Ajax-loader

Számvéber Norbert könyvei a rukkolán


Számvéber Norbert - Kard ​a pajzs mögött
A ​szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1944. december végén súlyos harcok árán bekerítették Budapestet. A német hadvezetés a magyar főváros felmentése és a számára létfontosságú dunántúli terület visszafoglalása érdekében jelentős erőket, főleg páncélosalakulatokat vetett be. A szerző főként elsődleges (levéltári) források, valamint a rendelkezésre álló szakirodalom és megbízható visszaemlékezések segítségével először bemutatja a harcoló felek helyzetét, csapatait, terveit, fegyverzetét és hadrendjét, majd a lehető legnagyobb részletességgel tárgyalja a Konrad fedőnevű hadműveletek harccselekményeit, végül elemzi a harcok kimenetelét. Az események könnyebb megértését korabeli fényképek mellett nagyméretű kivehető térkép is segíti. A kötet tartalma az előző kiadáshoz képest jelentősen kibővült.

Számvéber Norbert - Az ​alföldi páncéloscsata
A ​szovjet-román csapatok 1944. szeptember második felében elérték a magyar Alföldet. További terveik szerint be kívánták keríteni az Észak-Erdélyben és Kárpátokban védekező német-magyar csapatokat. A szerző elsődleges (levéltári) források, a rendelkezésre álló szakirodalom és megbízható visszaemlékezések segítségével először a harcoló felek helyzetét, csapatait, terveit, fegyverzetét és hadrendjét igyekszik bemutatni, majd a lehető legnagyobb részletességgel tárgyalja magukat a harccselekményeket, végül elemzi a harcok kimenetelét. Az események könnyebb megértését fényképek és térképek segítik.

Számvéber Norbert - Ragadozók
A ​második világháború keleti frontján 1943 végére - már túl Sztálingrádon, a doni hadműveleteken, Kurszkon és Harkov másodszori visszafoglalásán - a szovjet hadseregnek az addig elvesztett területek felét sikerült újra az ellenőrzése alá vonnia, és a déli frontvonal Ukrajna közepén, nagyjából a Dnyeper folyó vonalánál húzódott. Az újabb nagy szovjet támadás délen 1943 decemberének végén indult meg. E hadműveletek során vetettek be a németek egy különleges nehézpáncélos-alakulatot, amely egyedülálló módon csak Tigerekből és Pantherekből állt. Erre 1944 januárjában került sor, amikor is a német 11. páncélosezred törzsének alárendeltségében két páncélososztályt átmeneti jelleggel ezredkötelékben alkalmaztak Vinnyica térségében. Dr. Franz Bäke tartalékos alezredes irányítása alatt e nehézpáncélos-ezred két hadműveletben is megütközött a szovjet erőkkel (főleg harckocsi- és gépesített csapatokkal). Ezek az összecsapások a leghevesebbek közé tartoztak a keleti front történetében. A "Bäke" nehézpáncélos-ezred alig több mint egy hónapig létezett, és csupán két hadműveletben vett részt 1944 januárjában és februárjában, de 24 ütközetnap alatt több mint 500 szovjet harckocsi és önjáró löveg kilövését jelentette. Ezzel egy csapásra legendává vált. Eddig nem született olyan munka, amely kizárólag erre az alakulatra összpontosítana, és egybegyűjtené az összes elérhető információt e harckocsikötelék a legkevésbé sem mindennapi harctevékenységéről. A könyv megírásával a szerzőnek tulajdonképpen egyetlen célja volt: a szovjet, illetve német csapatok levéltári dokumentumai, valamint a releváns feldolgozások alapján megállapítani, hogy bizonyítható-e egyáltalán az a kiemelkedő harci teljesítmény, amit a "Bäke" nehézpáncélos-ezrednek tulajdonítanak, és amivel a kötelék kitörölhetetlenül beírta magát a második világháborús páncélos-hadviselés krónikájába. Ebből a részletessége miatt egyedülálló feldolgozásból izgalmas bepillantást nyerhetünk a keleti fronton 1944-ben zajlott harcok mélyebb harcászati rejtelmeibe.

