Ajax-loader

Aldous Huxley könyvei a rukkolán


Aldous Huxley - A ​varjak és a csörgőkígyó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Az ​érzékelés kapui / Menny és pokol
Noha ​irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894-1963) két, drogélményről szóló, többnyire egybekötve kiadott, hosszabb esszéinek köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben. Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményeit dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba. E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét - legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beatmozgalom sajátos szemszögéből nézve.

Aldous Huxley - Sziget
Hogyan ​lesz egy mindenből kiábrándult, cinikus angol újságíróból a jó ügyért mindenre, de főleg saját korábbi énjének meghaladására képes, boldog szerető és bölcs délszigeti reform-gondolkodó? Valahogy úgy, ahogy egy sor, kegyetlen társadalomszatíra és két disztópia - a Szép új világ és a Majmok bombája - szerzője is eljuthatott az emberiség felemelkedésének lehetősége mellett hitet tévő pozitív utópia, a Sziget profetikus álmáig. Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahová az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma. Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.

Aldous Huxley - Island
For ​over a hundred years the Pacific island of Pala has been the scene of a unique experiment in civilisation. Its inhabitants live in a society where western science has been brought together with eastern philosophy and humanism to create a paradise on earth. When cynical journalist, Will Farnaby, arrives to search for information about potential oil reserves on Pala, he quickly falls in love with the way of life on the island. Soon the need to complete his mission becomes an intolerable burden...In counterpoint to Brave New World and Ape and Essence, in Island Huxley gives us his vision of utopia.

Aldous Huxley - Crome ​Yellow
A ​comical cast of outlandish characters has gathered in the small English town of Crome for a social outing at the estate of Henry Wimbush. Among the odd, learned guests are a highly prolific writer; an idealist with plans for a "Rational State"; and a sensitive poet haplessly in love with Wimbush's niece.

Aldous Huxley - A ​lángész és az istennő
A ​közelmúltban elhunyt angol író a húszas-harmincas évek európai irodalmának egyik legismertebb alakja; írásaival az akkori értelmiség tekintélyes részére többé-kevésbé maradandó hatást gyakorolt. A rendkívül sokoldalú és művelt író nevét hazánkban is jól ismerik a két világháború közt megjelent regényei (Szép új világ; A végzet bábjátéka; A vak Sámson stb) nyomán. Az elmúlt másfél évtizedben nem jelent meg nálunk Huxley-kötet; ezt a hiányt kívánjuk pótolni, amikor közzétesszük az író két kisregényét - a Két vagy három gráciá-t, valamint a magyarul először megjelenő A lángész és az istennő-t - és egy csokorra valót kisebb-nagyobb elbeszéléseiből.

Aldous Huxley - Spinoza ​és a kukac
"Képzeljük ​el, írja Spinoza, hogy vérünkben kukac él. A kis állat elég éleslátó ahhoz, hogy a vér és nyirokrészecskéket egymástól megkülönböztesse és fel tudja fogni, hogyan taszítja el, vagy vonzza valamelyik test azt, amelyikkel érintkezik. Feltéve, ha élne vérünkben ilyen kukac - mint ahogy mi élünk ebben a világegyetemben - és ha minden sejtjét nem résznek, hanem egésznek képzelné el, akkor sem lenne képes megérteni, hogy a vér általános szervezete ezeket a részeket miképpen befolyásolja s nem értené, hogy ezek egységes természeti törvény szerint alkalmazkodnak egymáshoz és törvény szerint működnek együtt".

