Ajax-loader

Bayer Zsolt könyvei a rukkolán


Bayer Zsolt - Erdélyi ​történetek - Legendás históriák a régi hazából
"...És ​aztán ne félj, ne szégyeld szeretni a hazát! Ma a világpolgáriasság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy vad magyar, mint szelíd hazafi. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra. Ám ezzel éppenséggel nem mondtam azt, hogy a politikába beleártsd magadat. Legfőképpen honatyaságra ne aspirálj. Ez nem szegény embernek való. Várd meg az idők és emberek javulását, amikor pénz nélkül is meg lehet szerezni a dicsőséget, hogy mint törvényhozó szolgálhasd a hazát! ...De érzem, hogy ebbéli tanácsom kárba veszhet... Tégy bölcs belátásod szerint..." (Benedek Elek: Testamentum és hat levél)

Bayer Zsolt - Lukács Csaba - Haza ​a magasban
Száz ​éve született Illyés Gyula. Az évforduló kapcsán a Magyar Televízió nemes sorozatot indított el: két hónapon keresztül, főműsoridőben határon túli magyarok és anyaországi megszólalók - ismert és kevéssé ismert emberek - beszéltek az illyési gondolat, a Haza a magasban jegyében. Az epizódonként négy perces sorozat készítése kapcsán a szerzők bejárták a Kárpát-medencét - a több tízezer kilométernyi utazás, a sok száz órányi beszélgetés eredménye ez a könyv. Kísérlet arra, hogy megossza azt az élményt az olvasóval, ami akkor éri az utazót, ha megáll a Belgrádtól nem messze fekvő Székelykeve főutcáján, a legdélebben élő magyarok falujában, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai ma is olyan ízesen beszélik őseik nyelvét, mintha a magyar határtól négyszáz kilométerre keletre, valamelyik csíki faluban állnánk meg beszélgetni. Bizony, sok millió magyar él az anyaország határain kívül. Sokan önként vándoroltak ki, jobb megélhetést, biztonságosabb életet remélve, de a legtöbben úgy szorultak ki a hazából, hogy átemelték a fejük fölött a határt. Így jártak Kárpátalján és Vajdaságban; Erdélyben és a Felvidéken; Szlovéniában, Horvátországban és az Őrségben is. De az útleveleken túli világban van, mert lenni kell egy közös, szellemi hazának is, mely arról tanúskodik, hogy összetartozunk. Még akkor is, ha néha megpróbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről.

Bayer Zsolt - Újabb ​erdélyi történetek
"...A ​magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapózik eI rajtunk; az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja félműveltségét." (Cs. Szabó László, Magyar néző) "...még meleg odabent minden emlék. Még vág egyet a gazda szeme, olykor mintha még bodorodna a f üst a kenyérsütő kemencéből - s ha a méhek halkan döngicsélnek a mályvák körül a meleg őszben, olyan, mintha a békességes, nyugodalmas öregség dörmögne a verandán... Pedig hát..."

Bayer Zsolt - Tündértemető
1995-ben ​jelent meg első novelláskötetem, Tündértemető címmel, az Osiris kiadónál. Csöndben, feltűnés nélkül fogyott el, visszhangja alig lett - bár néhányan megszerették. Majd 1999-2002 között további hat könyv látott napvilágot, melyeknek én voltam a szerzője. S két legsikeresebb könyvem a Kairosz kiadónál jelent meg: a Falig érő liberalizmus I-II., illetve a Hol a pofátlanság határa egyaránt tartalmazott szépirodalmi és politikai írásokat. Lehet, hogy nem jó összekeverni a szépirodalmat a politikával, ezért döntöttem úgy, hogy eddigi összes novellámat egy kötetbe rendezve, immár „csak" íróként állok a közönség elé.

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa? 3.
"Tom ​Lantos megérkezett, és egészen új dimenzióba helyezte a demokráciáról, a népfelségről és a szabadságról alkotott, avitt és poros elképzeléseinket.Tom Lantos rögtönzött szemináriumán mindenekelőtt kijelentette, hogy a népakarat nem számít. A népek hazája, a nagyvilág pedig bátran kiáltott hozzája, és azt kiáltotta, hogy köszönjük, Tommy boy! Köszönjük, hiszen egy ezredévi szenvedés végre értelmet nyert, oly sok balszerencse és oly sok viszály után végre befoghatjuk a pofánkat."

