Ajax-loader

Gál József könyvei a rukkolán


Dr. Szabó Szilárd - Gál József - 100+4/2
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Szabó Szilárd - Gál József - 100+4
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál József - Szent ​Jupát a világ végén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál József - Hadifoglyok ​Somogyban, 1914-1918
A ​hadifoglyok ügye a világháború elhanyagolt területe, a „leírt” – félig-meddig áruló – katonák kálváriája, akik mit sem számítottak már. Sorsuk csupán egy szelete a hetven milliónak, akik ellenségként szemben álltak a frontokon. A pillanatnyi győztes dolga, hogy őrizze, etesse, foglalkoztassa őket. Talán ez is oka történetük elhanyagolásának a szakirodalomban!? Itt mégsem ezzel találkozik az Olvasó. Somogyi tartózkodásuk, munkálkodásuk a megyében – egy a 64-ből – mérsékelte a terméskiesést, késleltette az összeomlást. Ezért a helytörténet – Somogy – számára ez a tízezer, mondhatni, „fontosabb” a 70 milliónál. Érkezésük, elhelyezésük, élelmezésük és ruházatuk, fegyelmi ügyeik stb. a kormány, a hadvezetés és megye teendőinek csak töredéke, 1/36-od része. Fő gondjuk a 366 ezer: a behívások 18-tól 50-ig, a veszteségek, a népességfogyás, az ipari és mezőgazdasági termelés biztosítása 6700 négyzetkilométeren, a népesség és hadsereg élelmezése, járványok leküzdése, menekültek ellátása, nemzetiségeink és a hadifoglyok viszonya, kapzsiság, protekciósok, gyújtogatások. A téma feldolgozása két okból tűnt aktuálisnak: A magyarországi „fénykor” alkonyán, a '68-as gazdasági reform /„új-mechanizmus"/ visszavonásakor (1973) és az „olajválság” kezdetén ismét szembe fordult egymással „haza és haladás”, a hazai és világgazdaság. 1978-ig ugyanis „nem hagyták begyűrűzni” az addig tízszeresére nőtt olajárat (cca. 30 dollár) és következményeit. A keletkező veszteségek ellenére tartották a „betervezett” életszínvonalat - növekvő hitelekből. A további hitelek már a kamat- és a tőketörlesztésére kellettek. Így nőtt pár év alatt végzetessé a baj. A fentiekkel paralel, szakmai útkeresés, magánéleti „csődeljárások” közben, a reménykedés félévtizede alatt készült titkon e dolgozat 1981-ig, majd a jelentkezés, negyedszázada a szigorlat (1983) és avatás következett. Talán e köz- és magánéleti lejtő is benn' foglaltatnak e füzetben, a napvilágra került első világháborús hadifogoly- és somogyi tragédiákban (amelyeket a megyei levéltár fondjai félszázada őriztek, csaknem érintetlenül!). Nemzeti, egyéni és fogolysors kuszálódik, ötvöződik tehát e munkában, empátia, antipátia kergetőznek a sorok között. Hisz e soknyelvű „idegenlégió”, a hadifogoly munkaerő ára - a frontokon elesett, eltűnt, sebesült somogyiak ezreinek, monarchiabéli katonáink százezreinek élete! (Marczali nagyközség vesztesége besorozott fiainak 4-5%-a, évtizedek negatív népesedési adatai nélkül. A 18-20 millió 4-5%-a pedig közel millió!) Igaz-e mindez? Vagy magán- és közsors halmozódva torzítják, kioltják egymást? Aktuálisak-e az akkori tanulságok, amikor a fennálló új rendszert még épp az előző – 1945 előtti – társadalom bűnei „törvényesítették”? Amikor a századokon át kényeztetett feudális latifundiumokon, középbirtokokon hitbizományok, alapítványi, -„holt-kéz"- birtokok, tőkés nagybérlők következtek, megduplázva fent a kataszteri tisztajövedelemből élők szűk rétegét – akiktől, mint évtizedekig hitték, a szocialista-kori nagybirtokok, monokultúrák „váltották meg” a vidék falvait, kisbirtokosait. A levéltári fondok cédulázásakor feltáruló múlt tehát – szerzői szándék nélkül – még a tegnapi jelen melletti érvelésnek tűnhetett 1978-82-ben. Ám ma ellenkezőleg: a múlt, a XX.sz. eleji nagyüzemi minta „legitimálja” a földhasználatot – az „oszthatlan” monokultúrák, erdő és földtulajdonok, szabadpiac világában! Amikor az új „cselédtörvényt” már a gépek diktálják, feleslegessé /munkanélkülivé/ téve egykori szövetkezőt, kistermelőt, bedolgozót, az intenzív termelés feltételét jelentő helyi munkaerőt, a mindenkori biztos fogyasztót. (A jobbágy – száznégy nap gyalog-robot, az urbáriumok közel százhúszféle kötelezettsége ellenére – bérleménye termésének 3/5-ével, a „kishaszon-bérlő” a termés felével, harmadával rendelkezett, a cseléd évi munkát, fix bért: konvenciót, javadalmas földet, állattartást, szűkös lakhatást kapott.) Az Olvasók élményei, életkora, ismeretei döntik el, mit fogadnak el mai és holnapi tanulságul.

