Ajax-loader

Johann Wolfgang Goethe könyvei a rukkolán


Johann Wolfgang Goethe - Briefe ​aus der Schweiz
Durch ​den Rücken einer hohen und breiten Gebirgkette hat die Birsch, ein mäßiger Fluß, sich einen Weg von Uralters gesucht. Das Bedürfniß mag nachher durch ihre Schluchten ängstlich nachgeklettert sein. Die Römer erweiterten schon den Weg, und nun ist er sehr bequem durchgeführt. Das über Felsstücke rauschende Wasser und der Weg gehen neben einander hin und machen an den meisten Orten die ganze Breite des Passes, der auf beiden Seiten von Felsen beschlossen ist, die ein gemächlich aufgehobenes Auge fassen kann. Hinterwärts heben Gebirge sanft ihre Rücken, deren Gipfel uns vom Nebel bedeckt waren. Bald steigen an einander hängende Wände senkrecht auf, bald streichen gewaltige Lagen schief nach dem Fluß und dem Weg ein, breite Massen sind auf einander gelegt, und gleich daneben stehen scharfe Klippen abgesetzt. Große Klüfte spalten sich aufwärts, und Platten von Mauerstärke haben sich von dem übrigen Gesteine losgetrennt. Einzelne Felsstücke sind herunter gestürzt, andere hängen noch über und lassen nach ihrer Lage fürchten, daß sie dereinst gleichfalls herein kommen werden. Bald rund, bald spitz, bald bewachsen, bald nackt, sind die Firsten der Felsen, wo oft noch oben drüber ein einzelner Kopf kahl und kühn herüber sieht, und an Wänden und in der Tiefe schmiegen sich ausgewitterte Klüfte hinein.

Johann Wolfgang Goethe - Iphigenie ​auf Tauris
A ​görög monda szerint Iphigeniát, Agamemnon király legidősebb lányát a Trója felé tartó görögöknek Auliszban fel kell áldozniuk a haragvó Artemisznek, hogy tovább folytathassák útjukat. Az istennő Tauriszba menti Iphigeniát, és a lány ott él mint Artemisz papnője, amíg bátyja, az anyagyilkos Oresztész a lelkiismeretet megszemélyesítő Erünniszektől üldözve, Apollo parancsára oda nem érkezik, és magával nem viszi testvérét. Az Agamemnon házára nehezülő átok, Oresztész gyilkos tette és Apollo által való felmentése központi témája volt a görög tragédiaíróknak. Iphigenia maga Euripidész két tragédiájában szerepel, az Iphigenia Auliszban és az Iphigenia a Tauruszok között címűekben. Ez utóbbi Goethe művének alapja, bár a kötő egyéb antik forrásokat, sőt a francia klasszikus drámaírók Iphigenia darabjait is felhasználta.

Johann Wolfgang Goethe - Egmont ​(német)
Soest. ​Nun schießt nur hin, daß es alle wird! Ihr nehmt mir's doch nicht! Drei Ringe schwarz, die habt ihr eure Tage nicht geschossen. Und so wär' ich für dies Jahr Meister. Jetter. Meister und König dazu. Wer mißgönnt's Euch? Ihr sollt dafür auch die Zeche doppelt bezahlen; Ihr sollt Eure Geschicklichkeit bezahlen, wie's recht ist. (Buyck, ein Holländer, Soldat unter Egmont.) Buyck. Jetter, den Schuß handl' ich Euch ab, teile den Gewinst, traktiere die Herren: ich bin so schon lange hier und für viele Höflichkeit Schuldner. Fehl' ich, so ist's, als wenn Ihr geschossen hättet. Soest. Ich sollte drein reden; denn eigentlich verlier' ich dabei. Doch, Buyck, nur immerhin. Buyck (schießt). Nun, Pritschmeister, Reverenz!—Eins! Zwei! Drei!