Aldous Huxley - A ​végzet bábjátéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Pont ​- ellenpont
Huxley ​a 20. századi angol irodalom klasszikus, egészen egyéni utat követő alakja. A Pont – ellenpont őrzi a 19. századi angolszász realizmus hagyományait, de a modern próza, Joyce, Proust, Gide hatása is felfedezhető benne. Regényében az értelmiséget vonultatja fel – mindig is az értelmiségi lét volt fő élményanyaga –, de az angol intelligencia ezúttal nem szerepjátszó művészutánzatok, önmagukba révült holdkórosok, valódi és ál-kretének személyiségében jelentkezik, hanem sokágú és átgondoltan érvényes magatartás-változatokban. A figurák sokaságát bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkodásbeli kapcsolatok fűzik össze és távolítják el egymástól. A nagyformátumú regény negatív hitvallás a világról a „rohadt húszas évek” végén, amelyet társadalmi mozgalmak, politikai pártok nem menthetnek meg többé, és amelyben maga az ember is rommá lett. „Agyunk és ágyékunk közt szakadék tátong – összegezte egyszer a kérdést Rampion Spandrell jelenlétében. – Minél magasabban szárnyal az előbbi, az utóbbi annál mélyebbre süllyed.”

Aldous Huxley - Álszakáll
Ez ​a mulatságos, szellemes és fölényes szatirájú regény egyik első alkotása a világhírű angol írónak; abból a korszakból való, amelyben mintegy kora torz társadalmának látletetét rögzítette. Mint Szerb Antal mondja róla: «félelmetes, swifti irányú iróniával rajzolja alakjait: a szellemi sznobokat, a nagyképű ostobákat, az öreg rögeszmetulajdonsokat, a nőkedvelő álmisztikusokat, a lelküket ápoló nőket; azt az egész boldogtalan tömeget, amely a tudomány és művészet körül hemzseg: mint rajongó, mint álművészt, mint törzsközönség». A kép, amit Huxley nyújt, szatírikus, de szatirája mindig igényes, a torzító tükör reális fonákságokat emel ki s a fölényes művészben, aki a tükröt tartja, ott él a «Tudomány, szabadság, béke» társadalomkritikusa és humanistája. A regényt a tragikussorsú Bálint György remek fordításában nyújtjuk át az olvasónak.

Aldous Huxley - Eyeless ​in Gaza
Written ​at the height of his powers immediately after Brave New World, Aldous Huxley's highly acclaimed Eyeless in Gaza is his most personal novel. Huxley's bold, nontraditional narrative tells the loosely autobiographical story of Anthony Beavis, a cynical libertine Oxford graduate who comes of age in the vacuum left by World War I. Unfulfilled by his life, loves, and adventures, Anthony is persuaded by a charismatic friend to become a Marxist and take up arms with Mexican revolutionaries. But when their disastrous embrace of violence nearly kills them, Anthony is left shattered—and is forced to find an alternative to the moral disillusionment of the modern world.

Aldous Huxley - Az ​észlelés kapui
E ​lenyűgöző beszámoló azokról a látomásélményekről szól, amelyeket a szerző meszkalin - egy ősi indián drog - hatása alatt átélt. Az igen művelt, világosan fogalmazó író az élmények puszta leírásán túl a jelenségek elemzésével is foglalkozik. "Nagyon valószínűtlen, hogy az emberiség valaha is képes lesz hosszú távon meglenni a Mesterséges Éden nélkül. A legtöbb férfi és nő élete a legrosszabb esetben annyira fájdalommal teli, a legjobb esetben pedig annyira monoton, szegényes és korlátolt, hogy a menekülés igénye, a vágyakozás, hogy legalább néhány pillanatra túllépjenek önmagukon, a lélek egyik legfontosabb törekvése volt és marad is mindig. A művészet és vallás, a karneválok és egyéb mulatságok, a tánc, az oratóriumok hallgatása, mind - H. G. Wells szavaival élve - Kapuk a Falban. Személyes, mindennapos használatra pedig mindig is rendelkezésre álltak mesterséges úton előállított kábítószerek."