Gál József - Bárdos ​Alice és a szombathelyi Collegium Musicum
A ​zenekrónika a Vasvármegyei és Szombathely Város Kultúregyesületének programjaira koncentrál, középpontban Bárdos Alice hegedűművésznő tevékenységével, aki több mint két évtizeden át formálta a vasi megyeszékhely zenekultúráját. A kötet önálló fejezetben foglalkozik a szombathelyi Collegium Musicum történetével, amely Bárdos művészi pályafutásának szinte kizárólagos színhelyét adta élete utolsó éveiben.

Gál József - Az ​Apollótól a Savariáig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál József - Dr. Zsinka József - Sertéstartás ​a kisgazdaságokban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál József - Hadifoglyok ​Somogyban az I. világháború idején
A ​szerző ebben a kiadványban doktori disszertációjának egy részét tette közzé. A téma aktuális, mivel a történelemtanításban elsősorban az I. világháború politikai és katonai eseményeit hangsúlyozzák, a hátországban folyó kevésbé látványos gazdasági és társadalmi folyamatok bemutatása háttérbe szorul. Pedig a győztes és a vesztes háborúk sikereit és sikertelenségeit is a hátországban készítették elő. A hadigazdálkodást, a hadifoglyok tömeges foglalkoztatását a háborús érdekeknek rendelték alá. Figyelemmel kísérhetjük a sajtó uszító cikkeit és téves információit, amelyekkel nyilvánvalóan a tömegeket kívánták befolyásolni. A nép kijózanodása az értelmetlen és az egyre több áldozatot követelő háborúból már „a falevelek lehullása” előtt megtörtént. Az itthon hagyott családok kiszolgáltatottsága és nyomora nem növelte a harci kedvet; a kizsákmányolás nyíltabb formái, az agresszivitás növekedése, a társadalom erkölcsi romlása stb. elsősorban a kisembereket érintették. A hadifoglyok tömeges munkába állítása pedig választ ad arra a kérdésre, hogy valójában kiknek jelentett jó üzletet ez a háború. Embertelen sorsuk intő figyelmeztetés az utókor számára, és egyúttal példa is, hogy az értelmetlen háborúk erkölcsi értékeket semmisítenek meg, megmérgezik a lelkeket, jóvátehetetlen károkat okozva nemzedékeknek. Ezzel a kiadvánnyal emléket állítunk azoknak a hadifoglyoknak – nemzetiségtől függetlenül –, akik mindkét oldalon szenvedő részesei voltak az I. világháború öldöklő ütközeteinek. E nemzedék – golyótól, aknától és járványos betegségektől megtizedelve – éveket töltött a szögesdrótokkal körülvett hadifogolytáborokban. De ők dolgoztak éhbérért a földeken, a bányákban, az ipari üzemekben is. Közülük sokan sohasem térhettek vissza szeretteikhez. Kaposváron a Szigetvári utca végén lévő egykori katonai temetőben a hajdan volt hadifoglyok: oroszok, szerbek, románok és olaszok síremlékei emlékeztetnek bennünket az I. világháború embertelenségére.

Gál József - Széllel, ​szél ellen
Az ​álom megvalósulásának, a cél elérésének pillanatában, életünk egy része múlt időbe kerül. Meghal bennünk valami. De ugyanakkor megszületik, kerekké válik egy történet. Útjára engedem hát a magam történetét, s a kedves olvasó, ha kedve van, utazzon velem a Szent Jupát 717 napon és 70000 km-en át tartó föld körüli útján - tengereken és óceánokon át...

Kollekciók