Johann Wolfgang Goethe - Wilhelm ​Meister tanulóévei
A ​Wilhelm Meister ugyanúgy végigkísérte Goethe egész pályáját, mint a Faust. Készült mindenekelőtt egy ősváltozata, a Wilhelm Meister színházi küldetése, amely töredékes maradt, majd a weimari klasszicizmus delelőjén megszületett az ősváltozatot lényegbevágóan módosító és e más koncepció jegyében beteljesítő Tanulóévek, végül évtizedes öregkori munkálatok gyűjtőmedencéjeként a regény műfaji kereteit feszegető Vándorévek. A Faust-tal e több részes regény úgy is összevethető, hogy hasonlóan ahhoz, a "kisvilágban" kezdődik, egy Goethe-korabeli polgárifjú színészi és költői szárnypróbálgatásaival, majd az inkább szellemi, mint anyagi értelemben vett "nagyvilágon" át a hős útja egy utópisztikus pedagógiai tartományba visz. A Wilhelm Meister mint a német klasszicizmus prózai foglalata és a német fejlődésregény őstípusa az európai irodalom- és művelődéstörténet egyik alappillére. De egyszersmind regény, amelyben Goethe eleven, emlékezetes alakok, váratlan fordulatok, csodás véletlenek és érzelmes jelenetek során át szegődteti eszméi és hősei megbűvölt hívévé olvasóját.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Wahlverwandtschaften
Eduard, ​ein reicher Baron im besten Mannesalter, und seine Frau Charlotte sind ein liebendes Paar. In der Jugend von den Eltern getrennt, haben sie sich im reiferen Alter wiedergefunden und geheiratet. Ihr idyllisches Leben auf dem gemeinsamen Landgut wird jedoch unterbrochen durch die Ankunft des Hauptmannes, eines Freundes von Eduard, und Ottilies, Charlottes Pflegetochter, und bald ist nichts mehr so wie es war. Denn Eduard und Ottilie fühlen sich unwiderstehlich zu einander hingezogen und auch der Hauptmann und Charlotte hegen tiefe Gefühle für einander.Während viele von Goethes Zeitgenossen "Die Wahlverwandtschaften" als unmoralisch ablehnten, gilt der Roman heute als erster psychologischer Roman der deutschen Literatur, der überaus differenzierte und tiefe Einblicke in die menschliche Seele gibt."Es ist unser höchster Roman: ein Gebild, so mondän wie deutsch, ein Wunderding an Geglücktheit und Reinheit der Komposition, an Reichtum der Beziehungen, Verknüpftheit, Geschlossenheit." Thomas Mann.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Aufgeregten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Johann Wolfgang Goethe - Friedrich Schiller - Briefe ​Schillers und Goethes an A. W. Schlegel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​natuerliche Tochter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Götz ​von Berlichingen mit der eisernen Hand
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Prometheus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Laune des Verliebten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - West-östlicher ​Divan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Leiden des jungen Werther
Amit ​csak megtudhattam a szegény Werther történetéből, buzgón egybegyűjtöttem, s íme, elétek adom. Tudom hálásak lesztek érette. Nem tagadhatjátok meg lelkétől és jellemétől a csodálatot, sorsától a könnyeket. S Te, jóságos lélek, aki ugyanazt a nyomasztó kínt érzed, amit Ő érzett, meríts vigasztalást az ő szenvedéseiből. S legyen ez a kis könyv barátod, ha jobbat, a Sors végzéséből vagy a magad hibájából, nem tudsz találni.

