Czesław Miłosz könyvei a rukkolán

Czesław Miłosz - Múzsáim ​palotája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czesław Miłosz - A ​modern kor legendái
Miben ​talál vigaszt egy kétségbeesett fiatal költő, ha idegen hatalom tartja megszállva a hazáját, és úgy érzi, összeomlott körülötte az európai civilizáció? Czesław Miłosz sajátos öngyógyító terápiát alkalmazott: sorra vette, milyen eszmék vezettek az európai gondolkodás csődjéhez, és ezek hogyan jelennek meg a világirodalom legismertebb műveiben. Defoe, Stendhal, Balzac, Gide, Tolsztoj regényalakjain keresztül vezeti le, hogyan alakult ki és változott a természeti lény, a „jó vadember” az akaratát érvényesítő, gátlástalan törtetővé, mindenkin felülemelkedő individualistává, és hogyan vezetett ez az eszmény a totalitarizmusok diadalához. Eredetileg nem is közlésre szánta ezeket az írásokat, illegális összejöveteleken, varsói vitakörökben tárgyalták meg őket. A kötet második részében Czesław Miłosz és Jerzy Andrzejewski levélnek álcázott esszéi olvashatók. Nem szabályos levelek, inkább a két írót foglalkoztató dilemmák lenyomatai, nem is egymást próbálják meggyőzni nézeteikről, hanem a saját álláspontjukat fogalmazzák meg. Két írói magatartás és felfogás ütközik bennük: Miłosz kétkedő, racionális alapállásból vizsgálja a művészi alkotás létrejöttét, Andrzejewski a hit szükségességét hangsúlyozza. Különösen érdekes ez a rendhagyó levelezés a későbbi műveik szempontjából, ugyanez a moralizáló hang szólal meg a Hamu és gyémántban vagy Miłosz nagy hatású esszékötetében, A rabul ejtett értelemben, amelyben Alfa, a moralista alakja éppen Andrzejewskit rejti. CZESŁAW MIŁOSZ (1911–2004) költő, esszéista, regényíró, műfordító és irodalomtörténész a XX. századi lengyel irodalom meghatározó alakja. Az Oroszországhoz tartozó, litvániai Szetejniében született, a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, diákéveiben indult költői pálya­futása. A háborút Varsóban vészelte át, majd diplomá­ciai szolgálatba állt, 1951-ben menedékjogot kért Francia­országban. 1960-ban áttelepült Amerikába, nyugdíjazásáig a Kaliforniai Egyetem szla­visztikaprofesszora volt. 1980-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Esszé­iíróként az ideológiák változásai, a közép-európai regionalizmus és a metafizikai gondolkodás foglalkoztatja. Magyarul megjelent esszé­kötetei: A rabul ejtett értelem (1992, 2011), Szülőhazám, Európa (1993), A kétségbeesés tisztasága. Válogatott esszék (1999), Az Ulro országa (2001), Metafizikai pauza (2011), Családias Európa (2011).

Sławomir Mrożek - Zbigniew Herbert - Wisława Szymborska - Tadeusz Różewicz - Czesław Miłosz - A ​lengyel kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czesław Miłosz - Native ​Realm
Before ​he emigrated to the United States, Czeslaw Milosz lived through many of the social upheavals that defined the first half of the twentieth century. Here, in this compelling account of his early life, the author sketches his moral and intellectual history from childhood to the early fifties, providing the reader with a glimpse into a way of life that was radically different from anything an American or even a Western European could know. Using the events of his life as a starting point, Native Realm sets out to explore the consciousness of a writer and a man, examining the possibility of finding glimmers of meaning in the midst of chaos while remaining true to oneself. In this beautifully written and elegantly translated work, Milosz is at his very best. Czeslaw Milosz was awarded the 1978 Neustadt International Prize in Literature and the 1980 Nobel Prize in Literature. Since 1962 he has been a professor, now emeritus, of Slavic Languages and Literatures at the University of California, Berkeley. Among his recent publications are Striving Towards Being: The Letters of Czeslaw Milosz and Thomas Merton and Road-side Dog. He lives in Berkeley, California, and Krakow, Poland. In his compelling autobiography, Native Realm, Nobel laureate Czeslaw Milosz offers a vivid account of his early life in his homeland and elsewhere in Europe, from his childhood days to the early 1950s. As a witness to immense social and political upheaval, Milosz examines the development of his own moral and intellectual history against the backdrop of many of the defining events of the twentieth century. These reflections lead him to question the possibility of finding glimmers of meaning in the mist of chaos while, at the same time, remaining true to oneself. Native Realm: A Search for Self-Definition traces the inimitable efforts of one of the twentieth century's greatest literary figures to define himself, his work, and the world around him. Elegant and eloquent, this vibrant autobiography stands as one of Milosz's most important work. "Amazingly creative . . . Native Realm is an ambitious attempt at an autobiography told as social history."—George Gomöri, World Literature Today "Lucid, graceful and not lacking a sense of the absurd . . . [A] brilliant memoir."—Robert Taylor, The Boston Globe