Aldous Huxley - Két ​vagy három grácia / Spencer bácsi
Részlet ​a könyvből: "A bore angol szó unalmas frátert jelent. Eredete bizonytalan. Egyes tekintélyek szerint a fúrást jelentő igéből származik. Unalmas fráter az olyan ember, aki lyukat fúr az agyadba, szakadatlanul alagutat fúr az idegzetedbe, a szándékos süketség, szórakozottság, nyerseség valamennyi rétegén át, amelyekkel hasztalanul bástyázod körül magadat, addig fúr-farag, amíg átdöfi a leglelkedet. De vannak más tekintélyek is, ugyanolyan kiválóak, vagy még különbek, akik ezt a szót a francia bourrerból származtatják, ami annyit jelent, mint tölteni, jóllakatni. Ha ez a leszármaztatás helyes, akkor az unalmas fráter - a bore - olyan ember, aki sűrű és fojtogató locsogásával tölt meg, aki émelyítő egyéniségét, mint valami gombócot, benyomkodja a torkodba. Tömi az embert; és az ember a megfelelő szóképpel élve "jól lakik" vele. Én egészen képtelen módon azt hiszem, hogy a szónak mindkét származtatása kifogástalan; ugyanis az unalmas fráterek egyszemélyben fúrók és tömők. Olyanok, mint a fogorvos szerszáma, de olyanok is, mint a száraz tészta. Ám van még egy jellemző sajátságuk is, amely nincs meg sem a fúrógépeknek, sem a süteményeknek: ragadnak. Ezért, bár nem vagyok nyelvész, harmadik leszármaztatást javaslok a bur - bojtorján szóból. Bur, bourrer, bor - az unalom valamennyi fojtogató, jóllakasztó, fúró sajátsága megtalálható a három lehetséges etimológiában. Mind a három megérdemli, hogy megfelelő legyen."

Aldous Huxley - The ​Perennial Philosophy
An ​inspired gathering of religious writings that reveals the "divine reality" common to all faiths, collected by Aldous Huxley "The Perennial Philosophy," Aldous Huxley writes, "may be found among the traditional lore of peoples in every region of the world, and in its fully developed forms it has a place in every one of the higher religions." With great wit and stunning intellect—drawing on a diverse array of faiths, including Zen Buddhism, Hinduism, Taoism, Christian mysticism, and Islam—Huxley examines the spiritual beliefs of various religious traditions and explains how they are united by a common human yearning to experience the divine. The Perennial Philosophy includes selections from Meister Eckhart, Rumi, and Lao Tzu, as well as the Bhagavad Gita, Tibetan Book of the Dead, Diamond Sutra, and Upanishads, among many others.

Aldous Huxley - After ​Many a Summer
A ​Hollywood millionaire with a terror of death, whose personal physician happens to be working on a theory of longevity-these are the elements of Aldous Huxley's caustic and entertaining satire on man's desire to live indefinitely. With his customary wit and intellectual sophistication, Huxley pursues his characters in their quest for the eternal, finishing on a note of horror. "This is Mr. Huxley's Hollywood novel, and you might expect it to be fantastic, extravagant, crazy and preposterous. It is all that, and heaven and hell too....It is the kind of novel that he is particularly the master of, where the most extraordinary and fortuitous events are followed by contemplative little essays on the meaning of life....The story is outrageously good." New York Times. "A highly sensational plot that will keep astonishing you to practically the final sentence." The New Yorker. "Mr. Huxley's elegant mockery, his cruel aptness of phrase, the revelations and the ingenious surprises he springs on the reader are those of a master craftsman; Mr. Huxley is at the top of his form." London Times Literary Supplement.

Aldous Huxley - A ​látás művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Brave ​New World Revisited
In ​his 1932 classic dystopian novel, Brave New World, Aldous Huxley depicted a future society in thrall to science and regulated by sophisticated methods of social control. Nearly thirty years later in Brave New World Revisited, Huxley checked the progress of his prophecies against reality and argued that many of his fictional fantasies had grown uncomfortably close to the truth. Brave New World Revisited includes Huxley's views on overpopulation, propaganda, advertising and government control, and is an urgent and powerful appeal for the defence of individualism still alarmingly relevant today.