Johann Wolfgang Goethe - Römische ​Elegien
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Satyros ​oder Der vergoetterte Waldteufel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Kampagne ​in Frankreich
Gleich ​nach meiner Ankunft in Mainz besuchte ich Herrn von Stein den Älteren, königlich preußischen Kammerherrn und Oberforstmeister, der eine Art Residentenstelle daselbst versah und sich im Hass gegen alles Revolutionäre gewaltsam auszeichnete. Er schilderte mir mit flüchtigen Zügen die bisherigen Fortschritte der verbündeten Heere und versah mich mit einem Auszug des topographischen Atlas von Deutschland, welchen Jäger zu Frankfurt unter dem Titel "Kriegstheater" veranstaltet. Mittags bei ihm zur Tafel fand ich mehrere französische Frauenzimmer, die ich mit Aufmerksamkeit zu betrachten Ursache hatte; die eine — man sagte, es sei die Geliebte des Herzogs von Orleans — eine stattliche Frau, stolzen Betragens und schon von gewissen Jahren, mit rabenschwarzen Augen, Augenbraunen und Haar; übrigens im Gespräch mit Schicklichkeit freundlich. Eine Tochter, die Mutter jugendlich darstellend, sprach kein Wort. Desto munterer und reizender zeigte sich die Fürstin Monaco, entschiedene Freundin des Prinzen von Condé, die Zierde von Chantilly in guten Tagen.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Mitschuldigen
"Erster ​Auftritt Die Wirtsstube. [Söller sitzt im Domino an einem Tischchen, worauf ein Licht, eine Bouteille Wein und ein Glas steht. Sophie gegenüber sitzt und näht eine Feder und eine Schleife auf einen Hut. Der Wirt kommt herein. In der Tiefe des Theaters steht ein Tisch, darauf ein Licht, Bücher und Tintenfaß, dabei ein Lehnsessel.] Wirt [zu Söllern]. Schon wieder auf den Ball! Im Ernst, Herr Schwiegersohn, Ich bin Sein Rasen satt und dächt, Er blieb davon. Mein Mädchen hab ich Ihm wahrhaftig nicht gegeben, Um so in' Tag hinein von meinem Geld zu leben. Ich bin ein alter Mann, ich sehnte mich nach Ruh, Ein Helfer fehlte mir, nahm ich Ihn nicht dazu? Ein schöner Helfer! Ja, mein bißchen durchzubringen!"

Johann Wolfgang Goethe - Novelle
Ein ​dichter Herbstnebel verhüllte noch in der Frühe die weiten Räume des fürstlichen Schloßhofes, als man schon mehr oder weniger durch den sich lichtenden Schleier die ganze Jägerei zu Pferde und zu Fuß durcheinander bewegt sah. Die eiligen Beschäftigungen der Nächsten ließen sich erkennen: man verlängerte, man verkürzte die Steigbügel, man reichte sich Büchse und Patrontäschchen, man schob die Dachsranzen zurecht, indes die Hunde ungeduldig am Riemen den Zurückhaltenden mit fortzuschleppen drohten. Auch hie und da gebärdete ein Pferd sich mutiger, von feuriger Natur getrieben oder von dem Sporn des Reiters angeregt, der selbst hier in der Halbhelle eine gewisse Eitelkeit, sich zu zeigen, nicht verleugnen konnte. Alle jedoch warteten auf den Fürsten, der, von seiner jungen Gemahlin Abschied nehmend, allzulange zauderte.

Johann Wolfgang Goethe - Reineke ​Fuchs
Schelm, ​Betrüger, Erzganove - spätestens durch die mittelalterliche Volksdichtung "Reynke de vos" (1498) ist die Figur des ebenso gerissenen wie skrupellosen Reineke Fuchs im deutschsprachigen Raum unsterblich geworden. Knapp 300 Jahre später nahm auch Goethe sich des berühmten Stoffs an: Virtuos und sprachgewaltig gestaltete er die überlieferten Geschichten um und inszenierte in epischen Hexametern eine zeitlos bissige Satire auf das sogenannt Menschlich-Allzumenschliche. Sein "Reineke Fuchs in zwölf Gesängen" geriet ihm zum Meisterwerk und zählt zu den großen Klassikern des Genres.