Bayer Zsolt - 1956 ​- "... Hogy legyen jel"
Egy ​bátor férfi járta akkor Budapest utcáit. Fényképezett. 1956 október 23-a és november 11-e között. Hogy legyen jel. Tanúság - háborúról, tisztaságról, hősökről, vérről. Aztán a jeleket a lélek megint sivárrá lett termeibe kellett zárni. Több mint száz negatív lapult egy padláson hosszú, beteg évtizedekig, és a férfi meghalt. S amikor eljött ismét a szabadság, amely oly nagylelkű volt, hogy büntetlenül hagyta a gyilkosokat is, akkor özvegye odaadta a rejtegetett képeket a Történeti Hivatalnak. Csak egy feltételt szabott: sem az ő, sem férje neve nem kerülhet nyilvánosságra. - Mert hátha visszajönnek azok...- mondta, és maga előtt a földet nézte, sokáig.

Bayer Zsolt - 1100 ​év Európa közepén I-II.
Álljon ​itt egy idézet a könyvből: Kassa- Márai majd megvált minket valahogyan "Aztán ha legyőzted a furcsa érzést, hogy Kassán vagy, és nem otthon vagy, más országban vagy, akkor állj ki mégis a Fő térre! Hiszen olyan csak ez a határ a lélekben, mint a „világegyetem baktere”. Őriz valamit, amit nem lehet. Ettől olyan erős. Olyan esetlen; olyan nagyon nevetséges és félelmetes. Nézd Kassát, nézd előbb csak úgy, minden pontosság, történelmi ismeret, múltidézés, elfogódottság nélkül: és polgárvárost látsz. Olyan polgárvárost, amilyet csak Hollandiába, a flamand alföldre vagy a kötelességtudó, puritán németek vidékére képzeltél.Nézd meg Kassát! Ez a város éppoly joggal „fogadhatná vissza” Európát, mint amilyen nagyképű gőggel Európa próbál most visszafogadni mindannyiunkat. Gyere, nézzük meg együtt Kassát – és Márai tanár úr majd megvált minket valahogyan."

Bayer Zsolt - A ​Kárpátok Cicerója
Ezt ​a kötetet akár Medgyessy Péter is ajánlhatná az Önök figyelmébe: "Én mindig tiszteltem Bayer Zsolt munkásságát, melyet az árkok betemetése érdekében nála kifejtődött. Jelen kötetéből is jobbító szándékot érzem kicsendülni, amikor az Óperencián és az üvegzsebhegyen túli történetekkel szórakoztatja Önöket. Azt gondolom, nehezményezi, hogy arcul aranyköptem a választóimat. Ezért olyan pipa vagyok rá, mint a nejem a Nobel-díj díszvacsorán. Ellenben javára írom, hogy csak személyemet tűzi tollhegyére, és például a _mű_lányom - azt hiszem így mondják errefelé - köztéves _nevelt_sorait, azok születésének körülményeit nem piszkálja. Ezért az erényéért nem akasztok lampert a nyakába. Vagy igen."

Bayer Zsolt - Kitiltva
"A ​Kalondán is mozdul lassan valami. Ébredeznek az öreg őrszemek. Figyelnek min- den neszre, mint ifjúkori tavaszokon. Mintha várnák, hogy történni fog valami... Csak a parajdi sóbánya mélye nem tudja, mi változik odafönt. Hallgat a sóbánya, és álmodik. Attila hív, Charlie hív, Jenő hív, Tiszti hív. Hívnak. Mindenki. Nyugtatnak és nyugtala- nok. Szalad a hír. Még az is beszél róla, aki nem szokott beszélni semmiről..." Bayer Zsolt

Bayer Zsolt - Az ​ős Kaján
"Bayer ​Zsolt írt egy könyvméretű esszét - ő azt állítja: verselemzést - Ady "Az ős Kaján"-járól, és ebben folyton dübög a sámándob. Anélkül, hogy látnánk, vagy jelenlétét éreznénk hivatott verőjének. Talán csak egy távoli ihlet. Ős Kaján csak valami zeneszerszámot hozott magával Ady verse szerint. Mintha a sámándob iszonyú messzeségből dübögne ide, valahonnan a "szent kelet vesztett boldogságá"-ból, de mégis nagyon közvetlenül. Veri maga Bayer, valamilyen azonosulási szándéktól vezérelve, s ez esszéírótól szokatlan. Ámde Bayer Zsolt, emberöltőket visszalépve, mintha ott bujkálna valahol az asztal körül, ahova ős Kaján leült a költő mellé. Mint sámántanonc? Minden egybeömlik? A vers, a verselemzés, Ady múltba és Bayer mába kötő gondolatai és ős Kaján időtlensége. Az egyik első nagyszerű fejtegetése az esszének, hogy ős Kajánnak nincs időérzéke, nincs ideje a mindig időt mérő, mindig siető Európához képest. És a tősgyökeres, ural-altáji magyarságnak sincs. Most sincs." - (Csurka István)