Számvéber Norbert - Nagy ​csaták 11.
A ​megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé. A tordai csata 1944. szeptember 15. és október 8. között zajlott le, ahol a magyar 2. hadsereg német segítséggel és óriási veszteségek árán csaknem egy hónapon keresztül feltartóztatta a többszörös túlerőben lévő román és szovjet csapatokat. Nemcsak Észak-Erdély teljes elfoglalását akadályozták meg, hanem a Kárpátokban harcoló magyar 1. hadsereg bekerítését is. A magyar 2. hadsereg tordai állásainak védelme kelet-közép-európai térségben azon kevés hadművelet közé tartozott, amely hosszabb időre megállította a szovjet hadsereget. A Tiszántúlon Szolnok–Nyíregyháza–Nagyvárad térségében 1944. október 6–31. között zajlott le a Közép-Európa második világháborús történetének legnagyobb páncélos hadművelete az alföldi, vagy más néven „deberecen–nagyváradi” páncélos csata. A szovjet hadvezetés a Dél Hadseregcsoport és a magyar 2. hadsereg zömének bekerítését és szétzúzását tervezte, a német páncélos erők és a magyar alakulatok támadásai nyomán törekvésük meghiúsult. Az Erdélyben és a Kárpátokban harcoló magyar 1. és 2. hadsereget és a német alakulatok visszavonulását sikerült biztosítani, majd a Tisza vonalán új védelmi állásokat kiépíteni. A Dél Hadseregcsoport és a magyar haderő visszavonulása után a szovjet hadvezetés úgy vélte, „menetből” elfoglalhatja Magyarország fővárosát, Budapestet. Horthy Miklós kormányzó „kiugrási kísérletének” kudarca (1944. október 15.), majd a nyilas hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc hozzájárult Budapest erőddé nyilvánításához. Bár a „Festung Budapest”-en rekedt mintegy 90 000 katonának alig fele vett részt a harcokban, a német és magyar alakulatok 52 napig (1944. december 24–1945. február 13.) kitartottak. Budapest szovjet bekerítése után a német hadvezetés „Konrad” fedőnéven három hadműveletet indított (1945. január 1. és február 15. között) a magyar főváros felmentésére. Több páncélos és gyalogos hadosztályt csoportosítottak át Varsó körzetéből és Kelet-Poroszországból. Előbb északról Tata, majd délről Székesfehérvár irányából indítottak támadást. A szovjet erőknek hatalmas veszteségek árán sikerült megállítaniuk az akciókat, így a főváros sorsa megpecsételődött. 1956. október 24-én hajnalban a szovjet 2. és 17. gárda-gépesített hadosztály alakulatai bevonultak Budapestre, ezzel megkezdődnek a harcok a felkelők és a szovjet megszálló csapatok között. A fegyveres felkelés ekkor már javában tartott, s a következő napokban több összecsapás zajlott a Magyar Néphadsereg, az ÁVH és a szovjet alakulatok között. Október végére győzött a forradalom. A szovjet erők jelentős része elhagyta Budapestet, ám az országba légi és szárazföldi úton újabb alakulatok érkeztek. November 4-én hajnalban a „Mennydörgés–444” („Grom–444”) jelszó elhangzását követően 60 000 szovjet katona részvételével megindult a „Forgószél” fedőnevű hadművelet.

Illésfalvi Péter - Szabó Péter - Számvéber Norbert - Erdély ​a hadak útján 1940-44.
A ​kötet három fő részben tárgyalja Erdély hadtörténetét 1940-1944 között. Az első rész az 1940. évi erdélyi bevonulás katonapolitikai előzményeivel és a birtokbavétel lefolyásával foglalkozik részletesen.A második rész a M. Kir. Honvédség berendezkedését tárgyalja a visszatért észak-erdélyi és székelyföldi részeken 1940-1944 között, beleértve a határ mentén folyt összetűzéseket és a német katonai jelenlét következményeit is.A harmadik, s egyben legnagyobb terjedelmű fejezet az erdélyi hadműveletek részletes feldolgozása 1944. aug. 26-tól 1944. október végéig.A könyvet több mint 150 fénykép, 10 térkép és számos táblázat egészíti ki. A munka forrásai 75 %-ban levéltári dokumentumok, 15 százalékban korszerű könyvészet és 10 százalékban megbízható visszaemlékezések voltak.

Számvéber Norbert - Páncélosok ​a sivatagban
A ​második világháború észak-afrikai hadszíntere a páncélos-hadviselés számára különösen kedvező terep volt. 1940 és 1943 között páncélozott harcjárművek ezrei vettek részt a küzdelmekben. E kötet elsősorban a harccselekmények harcászati mozzanatait, a harcoló felek harceljárásait, harcvezetési módszereit, hadszervezeti jellegzetességeit és haditechnikái lehetőségeit vázolja fel. Az események könnyebb megértését 15 térkép és több mint 100 fénykép segíti.