Johann Wolfgang Goethe - Belagerung ​von Mainz
Montag ​den 26. Mai 1793 von Frankfurt nach Höchst und Flörsheim; hier stand viel Belagerungsgeschütz. Der alte freie Weg nach Mainz war gesperrt, ich mußte über die Schiffbrücke bei Rüsselsheim; in Ginsheim ward gefüttert; der Ort ist sehr zerschossen; dann über die Schiffbrücke auf die Nonnenaue, wo viele Bäume niedergehauen lagen, sofort auf dem zweiten Teil der Schiffbrücke über den größern Arm des Rheins. Ferner auf Bodenheim und Oberulm, wo ich mich kantonierungsmäßig einrichtete und sogleich mit Hauptmann Vent nach dem rechten Flügel über Hechtsheim ritt, mir die Lage besah von Mainz, Kastel, Kostheim, Hochheim, Weißenau, der Mainspitze und den Rheininseln. Die Franzosen hatten sich der einen bemächtigt und sich dort eingegraben; ich schlief nachts in Oberulm.

Johann Wolfgang Goethe - Venetianische ​Epigramme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Unterhaltungen ​deutscher Ausgewanderten
Seit ​fünf oder sechs Monaten hatte ich bemerkt, so oft ich über die kleine Brücke ging—denn zu der Zeit war der Pont neuf noch nicht erbauet—, daß eine schöne Krämerin, deren Laden an einem Schilde mit zwei Engeln kenntlich war, sich tief und wiederholt vor mir neigte und mir so weit nachsah, als sie nur konnte. Ihr Betragen fiel mir auf, ich sah sie gleichfalls an und dankte ihr sorgfältig. Einst ritt ich von Fontainebleau nach Paris, und als ich wieder die kleine Brücke heraufkam, trat sie an ihre Ladentüre und sagte zu mir, indem ich vorbeiritt: "Mein Herr, Ihre Dienerin!" Ich erwiderte ihren Gruß, und indem ich mich von Zeit zu Zeit umsah, hatte sie sich weiter vorgelehnt, um mir so weit als möglich nachzusehen. Ein Bedienter nebst einem Postillon folgten mir, die ich noch diesen Abend mit Briefen an einige Damen nach Fontainebleau zurückschicken wollte. Auf meinen Befehl stieg der Bediente ab und ging zu der jungen Frau, ihr in meinem Namen zu sagen, daß ich ihre Neigung, mich zu sehen und zu grüßen, bemerkt hätte; ich wollte, wenn sie wünschte, mich näher kennenzulernen, sie aufsuchen, wo sie verlangte. Sie antwortete dem Bedienten, er hätte ihr keine bessere Neuigkeit bringen können, sie wollte kommen, wohin ich sie bestellte, nur mit der Bedingung, daß sie eine Nacht mit mir unter einer Decke zubringen dürfte.

Johann Wolfgang Goethe - Wilhelm ​Meisters Wanderjahre
Goethes ​Roman "Wilhelm Meisters Lehrjahre" schildert die Entwicklung des Titelhelden; in den "Wanderjahren" erweitert Goethe diesen Prozeß zu einem Panorama seiner Zeit. Der einzelne in seiner Beziehung zur Gesellschaft, die Liebe und der Versuch ihrer Sozialisierung - das sind die großen Themen von Goethes Alterswerk.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Geschwister
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Utazás ​Itáliában
"1786 ​szeptemberében, a francia forradalom előestéjén indult útnak Goethe a régen vágyott Itália felé, Dante hazájába, ahol végül két éven át bolyong. Feljegyzéseit saját kezűleg rendezte egységes egésszé 1813-ban. Az első két részt az utazással egykorú napló- és levélnyersanyagából Goethe többé-kevésbé folyamatos művé alakította, beleillesztett számos levelet és levélrészletet, a harmadik részt viszont inkább meghagyta eredeti formájában. Az összefoglaló "tudósítások", naplójegyzetszerű részletek közé illesztette a római karneválról szóló "néprajzi tanulmányt", ezáltal - és a szerkesztésnek a szándékos hevenyészettsége okán - megadva a műnek a sajátosan közvetlen, feszélyezettségtől mentes, helyenként szinte vallomásszerű, még legelvontabb művészetelméleti elmélkedéseiben is bizalmas, mondhatni "parlando" jellegét. A kötetből az emberélet teljes gazdagsága bontakozik ki, az ott szerzett belátások és felismerések kortalanná emelik a művet, üzenetei és meglátásai egy egész korszakra kiterjesztették hatásukat, mi több, mintául szolgáltak az utókornak. Ez nem kevés történelmi távlatot és hatóerőt ad a kivételes munkának. Az útirajzban nemcsak Goethe élete lüktet: benne a közelebbi, római és távolabbi, weimari környezete is megelevenedik. Goethe nemcsak elmond, nemcsak leír, nemcsak beszámol széles tudással és éles szemmel, hanem élete teljessége is benne él a műben." (a Kiadó)