Bayer Zsolt - A ​nagy FIDESZkönyv I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bayer Zsolt - Szakács Árpád - A ​kultúra diktatúrája
_Hogy ​a lényeget lássuk is, ne csak nézzük..._ Milyen diktatúrát épített ki a Fidesz a magyar kultúrában az elmúlt években? Hogyan tiltották be és lehetetlenítették el a balliberális oldalhoz kötődő értelmiséget? Minden idők legkegyetlenebb rendszere miként kergette nélkülözésbe a kultúrában tevékenykedők tízezreit csak azért, mert a baloldalhoz tartoznak? Mások mellett ezekre keresi a választ a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozat. A megállapítások pedig sokakat megleptek eddig is, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró sorozata nemcsak a hazai sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem terítékre került a Reuters, BBC és más külföldi sajtóorgánumok oldalain is. Egy társadalom lerombolása szinte mindig a kultúrán keresztül kezdődik. Az állam tradicionális tartópilléreinek szétverése, erejének meggyengítése, erkölcsének megsemmisítése a kultúrán keresztül ugyanolyan stratégiai művelet, mint a hadászatban alkalmazott egyéb taktikák. A kultúra is egy módszer a sok közül: felkészíti a társadalmat a változásra, hozzászoktat ahhoz, hogy a rossz tulajdonképpen jó, az aberrált szép, a bizarr gyönyörű, a deviancia kívánatos, a nemi identitás káros. Ebbe, a történelmi folyamatokat is bemutató kulturális térfoglalásba, a mindenkor alkalmazott kettős mércékbe enged bepillantást Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent Tűrhetetlen és Szakács Árpádnak a Magyar Időkben publikált Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata. Szigorúan tabumentesen!

Bayer Zsolt - Magyarok ​karácsonya
A ​szerző legújabb publicisztikáit gyűjti és adja közre e kötet tematikus rendben. Az egyes fejezetek címe: Utazások a szűkülő világban, Halottaim, Magyarok karácsonya és Merlin tánca - nem vetítenek előre szívmelengető hangulatot. Nem sokkal inkább a végtelenül unalmas, retardált valósággal kell szembenéznünk. Ha lesz utókor, az úgy fog emlékezni erre a civilizációra, mint az sms-nyelvezet civilizációjára, amelyben ötszáz szóval kényelmesen leélhető egy egész élet. S a pitiáner kisszerűség olyannyira győzedelmeskedett, hogy már a bűnök sem igaziak.