Czesław Miłosz - Az ​Issa völgye
A ​hajdani Litvániának, az Issa folyó völgyének varázslatos világa tárul elénk e könyv lapjain, ahogy a század elején egy kisgyermek látja. Ördögök, koboldok, különös asszonyok és férfiak élnek e vidéken, a mesékbe illő erdőkben, a settenkedő erőszak fenyegetésében. Miloszt olvasván szinte érezzük a kamrában lévő fűszereknek, a napon aszalódó gyümölcsöknek, a kert virágainak az illatát, halljuk a madárdalt, az erdő vadjainak neszezését. A Kaliforniában élő lengyel szerző 1980-ban Nobel-díjat kapott.

Czesław Miłosz - A ​lengyel irodalom története I-II.
A ​Nobel-díjas lengyel szerző az emigráns évek alatt amerikai egyetemeken tartott irodalomtörténeti előadásait dolgozta fel egy egységes, átfogó lengyel irodalomtörténetté. Az egyes korszakok történelmi, társadalmi bemutatása után következik az irodalmi ismertetés: szerzők, művek, intézmények. A kötet a szerző születésének 100. évfordulójára jelent meg.

Czesław Miłosz - Poezje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czesław Miłosz - Metafizikai ​pauza
A ​kötet Czesław Miłosz vallási és metafizikai témájú esszéisztikájának legjavát tartalmazza. Túllépve a litván-lengyel, közép- és kelet-európai sajátosságokon e kötet alapján Miłoszt olyan gondolkodónak ismerjük meg, aki Swedenborghoz, Blake-hez vagy Dosztojevszkijhez hasonlóan szembeszállt azzal az újkorban kezdődő szellemi folyamattal, amely lerombolta a vallási képzeletet, létrehozta a geometrikus, végtelen és üres kozmosz képét, ahol nincs helye a mennyországnak és a pokolnak.

Czesław Miłosz - Családias ​Európa
A ​Nobel-díjas költő az 1950-es években született esszéiben mutatja be azt a Közép-Európát, amelyet épp akkor próbáltak megfosztani kulturális identitásától. Az önéletrajzi szólam megteremti a személyiség folytonosságát a litvániai gyerekkortól a franciaországi emigrációig. Miłosz reménytelen helyzetben, a Közép-Európa-divatot évtizedekkel megelőzve hirdette az elszakított régió európaiságát.

Czesław Miłosz - Szülőhazám, ​Európa
Könyveknek ​és készítőiknek megvan a maguk sorsa: ez a válogatás már 1988-ban készen volt. Azóta nemcsak a kötet első kiszemelt fordítója, Kerényi Grácia, hanem a helyére lépő Cservenics Jolán is eltávozott közülünk. Noha akkoriban csak a lengyel író szelídebb, kevésbé politikus írásainak kiadására lehetett reményünk, s álmodozni sem mertünk arról, hogy az esszíró Milosz első, azóta magyarul is olvasható remekművéből, a Rabul ejtett értelemből is válogassunk, a kötet semmit sem vesztett érdekességéből, értékéből. A Nobel-díjas Czeslaw Milosznak nemcsak versei és két regénye, hanem esszéi is romlatlan anyagból készültek. A kommunista rendszer bukását követően a közép-európai országoknak a múlttal, a szellemi örökséggel való szembenézés gyötrelme mellett komoly önvizsgálatot kell tartaniuk, olyan értékorientált szemléletet kell kialakítaniuk, melyek a különbözőségben is biztosítják a hőn áhított európai egységet. E cél megvalósítását azonban megnehezíti az a tény, hogy Közép-Európa nemzetiségi szempontból kontinensünk egyik legváltozatosabb, de egyben legbonyolultabb képét mutatja, ahol évszázadokon keresztül az adott nemzeti érdeket csak más nemzeti érdek korlátozása révén lehetett megvalósítani. A nemzetiségi kérdés az egyik legfőbb közép-európai kérdéssé lépett elő. A probléma vizsgálata, megjelenési formáinak elemzése ösztönzéseket adhat a napi politika, a köz- és a mindennapi élet nemzetiségi gondjainak és kérdéseinek megoldásához. Ezt kívánja elősegíteni ez a sorozat, melyben jeles közép-európai szerzők veszik bonckés alá a nemzeti identitás fogalmát, az együttélés, a hontalanságérzet, a nemzeti önámítás neuralgikus pontjait. Úgy illeszkednek egymáshoz ezek a kötetek, akár a dominó: egymást kiegészítve, korrigálva.

