő rokonlány iránt is talányként marad benne. A kisregény az értékvesztést visszafordíthatatlan folyamatként jeleníti meg.

Grendel Lajos - Vezéráldozat
“Kedvem ​volna ismeretelméleti gubancnak nevezni a fiatal sakkmester, L. P. esetét, mert a legnehezebb végjáték-feladványoknál is bonyolultabb. Pedig maga a történet hétköznapiasan banális, és úgy indul, mint egy krimi. Egy ködös januári estén L. P.-t leütötték a Széplak utcában, barátnőjét, Esztert, pedig megerőszakolták.” Grendel Lajos 1948-ban született Léván. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-angol szakos tanári képesítést szerzett 1973-ban. 1990-ig a pozsonyi Madách Kiadó szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese, később az Irodalmi Szemle főszerkesztője, majd 1993-tól a Kalligram alapító főszerkesztője. Jelenleg a Kalligram Könyvkiadó kiadóvezetője. Pozsonyban él. Munkásságáért többek között a Szlovák Írószövetség díjával, Madách-díjjal, József Attila-díjjal, Déry Tibor-jutalommal tüntették ki.

Grendel Lajos - Esmeralda's ​Rainbows
Esmeralda, ​dear, there’s a rainbow on your rear, I called out, but the miracle lasted only a moment and was probably just an illusion brought on by the senses to begin with, for when I held my pocket-mirror above the girl’s naked behind, and she, lying on her belly, turned her neck at a ninety-degree angle to glance back into the mirror, the rainbow had turned as pale as the whiteness of the half-lobe. The fact that it happened like this and not some other way is in all probability to be explained by Esmeralda’s singular, perhaps exhibitionistic, decadent, perverse, abnormal, and eccentric habits.

Grendel Lajos - A ​modern magyar irodalom története
Grendel ​Lajos kötete a magyar irodalom azon műveit foglalja össze, amelyek megítélése szerint az idő múlásával sem veszítettek érdekességükből, eredetiségükből; főleg a modern magyar lírában és epikában végbement változásokkal, illetve (át)alakulásokkal foglalkozik. Egy részletes, rendkívül érdekfeszítő irodalomtörténeti bedekker.

Grendel Lajos - Bukott ​angyalok
Grendel ​Lajos új kisregényének a cselekménye az utolsó fejezetben szerephez jutó elbeszélő és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Itt találkozik a két barát évek múlva, s egy átborozott éjszaka folyamán Lőrinc elbeszéli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának, Tocseknek a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép be a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis Tocseket megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot.

Grendel Lajos - Thészeusz ​és a fekete özvegy
_"Yvette-em, ​fekete hajú, tüzes Ariadném, fölöttébb büszke volt rám. Egy délelőtt, megint csak a konyhában, odasúgta a fülembe, hogy jó lenne, ha… Úgy látszik, a konyhai munka és környezet van a legélénkebb hatással szerelmi vágyára, gondoltam. Hiába, minden nő egyedi eset, külön egyéniség, más-más hangszer: az egyik oboa, a másik angolkürt, a harmadik lant, a negyedik csembaló. Már indultam volna a nappaliba, de Yvette keze megállított. - Most, itt. - Ejha! – szörnyülködtem. - Én ráhasalok az asztalra, te fölhajtod hátul a szoknyámat, és úgy."_

Grendel Lajos - Nálunk, ​New Hontban
A ​kötet két másik írással, a Tömegsír és a Mátyás király New Hontban című regényekkel egyfajta laza trilógiát alkot, ahol az egyes darabokat nem az azonos szereplők rendszere, hanem a cselekményeknek helyet adó tér fűz össze: a szlovákiai magyar kisváros sajátos világa, ez esetben New Hont. New Hont elfeledett hely, a térképről is gyakran lemarad, nem írt róla soha senki, saját környékén sem beszélnek róla. Ezen a méltánytalanságon akar változtatni szerzőnk, aki a polgármester kérésére érkezik a városba, hogy adatokat gyűjtsön a község történetének megírásához. Az író miközben adatok és tények után kutat megismeri és megszereti a település lakóit, akik anekdotázva számolnak be hagyománnyá nemesült múltjukról 1944-től napjainkig. „New Hont a periférialét szimbóluma. Lakói megtanultak együtt élni a különféle sorscsapásokkal, megpróbálták alkalmazkodva túlélni azokat, hogy a végén kiderüljön: nincs túlélés. Lassú és hosszú agónia van. A regényben az elmúlás folyamatát akartam megidézni. Egy itt felejtett Mikszáth Kálmán-i világot a XX. század végéről, mindenféle ideológia és prófétálás nélkül, alulnézetből, szeretettel és szarkasztikus kritikával egyszerre.”