Aldous Huxley - Tudomány, ​szabadság, béke
Ezeket ​a sorokat nem mint biokémikus írom. Nekem is van két könyvem és vagy féltucat értekezésem a háború és béke problémájáról. Nem jelent meg egy sem, nem is fog. Azért írtam őket, hogy tisztázzam magam előtt, hol a helyem, mi a kötelességem ebben a világkrízisben, mely az utolsó évtizedekben már kétszer sodorta katasztrófába az emberiséget; minden jel arra vall, hogy ez a két katasztrófa egy hosszabb sorozatnak csupán az első két tagja. Nem is tintával írtam ezeket a munkákat, hanem vérrel és verejtékkel, belső tusakodásomban. Ugyanígy vérrel és verejtékkel íródott Huxley-nek ez a kis könyve. Nem minden ponton értek vele egyet. De egyben feltétlenül megegyezünk: ilyen becsületességgel kell magával mindenkinek számot vetnie, ahogy azt Huxley teszi és ilyen bátran kell kimondani az eredményt, a szellem, a meggyőződés rendíthetetlen erkölcsi erejével. Mindannyian a világtörténelem szereplői vagyunk, mindannyian felelősek vagyunk azért, ami történik.

Aldous Huxley - Légnadrág ​és társai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Loudun ​ördögei
Aldous ​Huxley talán legjobb regénye – az 1952-ben megjelent _Loudun ördögei_ – nem regény, hanem tényirodalmi mű. A démoni megszállottság és boszorkányégetés egy hírhedt, XVII. századi történetét feldolgozó kötet valós történelmi szereplőket, megbízhatóan dokumentált eseményeket és a térképen könnyedén fellelhető színhelyeket felsorakoztató áttekintés, a szaktörténészek megállapításaival lényegileg egybevágó _non-fiction_ könyv. Mégis, a bőséggel okadatolt alapanyagot lépten-nyomon az eleven képzelet hozadékával kiegészítő munkának legalább annyi köze van Walter Scott és a nagy előd követőinek regényeihez és játékfilmjeihez – például Ken Follett _Katedrális_ához vagy a Max Von Sydow főszereplésével forgatott _Az ördögűző_höz –, mint a felhasznált dokumentumok és történeti feldolgozások szikárabb szövegvilágához. Az Angus Wilson, Cs. Szabó László, Sükösd Mihály és még egy sor kiváló író-kritikus elismerését is kivívó mű kétségkívül az idős Huxley egyik legizgalmasabb írása. A _Loudon ördögei_ egyszerre kultúrtörténeti csemege, hátborzongató rémtörténet, miszticista-ökumenikus hitvallás és máig érvényes intés arról, hogy bár igenis van új a nap alatt, az önmaga rémségeit ismétlő történelem a huszadik század végével sem ért véget...

Aldous Huxley - Az ​érzékelés kapui
A ​másik oldalra törjünk át - szólitotta fel nemzedékét Jim Morrison, a legendás Doors énekese. S tette ezt azután, hogy megszállotjává vált Huxley két, a meszkalinnal kapcsolatos élményéről, saját belső Shangri-lájában tett utazásáról szóló irásának, Az érzékelés kapuinak és a Menny és pokolnak. Huxley áttört a másik oldalra, a szer hatására "áttetszővé váltak az érzékelés kapui, és minden a saját végtelen valójában" jelent meg előtte. Rendhagyó élménybeszámolója "kötelező olvasmány" volt a beatnemzedék számára, a pszichedellikus 1960-as évek filozófiáját meghatározó alapmű lett. A két, mesterien megszerkesztett mű a virtualitás és a valóság, az érzékelt világ és a realitás közötti kapcsolatokat és különbözőségeket vizsgáló, újabb keletű regények, filmek alkotóira is jelentős hatást gyakorolt.

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, a Ford utáni hetedik század szép új világába, hanem a jelen csöppet sem tetszetős és fiatalosnak is aligha mondható huszadik-huszonegyedik századába. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot. Hogy az orwellinél is ijesztőbb – mert jelenleg valószerűbb – rémálom, a túlnépesedés valós veszélyeit túlszervezettséggel és totális lélekkontrollal elhárító, fogyasztói utópia rémálma mégsem vált eleven valósággá minden lehangoló részletében, az tán egy kicsit az esszéista Huxley gondolatkísérleteinek, köztük a Visszatérésnek is köszönhető. Ennek belátásához nem okvetlenül kell azonosulnunk az anarcho-konzervatív brit író egyesek szemében „elitista” világnézetével. Válaszait elvethetjük, kérdéseit azonban jó lesz ismét feltennünk magunknak. Talán még mindig nem késő.

Aldous Huxley - Előadások ​az emberről
_„Előadásaim ​szerény tárgya az ember.”_ Aldous Huxleyt, a _Szép új világ_ szerzőjét most egy másik oldaláról ismerheti meg a magyar olvasó. Jelen kötet alapjául az a 16 előadásból álló sorozat szolgált, amelyet 1959-ben a kaliforniai Santa Barbara Egyetemen tartott vendégelőadóként. Az előadások témája rendkívül széles körű: az oktatástól a túlnépesedésig, a nacionalizmustól a művészetekig, a vallástól a tudattalanig, a nyelvtől a háborúig, a természettől az áteredő bűnig az emberiség vagy az egyes ember legfontosabb, leglétbevágóbb kérdéseit tárja elénk és vitatja meg velünk. Az olvasót kétségtelenül lenyűgözi majd Huxley fantasztikus enciklopedikus műveltsége, és az a szintetizáló képesség, amellyel témáit mindvégig kezeli. A modern kor gondolkodói között Huxley nemcsak azért egyedülálló, mert természettudományi, vallási és pszichológiai kérdésekben egyaránt jártas, hanem azért is, mert ezekben a kérdésekben nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet elképzeléseit is jól ismerte. „Ez a taoista szabadgondolkodó, akinek elsődleges eleme nem a kő, hanem a víz volt, ez a javíthatatlan empirikus, ez a modern szent soha nem hátrált meg a kérdés elől, hova is tartunk valójában. Ugyanakkor állandóan azt mondta, hogy álmodjunk bátran, de pragmatikusan. Vajon mi hajtotta őt? Választás, akarat, sors?”

Aldous Huxley - A ​szerelem útjai I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Majmok ​bombája
2108 ​februárjában, egy évszázaddal a világot szinte teljesen elpusztító atomháborút követően, egy új-zélandi kutatóexpedíció köt ki Kalifornia partjainál. A kutatók romokra és hullahegyekre számítanak, de amit találnak, felülmúlja leghajmeresztőbb rémálmaikat. Az atombombák pusztította világ sivár romjain vegetáló emberek (vagy majmok?) közösségét egy őrült vallási vezető és egy kegyetlen diktátor irányítja. Amikor az expedíció egyik tagja, Dr. Poole nyomtalanul eltűnik, a többiek már sejtik, hogy kalandjuk nem érhet szerencsés véget. A Majmok bombája, Huxley 1948-ban megjelent, végtelen szarkazmussal átitatott, komor és sajnos továbbra is hátborzongatóan aktuális víziója most először jelenik meg magyar nyelven. „– A második és a harmadik világháború között elég idejük volt, és minden szükséges eszköz a rendelkezésükre állt. Az emberek azonban inkább az erőpolitizálással múlatták az idejüket; és mi lett mindennek a következménye? – A válaszokat vaskos ujjain számolva így folytatja: – Egyre többen szenvedtek egyre súlyosabb alultápláltságtól. A politikai viták egyre inkább elmérgesedtek, ami a nacionalizmus és a világhatalmi törekvések megerősödéséhez vezetett. Aztán végül megtörtént a Dolog. Vajon miért döntött úgy az emberiség, hogy elpusztítja önmagát? Mert Beliál a markában tartotta, mert Beliál ezt akarta…”

Aldous Huxley - Divatok ​a szerelemben
Albous ​Huxley magyarországi hírnevét a _Szép új világ_ alapozta meg, de jó néhány más regénye is nagy népszerűségre tett szert, nem annyira a figurák és a cselekmény, mint inkább a könyveket átható szellemesség, sőt szellem jóvoltából. E hatalmas műveltség birtokában méltán magabiztos szellem sugárzik Huxley esszéiből is. Érdeklődése rendkívül sokirányú: a képzőművészetben és a zenében éppoly otthonos, mint az irodalomban és filozófiában. Többnyire valamilyen izgalmas probléma vonzza egy-egy életműben: a misztikus élmény kifejezhetőségének kérdése EL Grecónál, a késői művek sajátos természete Goya öregkori rézmetszetei kapcsán. Gesualdóról írott nagy tanulmánya jóval megelőzi a reneszánsz kori zene mai reneszánszát. Spinoza és Pascal filozófiájával szemben a maga epikureus-humanista, életimádó krédóját fogalmazza meg. Lebilincselően értekezik olyan szociológiai jelenségekről is, mint a kényelem vagy szerelemben uralkodó divatok. A kötet egészéből nyomatékosan kitetszik: hogy Huxley korántsem afféle kulturális ínyenc vagy frivol gúnyolódó, hanem nagyon is szenvedélyes moralista, az emberi értékek, az egyéniség és szabadság elszánt védelmezője.