Bayer Zsolt - Egy ​a haza
BAYER ​ZSOLT szerkesztő (Budapest, 1963.február 26. -) magyar író, újságíró, publicista. Egyike volt annak a 37 egyetemi és főiskolai hallgatónak, akik 1988-ban megalapították a Fideszt. Arról beszélt Bayer Zsolt - többek között - a sajtótájékoztatón, hogy az „Egy a haza - Békemenet 2012” című könyv állhatott volna akár egyetlen lapból is. Az első oldalon olvasható a Harc a Nagyúrral című Ady Endre versből - hiszen a vers ma legalább annyira aktuális, mint 1905-ben volt - a disznófejű Nagyúr minket is megöl, ha hagyjuk. Mint mondta, erről szól a könyv, és erről szólnak a békemenetek is. Bayer Zsolt - Fritz Tamáshoz hasonlóan - úgy vélte, januárban a kormányt a félmillió utcára vonuló ember mentette meg. Közölte, Orbán Viktor azt mondta neki a békemenet után, megbuktatták volna Brüsszelből, ha nincs békemenet. Bayer Zsolt hozzátette, most ugyanerre készülnek (Brüsszelben), ezért most is meg kell mutatni az Európai Uniónak, hogy még mindig nem hagyjuk a kormányt. Elmondta, a könyvet Bencsik Andrással írták, és olvasható benne egy Orbán-interjú is. Közölte, kordokumentumnak egy sajtószemle is található a kötetben, azért, hogy később pontosan lássák, mit művelt Magyarországgal és a magyar kormánnyal a hazai és a nemzetközi média. Az „EGY A HAZA - BÉKEMENET 2012” című ezen kiadványt a fenti interjúk, kordokumentumok, a békemenet színes felvételei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Bayer Zsolt - Bogár László - Boros Imre - Háttérképek ​háttérképe
2011 ​nyarán Bayer Zsolt műsorvezetésével, Boros Imre és Bogár László részvételével egy hetente jelentkező beszélgetőműsor indult, mely az elmúlt öt évben az Echo Tévében Háttérkép címmel az egyik legnépszerűbb, társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekről szóló tévés produkcióvá vált. Az ötéves jubileumra készülve Háttérképek háttérképe címmel a szerzők egy olyan kötet megteremtését határozták el, amely a műsor legizgalmasabb beszélgetéseinek írásos szövegét tartalmazza. Ezek a beszélgetések mintegy összefoglalják, hogy mit is jelentett ez az öt esztendő, és a hetente lezajló beszélgetések miként formálták az általános közbeszédet, azt a diskurzusteret, amelyiknek állandó örvénylései a rendszerváltás negyedszázada során lényegében szinte minden helyes irányú stratégia törekvését meghiúsították. A beszélgetések alapfeltételezése az, hogy világunk döntő fontosságú folyamatait egy olyan globális szuperstruktúra irányítja, ami önmaga létezését is tagadja, és összeesküvéselmélet-gyártással és/vagy gyűlöletbeszéddel vádol meg mindenkit, aki ezt egyáltalán feltételezni meri. Mindez azt jelenti, hogy a világ csapdában van, mert egy senki által nem választott és nem ellenőrzött erő irányítja. A műsor beszélgetései így elsősorban arra irányulnak, hogy ezt a csapdahelyzetet miként kellene kezelni, illetve, hogy távlatilag milyen esélyek nyílhatnak e csapdából való kiszabadulásra. A beszélgetések fontos eleme annak a széles körű tudatosítása is, hogy a világ, amelyben élünk, ezernyi szállal kötődik a média egész rendszeréhez. Napjainkban minden, többnyire inkább csak vélt tudásunk és információnk valamilyen közvetítőn keresztül jut el hozzánk. És ez a közvetítő többnyire a globális média, amely egyfajta planetáris véleményhatalmi diktatúraként működik. Ez a kötet pedig abban igyekszik segíteni az olvasókat, hogy részben újra felidézhessék a már látott beszélgetéseket, vagy hogy éppen a kötet olvasása nyomán támadjon fel bennük a műsor iránti érdeklődés.

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa? II.
Bayer ​Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara - Amerika című sorozat, és következett az 1100 év... második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956... „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?

Bayer Zsolt - Medvék ​meg emberek
Bayer ​Zsolt immár harmadszor vág bele, hogy megossza olvasóival Erdélyben szerzett élményeit. Ezúttal - többek között - a medvék a kötet főszereplői. A medvék, amelyeket fél és tisztel a székely ember - és erre a félelemre és tiszteletre meg is van minden oka! Ahogy a régi székely mondás szól: "A medve nem játék..." Hát nem bizony. S ez ki is derül ebből a könyvből. Miképpen kiderül az is, hogy a szerző, mint örök vándor, soha sem fogja végképpen bejárni és megismerni Erdélyt, azt a tájat, amely a legnagyobb szerelme lett, annak ellenére - vagy tán éppen azért! -, hogy harminchárom éves korában járt ott először. Erdély: őneki az egész világ. S Erdélyben járva találkozik nem csak a medvékkel és az őket félő székelyekkel, hanem saját félelmeivel, bizonytalanságaival, álmaival.

Bayer Zsolt - Bencsik András - Lovas István - Molnár Tamás - Tóth Gy. László - Sajtóklub ​2001-2002
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bayer Zsolt - Kamaszkorunk ​legszebb nyara - Amerika
A ​könyv az 1997-ben bemutatott nagy sikerű televíziós sorozat alapján készült,Bayer Zsolt egyedi hangvételű, Amerikát bemutató szövegével, és száz fotó-illusztrációval, igényes kiadásban.

