Ajax-loader

Ilja Ehrenburg könyvei a rukkolán


Covers_289167
elérhető
1

Ilja Ehrenburg - Olvadás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ehrenburg - Julio ​Jurenito
"... ​A Julio Jurenitó-t azért szeretem, mert sok hiányossága ellenére is én írtam, én éltem át, valóban az én könyvem. ... A Jurenitó-ban megbélyegeztem mindenféle faji előítéletet, nacionalizmust, lelepleztem a háborút, a kegyetlenségeket, azoknak az embereknek a kapzsiságát, képmutatását, akik elkezdték a háborút, és nem akarnak lemondani róla, a fegyvereket megáldó papok álszenteskedését, "az emberirtás humánus módszerein" töprengő pacifisták képmutatását, a rettenetes vérontást igazodni akaró álszocialistákat. 1960-ban is vállalom ezeket a gondolatokat, és ha gyűlölöm a faji előítéleteket és a fasizmust, s ha van erőm arra, hogy részt vegyek a békeharcban, azért van, mert az ember fél évszázad alatt sokféle ruhát ölt ugyan magára, mindamellett ugyanaz marad, aki volt. A Jurenitó-ban bemutattam a pénzvilág képmutatását, a hamis szabadságot, amelyet Mister Cool csekkkönyve és Monsieur Delhaie irányít, ... Tizenkét évvel Hitler hatalomra jutása előtt bemutattam Herr Schmidtet, aki "egyszerre tud nacionalistaként és szocialistaként tevékenykedni", aki azt mondja a franciáknak és az oroszoknak: "Feltétlenül meg kell szerveznünk magukat", "gyarmatosítani kell Oroszországot, és minél alaposasbban elpusztítani Franciaországot és Angliát... A puszta föld marad utánuk... Hogy az emberiség érdekében egyetlen őrültet ölünk-e meg, vagy tízmillió embert, az csak mennyiségi különbség. De ölni feltétlenül kell...." Ha nem írtam volna ezt 1921-ben, akkor 1940-ben nem tudtam volna megírni a Párizs bukásá-t. Néha tévedtem, néha elég tisztán láttam..." Ilja Ehrenburg: Emberek, évek, életem

Ilja Ehrenburg - A ​harácsoló
A ​regény a húszas évek Moszkvájának izgalmas, ellentmondásos világában, egy átmeneti korszak, a NEP, az „új gazdasági politika” éveiben játszódik. Társadalmi gondok vámszedői és érzékeny kisemberek Ilja Ehrenburg hősei; az író a műveire jellemző fordulatossággal rajzolja meg olykor roppant kalandos sorsukat, útjuk alakulását korunk legjelentősebb történelmi mozzanatain át. Talán még a regény megannyi kitűnően megformált figurájánál is emlékezetesebb a korszak anekdotikus vagy tömör aforizmákba sűrített jellemzése, a visszafogott, szemérmes líraiság, a forró lelkesedés és az a szellemes fintor, az az ellágyuló mosoly, amellyel a szerző a könyv lapjai mögül az olvasóra kacsint..

Ilja Ehrenburg - Moszkvai ​sikátor / 1925 nyara
Párizs ​forgatagában kallódik az 1952 nyara fiatal hőse, magára hagyottan és társakat keresve, alkalmi munkákból tengődve. Keserű és tragikomikus kalandok sorát éli át, és egy idegen, elhagyott kislány szeretetében keres menedéket, hogy feloldódjék szorongása, elviselhetetlen magánya... Ehrenburg lírai naplója a háború utáni Európa hiteles képét idézi fel hősének impresszióin keresztül. Ehrenburg kétségtelenül gyűlöli a kapitalizmust, de szkeptikusan szemléli a NEP utolsó időszakával küzdő szovjet társadalmat is: úgy érzi, hogy a sötét erők a jóra, nemesre törekvőket visszahúzzák a kispolgári posványba. Nepmanok, deklaszált bárónő, nekivadult kispolgárok - ezek világa a Moszkvai sikátor. Az elkeserítően sivár és ellenszenves környezetben a tisztalelkűeket egy kis nyomorék muzsikus, egy lecsúszott, koldulásból tengődő latintanár képviseli és Tánya, aki igazi szerelemre vágyik...

Ilja Ehrenburg - Japáni ​jegyzetek
Ehrenburg ​franciásan szellemes stílusban cseveg Japán múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A szovjet író szemével nézi és mutatja be az országot. A titokzatos - Felkelő Nap Birodalma - a mesék köntösébe öltöztetett világ: a gésák, szamurájok és harakirik országa már rég a múlté. A Távol-Kelet "legnyugatibb" országa hatalmas gyáraival, felhőkarcolóival, sok milliós proletariátusával - a hagyományok tisztelete mellett is - a modern valóság lüktető, ellentmondásos életét éli. A hirosimai atombomba robbanása - az emberiség történetének eme szörnyű határköve - Japán népét sújtotta, kitörölhetetlen emléket hagyva. Éppen ezért a japán népnek is legfőbb óhaja a béke és a szabadság. Erről számol be Ehrenburg írása.

Ilja Ehrenburg - Lasik ​Roitschwantz mozgalmas élete
Lasik ​Roitschwantz kalandjainak kerete és színtere a század 20-as éveinek Európája, a végállomás Palesztina. Ma, amikor a "glasznoszty" jegyében egyre több korabeli dokumentum kerül az olvasók kezébe, ezt a regényt is keserű szatíraként olvashatjuk a 20-as, 30-as évek világáról, a bürokráciáról, a hivatalnokok megvesztegethetőségéről, a visszaélésekről. S mintha ismerős világban járnánk. Ez minden időkre érvényes, hiszen a Lasik Roitschwantz által mondott példák és példázatok a bibliai és történelmi időktől napjainkig élőek. Reméljük, hogy a kis zsidó szabócska anekdotái, meséinek sajátos gyűjteménye, talányos mondatai ma is magával ragadják az olvasót, miközben végigkísérik útját Homelből, az orosz zsidóság klasszikus földjéről.

Ilja Ehrenburg - Párizs ​bukása
"A ​kandallón kölyökmacska játszott, el akarta kapni a mozgó napsugarat. Jeannette nézte, nézte, aztán egyetlen szökkenéssel felugrott: Ó, élni, élni! Elfutott Maréchalhoz. Az ajtón gombostűvel odatűzött cédula: Jeannette, négy óráig várlak a Denfert-Rochereau metróállomásnál. Jeannette aggódva pillantott órájára: három óra. Szóval még van ideje. Az egyik illatszertárban, amely még véletlenül nyitva volt, kölnivizet vásárolt. A segéd lassú mozdulattal csomagolta az üvegecskét. Jeannette könyörögve sürgette: Az istenért, siessen... Hogyan cserélte össze a metróállomás nevét? Öt óráig várt az Alésie-metrónál. Ekkor a táskájából kivette Maréchal üzenetét, és valósággal beleszédült. A Denfert-Rochereau állomáson már nem volt senki... Visszarohant a szállodájába, és telefonált Dessere-nek. Most nincs érzelmi kérdés: Dessere meg tudja menteni..."

Ilja Ehrenburg - A ​kilencedik hullám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ehrenburg - Moszkvai ​sikátor
A ​Moszkvai sikátor Görög Imre fordításában először 1929-ben jelent meg nyelvünkön. Szép sikert aratott, az olvasók s a magyar írók körében egyaránt. A Nyugat-ban Kassák Lajos írt róla: "Ehrenburg figurái olyan se-jók, se-rosszak, csak emberek, mint Dosztojevszkij figurái, s annyira benne élnek a mai társadalomban, leveretnek és újra talpra kényszerülnek, mint Zola társadalmi regényeinek hús-vér emberei..."

Ilja Ehrenburg - Vihar
A ​Vihar a második világháborúról szóló legmonumentálisabb regények egyike. 1939-ben, amikor a történet indul, még szinte béke van, a regény befejező lapjai pedig már az emberiség háború utáni örömeit és vágyait fejezik ki. A fordulatos cselekmény szovjet, francia, német földön játszódik, szovjet mérnök, színésznő, egy francia gyáros lánya, kijevi fiatalok, katonák, partizánok, ellenállók, kollaboránsok, tehetetlen áldozatok és önfeláldozó hősök sodródnak a háború viharában. Ehrenburg megrendítő képekben ábrázolja a háború szörnyű pusztításait, a világ haladó erőinek gigászi küzdelmét a fasizmus ellen; családok hullanak szét, az emberek között régi, meghitt kapcsolatok, szerelmek szakadnak meg, s közben újak születnek. A Vihar legutóbb 1955-ben jelent meg magyarul. Az 1965-ös orosz kiadás számára Ehrenburg jelentős mértékben átdolgozta művét, kötetünk ennek alapján készült.

Ilja Ehrenburg - A ​teremtés második napja
A ​kiváló szovjet író három kisregénye lát magyar nyelven először napvilágot ebben a kötetben. A teremtés második napja és a Lélekszakadva a Szovjetunióban játszódik a harmincas évek első felében, a Mi kell az embernek a spanyol polgárháború kavargó eseményei közé viszi el az olvasót. A regények önálló művek, a népszerű író jelentős alkotásai. Magukon hordják a nagy sikert aratott Ehrenburg-kötetek ismertetőjegyeit: a riportszerűen eleven ábrázolásmódot, a fel-felvillanó képek pergő egymásutánját, az élet elevenjébe hatoló írói tekintet éleslátását, a stílus sokatmondó eredetiségét. E regényeket olvasva olykor úgy érezzük, hogy drámai pillanatfelvételek sorozata pereg előttünk, máskor egy-egy odavetett, markáns írói jelzés zeng bennünk tovább, mint a megütött húr. Ez az új, magyar nyelvű Ehrenburg-kötet gazdagítja a képet, amely a magyar olvasókban a kiváló szovjet író művészetéről kialakult.

Ilja Ehrenburg - Tizenhárom ​pipa
E ​keretes novellafüzérben már felcsillan Ehrenburg bizarrságában s iróniájában is mélyen emberséges humora. Az elbeszéléseket az köti össze, hogy valamilyen formában mindegyikük egy egy pipával kapcsolatos. A legkülönbözőbb helyeken és időben játszódnak a történetek; hol komoly társadalmi mondanivalót fejeznek ki, mint a lövészárokban, egymást halálra marcangoló francia és német paraszt története, hol mulatságosak, mint a szerelemre képtelen lord házasságának pajzán históriája. Találó és bölcs példázatok ezek az elbeszélések életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, emberről és világról. Ehrenburg cselekvésre buzdító, elkötelezett irodalom egyik nagy hatású képviselője.

Ilja Ehrenburg - A ​kommünár pipája
1922-ben, ​amikor Európa még az első világháborús, az Oroszországon kívül mindenütt diadalmaskodó ellenforradalmak ütötte sebektől vérzett, írta meg Erenburg "Tizenhárom pipa" című elbeszéléskötetét. Művére rányomta bélyegét a kor. A hős kommünár és a békére vágyó frontkatonák megható történetei közvetlenül kifejezik az írónak a népellenes gazságok feletti keserűségét, míg a holland farmer, a zsidó ószeres, az angol lord, a filmszínész és a hadiözvegyek sorsát követve hol fanyar iróniával, hol vaskos szókimondással érzékelteti a szerző a szerelmi hűtlenség, hiábavaló ábrándok, álszentesség és egyéb emberi gyengeségek feletti mélabúját vagy fölényes megbocsátó mosolyát. Bármelyik pipáról legyen is szó, azok Erenburg ábrázolásában mindig átszellemült tárgyak, emberi sorsok szimbólumai, melyek magukba rejtik és megőrzik az emberi lehelet útján gazdáik szenvedélyeit, gondjait, életét nemzedékről nemzedékre.

Ilja Ehrenburg - Az ​autók élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ehrenburg - Öt ​ország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ehrenburg - A ​D. E. Tröszt / Tizenhárom pipa
A ​D.E. tröszt című regényem Európa pusztulásának története az amerikai tröszt tevékenysége következtében. Szatíra ez,ma is megírhatnám ezzel az alcímmel: A harmadik világháború epizódjai..

Ilja Ehrenburg - A ​harácsoló / Moszkvai sikátor
Mindkét ​regény a húszas évek Moszkvájának izgalmas, ellentmondásos világába, egy átmeneti korszak, a NEP, az "új gazdasági politika" éveibe vezet. Társadalmi gondok vámszedői és érzékeny kisemberek Ilja Ehrenburg hősei, s az író a műveire oly jellemző fordulatossággal és lírai érzékenységgel rajzolja meg olykor roppant kalandos sorsukat, útjuk alakulását korunk legjelentősebb történelmi mozzanatain át. Talán még a két regény megannyi kitűnően megformált figurájánál is emlékezetesebb a korszak számos vonásának anekdotikus vagy tömör aforizmába sűrített felvonultatása, a visszafogott, szemérmes líraiság, a pátosszá felforrósodó lelkesedés, és az a szellemes fintor, az az ellágyuló mosoly, amellyel a szerző az olvasóra tekint a könyv lapjai mögül.