Aldous Huxley - És ​múlnak az évek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aldous Huxley - Texts ​and Pretexts
In ​compiling this anthology of verse, Huxley's aim is to re-interpret the great poetry of the past, to offer its wisdom to a modern world of 'vast and swiftly changing chaos'. From Sappho to Whitman, from Baudelaire to Donne, Huxley's eclectic and highly original selections are accompanied by his perceptive commentaries.

Aldous Huxley - Moksha
A ​Moksha szanszkrit szó. Fölszabadítást és fölszabadulást jelent. Ez a kötet Huxley látomásos és profetikus írásainak gyűjteménye. 1953 májusában, felesége és orvos-barátja társaságában Aldous Huxley bevett négytized gramm meszkalint. Az ezt követő misztikus és transzcendens állapot az emberi tudat mélyebb tartományait kutató kísérletekre késztette. Munkája, eredményei forradalmiak voltak. Huxley évtizedekkel megelőzte korát. Előre látta a modern kultúra veszélyeit: a népességrobbanást, a rohamos technikai fejlődést, a militáns nacionalizmust. A pszichedelikus szerektől azt a kézzelfogható lehetőséget remélte, hogy "emlékeztethetjük általuk a felnőtteket: a valóságos világ nagyon más, mint az a szerencsétlen világegyetem, amit kultúrájuk formálta előítéleteikkel önmaguknak teremtettek". Első meszkalin kísérlete után írott munkáinak jórészében az anyagnak azt a hatását akarta megértetni és érvényre juttatni, amellyel fölébreszti a szentség iránti fogékonyságot, és segít megismerni tudatunk tágabb határait. A Moksha nem cupán a legintelligensebb és legkerekebb mű a pszichedelikus drogokról, hanem kiváló lehetőség arra, hogy órákat tölthessünk Huxley lebilincselő társaságában, és élvezzük, ahogyan művészetről, irodalomról, vallásról és ökológiáról beszél.

Aldous Huxley - Antic ​Hay
London ​life just after World War I, devoid of values and moving headlong into chaos at breakneck speed Aldous Huxley's Antic Hay, like Hemingway's The Sun Also Rises, portrays a world of lost souls madly pursuing both pleasure and meaning. Fake artists, third-rate poets, pompous critics, pseudo-scientists, con-men, bewildered romantics, cock-eyed futurists all inhabit this world spinning out of control, as wildly comic as it is disturbingly accurate. In a style that ranges from the lyrical to the absurd, and with characters whose identities shift and change as often as their names and appearances, Huxley has here invented a novel that bristles with life and energy, what the New York Times called "a delirium of sense enjoyment!"

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Aldous Huxley - Pont ​és ellenpont
"A ​regény és az életrajz és a történelem: együttesen az igazi műformák. Úgy gondolom, sokkal többet el lehet mondani elvont eszmékről konkrét alakokkal és helyzetekkel, akár képzeletbeliekkel, akár valóságosakkal, mint absztrakt fogalmakkal. Műveim közül oly sok a történelmi vagy életrajzi írás.. Ezekben az egyedi életekben és eseményekben azt elemzem, ami számomra fontos és egyetemes gondolat.. Hitemre, Dosztojevszkij hatszor olyan mély, mint Kirkegaard, mert regényt írt… A regényben úgyszólván összebékül az abszolút a relatívval, és megjelenik az általános az egyediben. És ez lenyűgöző, úgy hiszem, az életben éppúgy, mint a művészetben." Aldous Huxley

Kollekciók