Ajax-loader

Aldous Huxley könyvei a rukkolán


Aldous Huxley - A ​látás művészete
Tizenhat ​éves koromban erős keratitis punctata rohamot kaptam és utána 18 hónapig majdnem vak voltam ; ez alatt az idő alatt olvasásközben a Braille-rendszerhez, a vakok írásához kellett folyamodnom, járásközben pedig vezetőre volt szükségem. Az egyik szememmel éppen csak hogy meg tudtam különböztetni a világosságot a sötétségtől, a másik látóélessége a rendesnek 1/20-a volt. Az, hogy nem láttam, főképpen annak tulajdonítható, hogy szaruhártyámon homályos foltok voltak és ez még azzal bonyolódott, hogy távollátó vagyok és asztigmatizmusom is van. Az orvosok az első néhány évben azt ajánlották, hogy erős kézi nagyítóüveggel olvassak, később azután előléptem : szemüveget kaptam. Ezzel tűrhetően jól olvastam, de a jobbik pupillámat állandóan atropinnal kellett kitágítani, úgy hogy a szaruhártya középső részén nagyon nagy homályos foltot láttam és csak a folton kívül, a folt körül láttam. Igaz, hogy ez mindig nagyfokú megerőltetéssel járt és némelykor olyan teljes testi és szellemi kimerültség vett erőt rajtam, amilyent egyesegyedül a szem megerőltetése tud előidézni. De én azért hálás voltam, mert annyira amennyire mégis csak láttam. Ez így tartott 1939-ig. Ekkor az olvasást a roppant erős szemüvegek ellenére mind nehezebbnek és fárasztóbbnak találtam...

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Aldous Huxley - Island
For ​over a hundred years the Pacific island of Pala has been the scene of a unique experiment in civilisation. Its inhabitants live in a society where western science has been brought together with eastern philosophy and humanism to create a paradise on earth. When cynical journalist, Will Farnaby, arrives to search for information about potential oil reserves on Pala, he quickly falls in love with the way of life on the island. Soon the need to complete his mission becomes an intolerable burden...In counterpoint to Brave New World and Ape and Essence, in Island Huxley gives us his vision of utopia.

Aldous Huxley - Sziget
Hogyan ​lesz egy mindenből kiábrándult, cinikus angol újságíróból a jó ügyért mindenre, de főleg saját korábbi énjének meghaladására képes, boldog szerető és bölcs délszigeti reform-gondolkodó? Valahogy úgy, ahogy egy sor, kegyetlen társadalomszatíra és két disztópia - a Szép új világ és a Majmok bombája - szerzője is eljuthatott az emberiség felemelkedésének lehetősége mellett hitet tévő pozitív utópia, a Sziget profetikus álmáig. Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahová az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma. Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.

Aldous Huxley - Légnadrág ​és társai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Moksha
A ​Moksha szanszkrit szó. Fölszabadítást és fölszabadulást jelent. Ez a kötet Huxley látomásos és profetikus írásainak gyűjteménye. 1953 májusában, felesége és orvos-barátja társaságában Aldous Huxley bevett négytized gramm meszkalint. Az ezt követő misztikus és transzcendens állapot az emberi tudat mélyebb tartományait kutató kísérletekre késztette. Munkája, eredményei forradalmiak voltak. Huxley évtizedekkel megelőzte korát. Előre látta a modern kultúra veszélyeit: a népességrobbanást, a rohamos technikai fejlődést, a militáns nacionalizmust. A pszichedelikus szerektől azt a kézzelfogható lehetőséget remélte, hogy "emlékeztethetjük általuk a felnőtteket: a valóságos világ nagyon más, mint az a szerencsétlen világegyetem, amit kultúrájuk formálta előítéleteikkel önmaguknak teremtettek". Első meszkalin kísérlete után írott munkáinak jórészében az anyagnak azt a hatását akarta megértetni és érvényre juttatni, amellyel fölébreszti a szentség iránti fogékonyságot, és segít megismerni tudatunk tágabb határait. A Moksha nem cupán a legintelligensebb és legkerekebb mű a pszichedelikus drogokról, hanem kiváló lehetőség arra, hogy órákat tölthessünk Huxley lebilincselő társaságában, és élvezzük, ahogyan művészetről, irodalomról, vallásról és ökológiáról beszél.

Aldous Huxley - Crome ​Yellow
A ​comical cast of outlandish characters has gathered in the small English town of Crome for a social outing at the estate of Henry Wimbush. Among the odd, learned guests are a highly prolific writer; an idealist with plans for a "Rational State"; and a sensitive poet haplessly in love with Wimbush's niece.

Kollekciók