Johann Wolfgang Goethe - Ein Lesebuch für unsere Zeit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Polaritás
E ​prózai írásokat tartalmazó, remek kötetben a nagy gondolkodó-költő nézeteit ismerhetjük meg a költészetről, a világirodalomról, a képzőművészetről, filozófiáról, zenéről, s a színészi mesterségről. „Az ember kérdezze meg magát, mire legalkalmasabb? S aztán ezt a valamit alakítsa magában s magán a legbuzgóbban...” Mind ajándéknak, mint pedig a nagy nevű, világhírű szerzők vásárlóinak kiváló, mindenkor aktuális, s természetesen mindenki számára ajánlható igazi alapmű.

Johann Wolfgang Goethe - Rókafi
A ​Reineke Fuchs, mint a világirodalomnak annyi nagy alkotása, meseanyagával megtalálta az utat a gyermekvilághoz. A magyar gyerekek előbb ismerték, mint a felnőttek. Prózában többek között Gaál Mózes, Móra Ferenc és Benedek Elek mesélte el, az utóbbi szorosan Goethe költeménye nyomán.

Johann Wolfgang Goethe - Önéletrajzi ​írások
Goethe ​műveinek ez a kötete válogatást tartalmaz Goethe önéletrajzi írásaiból, kivéve legfőbb önéletrajzi művet, a _Költészet és valóság_-ot, amely külön kötetben jelent meg. Ezeknek az írásoknak a műfaja többnyire az útinaplóéhoz, az útibeszámolóéhoz áll közel. Goethe tervezte ugyan a _Költészet és valóság_ folytatását, tehát életének olyan leírását és megvallását, amilyennel önéletírásában 1775-ig Weimarba költözéséig beszéli el pályája alakulását, de ez végül is nem valósult meg, csupán kezdeményei készültek el. Ilyen kezdemények nagyrészt a kötetünkben szereplő írások, amelyek végül is a _Költészet és valóság_ el nem készült, vagy ha úgy tetszik: töredékes folytatásához mindenekelőtt Goethe utazásairól szolgáltatnak váltakozó kidolgozottsági fokú fejezeteket. Legismertebb, legklasszikusabb darabjuk az _Utazás Itáliában_. Nem marad el mögötte érdekesség, művelődéstörténeti dokumentumérték terén a _Franciaországi hadjárat_, amelynek kis híján teljes szövege most jelenik meg először magyarul. Svájci és németországi utazásokról szóló, hol novellisztikusan lekerekített, hol elmélkedően értekező tudósítások, legendás találkozásokra (Napoleon, Schiller) emlékező vázlatok avatják a kötet írásait ama bizonyos "egyetemes gyónás" kisebb-nagyobb megszakításokkal egymásra következő töredékeivé, aminek Goethe élete minden megnyilatkozását tekintette.

Johann Wolfgang Goethe - Goethe ​szerelmei
"Goethe ​a legnagyobb emberek és a legnagyobb művészek közé tartozik;míg a zord erkölcsbírók nem egyszer bízvást pálcát törhetnek csetlései-botlásai sőt, súlyos eltévelyedései fölött is. Különösen, ha szerelmi viszonyait teszik fontolóra, amelyeket bizony igen sokszor nem "rendezett" polgári módon, amelyekben egyik-másik szerelmese nemcsak vesztes, hanem egyenesen áldozat is lett."

Johann Wolfgang Goethe - Goethe ​költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók