Ajax-loader

Lázár István könyvei a rukkolán


Lázár István - Vélemények ​és vallomások
Interjúk: ​Faluvégi Lajossal, Fülöp Józseffel, Huszár István, Pozsgay Imre, Rakonczay Zoltán, Romány Pál, Schulteisz Emil, Szabó István, Veress Péterrel

Lázár István - Kis ​magyar történelem
Lázár ​István a Kárpát-medence régmúltját, nemzetünk eredetét, a honfoglalás körülményeit, az azóta eltelt ezer év küzdelmeit vázolja személyes hangú művében. Az adatok közül szuverén módon válogat, az alakokhoz érzelmek is fűzik, előadása mégsem önkényes, hanem történetírásunk lehiggadt megállapításaira és tisztázó szándékú vitáira épül.

Lázár István - S ​középen ott a Velencei-tó...
Vallomások ​a szülőföldről - így lehetne jellemezni Kiadónk sorozatát, amely tizenkét kötetben egy sokak számára kevéssé ismert, fölfedezésre váró országot mutat be: Magyarországot. Neves írók, költők vállalkoztak arra, hogy a "fölnevelő táj" arculatát megrajzolják, megcsodáltassák műemlékeit, népi művészetét, irodalmi hagyományait, bemutassák az ott élők táj- és életformáló mindennapjait. Más-más hangon, de közös céllal szólnak hozzánk ezek az írások: országjárásra, fölfedező utakra sarkallnak, jól tudva, hogy csak az átélt élmény maradandó. Lázár István könyve kitűnő kalauzunk lesz akár a vidék romantikus természeti szépségei, akár geológiai vagy műemléki ritkaságai után nyomozunk. Római ásatások izgalmas eredményeiről, ősi városok átalakulásáról, kastélyokról és cselédházakról, bányászokról és fazekasokról szól a kötet, melyet másfélszáz fénykép gazdagít.

Lázár István - Különleges és veszélyes anyagok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - Aranykapuk városa
Lázár István író, költő, forgatókönyvíró 1927-ben írta az Aranykapuk városa c. művet, melyet a Pesti Hírlap regénytára adott ki.

Lázár István - Koppány - Lázár István munkái: Koppány, Fekete csillag, A kék szempár, Sátán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - A ​Nílus rózsája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - The ​Magic of Mountains
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - Kis ​magyar történelem 62 színes képpel
Fél ​évezreddel a Római Birodalom bukása után, a már javarészt keresztény, ám civakodó részekre szakadt Európát három, harcias és mohó, pogány népség tépi-nyúzza. Észak-Afrikából a mohamedán mórok csapnak rá déli partvidékeire. Skandinávia felől a vikingek csónakos hadai kerülgetik. A Kárpát-medencéből a kelet felől fölbukkant magyarok támadnak szinte körkörösen, ám fő célpontjuk a Nyugat. A mórok utóbb visszakényszerülnek Afrikába. A vikingek haza nem térő hányada beolvad azokba a népekbe, amelyeket leigázott. A magyarok, lecsitulván, Közép-Európa keleti peremén megalapítják most ezeréves államukat. Ez a kis könyv az ő históriájuk vázlata, képben-szóban.

Lázár István - Paula
Egy ​élő, egy holt... Hathetes házasok voltak, amikor Paula a legnagyobb boldogság közepette hirtelen meghalt. Pál nem talált vígasztalást, mert a gyönyörű, aranyhajú asszonyt módfelett szerette. A csapás első napjaiban azt hitte, hogy a fájdalom elveszi az eszét, de lassanként beletörődött a változtathatatlanba. Szerelme azonban nem veszített fényéből és melegségéből, sőt minél több hónap múlt el Paula halála óta, szerelme és kegyelete annál inkább növekedett, mert lelkében az égberöppent, kedves nő alakja idők távlatain mindjobban idealizálódott. Elhatározta, hogy sohasem fog megnősülni, mert úgy sincs nő ezen a széles világon, aki az istenben boldogultat testi és lelki kiválóságban megközelítené. S nem is nősült meg. De Paula lelke sem hagyta el őt. Ott lebeg fölötte láthatatlanul. Az a lelki kapcsolódás, mit spiritiszták szimpátiának neveznek, a lehető legteljesebb volt közöttük, mert azokat, akik igazán szerették egymást, sem a sír, sem az ég, sem a pokol nem választhatja el egymástól.

Hortobágyi Tibor - Lázár István - Hegyek ​ölelésében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - Kiált ​Patak vára
Lázár ​István - önmagáról: "Sárospatakon születtem 1933-ban, és itt éltem 1955-ig. Azóta, kis kitérővel, újságíró vagyok Budapesten. Hosszabb ideig dolgoztam a Köznevelés-nél; immár egy évtizede vagyok a Valóság munkatársa. Egyik tennivalóm a Magyar világ rovat - szociográfiák, riportok, dokumentumok - gondozása. Útirajzom jelent meg Angliáról és a dalmát Adriáról. Ezt a könyvet négy évig írtam, egyre konokabb szenvedéllyel. És a legszívesebben rögtön újrakezdeném. Ugyanígy. De legalább három kötetben." Sárospatak, Tokaj, Hegyalja: patinás, nagy hírű, nagy múltú nevek. Mit takarnak vajon - a jelenben? Város lehet-e újra Patak, századunk utolsó negyedében? Vagy megmarad annak, ami: a Vár poros keretének? Visszaszerezheti-e a Hegyalja a tokaji bor régi hírének legalább egy részét? Üdvös-e, ha a bodrogközi nők leteszik a kapát, s ezentúl különleges kabátot varrnak - exportra? Mi lesz az ország peremére szorult hajdani megyeszékhely és dzsentrifészek, Sátoraljaújhely sorsa? Mi volt Szerencs szerencséje? Mit ér egy tonna hollóházi porcelán? És miért épített államunk hipermodern új templomot a hollóházi katolikusoknak? Mitől jéghideg a telkibányai Király-kút vize? És Gyűrűfű sorsára jut-e a hajdan aranyban-ezüstben gazdag bányaváros, ma sorvadó erdei falu: Telkibánya? Igaz-e, hogy Bodrogköz Európa legrégebben lakott tájainak egyike, s lakói részben ötezer éve itt élő őseurópaiak? És akkor mi volt, mit jelentett itt a honfoglalás? Miért a huzavona a pálházai perlit körül, holott a KGST ránk osztotta a perlitfelhasználás témáját? Miért a sok orvvadász Mogyoróskán - és nemcsak ott? Több kárt okoz-e az árvíz, talajvíz a Bodrogközben, mióta a tiszalöki duzzasztó működik? Miért váltották le a szorgos hercegkúti sváb parasztok szorgos elnöküket? És miért akarta ő átfúrni a hegyet? Kérdések, válaszok, kudarcok, sikerek, sorsok, sírok, adatok, történetek - négy kistáj, a Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja, Tokaji hegység múltja és jelene, öröme és bánata, fejlődési távlatai és lehetőségei tárulnak fel a Kiált Patak vára lapjain.

Lázár István - Képes ​magyar történelem
„Lovasok, ​hegyek között, sűrű fenyőerdővel szegett úton kaptatnak fölfelé, csatakossá izzadt, rövid lábú, bozontos szőrű, inas lovakon. Megállnak a hágó magasán, a vízválasztó nyergében. Előre figyelnek, visszafelé fülelnek. Csak az előőrs, vagy ez, a főerő?... Hódítóan törnek előre? Megverten menekülnek?" 1100 éve, a népvándorlás egyik kései hullámaként érkezik keletről a Kárpát-medencébe az alapjában finnugor nyelvű, ám inkább türk eredetű, a nomadizáló állattartást és a földművelő gazdálkodást egyaránt ismerő magyar törzsek szövetsége. Európát sokáig rettegésben tartó, kalandozó hadjáratai, végleges megtelepedése, lehiggadása és összeötvöződése a kelet-közép-európai tájon; 1000 év előtti államalapítása, csatlakozása a latin kereszténységhez, és az azóta eltelt tíz évszázad oly sok területvédő és szabadságküzdelemmel gazdag, tragédiákkal teljes története, egészen a történelemként még nem taglalható máig — ennek roppant tömör, korszerű összefoglalását adja könyvünk, ez a színes esszé a magyar történelemről, ahogyan azt sok-sok forrás alapján, ámde egyvalaki látja. A kötet képanyaga - Buzinkay Géza történész válogatása - az események olykor szokatlan, kevéssé ismert összefüggéseire vet fényt, szabadon szárnyalva a korhű ábrázolások és a történeti tudat áttételei közt, a szerző képmagyarázatai pedig nem pusztán leíró jellegűek, hanem a történelmi esszét számos kiegészítő információval teszik még gazdagabbá.

Baksa Csaba - Lázár István - Bányavirágok
Ibolyaszín ​ametiszt, liliomfehér kalcit-szirmok, ciklámenpiros cinnabarit. Mohazöld malachit, citromsárga citrin és greenockit, almazöld fluorit, borsárga barit. A dezmin vagy sztilbit színre és alakra: kicsike karfiol vagy búzakéve. A kalcedonnak azt a változatát, amelyben indázva fonódnak össze a szinte csak mikroszkopikusan eltérő szerkezetű, de más-más színű sávok - maga a nefelejtskék kalcedon, néhány opál-fajta, közöttük a víztiszta hialit és a fehér tejopál, azután a levélzöld és húsvörös jáspis - gyakran moha-achátnak nevezzük. Ásványokról növény, virág tehát nemcsak akkor juthat az eszünkbe, ha gazdag színviláguk egy-egy árnyalatának közelítő megjelölésére virágot vagy éppen gyümölcsöt említünk meg összehasonlításul. Maga a bányász, amikor a sokféle, látványosabb fenn-nőtt ásvány közös neveként azt mondja: bányavirág, ösztönösen felismert valamit. A természetnek azt a nagy, általános egységét, amelynek az igazán még ma sem ismert dimenziójú fraktál-jelenség - a formákban mutatkozó ismétlődések-szimmetriák fantasztikus erejű törvényszerűségeivel, amelyek egyaránt jelen vannak az élő és az élettelen természetben - csak egyik, legújabban föltáruló bizonyítéka. Ám ha a bányász bányavirágot emleget, a színek és a formák összevetéseket kínáló, gazdag változatossága mellett bizonnyal még más élmények is közrejátszanak. A megbontott kőzet üregéből előragyogó vagy már kiemelt, netán többször tízmillió éve keletkezett ásványvirág annyira üde látvány, oly törékenyen fénylenek föl szűz szirmai, tű-csokra, érzékeny ág-bogai, hogy néha alig lehet az élettelen világba sorolni. Más ásványok viszont hirtelen megjelennek a frissen kihajtott táró falán, bevonják az ácsolatot, kiválnak a csorduló bányavízből. S a terméskén a kiöntött, forró, majd kihűlő kohósalak dombjain is kivirágzik. A természetben semmi nem változatlan. Minden bomlik és újjáalakul, szétmállik és egymásba vagy egy másba olvad. A kőzetek kiválása és metamorfózisa vagy a földfelszíni formák alakulása azonban - ha most nem tekintjük a ritka vulkánkitöréseket és földmozgásokat - többnyire rejtett, az egyes ember számára nyomon nemigen követhető, nem látványos folyamat. Az ásvány, akár a legállandóbb természetű is, változatos kémiai összetételével, genetikájával, fizikai tulajdonságai adta színével-fényével, formájával, keménységével, hasadásával valóban mintha rokon szerepet töltene be az élettelen szférájában, mint az élők közt a virág. Babonaságok is fűződnek hozzá, akár a virághoz. Leányok-asszonyok testét ékíti, mint a virág. Az ásvány, akár a legállandóbb természetű is, változatos kémiai összetételével, genetikájával, fizikai tulajdonságai adta színével-fényével, formájával, keménységével, hasadásával valóban mintha rokon szerepet töltene be az élettelen szférájában, mint az élők közt a virág. Babonaságok is fűződnek hozzá, akár a virághoz. Leányok-asszonyok testét ékíti, mint a virág. Az udvarlás és csábítás eszköze lehet, ha férfi adja ékszerként, ha a nő kitűzi magára, akár a virágot.

Lázár István - Budapest
Budapest ​- 150 Farbfotos mit Touristikinformationen

Lázár István - A ​kékhajú fantóm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - Örkény ​István
"A ​tizenkilencedik század - írja Örkény István - egy tájkép, középen házzal, a házon kéménnyel, melyből füst száll. Ezt érzelmileg alászínezhette a néző, de magyarázni csak egyféleképpen lehet. Ha azonban csak a füstcsóva marad a vásznon, akkor már neked kell hozzáépítened a többit. Hogy milyen lesz, nem tudom; csak egy bizonyos: nem lehet egyforma két ház, még az sem biztos, hogy ház lesz." Hogyan jutott el ehhez az ars poeticához Örkény István, hogyan a művekhez, amelyek ebben a szellemben fogantak? - ezt kutatja az első Örkény-monográfia. Lázár István az író vallomásaira, interjúkra, kritikákra építve - és persze elsősorban magukra művekre - nyomon követi azt az utat, amely a Tengertánc novelláitól az Egypercesek-ig vezet, a Voronyezs-től a Pisti a vérzivatarban-ig, a Házastársaktól a "Rózsakiállítás"-ig - és olyan állomásai vannak, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Jeruzsálem hercegnője nagy novellái. Lázár István egyszerre elegáns és alapos monográfiájának külön érdeme, hogy munka közben még sűrűn beszélt Örkény Istvánnal, szövegébe beleszőtte magnetofonfelvételeit, amelyek sok újat mondanak az író életéről, gondolkodásmódjáról, műveiről.

Korniss Péter - Lázár István - Magyarország
"Hol ​van Magyarország? Szélességi és hosszúsági koordinátáit megadni nem gond. De mit, mennyit árulnánk el ezzel? ...Hol van Magyarország? (nevezik kompországnak is, amely hol csak sodródik, hol kétségbeesve evez kelet és nyugat közt.) Amikor a népvándorlás hosszú és véres kelet-nyugati útján 1100 éve ideérkezett, megtelepült, majd 1000 éve az államát is megalapította a magyar nép, nem a keleti-bizánci, hanem a nyugati, a latin-római kereszténységet választotta, s ezzel valami végérvényesen eldőlt." Tanúskodjanak erről Korniss Péter képei, hiszen Magyarország a fákban, kövekben, felhőkben, lányok mosolyában rejtőzik, ahogy ő azt láttatja velünk.

Lázár István - An ​Illustrated History of Hungary
Eleven ​hundred years ago, the Hungarian people arrived as a late wave of migrants from the East and took possession of the heart of the Carpathian Basin. Fundamentally Finno-Ugric in language, but more Turkic in origin, these people were familiar not only with nomadic animal husbandry, but also with agriculture. Moreover, they still had their distinctive tribal alliance. For decades the Hungarians held Europe in terror. Their hold military campaigns, their final settlement, their settling down and blending in this part of East-Central Europe, their establishment of a state and accession to Roman Christianity, their thousand-year history rich in struggles against external aggression and internal oppression even up to present times-all this is dealt with in a concise and up-to-date way. At a time when politically-motivated reappraisals and changes in outlook are taking place, a sober and objective depiction of the past is greatly needed-by Hungariaris and by those interested in Hungary. This is no dry history book, but rather an essay on Hungarian history. Based on very many sources, it still reflects a personal view. With the help of illustrations chosen by the historian Géza Buzinkay, the work sheds light on little-known aspects of the past. The picture captions give much additonal information, and supplement the main text.

Lázár István - Koppány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár István - Adriai ​nyár
Az ​a legenda járja, és miért ne hinnénk, hogy Odüsszeusz is itt bolyongott, innen nem tudott hazatérni, a dalmát szigetvilágból. Itt voltak Fönícia titkos bíborcsiga gyarmatai. Diocletianus császár öregségére szülőföldjén épített palotát, melyben ma háromezer spliti polgár lakik. Itt élt és dúlt az uszók kalóz-nép. A reneszánsz szinte egyszerre virágzott fel Firenzében és a dalmát városokban. A jugoszláv Adria partvidéke azután szinte elfeledte a a gazdag, fényes éveket. Dalmát városkák omladozó reneszánsz palotái jelzik, hogy amióta a tengeri útjukról utoljára tértek vissza a vitorlás flották, ez a vidék távol került a világgazdaság éltető artériáitól. Most azonban, hogy az idegenforgalomnak nevezett újkori népvándorlás a Nap felé tart, dél, mindig dél felé, ismét fordul Isztria, Dalmácia, a montenegrói part és a szigetvilág sorsa. Az adriai nyár forró, felhőtlen, gyanta-, levendula- és tenger-illatú. Mohón merül el benne az utazó, ismerkedik a táj múltjával, vendégszerető, mediterrán vérmérsékletű népével, s a turistát megrészegítő minden kincsével. S nemcsak a vidék és a mediterrán nyár újdonság számára, hanem az utazás, a nyaralás módja is, az autós kempingezés.

Lázár István - ハンガリー小史 ​(Hungary Shoushi)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korniss Péter - Lázár István - Ungarn
A ​magyar nép több évszázados vándorlás után jutott el 896-ban jelenlegi otthonába, a Kárpát-medencébe. Ezen a területen korábban több más, a magyarokhoz hasonlóan félnomád életmódot folytató nép fordult meg, de a történelem viharai mindegyiküket elsodortál. A magyar nép volt az egyetlen, amelynek sikerült államot és hazát alapítani ebben a térségben. Abban, hogy ez így történt, fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy a magyarság nem Európa ellenében, hanem csak Európába beilleszkedve őrizheti meg nemzeti és állami létét.Ma joggal lehet büszke arra a teljesítményre, amellyel elődei megőrizték az önálló állami létet, s arra a sajátos magyar művelődésre is, mellyel hozzájárult Európa közös kultúrkincséhez. 50 oldalon 121 szép színes fotó Magyarországról

Kollekciók