Grendel Lajos - Mátyás ​király New Hontban
A ​Kossuth-díjas író legújabb könyvének helvszíne ugyanaz a New Hont nevű, fiktív kisváros és környéke, mint az ezt megelőző két regényé. Így a "Tömegsír" és a "Nálunk, New Hontban" után a "Mátyás király New Hontban" egy laza trilógia záródarabjának is tekinthető. 1991 augusztusában vagyunk, amikor Moszkvában a dogmatikus kommunisták megpróbálják puccsal eltávolítani a hatalomból Mihail Gorbacsovot. A moszkvai politikai földrengés híre még az olyan távoli és jelentéktelen helyre is eljut, mint New Hont. Király Mátyás, egykori párttitkár és néhány híve elhatározzák, hogy visszaveszik a hatalmat a kisvárosban, kijavítják hajdani hibáikat és jóváteszik bűneiket. A bukásába belehibbant Király Mátyás egy fura álomnak köszönhetően Mátyás király reinkarnációjának képzeli magát, s kezébe veszi az események irányítását. Ugyanebben az időben a munkanélküliségtől sújtott településen egy fiatal pár úgy próbálja megkeresni a mindennapi betevőt, hogy bordélyt működtet a lakásán. Az üzlet kezd fellendülni, ám a "megjavult", igazságos Mátyás király egy szép napon közbelép... A két cselekményszál találkozik, s feltartóztathatatlanul halad váratlan s nem éppen derűs végkifejlete felé.

Grendel Lajos - Négy ​hét az élet
A ​Kossuth-díjas szerző legújabb műve a számvetés regénye. Kegyetlen és önsajnálat nélküli szembenézés azzal, hogy eltűnt egy világ: megszűnt a Felvidéken a magyar középosztály. Grendel Lajos mindezt tragikus iróniával, sok humorral és szigorú éleslátással beszéli el pátosz és nosztalgia nélkül. Túlzás nélkül állítható, hogy e regény megjelenése fordulatot jelent Grendel írói pályáján és egyben a kortárs irodalom eseménye.

Grendel Lajos - Utazás ​a semmi felé
A ​Kossuth-díjas pozsonyi író utóbbi időben írt regényei élvezetes nyelven megírt életösszegzések, hőseinek visszaemlékező morfondírozásai a miértekről, életük fordulópontjairól, szerelemről, családról. Ez a tendencia folytatódik Az Utazás a semmi felében is. Főhőse, az értelmiségi pályán mozgó Attila, az ő életútját követhetjük, amint egy háromtagú baráti társaság tagjaként keresi helyét a világban. A politikussá lett Tomi és az életből fiatalon kilépett Zoli a választható alternatívák képviselői.

Grendel Lajos - Szakítások
Ez ​a regény a bársonyos forradalom napjaiban jelent meg, s a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal szlovákiai értelmiségének értékkeresésével, értékzavaraival, érzelmi elsivárosodásával foglalkozik. Kritikus diagnózisa nemcsak a kor nyomasztó, levegőtlen társadalmi viszonyainak, hanem hősei gyengeségének, jellemhibáinak, rosszul megválasztott életstratégiáinak is. A sokszor triviviálisnak tűnő események mögött egy dráma körvonalai sejlenek föl. A kötet stílusa, hangvétele inkább keserű, mint ironikus. A Szakítások "realista" regény, s mint ilyen, egyelőre társtalan opusza az életműnek

Grendel Lajos - Tömegsír
A ​regény elbeszélője középkorú férfi, egyetemi oktató, akinek a restitúció után visszakapott birtokán, kútásás közben, tömegsírra bukkannak. Hogy kik lehettek a tömegmészárlás áldozatai, nem tudjuk meg, legföljebb sejthetjük. De nem is erről szól a regény. Sokkal inkább a manipulációról, hazudozásról, tények felderítéséről, a végtelen emberi butaságról, az utópiák és ideológiák nevetségességéről. A regény alaphangja szatirikus, a gondosan komponált jelenetek füzéréből egy olyan abszurd s mégis elhihető, szinte realista történet körvonalai bontakoznak ki, amely bárhol megeshetett Közép- és Kelet-Európában vagy a Balkánon. Mély rezignáció és az olykor burleszkbe átcsapó fekete humor jellemzi ezt a lendületes olvasmányt. Persze, az nevet a legjobban, aki utoljára nevet. Meglehet azonban, hogy ennek a regénynek a végére érve, immár senki sem fog nevetni.

Grendel Lajos - Éleslövészet
Az ​Éleslövészet Grendel Lajos első és egyben leghíresebb regénye, amelyet 1986-ban franciára is lefordítottak. Tulajdonképpen ezzel a regényével robbant be a magyar irodalmi köztudatba. Az Éleslövészet a nyitódarabja az abszurd történelmi látomásait, a szlovákiai magyarok "privát" történelmét összefoglaló trilógiájának is. Vitriolos humorba ágyazott emberi és történelmi analízis ez a könyv, amelyet különös szerkesztésmódjának köszönhetően többen a posztmodern irányzat művei közé sorolnak.

Kollekciók