Czesław Miłosz - Ahogy ​elkészül a világ
Czesław ​Miłosz Nobel-díjas lengyel költő 2001. június 30-án volt 90 éves. A litvániai születésű költő a klasszicizáló későmodernség jellegzetes képviselője, lírája egyaránt nyúl vissza a lengyel és nyugat-európai humanizmus hagyományaihoz, versei a XX. század sokat próbált emberének küzdelmeiről és gondjairól szólnak hiteles pátosszal, erőteljes képekkel és metaforákkal. A „kései” Miłosz versei felülemelkednek a posztmodernizmuson, akárcsak minden más divatos stílusirányzaton: letisztult, kiérlelt versek ezek, amelyek meggyőznek arról, hogy a XX. század egyik valóban klasszikus költőjét olvassuk. A fordító, Gömöri György évtizedek óta tanít lengyel irodalmat angliai Cambrige egyetemén. Számos magyar nyelvű verseskötetén kívül műfordítói munkássága is jelentős; eddig két fordításkötettel mutatta be a modern lengyel költészetet: Az ismeretlen fa 1978-ban jelent meg Washingtonban, míg az Ízlés hatalma című Zbigniew Herbert-válogatása 1999-ben Budapesten látott napvilágot. Gömörit két lengyel fordító díjjal jutalmazták munkásságáért, és megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést is.

Czesław Miłosz - Az ​Ulro országa
A ​Nobel-díjas lengyel költő korunk egyik legeredetibb gondolkodója. Legegyetemesebb érvényű művében, Az Ulro országá-ban, a William Blake költeményében szereplő gonosz szellemről elnevezett esszénaplójában Milosz azt a spirituális hagyományt térképezi fel, amelyet a modern kor kiteljesedésével egyre inkább egyeduralkodóvá vált racionalizmus szorított háttérbe. Művéből megismerhetjük Blake Új Jeruzsálemét, a mennyeket és poklokat "látottak s hallottak szerint" bemutató Swedenborg miszticizmusát. Gondolatmenete szerint a Dante költeményében még teljes, emberközpontú kozmoszt néhány évszázad alatt lerombolja a végtelen üres tereket elénk vetítő newtoni fizika. De szerencsére mindig vannak olyan gondolkodók, akik átlátják e katasztrofális folyamat következményeit, s szembefordulnak vele. Blake és Swedenborg után a szerző Mickiewicz és Dosztojevszkij életművét vizsgálja e kontextusban, és rendkívül érdekes és eredeti következtetésekre jut, valamint nagybátyja, a francia költőként nagyra becsült Oscar Milosz - Blake szelllemi rokona - "metafizikai poémáit" elemzi. Milosz mindezt hatalmas idő- és térbeli távlatból, a XX. század vége felé, a Csendes-óceán partjáról figyeli. Szellemi kalandja egyben számvetés önmagával, mert gyakran szembesül közben az emigráció, az "idegenség", a száműzetés problémájával. Mintha litvániai gyermekkora még Dante kozmoszában, kaliforniai korszaka pedig már az Ulro országában telne.

Czesław Miłosz - A ​kétségbeesés tisztasága
Czeslaw ​Milosz lengyel író 1911-ben született egy akkor Oroszországhoz, majd a két világháború között Lengyelországhoz tartozó litván vidéken. 1934-ben Vilnában szerzett jogi diplomát. A háború kitörése után átszökött Varsóba, ahol a német megszállás alatt az illegális kulturális élet szervezte. 1946-tól 1950-ig Washingtonban, utána egy évig Párizsban volt kulturális attasé. 1951-ben lemondott megbízatásáról, és az emigrációt választotta. 1960-ig Franciaországban, azóta az Egyesült Államokban él. A Berkeley egyetemen szláv irodalmat tanított. 1930-tól publikál, első verseskötete 1933-ban jelent meg. Nemcsak költőként, de esszéíróként és két regény szerzőjeként is a század egyik legjelentősebb írója. 1980-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.