Számvéber Norbert - Konrád ​3
A ​német hadvezetés több kísérletet is tett az ostromlott Budapest felmentésére. Számvéber Norbert könyve ezek közül a legjelentősebbet, a Konrad 3 fedőnevű akció történetét mutatja be. A vaskos kötet megírásához nagyon sok levéltári anyagot, tanulmányt, könyvet dolgozott fel a szerző, emellett bőven merített az egykori szereplők visszaemlékezéseiből is. Munkáját olvasva képet kaphatunk az egyik leghevesebb magyarországi páncélos-összecsapásról.

Szabó Péter - Számvéber Norbert - A ​keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945
A ​második világháború keleti hadszínterének hadieseményei egyebek mellett hosszú évtizedekre meghatározták nem csupán az 1945 utáni Európa arculatát, de Magyarország sorsát is. A sorozat második kötetében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szerzőpárosa az 1943 nyarán megvívott kurszki csatától 1945 májusáig, az európai háború végéig tekinti át a keleti front jelentősebb hadműveleteit, külön fejezeteket szentelve a Magyarország területén lezajlott harcoknak. Az Olvasó a hadműveletek történetén kívül képet alkothat a hadviselő felek terveiről, a bevetett csapatok (közöttük a Magyar Királyi Honvédség) szervezetéről, haditechnikájáról, az alkalmazott harceljárásokról, az összecsapások veszteségeiről, valamint az arcvonal mögött történt egyéb fontosabb eseményekről is. A könnyen áttekinthető, de hiteles adatokban és idézetekben bővelkedő szöveget az első kötethez hasonlóan számos egykori fénykép egészíti ki, amelyeknek jelentős részét a második világháború hadtörténete iránt érdeklődők még nem láthatták.

Számvéber Norbert - Páncélosok ​a Tiszántúlon
A ​levéltári dokumentumok, egykori naplók, visszaemlékezések és könyvészeti források felhasználásával készült összefoglalás a szovjet 2. Ukrán Front »debreceni támadó hadműveletének« részletes történetét dolgozza fel. Az »alföldi páncéloscsata« krónikájából kiderül, hogy 1944 októberében a keleti front déli szárnyán jelentős összecsapás zajlott a Kárpát-medence birtoklásáért. A német és szovjet páncélosok a döntő ütközetet azonban – a korábban sugalltaktól eltérően – nem Debrecennél, sokkal inkább Nagyváradnál, Szolnoknál s mindenekelőtt Nyíregyházánál vívták meg. A csaknem egy hónapos hullámzó küzdelem könnyebb megértését térképek és archív fényképek segítik.

Számvéber Norbert - Páncélosok
Az ​első világháborúban bemutatkozott páncélosok 1939-re a szárazföldön vívott ütközetek kulcsszereplőivé váltak. A gyorsan mozgó, nagy tűzerővel felruházott, páncéllemezek által védett harckocsik feladata volt a védelmi vonalak áttörése és a mélységi behatolás megvalósítása, a győzelem legfontosabb feltételeinek megteremtése. A sorozat 17. kötetében bemutatásra kerülnek a korszak meghatározó típusai és harcászati eljárásai, a páncélosok alkalmazásának mesterfogásai. A könyv a lengyel hadjárattól egészen a csendes-óceáni hadszíntérig követi nyomon a harckocsik történetét, és híres eseményeket helyez merőben új megvilágításba…

Számvéber Norbert - Páncélosok ​a budapesti csatában
1944. ​augusztus végétől az akkori Magyarország is a keleti hadszíntér része lett. Az ország természeti adottságai jórészt kedvező terepet biztosítottak a harcoló felek páncélosainak, amelyeket mindkét oldalon nagy számban vetettek be. Ez az egyedülálló könyv a második világháború egyik legfontosabb hadműveletének, az 1944–1945. évi budapesti ostromnak az előzményeit, valamint a főváros területén megvívott harcokat tárgyalja a páncélos-hadviselés szempontjából. A jelen kötet a könyv második, jelentősen bővített kiadása, amelynek megjelentetését elsősorban azt tette szükségessé, hogy a témával kapcsolatban az utóbbi években számtalan elsődleges (levéltári) forrás vált kutathatóvá. Nem csak a szovjet csapatok és parancsnokságok eddig ismeretlen dokumentumai tartalmaznak sok új adatot, hanem a szovjet csapatok által zsákmányolt német iratok is. Ezek feldolgozásával a korábbiaknál is részletesebb kép vázolható fel a magyar főváros körül és annak területén megvívott páncélos-összecsapásokról 1944. október végétől 1945. február közepéig. A kötetben számos korabeli harcvázlat is helyet kapott, amelyek segítségével jobban megérthetjük a harccselekmények dinamikáját.

