Ajax-loader

Aldous Huxley könyvei a rukkolán


Aldous Huxley - Divatok ​a szerelemben
Albous ​Huxley magyarországi hírnevét a _Szép új világ_ alapozta meg, de jó néhány más regénye is nagy népszerűségre tett szert, nem annyira a figurák és a cselekmény, mint inkább a könyveket átható szellemesség, sőt szellem jóvoltából. E hatalmas műveltség birtokában méltán magabiztos szellem sugárzik Huxley esszéiből is. Érdeklődése rendkívül sokirányú: a képzőművészetben és a zenében éppoly otthonos, mint az irodalomban és filozófiában. Többnyire valamilyen izgalmas probléma vonzza egy-egy életműben: a misztikus élmény kifejezhetőségének kérdése EL Grecónál, a késői művek sajátos természete Goya öregkori rézmetszetei kapcsán. Gesualdóról írott nagy tanulmánya jóval megelőzi a reneszánsz kori zene mai reneszánszát. Spinoza és Pascal filozófiájával szemben a maga epikureus-humanista, életimádó krédóját fogalmazza meg. Lebilincselően értekezik olyan szociológiai jelenségekről is, mint a kényelem vagy szerelemben uralkodó divatok. A kötet egészéből nyomatékosan kitetszik: hogy Huxley korántsem afféle kulturális ínyenc vagy frivol gúnyolódó, hanem nagyon is szenvedélyes moralista, az emberi értékek, az egyéniség és szabadság elszánt védelmezője.

Aldous Huxley - The ​Devils of Loudun
Aldous ​Huxley's acclaimed and gripping account of one of the strangest occurrences in history In 1643 an entire convent in the small French village of Loudun was apparently possessed by the devil. After a sensational and celebrated trial, the convent's charismatic priest Urban Grandier—accused of spiritually and sexually seducing the nuns in his charge—was convicted of being in league with Satan. Then he was burned at the stake for witchcraft. In this classic work by the legendary Aldous Huxley—a remarkable true story of religious and sexual obsession considered by many to be his nonfiction masterpiece—a compelling historical event is clarified and brought to vivid life.

Aldous Huxley - Antic ​Hay
London ​life just after World War I, devoid of values and moving headlong into chaos at breakneck speed Aldous Huxley's Antic Hay, like Hemingway's The Sun Also Rises, portrays a world of lost souls madly pursuing both pleasure and meaning. Fake artists, third-rate poets, pompous critics, pseudo-scientists, con-men, bewildered romantics, cock-eyed futurists all inhabit this world spinning out of control, as wildly comic as it is disturbingly accurate. In a style that ranges from the lyrical to the absurd, and with characters whose identities shift and change as often as their names and appearances, Huxley has here invented a novel that bristles with life and energy, what the New York Times called "a delirium of sense enjoyment!"

Aldous Huxley - Álszakáll
Ez ​a mulatságos, szellemes és fölényes szatirájú regény egyik első alkotása a világhírű angol írónak; abból a korszakból való, amelyben mintegy kora torz társadalmának látletetét rögzítette. Mint Szerb Antal mondja róla: «félelmetes, swifti irányú iróniával rajzolja alakjait: a szellemi sznobokat, a nagyképű ostobákat, az öreg rögeszmetulajdonsokat, a nőkedvelő álmisztikusokat, a lelküket ápoló nőket; azt az egész boldogtalan tömeget, amely a tudomány és művészet körül hemzseg: mint rajongó, mint álművészt, mint törzsközönség». A kép, amit Huxley nyújt, szatírikus, de szatirája mindig igényes, a torzító tükör reális fonákságokat emel ki s a fölényes művészben, aki a tükröt tartja, ott él a «Tudomány, szabadság, béke» társadalomkritikusa és humanistája. A regényt a tragikussorsú Bálint György remek fordításában nyújtjuk át az olvasónak.

