Ajax-loader

Miklósi Károly könyvei a rukkolán


Miklósi Károly - Málenkíj ​robot 1945-1947
A ​„málenkíj robot” (magyarul kis munka) a II. világháború utáni Szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civil embereket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsára gyűjtötték össze és hurcolták el az elsősorban német nevű férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa értelmében: „(...) elrendelem az összes német származású munkaképes személy mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, a férfiak 17-évtől, a nők 18-30 éves korig. (...) 5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek a családtagjaik és a bűntársaik is...” Ezeknél a kényszerítő eseményeknél az orosz katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a _málenkaja rabota_ orosz kifejezést, amely a magyar nyelvben málenkíj robot néven rögzült. Azt próbálták vele elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, csak kis munkáról van szó, a munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101686 férfit, 29212 nőt, összesen 130898 személyt hurcoltak el málenkíj robotra. A „kis munka” valójában kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), amelyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. Az elhurcoltakról az itthon maradottak csak elvétve jutottak információhoz. Legalább az egyharmaduk odaveszett. A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A téma a szocializmus idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot, a részletek feltárása mind a mai napig tart. A málenkíj robot a zsidónak minősített magyarok kiirtása és a 2. magyar hadsereg don-kanyari pusztulása mellett a II. világháború három legnagyobb magyar tragédiájának egyike. A Málenkíj robot 1945–1947 című kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a II. világháború történetével kapcsolatos ismereteiket a málenkíj robotra való elhurcolással, annak körülményeivel és módjával is ki kívánják egészíteni és erről is megfelelően szeretnének informálódni.

Kollekciók