Szabó Péter - Számvéber Norbert - A ​keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943
A ​második világháború eseményeit feldolgozó publikációk a történelem iránt érdeklődők körében sok évtizeddel az események után is nagy népszerűségnek örvendenek. Sajnos hazánkban eddig olyan munka még nem látott napvilágot, amely a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználva alapos, de mégis látványos formában ismertette volna meg az Olvasót a keleti arcvonal 1941-1945 közötti hadieseményeivel, kiemelten tárgyalva ezek magyar vonatkozásait. E kötet éppen egy olyan sorozat első darabja, amely szakmai igényességgel, korszerű szemlélettel, hiteles adatok közreadásával, de népszerűsítő formában vizsgálja a második világégés legjelentősebb hadszínterének főbb hadműveleteit, a harcoló felek terveit, parancsnokait, a csapatok szervezetét, haditechnikáját és harcászatát, veszteségeiket és az arcvonal mögött lezajlott, de nem kevésbé sorsdöntő eseményeket az 1941-es német támadás előzményeitől egészen 1945 májusáig. Mindeközben természetesen a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum szerzőpárosa kiemelten foglalkozik Magyarország háborús szereplésével is. A kötet szövegét számos egykori fénykép illusztrálja és egészíti ki.

Számvéber Norbert - Erőd ​a Duna mentén
A ​könyv a Hadtörténeti Levéltárban őrzött 233 irat szövegét közli. Ezek a dokumentumok mind Budapest ostromának katonai történetéhez szolgáltatnak adalékokat. Hadinapló-részletekből, napi jelentésekből tájékozódhatunk a kisebb-nagyobb egységek harcairól, a felmerült nehézségekről, azok elhárításának kísérleteiről. A dokumentumokat térképek, iratok és röplapok facsimiléi, fényképek és rajzok egészítik ki.

Baczoni Tamás - Kiss Gábor - Sallay Gergely Pál - Számvéber Norbert - Halálfejes ​katonák
Az ​első világháború poklában a gyalogsági harcászat alapvetően átalakult. A mélyen kiépített védelmi vonalakba a hagyományos támadások csak a legnagyobb véráldozatok árán voltak képesek kisebb-nagyobb mértékben betörni. Így szükség lett egy olyan különleges csapatnemre, amely újszerű szervezése, felszerelése, fegyverzete, kiképzése és harceljárása miatt sokkal kisebb veszteségek mellett nagyságrendekkel nagyobb eredményeket érhet el. Az 1916-tól német mintára szervezett osztrák-magyar rohamcsapatok hamarosan olyan elitalakulatokká váltak, amelyek nélkül sikeres támadás nem indulhatott. Egyes harceljárásaikat mind a mai napig oktatják a korszerű hadseregek kiképzési rendszerében. A kötet e különösen bátor és rátermett katonák történetét foglalja össze, kitérve embert próbáló kiképzésükre, sajátos fegyverzetükre és felszerelésükre, egyedi jelvényeikre és nem utolsó sorban kiváló harci teljesítményükre. Az egyes résztémákat külön tanulmányok dolgozzák fel. A könnyebb megértést számos archív fénykép segíti, a közreadott eredeti dokumentumokból pedig kiderül, hogy a rohamcsapatok mint is választották maguknak megkülönböztető jelzésként a halál különféle allegóriáit.

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Számvéber Norbert - Páncélosok ​a Dunántúlon
A ​második világháborúban a 6. páncéloshadsereg volt Németország utolsó nagy támadó hadműveletre képes, viszonylag intakt hadserege. Amikor a kudarcba fulladt ardenneki offenzíva végén kivonták a frontról, a lehetőségekhez képest újra feltöltötték élőerővel és haditechnikai eszközökkel, és ha nem is teljesen, de visszanyerte 1944. őszi erejét. Bevethették volna a már német felségterületen a Rajna felé nyomuló nyugati szövetségesek ellen, vagy átcsoportosíthatták volna akár Sziléziába, akár a Baltikumba, akár a Visztula Hadseregcsoporthoz Berlin megközelítési útjaira a szovjetek ellen, hiszen mindenütt égetően nagy szükség volt erősítésre és ellentámadást indítani képes friss erőkre. Azonban nem így történt: Magyarországon vetették harcba a Dunántúlon végrehajtott „Tavasz ébredése” hadművelet keretében, amely a második világháború utolsó német „nagy offenzívája” volt. A hadművelettel kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. Mi volt a németek valódi terve ezzel a látszólag értelmetlen támadással? Mekkora szerep jutott ebben a jobb napokat látott német páncélos fegyvernemnek? Igaz-e, hogy a szovjetek az 1943-ban már bevált kurszki védelmi irányelveket alkalmazták újra? Milyen harcjárműtípusok csaptak össze a Dunától nyugatra és mekkora mennyiségben? Hogyan boldogultak az amerikai gyártmányú M4A2 harckocsik szovjet személyzettel a sokkal nehezebb német Panther és Tiger B páncélosok ellen magyar földön? Mekkora páncélosveszteségeket szenvedtek a szemben állók? Mennyire volt sikeres a szovjetek csattanós válasza, a Bécs felé indított támadó hadművelet? Hogyan alkalmazták e harcokban páncélosaikat a németek, a szovjetek, a magyarok és bolgárok? A könyv a részletes eseménytörténet mellett többek között e kérdésekre is keresi a választ. A felek hadműveleti irataiból származó tényeket számos naplórészlet és visszaemlékezés színesíti, és még a térképvázlatok is korabeli eredeti anyagok alapján készültek. A szerző által feltárt orosz levéltári és szakirodalmi források, valamint az újabban megjelent német memoárok a téma minden korábbinál részletesebb feldolgozását tették lehetővé.

Számvéber Norbert - Páncélosok ​a Felvidéken
A ​szerző három - külön fejezetnek is tekinthető -tanulmányában a Felvidéken 1944-1945-ben lezajlott három nagyobb ütközetet vázolja fel a páncélos-hadviselés szempontjából. Elsőként az 1944. december utolsó harmadában, az Ipoly és a Garam folyók mentén megvívott páncélos-összecsapásokról kaphatunk részletes képet. Itt harcolt a magyar „Szent László" hadosztály is, amelynek kiváló helytállását az újabban feldolgozott levéltári források némileg árnyaltabbá teszik. A második tanulmány az 1945. január 6-22. között megvívott komáromi páncélos ütközet története, amely mind kronológiai, mind pedig hadműveleti szempontból az első tanulmány témájának szerves folytatása. A harmadik részben a Kedves Olvasó az 1945. februári „Südwind" hadművelettel ismerkedhet meg, amely a német csapatok egyik utolsó győztes hadművelete volt a végső vereség előtt. Az események könnyebb megértését részletes korabeli katonai térképek segítik.

Számvéber Norbert - Páncélos-hadviselés ​a budapesti csatában
A ​második világháború magyarországi harccselekményeiben - ahogy a keleti hadszíntér legtöbb helyszínén is - a páncélozott harcjárművek meghatározó szerepet játszottak. Nem volt ez másként abban a 108 napos összecsapás-sorozatban sem, amelyet a német-magyar és a szovjet -román csapatok Budapest birtoklásáért vívtak. A szerző e kötetben a harcoló felek páncélos-hadviselését vizsgálja a lehető legnagyobb részletességgel a magyar főváros szovjet bekerítéséig, valamint Budapest területén az ostrom végéig.

Számvéber Norbert - Nehézpáncélosok
A ​szerző rendkívüli alapossággal mutatja be a német 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi harcainak történetét. Nemcsak az összecsapásokat, azok előkészítését és lefolyását, a harcoló alakulatok katonáit ismerhetjük meg részletesen a műből, de tanulmányozhatjuk a „főszereplő” Tigris* harckocsikat is. * Tiger (B) vagy ismertebb nevén Királytigris harckocsikról van szó (Tiger205 megjegyzése)

Számvéber Norbert - SS ​páncélosok Normandiában
A ​német 12. „Hitlerjugend” SS-páncéloshadosztály az 1944. évi normandiai harcok egyik főszereplője volt. Panzer IV és Panther harckocsijait a 12. SS-páncélosezred, Jagdpanzer IV vadászpáncélosait pedig a 12. SS-páncélvadászosztály keretében vetették be. E munka eddig publikálatlan eredeti hadinaplók alapján, napi bontásban, a lehető legrészletesebben, számos ismeretlen adat közzétételével mutatja be ezeknek az SS-páncélosoknak a szövetséges csapatokkal vívott ádáz összecsapásait a normandiai sövényrengetegben. A kötet szerkezete részben forráskiadvány, részben tanulmánykötet. Az események könnyebb megértését számos fénykép, korabeli dokumentum, vázlat, valamint részletes térkép is segíti.

Kollekciók