Aldous Huxley - Előadások ​az emberről
_„Előadásaim ​szerény tárgya az ember.”_ Aldous Huxleyt, a _Szép új világ_ szerzőjét most egy másik oldaláról ismerheti meg a magyar olvasó. Jelen kötet alapjául az a 16 előadásból álló sorozat szolgált, amelyet 1959-ben a kaliforniai Santa Barbara Egyetemen tartott vendégelőadóként. Az előadások témája rendkívül széles körű: az oktatástól a túlnépesedésig, a nacionalizmustól a művészetekig, a vallástól a tudattalanig, a nyelvtől a háborúig, a természettől az áteredő bűnig az emberiség vagy az egyes ember legfontosabb, leglétbevágóbb kérdéseit tárja elénk és vitatja meg velünk. Az olvasót kétségtelenül lenyűgözi majd Huxley fantasztikus enciklopedikus műveltsége, és az a szintetizáló képesség, amellyel témáit mindvégig kezeli. A modern kor gondolkodói között Huxley nemcsak azért egyedülálló, mert természettudományi, vallási és pszichológiai kérdésekben egyaránt jártas, hanem azért is, mert ezekben a kérdésekben nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet elképzeléseit is jól ismerte. „Ez a taoista szabadgondolkodó, akinek elsődleges eleme nem a kő, hanem a víz volt, ez a javíthatatlan empirikus, ez a modern szent soha nem hátrált meg a kérdés elől, hova is tartunk valójában. Ugyanakkor állandóan azt mondta, hogy álmodjunk bátran, de pragmatikusan. Vajon mi hajtotta őt? Választás, akarat, sors?”

Aldous Huxley - Texts ​and Pretexts
In ​compiling this anthology of verse, Huxley's aim is to re-interpret the great poetry of the past, to offer its wisdom to a modern world of 'vast and swiftly changing chaos'. From Sappho to Whitman, from Baudelaire to Donne, Huxley's eclectic and highly original selections are accompanied by his perceptive commentaries.

Aldous Huxley - És ​megáll az idő
Sebestyén, ​a kamasz-költő - aki ragyogó tehetségével és gyarló jellemével, fölényes eszével és gyakorlati félszegségével az örök művészt példázza - nem kaphat szmokingot, mert apja ezt a szocialista elvekkel összeférhetetlennek tartja. A fiú szmoking utáni vágyakozása indítja el a cselekményt, mely Londonban kezdődik és egy firenzei kastélyban folytatódik, francia bohózatba illő fordulatokkal és Huxleyhez illő kaján keserűséggel. A cselekmény körül felvonultatott alakok - a szocialista apa; a kapitalista nagybácsi; az életművész nagybácsi; a keresztény-misztikus unokafivér; a szellem diadalát hirdető gazdag fiatalember; az érzéketlen gazdagság torzképe, a spiritiszta Mrs. Gamble; ájtatoskodó unokája; az ártatlan, kislányos unokahug; a rejtelmesen gunyoros és buja Mrs. Twale - mint egy-egy életelvet képvisel és mégis mindegyik egész különleges és felejthetetlen regényalak. Huxley ebben a regényében megmutatta, hogy annyi remekmű, olyan változatos pálya után még mindig tud újat, még mindig állandó meglepetésekkel kápráztatja el az olvasót: a spiritiszta szeansz hátborzongatóan nevetséges valósága például a regényességnek és az elemző európai szellemnek egyaránt nevezetes diadala. Vas István művészi fordítása csorbítatlanul nyújtja a magyar olvasónak Huxley egész költőiségét és szellemességét.

Aldous Huxley - A ​lángész és az istennő
A ​közelmúltban elhunyt angol író a húszas-harmincas évek európai irodalmának egyik legismertebb alakja; írásaival az akkori értelmiség tekintélyes részére többé-kevésbé maradandó hatást gyakorolt. A rendkívül sokoldalú és művelt író nevét hazánkban is jól ismerik a két világháború közt megjelent regényei (Szép új világ; A végzet bábjátéka; A vak Sámson stb) nyomán. Az elmúlt másfél évtizedben nem jelent meg nálunk Huxley-kötet; ezt a hiányt kívánjuk pótolni, amikor közzétesszük az író két kisregényét - a Két vagy három gráciá-t, valamint a magyarul először megjelenő A lángész és az istennő-t - és egy csokorra valót kisebb-nagyobb elbeszéléseiből.

Aldous Huxley - A ​varjak és a csörgőkígyó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Island
For ​over a hundred years the Pacific island of Pala has been the scene of a unique experiment in civilisation. Its inhabitants live in a society where western science has been brought together with eastern philosophy and humanism to create a paradise on earth. When cynical journalist, Will Farnaby, arrives to search for information about potential oil reserves on Pala, he quickly falls in love with the way of life on the island. Soon the need to complete his mission becomes an intolerable burden...In counterpoint to Brave New World and Ape and Essence, in Island Huxley gives us his vision of utopia.

Aldous Huxley - A ​vak Sámson
A ​Vak Sámson (1936), Aldous Huxley hatodik és így a tizenegy kötetes regényírói életmű sorrendjét tekintve is központi helyet elfoglaló regénye sokak szerint a szerző legjelentősebb műve, kiemelkedő fontosságú állomás az írói pálya egészét tekintve. A bibliai cím önmagában is jelzi, hogy komoly vállakozásról van szó. A nagy előd, John Milton drámai művét, a Küzdő Sámsont (Samson Agonistes, 1671) idéző címadás a regény főszereplője és a szabadságától szeme világával együtt megfosztott ószövetségi hős, a népét saját élete feláldozásával megszabadító Sámson életútja közti párhuzamokra hívja fel a figyelmet. Az önéletrajzi elemekkel át- meg átszőtt, műfaji és stiláris tekintetben páratlanul sokszínű és tiszteletet parancsoló terjedelmű, bonyolult szerkezetű regény korrajz, önértékelő számvetés, erkölcsi-filozófiai összegzés, a jövőt kémlelő előretekintés, művészi-közéleti program és konkrét cselekvési terv.

Aldous Huxley - Crome ​Yellow
A ​comical cast of outlandish characters has gathered in the small English town of Crome for a social outing at the estate of Henry Wimbush. Among the odd, learned guests are a highly prolific writer; an idealist with plans for a "Rational State"; and a sensitive poet haplessly in love with Wimbush's niece.

Aldous Huxley - Eyeless ​in Gaza
Written ​at the height of his powers immediately after Brave New World, Aldous Huxley's highly acclaimed Eyeless in Gaza is his most personal novel. Huxley's bold, nontraditional narrative tells the loosely autobiographical story of Anthony Beavis, a cynical libertine Oxford graduate who comes of age in the vacuum left by World War I. Unfulfilled by his life, loves, and adventures, Anthony is persuaded by a charismatic friend to become a Marxist and take up arms with Mexican revolutionaries. But when their disastrous embrace of violence nearly kills them, Anthony is left shattered—and is forced to find an alternative to the moral disillusionment of the modern world.

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Aldous Huxley - És ​múlnak az évek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Schöne ​neue Welt
Aldous ​Huxleys Schöne neue Welt ist einer der berühmtesten Zukunftsromane des 20. Jahrhunderts. Im Unterschied zu George Orwells 1984 besteht das Totalitäre bei Huxley nicht in der brutalen Unterdrückung eines Überwachungsstaates, sondern im genormten Wohlfühlglück einer hoch entwickelten Gesellschaft, in der alle Menschen am Luxus teilhaben. Unruhe, Elend und Krankheit sind überwunden, aber individuelle Freiheit, Kunst und Solidarität bleiben auf der Strecke. "Damals", schrieb Huxley selbst über seinen Roman, "verlegte ich diese Utopie sechshundert Jahre in die Zukunft. Heute scheint es durchaus möglich, daß uns dieser Schrecken binnen eines einzigen Jahrhunderts auf den Hals kommt." "Ich brauche keine Bequemlichkeit. Ich will Gott, ich will Poesie, ich will wirkliche Gefahren und Freiheit und Tugend. Ich will Sünde!"

Aldous Huxley - A ​látás művészete
Tizenhat ​éves koromban erős keratitis punctata rohamot kaptam és utána 18 hónapig majdnem vak voltam ; ez alatt az idő alatt olvasásközben a Braille-rendszerhez, a vakok írásához kellett folyamodnom, járásközben pedig vezetőre volt szükségem. Az egyik szememmel éppen csak hogy meg tudtam különböztetni a világosságot a sötétségtől, a másik látóélessége a rendesnek 1/20-a volt. Az, hogy nem láttam, főképpen annak tulajdonítható, hogy szaruhártyámon homályos foltok voltak és ez még azzal bonyolódott, hogy távollátó vagyok és asztigmatizmusom is van. Az orvosok az első néhány évben azt ajánlották, hogy erős kézi nagyítóüveggel olvassak, később azután előléptem : szemüveget kaptam. Ezzel tűrhetően jól olvastam, de a jobbik pupillámat állandóan atropinnal kellett kitágítani, úgy hogy a szaruhártya középső részén nagyon nagy homályos foltot láttam és csak a folton kívül, a folt körül láttam. Igaz, hogy ez mindig nagyfokú megerőltetéssel járt és némelykor olyan teljes testi és szellemi kimerültség vett erőt rajtam, amilyent egyesegyedül a szem megerőltetése tud előidézni. De én azért hálás voltam, mert annyira amennyire mégis csak láttam. Ez így tartott 1939-ig. Ekkor az olvasást a roppant erős szemüvegek ellenére mind nehezebbnek és fárasztóbbnak találtam...

Aldous Huxley - Spinoza ​és a kukac
"Képzeljük ​el, írja Spinoza, hogy vérünkben kukac él. A kis állat elég éleslátó ahhoz, hogy a vér és nyirokrészecskéket egymástól megkülönböztesse és fel tudja fogni, hogyan taszítja el, vagy vonzza valamelyik test azt, amelyikkel érintkezik. Feltéve, ha élne vérünkben ilyen kukac - mint ahogy mi élünk ebben a világegyetemben - és ha minden sejtjét nem résznek, hanem egésznek képzelné el, akkor sem lenne képes megérteni, hogy a vér általános szervezete ezeket a részeket miképpen befolyásolja s nem értené, hogy ezek egységes természeti törvény szerint alkalmazkodnak egymáshoz és törvény szerint működnek együtt".

Aldous Huxley - A ​végzet bábjátéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - After ​Many a Summer
A ​Hollywood millionaire with a terror of death, whose personal physician happens to be working on a theory of longevity-these are the elements of Aldous Huxley's caustic and entertaining satire on man's desire to live indefinitely. With his customary wit and intellectual sophistication, Huxley pursues his characters in their quest for the eternal, finishing on a note of horror. "This is Mr. Huxley's Hollywood novel, and you might expect it to be fantastic, extravagant, crazy and preposterous. It is all that, and heaven and hell too....It is the kind of novel that he is particularly the master of, where the most extraordinary and fortuitous events are followed by contemplative little essays on the meaning of life....The story is outrageously good." New York Times. "A highly sensational plot that will keep astonishing you to practically the final sentence." The New Yorker. "Mr. Huxley's elegant mockery, his cruel aptness of phrase, the revelations and the ingenious surprises he springs on the reader are those of a master craftsman; Mr. Huxley is at the top of his form." London Times Literary Supplement.

Aldous Huxley - Tudomány, ​szabadság, béke
Ezeket ​a sorokat nem mint biokémikus írom. Nekem is van két könyvem és vagy féltucat értekezésem a háború és béke problémájáról. Nem jelent meg egy sem, nem is fog. Azért írtam őket, hogy tisztázzam magam előtt, hol a helyem, mi a kötelességem ebben a világkrízisben, mely az utolsó évtizedekben már kétszer sodorta katasztrófába az emberiséget; minden jel arra vall, hogy ez a két katasztrófa egy hosszabb sorozatnak csupán az első két tagja. Nem is tintával írtam ezeket a munkákat, hanem vérrel és verejtékkel, belső tusakodásomban. Ugyanígy vérrel és verejtékkel íródott Huxley-nek ez a kis könyve. Nem minden ponton értek vele egyet. De egyben feltétlenül megegyezünk: ilyen becsületességgel kell magával mindenkinek számot vetnie, ahogy azt Huxley teszi és ilyen bátran kell kimondani az eredményt, a szellem, a meggyőződés rendíthetetlen erkölcsi erejével. Mindannyian a világtörténelem szereplői vagyunk, mindannyian felelősek vagyunk azért, ami történik.

Aldous Huxley - The ​Perennial Philosophy
An ​inspired gathering of religious writings that reveals the "divine reality" common to all faiths, collected by Aldous Huxley "The Perennial Philosophy," Aldous Huxley writes, "may be found among the traditional lore of peoples in every region of the world, and in its fully developed forms it has a place in every one of the higher religions." With great wit and stunning intellect—drawing on a diverse array of faiths, including Zen Buddhism, Hinduism, Taoism, Christian mysticism, and Islam—Huxley examines the spiritual beliefs of various religious traditions and explains how they are united by a common human yearning to experience the divine. The Perennial Philosophy includes selections from Meister Eckhart, Rumi, and Lao Tzu, as well as the Bhagavad Gita, Tibetan Book of the Dead, Diamond Sutra, and Upanishads, among many others.

Aldous Huxley - Brave ​New World Revisited
In ​his 1932 classic dystopian novel, Brave New World, Aldous Huxley depicted a future society in thrall to science and regulated by sophisticated methods of social control. Nearly thirty years later in Brave New World Revisited, Huxley checked the progress of his prophecies against reality and argued that many of his fictional fantasies had grown uncomfortably close to the truth. Brave New World Revisited includes Huxley's views on overpopulation, propaganda, advertising and government control, and is an urgent and powerful appeal for the defence of individualism still alarmingly relevant today.

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt - és persze halad ma is - a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.

Aldous Huxley - Az ​érzékelés kapui / Menny és pokol
Noha ​irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894-1963) két, drogélményről szóló, többnyire egybekötve kiadott, hosszabb esszéinek köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben. Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményeit dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba. E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét - legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beatmozgalom sajátos szemszögéből nézve.

Aldous Huxley - Két ​vagy három grácia / Spencer bácsi
Részlet ​a könyvből: "A bore angol szó unalmas frátert jelent. Eredete bizonytalan. Egyes tekintélyek szerint a fúrást jelentő igéből származik. Unalmas fráter az olyan ember, aki lyukat fúr az agyadba, szakadatlanul alagutat fúr az idegzetedbe, a szándékos süketség, szórakozottság, nyerseség valamennyi rétegén át, amelyekkel hasztalanul bástyázod körül magadat, addig fúr-farag, amíg átdöfi a leglelkedet. De vannak más tekintélyek is, ugyanolyan kiválóak, vagy még különbek, akik ezt a szót a francia bourrerból származtatják, ami annyit jelent, mint tölteni, jóllakatni. Ha ez a leszármaztatás helyes, akkor az unalmas fráter - a bore - olyan ember, aki sűrű és fojtogató locsogásával tölt meg, aki émelyítő egyéniségét, mint valami gombócot, benyomkodja a torkodba. Tömi az embert; és az ember a megfelelő szóképpel élve "jól lakik" vele. Én egészen képtelen módon azt hiszem, hogy a szónak mindkét származtatása kifogástalan; ugyanis az unalmas fráterek egyszemélyben fúrók és tömők. Olyanok, mint a fogorvos szerszáma, de olyanok is, mint a száraz tészta. Ám van még egy jellemző sajátságuk is, amely nincs meg sem a fúrógépeknek, sem a süteményeknek: ragadnak. Ezért, bár nem vagyok nyelvész, harmadik leszármaztatást javaslok a bur - bojtorján szóból. Bur, bourrer, bor - az unalom valamennyi fojtogató, jóllakasztó, fúró sajátsága megtalálható a három lehetséges etimológiában. Mind a három megérdemli, hogy megfelelő legyen."

Aldous Huxley - Majmok ​bombája
2108 ​februárjában, egy évszázaddal a világot szinte teljesen elpusztító atomháborút követően, egy új-zélandi kutatóexpedíció köt ki Kalifornia partjainál. A kutatók romokra és hullahegyekre számítanak, de amit találnak, felülmúlja leghajmeresztőbb rémálmaikat. Az atombombák pusztította világ sivár romjain vegetáló emberek (vagy majmok?) közösségét egy őrült vallási vezető és egy kegyetlen diktátor irányítja. Amikor az expedíció egyik tagja, Dr. Poole nyomtalanul eltűnik, a többiek már sejtik, hogy kalandjuk nem érhet szerencsés véget. A Majmok bombája, Huxley 1948-ban megjelent, végtelen szarkazmussal átitatott, komor és sajnos továbbra is hátborzongatóan aktuális víziója most először jelenik meg magyar nyelven. „– A második és a harmadik világháború között elég idejük volt, és minden szükséges eszköz a rendelkezésükre állt. Az emberek azonban inkább az erőpolitizálással múlatták az idejüket; és mi lett mindennek a következménye? – A válaszokat vaskos ujjain számolva így folytatja: – Egyre többen szenvedtek egyre súlyosabb alultápláltságtól. A politikai viták egyre inkább elmérgesedtek, ami a nacionalizmus és a világhatalmi törekvések megerősödéséhez vezetett. Aztán végül megtörtént a Dolog. Vajon miért döntött úgy az emberiség, hogy elpusztítja önmagát? Mert Beliál a markában tartotta, mert Beliál ezt akarta…”

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Aldous Huxley - Pont ​és ellenpont
"A ​regény és az életrajz és a történelem: együttesen az igazi műformák. Úgy gondolom, sokkal többet el lehet mondani elvont eszmékről konkrét alakokkal és helyzetekkel, akár képzeletbeliekkel, akár valóságosakkal, mint absztrakt fogalmakkal. Műveim közül oly sok a történelmi vagy életrajzi írás.. Ezekben az egyedi életekben és eseményekben azt elemzem, ami számomra fontos és egyetemes gondolat.. Hitemre, Dosztojevszkij hatszor olyan mély, mint Kirkegaard, mert regényt írt… A regényben úgyszólván összebékül az abszolút a relatívval, és megjelenik az általános az egyediben. És ez lenyűgöző, úgy hiszem, az életben éppúgy, mint a művészetben." Aldous Huxley

Aldous Huxley - Moksha
A ​Moksha szanszkrit szó. Fölszabadítást és fölszabadulást jelent. Ez a kötet Huxley látomásos és profetikus írásainak gyűjteménye. 1953 májusában, felesége és orvos-barátja társaságában Aldous Huxley bevett négytized gramm meszkalint. Az ezt követő misztikus és transzcendens állapot az emberi tudat mélyebb tartományait kutató kísérletekre késztette. Munkája, eredményei forradalmiak voltak. Huxley évtizedekkel megelőzte korát. Előre látta a modern kultúra veszélyeit: a népességrobbanást, a rohamos technikai fejlődést, a militáns nacionalizmust. A pszichedelikus szerektől azt a kézzelfogható lehetőséget remélte, hogy "emlékeztethetjük általuk a felnőtteket: a valóságos világ nagyon más, mint az a szerencsétlen világegyetem, amit kultúrájuk formálta előítéleteikkel önmaguknak teremtettek". Első meszkalin kísérlete után írott munkáinak jórészében az anyagnak azt a hatását akarta megértetni és érvényre juttatni, amellyel fölébreszti a szentség iránti fogékonyságot, és segít megismerni tudatunk tágabb határait. A Moksha nem cupán a legintelligensebb és legkerekebb mű a pszichedelikus drogokról, hanem kiváló lehetőség arra, hogy órákat tölthessünk Huxley lebilincselő társaságában, és élvezzük, ahogyan művészetről, irodalomról, vallásról és ökológiáról beszél.

Aldous Huxley - Pont ​- ellenpont
Huxley ​a 20. századi angol irodalom klasszikus, egészen egyéni utat követő alakja. A Pont – ellenpont őrzi a 19. századi angolszász realizmus hagyományait, de a modern próza, Joyce, Proust, Gide hatása is felfedezhető benne. Regényében az értelmiséget vonultatja fel – mindig is az értelmiségi lét volt fő élményanyaga –, de az angol intelligencia ezúttal nem szerepjátszó művészutánzatok, önmagukba révült holdkórosok, valódi és ál-kretének személyiségében jelentkezik, hanem sokágú és átgondoltan érvényes magatartás-változatokban. A figurák sokaságát bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkodásbeli kapcsolatok fűzik össze és távolítják el egymástól. A nagyformátumú regény negatív hitvallás a világról a „rohadt húszas évek” végén, amelyet társadalmi mozgalmak, politikai pártok nem menthetnek meg többé, és amelyben maga az ember is rommá lett. „Agyunk és ágyékunk közt szakadék tátong – összegezte egyszer a kérdést Rampion Spandrell jelenlétében. – Minél magasabban szárnyal az előbbi, az utóbbi annál mélyebbre süllyed.”

Aldous Huxley - Az ​észlelés kapui
E ​lenyűgöző beszámoló azokról a látomásélményekről szól, amelyeket a szerző meszkalin - egy ősi indián drog - hatása alatt átélt. Az igen művelt, világosan fogalmazó író az élmények puszta leírásán túl a jelenségek elemzésével is foglalkozik. "Nagyon valószínűtlen, hogy az emberiség valaha is képes lesz hosszú távon meglenni a Mesterséges Éden nélkül. A legtöbb férfi és nő élete a legrosszabb esetben annyira fájdalommal teli, a legjobb esetben pedig annyira monoton, szegényes és korlátolt, hogy a menekülés igénye, a vágyakozás, hogy legalább néhány pillanatra túllépjenek önmagukon, a lélek egyik legfontosabb törekvése volt és marad is mindig. A művészet és vallás, a karneválok és egyéb mulatságok, a tánc, az oratóriumok hallgatása, mind - H. G. Wells szavaival élve - Kapuk a Falban. Személyes, mindennapos használatra pedig mindig is rendelkezésre álltak mesterséges úton előállított kábítószerek."

Kollekciók