Czesław Miłosz - Rodzinna ​Europa
"Rodzinna ​Europa" nie jest książką autobiograficzną. To raczej próba zobiektywizowanego, zdystansowanego spojrzenia na własne życie wypływająca z chęci opowiedzenia o szczególnym historycznym i społecznym fenomenie wschodnioeuropejskiej tożsamości. Wyprawa w głąb własnej przeszłości przeradza się tu zatem w uogólnioną, pogłębioną refleksję nad istotą kulturowej odmienności przybysza ,,z gorszej części Europy”. "Rodzinna Europa" nie była zwrócona do polskiego czytelnika, choć ten może się z niej sporo dowiedzieć. Była zarówno kazaniem misjonarza wśród dzikich, jak próbą odpowiedzi na pytanie, kim jestem. Gdybym pochodził z Warszawy czy Krakowa, byłoby mi trochę łatwiej to wyjaśnić. Ja jednak chciałem wprowadzić na mapę literatury cały nasz wschodni galimatias, nawet dla większości polskich czytelników obcy. (Czesław Miłosz)

Czesław Miłosz - "A ​rabul ejtett értelem"
Czesław ​Miłosz (1911-2004) a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyel-litván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el. Amikor a háború után Miłosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot. Miłosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen A rabul ejtett értelem, a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez. A mai vulgarizált tudás olyan érzetet kelt, mintha minden érthető és világos volna. Ez a tudás bizonyos szempontból a völgyhidakra emlékeztet. Nyugodtan átmehetünk rajta, elhitethetjük magunkkal, hogy nincs alattunk szakadék. A szakadékokba nem szabad lenézni de ez, sajnos, mit sem változtat azon a tényen, hogy szakadékok igenis vannak. Az emberanyagnak van egy jellemző tulajdonsága: nem szereti, ha emberanyagnak tekintik.

Czesław Miłosz - Milyen ​is lesz a Mennyben
Az ​1911-ben született Czeslaw Milosz lengyel költő, író, 1980 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs szépirodalom klasszikusa 2004. augusztus 14-én hunyt el krakkói otthonában. 1930 (!) óta publikált folyóiratokban, első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1951-ben Franciaországba, majd 1960-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a californiai Berkeley Egyetemen évtizedeken át szláv irodalmat tanított. A kilencvenes évek derekán visszaköltözött Krakkóba, ahol egészen haláláig lankadatlan erővel alkotott. A magyar olvasóközönség elsősorban kiemelkedő esszéistaként ismerheti. Jelen kötetünk -- az eddigi legteljesebb magyar nyelvű válogatás Milosz költészetéből -- Isten-kereső verseit adja közre. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudatosítsuk: a huszadik század egyik legjelentősebb költője a katolikus egyház hitvalló tagja volt.

Czesław Miłosz - The ​Captive Mind
The ​best known prose work by the winner of the 1980 Nobel Prize for Literature examines the moral and intellectual conflicts faced by men and women living under totalitarianism of the left or right.

Czesław Miłosz - A ​hatalom megragadása
Czeslaw ​Milosz lengyel író 1911-ben született egy akkor Oroszországhoz, majd a két világháború között Lengyelországhoz tartozó litván vidéken. 1934-ben Vilnában szerzett jogi diplomát. A háború kitörése után átszökött Varsóba, ahol a német megszállás alatt az illegális kulturális életet szervezte. 1946-tól 1950-ig Washingtonban, utána egy évig Párizsban volt kulturális attasé. 1951-ben lemondott megbízatásáról, és az emigrációt választotta. 1960-ig Franciaországban, azóta az Egyesült Államokban él. A berkeleyi egyetemen szláv irodalmakat tanított. 1930-tól publikál, első verseskötete 1933-ban jelent meg. Nemcsak költőként, de esszéíróként és két regény szerzőjeként is a század legjelentősebb művészei közé tartozik. 1980-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Magyarul eddig két kötete jelent meg: Múzsáim palotája és a Rabul ejtett értelem. A Hatalom megragadását 1953-ban, Párizsban írta. A regény először franciául jelent meg, lengyelül csak két évvel később.