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa?
Bayer ​Zsolt új kötetében ismét aktuális problémákat feszeget. Ízelítőül íme néhány cím a könyvből: Három nap, amely megrengette Kovácsot. Avagy: hogyan készül a Magyar Szocialista Párt az országgyűlési választásokra; Herkules és az (ország)imázs. A szabad magyar média esete Micimackóval és a Happy End Kft.-vel; Velence - Utas és holdvilág. Szerb Antal emlékére; Új moralisták, farizeusok: Kik akasztatták fel Mansfeld Pétert? - Örüljetek, hogy elmaradt a forradalom; Gyűlülködő melegség - Terry Black: A mostani melegszervezetek toleranciát követelnek, de nem toleránsak; Az Országimázs Központról, az ünnepi látványosságokról és az Állami Számvevőszék jelentéséről.

Bayer Zsolt - Régi ​magyar kalendárium
Bayer ​Zsolt könyve igazi időutazás. Megsárgult, régi fotográfiákról idős parasztemberek, dolgos zsellérek és asszonyok, igazi játékokkal játszó gyermekek néznek ránk: az eltűnt magyar valóság immár tárgyi emlékei. A fotográfiákat nézegető szerző pedig reflexióit, érzéseit, gondolatait, érzelmeit tárja elénk, tükröt is tartva egyben: számíthatunk-e egyáltalán valami jóra és szépre ebben az álomtalan és hőstelen világban akkor, ha nem mozgatják meg fantáziánkat, érzéseinket - és mondjuk ki bátran - nemzettudatunkat ezek a szívbe markolóan szép képek.

Bayer Zsolt - Falig ​érő liberalizmus
Békés ​a derék angol polgár, eltűr mindent - majdnem mindent. Utoljára akkor lett elege, amikor felújították a Nemzet Könyvtárát. Közadakozásból újították fel, adott pénzt a polgár, kemény fontot, mert fontos volt neki valamiért, hogy szép legyen az a könyvtár. Szép is. Klasszicista épület, homlokzatának timpanonján a hajdani brit birodalom allegóriája, középen az uralkodó, mellette sorakoznak két oldalt a birodalom alattvalói, a háromszög csúcsában az Indiát jelképező alak térdepel. No, jöttek egyszer csak az angol liberálisok, és támadt egy remek ötletük: hogy véssék le a timpanonról a domborművet, mert az sérti az indiai bevándorlók érzékenységét. Hát akkor azért földhöz vágta korsóját pubban a jó angol, elküldött mindenkit az anyja keservébe (lehet, hogy nem a keservébe), és kijelentette, ha levésik azt a rohadt domborművet, ő bizony visszakíséri a pénzét, az utolsó penny-ig. Igaza van az angol polgárnak. És a dombormű maradt...

Bayer Zsolt - Kertek ​- és egyéb tűnődések
A ​szerző önéletrajzi elemekkel tűzdelt, közvetlen előadói stílusa méltán tette népszerűvé eddigi szépirodalmi munkáit is. A Kertek címen közre adott elbeszélés-ciklusban a filozófikusabb, érettebb szerzőt ismerhetjük meg, a kötet egyéb "tűnődései" pedig azt tükrözik, hogy továbbra is nagy nyelvi leleménnyel, asszociatív gazdagsággal nyúl témáihoz, hol mosolyt, hol könnyet csalva olvasója arcára.

Bayer Zsolt - Szibéria ​és az orosz Távol-Kelet
Visz ​a vonat... Különös, borzongató végtelenség. A világmindenség végtelensége is az. Néha fáj, néha egészen nevetséges. Reménytelenül szerelmesen, bután bámulva az éjszakai égbe - olyankor inkább nevetséges. A halálon töprengve meg inkább fájdalmas. És persze reményteli. Hiszen ha van végtelenség, akkor semmi sem egyszeri és megismételhetetlen. Akkor abban a végtelenségben végtelen sok Föld nevű bolygó kering - és végtelen sok magamban ülök a Transzszibériai expresszen, és elmélkedek a végtelenről éppen. Mert a végtelenben végtelen minden pillanat - s akkor nincsen halál. De a legszomorúbb végtelenség mégiscsak Szibéria. Az benne a legszomorúbb, hogy még csak nem is végtelen - és mégis az... Visz a vonat.

Kollekciók